Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-28 / 168. szám

JSíVíRYIDÉK. bejelentést tenni tartozik. Ezzel sze­rencsés megoldást nyer az a sú­lyos problléma, hogy a normális gazdasági és pénzügyi viszonyok helyreállításáig terjedő átmeneti időben a kormány gyorsan megte­hesse a szükséges rendelkezéseket, de akként, hogy még e felhatalma­más körében végzett tevékenysége is megfelelő parlamenti ellenőrzés alatt álljon. Ez a felhatalmazási törvény te­hát teljesen összhangban áll a parlamentáris felelősség elveivel és pótolni van hivatva közjogunknak azt a hiányosságát, amely normális időben nem ismeri a végrehajtó hatalom kivételes szükségrendeleti A nyíregyházi Nemzeti Munkavédelmi Hivatal seregszemléje A felhatalmazási törvény A pénzforgalmi korlátozásról ki­bocsájtott rendelet utólagos tör­vényesítése szükségessé vált, mint­hogy a magyar közjog szükségren­deletet nem ismer, viszont a kor­mánynak feltétlenül meg kellett tenini a nemzetközi válság napjaiban azokat az intézkedéseket, amelyek feltétlenül szükségesek voltak a gazdasági élet teljes összeroppaná­sának elhárítására. Másrészről a kormánynak oly felhatalmazás bir­tokában kell lennie, amelynek alap ján ezután is megtehesse a feltét­lenül szükséges óvintézkedéseket. Ugy az utólagos jóváhagyást, vala­mint a jövőre vonatkozó felhatal­mazást á kormány a parlament­nek pénteken benyújtott tör­vényjavaslata kéri a törvényho­zástól. E törvényjavaslat szerint a törvényhozás tudomásul veszi és jó­váhagyja a pénzforgalom korláto­zását, illetőleg kibocsájtott eddigi rendeleteket és egyuttai •felhatal­mazza a kormányt arra, hogy ez­után is megtehesse mindaz okai a kivételes intézkedéseket, amelyek a gazdasági és pénzügyi élet folyto­nosságát és biztonságát, va'amint a magyar pénzérték mindenekfölött álló védelmét lehetővé tegye. Egy ilyen felhatalmazás már csak azért is' szükséges, mert a pillanatnyilag sürgős rendelkezéseket inem lehet mindig esetről-esetre a képviselő­ház elé vinni, amelynek kollegiális összetétele önmagában kizárja a rögtönös intézkedést. Hogy azonban a kormány a felhatalmazás alapján megteendő intézkedései mégis va­lamelyes ellenőrzés alá helyeztes­senek, a felhatalmazási törvény egy kétharmad részében a törvényhozás tagjaiból á'Jó országos bizottságot küld ki, amely véleményező fórum és egyuttai az' orSzággyü-ésnek je­lentési tehe: és javaslatokat terjeszt­het elő. A felhatalmazási törvény feljogo­sítja arra a kormányt, hogy az ál­lamháztartás egyensúlyának fenn­tartása érdekében a már megszava­zott költségvetéssel szemben meg­takarításokat tehessen és szükség esetén a magángazdaság teher, viselő képességének szemmé: tartá­sával a bevételiek szaporításáról is gondoskodhassék. Nehogy azonban az ilyen kormányzati ténykedés ki­vonja magát a költségvetési parla­mentáris ellenőrzés alól, a kormány kötelességévé tétetik, hogy e felha­talmazás körében tett valamennyi intézkedéséről az országgyűlésnek a lehető legrövidebb határidőben je­lentést tegyen. ' Végül ia felhatalmazási törvény feljogosítja a kormányt arra, hogy a törvényhtaás utólagos jóváhagyá­sának fenntartásával elrendelje a vészhirek koholásának és terjeszté­sének szigorú büntetését és az er­re vonatkozó tilalmat szükség ese­tén visszaható erővel is rűházhasí­sa fel. Büntető jogunknak ugyanis rég tapasztalt hiánya, hogy az ilyen gazdaságilag rendkívül veszedelmes rémhírterjesztést nem üldözi kellő hatályossággal. Ismételten megtör­tént,, még pedig a jelenlegi válság folyamán is, hogy lelkiismeretlen emberek, akik a zavarosban halász­ni akarnak és a válságot üzérkedés­re iparkodnak kihasználni, a gaz­dasági és hitéletet súlyosan veszé­lyeztető, sőt károsító vészhireket koholtak és terjesztettek. Ezért fel­tétlneül szükséges, hogy jogszabá­lyunknak ez a fogyatékossága ez­zel az alkalommal megszüntettessék. A parlamenti ellenőrző országos bizottságot a kormány nyomban megszervezi és ennek a bizottság­nak minden a felhatalmazás alap­ján megtett intézkedésről előzetesen Szombaton délután 6 órai kez­dettel az iparosszékház diszter-j mében népes és lelkes hangulatu szemlét tartott a Nemzeti Munka­védelmi Hivatal Putnoky István ny. ezredes a hivata. vezetőjének elnökletével. A hatalmas térimet­betöltő megjelentek sokasága kö­zött ott láttuk dr. Erdőhegyi La­jos főispánt, a katonai tisztikar számos tagját, a megye és a város előkelőségeit és az iskolák, hiva­talok vezetőit. A gyűlést Putnoky ezredes a >:Hiszekegy« imával nyitotta meg, majd fanatizáló, lelkesítő beszéd keretében a következőkben ismer­tette a szemle célját: 193/. julius 2ö. jogkörét. A törvényjavaslat felett meginduló parlamentáris vita tel­jesen meg togja világitani a pénz­forgalmi korlátozások szükségessé­gét, indokait, sürgősségét és ez a nyilvános diszkusszió bizonyára jó­tékony hatással lesz a felizgatott fantázia és a felzaklatott idegek lecsillapítására. Nem elégszenek meg saját or­száguk bo'dogitásával, hanem Euró pa és az egész világ minden táján helyezik ei robbanó aknáikat. Ezek nek az apróbb aknáknak a robba­násairól alig múlik hét, hogy hírt ne hallanánk. A polgári társada­lomnak résen kell állni, a játék nem kis tétben megy, bár a szervezett tömegek sorai 'már bomíadoznak, de szervezettségüknél fogva még mindig tekintélyes erőt képvisel? nek lelkiismeretlen vezetők kezé­ben . A nemzeti munkavédelem célkitűzése Ugy a kormányok, mint a társa­dalom maga elérkezettnek látta aa időt, hogy védelemre berendez­kedjék. Kévéi kivétellel Európa minden államában megszervezte­tett a nemzeti munkavédelem. Ml nálunk és egyes országokban álla­mi vezetés alatt, máshol mint a hazafiak társadalmi alakulata. A nemzeti munkavédelem alapgondo­lata a polgári társadalom munkájá­nak védekezése oly támadások el­len,^ melyeknek forradalmasító in­ditó okai vannak. A nemzeti mun­kavédelem nem 1 kiván belenyúlni a gazdasági harcba, de hivatása meg­védelmezni az állam és polgárság létérdekét képező közüzemeket, for radainn aspirációkat szolgáló sztráj kok ellen. A Nemzeti Munkavéde­lem megszervezte munkás- és mun­kabiztositó alakulatait, s hia a haza, és a polgári társadalom létérdeke kívánja, minden polgárnak helyén ken lenni. j Szivvei, lélekkel csatlakozunk a munkavédelem zászlaja alá A kitörő lelkesedéssel és viharos tapssal fogadott elnöki megnyitó után dr. Tóth László vm. főjegyző emelkedett szólásra, hogy Szabolcs vármegye törvényhatósága nevében üdvözölje a Nemzeti Munkavédel­mi Hivatal illusztris vezetőjét, aki­nek mély igazságokat feltáró sza­vaihoz — úgymond — hozzáfűzni valója nincsen s csak arra kéri a megjelenteket, hogy szivvei, lélek­kel csatlakozzanak a Munkavédei lem zászlaja alá, ha a nemzet sor­sa megköveteli. Ezután Vietórisz István dr. városi tisztifőügyész tolmácsolta a város polgárainak üdvözletét. Hangsúlyozta, hogy most volt az első alkalom, amikor a bajtársak megjelentek az ellenőrző szemlén s hiszi, hogy e város minden polgára lélekben jelen van és akkor is ott lesz, ha a nemzet a porondra szó­lítja tfket. t StmOii ny. százados isemrtette ezután a Nemzeti Munkavédelem szervezetek múltját, felolvasta a parancsnokok neveit és beosztását? és azokat a szükséges intézkedése­ket sorolta fel, amelyek adott eset­ben a közüzemek zavartalan mű­ködését biztosítják. A szemle Putnoky ezredes záró­szavai után felkes hangulatban^ a Szervezettség hitének és erejének tudatában ért véget. $ Magyarország megszentelt testét vérdíj gyanánt osztották széjjel Lezajlott egy véres világhá ború, reánk szakadt Trianon, véres sebet ütve a magyar lelkeken, fel­' jajdtu a magyar a szerencsétlenség borzalmas súlya alatt. Megszok­tuk a sors csapásait, ezredéves történelmünk bőven szolgál vele, dult rajtunk tatár, török, voltak dicsőséges harcaink, amelyek e|m­lékére büszkeséggel telik meg lelkünk, voltak fájdalmas emlékül harcaink, ahol a századokon átj nemzeti létünkért kellett küzde.\ niink. A dicsőséges harcok hői seink emlékét hagyták az utót korra, a nemzeti létünkért küzdfl harcban mártírok vére festi piros­ra a történelmi lapokat. A 14-es m világháború nem volt nemzeti harc, ettől á harctói nem volt mit remél-, niink, de ekkora szerencsétlenség-) re a világ ily nagy gazságára rémi látó álmainkban sem lehettünk el-, készülve. A Bécsbe* dédelgetett nemzetiségek árulásaiért, ellensól geink akkor az ezredéves Magyar, ország testét osztották széjjel véri dij gyanánt. Trianon pedig nem a* lövészárokban született. Dicsősége-' sen harcolva minden vonalon az, ellenséges földön állottunk. Tria­nont az őszirózsás forradalom szül­te. ' á szociális eszmék létjogosultsága kétségtelen Az emberiség múltjára visszate­kintve, látjuk a népek harcát, országok keletkezését és elmúlását, minden idő meghozta az eszmét, amiért a népek harcba mentek. A 19-ik század második felébea a szociális eszmék zászlaját tűzték ki, ennek jegyében nagyarányú nemzetközi szervezkedést indítot­tak. Szociális eszmékkel mindnyá­jan telítve vagyunk, azoknak fétjoi gosultsága kétségbe nem vonható, amig az emberi jólétért küzd, mert hiszen a polgári 'jólétben fekszik | a nemzet jóléte is, de amidőn ezt a szigorúan elhatárolt keretet túllé­pi, veszedelmessé válik a z egyed­re és a nemzetre egyaránt. A szeri vezett tömegek hatalmas erőtj képviselnek, ha ez a hatalmas erő lelkiismeretlen kezekbe "kerül, 1 romlásba dönthet országokat és világot. Az 1914-ben megindult vi-' lágháboru, sokkai véresebb volt, mint a korunkig viselt hadjáratok; a győzelem kierőszakolására harc térre vitte a technika hatalmas vivi mányait. áz entente aknamunkája A négy évi harc kifárasztotta a seregeket cs hátországot egy­aránt, és az általános csüggedés fogékonnyá tette a lelkeket a meg­mételyező aknamunka számára. Jól látta ezt az entente és hatalmas propagandát indított, a közismert Nortcüff propagandát és közvetett vagy közvetlen uton fei tudta hasz­nálni a nemzetközi szociáldemo-; krata vezetőséget. Ezek nemcsak a tömegek lelkéhez tudtak férkőz­ni, de megtalálták az utat a mon­archia császárához is. Ez az akna­munka távolította el helyéről ha­zánk nagy fiát, Gróf Tisza Ist­vánt, ez az aknamunka tette lehe­tővé gróf Károlyi Mihály és társai­nak előrenyomulását. Ezeket a bű­nös lelkeket királyi rendelkezés ül­tette jóhiszeműen a hatalom pol­cára. A véres film, ami ezután kö­vetkezik, gyorsan pereg. Összeom­lik a trón, rövid köztársaság, pro­letár-diktatúra, gyilkolás, rablás,, egyidejűleg a résen álló rablók alattomos előretörése. Sikkasztok, elcsapott hivátainókok, katonaszö­kevé ek intézik Magyarország sor sá ^bbantják a hadsereget, nem akarnak katonát látni, az általuk felállított vörös hadsereg cél nél­kül bolyong, legtöbbször rabol és pusztít, de nem véd országhatáro­kat. Ennek számtalan Szbmoru pél­dáját láttuk, a csehek Miskolc— Gesztely vonalából menekülnek. Kassáig, Eperjesig harcot nem állva menekülnek a vörös hadsereg elől, annyira, hogy még utói sem lehet őket érni. De Kun Bé­la és hitvány társainak elég egy francia távirat és csapatait vissza­rendeli Hidasnémeti vonalába, fel-, adva vele az ország egy harmad­részét. • Lenin forradalma borzalma­sabb volt, mint a francia forradalom Az általuk indított világpropa­ganda rögzítődött napjainkig Orosz; országban, ahoi Lenin megcsinálta a maga bolsevista uralmát és a rémuralomnak proletár-diktatúra címén oly példáját kreálta, -amely mellett a "francia forradalom ém-« lékei teljesen eltörpülnek. Lenin el­pusztult, de itt maradtak tanítvá­nyai, a'kik gazságban mestereiket meghaladják. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom