Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)
1931-07-28 / 168. szám
193/. julius 28. jrtftnrisáx. 3 ünneplőbe öltözött, befeküdt az előre megvásárolt koporsóba és szivenszúrta magát egy deraecseri szatócs A halott átszúrt szivéből nem buggyant ki vér. — Öngyilkosság vagy gyilkosság ? Rejtelmes és szokatlan öngyil-; | kossági eset tartja izgalomban De-, mecser község lakosságát. E hói 25-én reggei, mikor a takarítónő] szokás szerint benyitott Fehér Ferenc 60 éves szatócs szobájába^ megrendítő látvány döbbentette vissza. t Az idős asszony rémült sikollyal, szi ite eszét vesztve menekült ki a szobából és hosszú időbe került,' imí; a hozzásiető embereknek et tudta mondani szörnyű felfcdezéi sét. Borzalmas elbeszélése olyan hihetetlenül hangzott, hogy az e'ső p-líanatban azt hitték, a taka tcliő elméje hirtelen megzavarodott. Azonban, amikor Fehér Ferenc: szobájába siettek, megdöbbenve konstatálták a dermesztő valósái got. A lefüggönyzött ablakú sötét szoba közepén gyászlepellel leta-. kart asztalon t egy fekete koporsó állt, ' 1 amelyben egy felöltözött férfi mozdulatlan teste feküdt. Amikor az ablak függönyeit szétnyitották, azonnal felismerték Fehér Ferencet, aki ünneplő ruhában viaszksárga arccal, holtan feküdt a fakoporsóban. A halott sz'vét tőr járta keresztiig 'amelyet oly erővei" döftek belé,, hogy csak a markolata látszott ki, E döbbenetes látvány hatása alól felocsúdva, azonnal értesítették a csendőröket, akik hosszas nyomozás után megállapították, hogy az iszákos természetű Fehér, feleségétől 8 hónap óta különváltak éi es teljesen tönkrement, ; valészfniileg öngyilkosságot követelt ef. [ A nyomozás sorln kiderült, hogy; Fehér a halál gondolatával már; régen foglalkozott és végzetes tet» tét különös, szokatlan módoi^ hajtotta végre. Előre megvette a koporsót, 1 amelyet a szoba közepén az asztalon ravatalozott fel. Azután ünl neplőbe öitözött, a szoba ablakait lefüggönyözte, majd a koporsóba feküdt és sz:venszurta magát. Azonban egy gyanús körülmény mégis kétségessé teszi azt, hogy) Fehér önkezével vetett véget éle 4 tének. Az orvos ugyanis, amikor a holttestet megvizsgálta, egy különös jelenséget tapasztalt. A halóit átszúrt sz:ve körűi nem talált vérnyomot, egyetlen vér^ csepp sem buggyant k: az éles tőr nyomán. v Ez a körülmény mindenesetro titokzatossá teszi Fehér halálát é9 nem lehetetlen, hogy bűntény ál-i dozata lett, bár az öngyilkosságot az is alátámasztja, hogy bucsule-i veteket találtak a szobában, amely j ben Fehér beje'enti öngyilkosságát. E gyanús adatok álapján a csendőrség egyelőre nem zárta le a nyomozást. Első Sorban azt> igyekszik megállapítani, hogy a hátrahagyott leveleket valóban az elhunyt irta-e. ^emaszté hőség könnyen okoz fejfájást. Úgymint máskor, ilyen* kor is vegyen b* • >1*11* a Máv. Tek. Igazgatóságához és a séghez Nyilt kérelem debreceni üzletvezető Alul névszerint nem irott, de újólag jegymegváltására bünte j tett utas azon mély tiszteletteljes kéreiem'mlei fordulóik; itt a nyilf vánosság előtt a fent megnevezető hivatalok igen tisztelt vezetőibe^ méltóztassanak sok száz esetleg ezer) utas nevében előterjesztett kérelmemet komoly mérlegelés tár' gyává tenni 'és ha erre az idevonatkozó üzletszabályok módot és alkalmat adnak, kérésem, értelmé-: ben bölcs intézkedésüket megtennie Amint méltóztatnak is tudnv Nyíregyháza—Sóstógyógyfürdő is. azon szerencsés fürdőhelyek közé tartozik, ahova hétvégi menettérti jeggyei iehet utazni. Igenis, ismét-) lem, ahova hétvégi menettérti jegy; gyei iehet utazni. Azért voltam bátor ezt ísimlétexm, mert csak lehet utazni, dd nem lehet a jegyet teljes mértékben igénybevenni egy — .hogy mondjam csak) hát igen — egy, a helyzet nem ismeréséből szárma-* zó intézkedés miatt. A jeggyel a kiindulási állomásra való visszás utazásra csak az esetben jogosult az ember drjiaianui, ha azt Sóstógyógyfürdő MAV. állomáson lebélyegezteti. Hát könyörgöm alázat^ tai, ezt sérelmezzük mi, de ezt sérelmezi'a város érdeke is. Valószínűleg méltóztatnak tudi tudni, hogy Sóstógyógyfürdőtől ' a Sóstógyógyfürdő MÁV. állomási egy jó sza'adásnyira van, mig ai Nyvkv. állomás pedig fent a fürdő terü'etén, valósággal csábító közelségben áü félóránként az: utazni akarók rendelkezésére. No már unióst, könyörgöm mély, alázattal, ha az ember a melegí I viztői kissé elbágyadva betér a fürdővendéglő terraszára és negh| gálva a vizet meg a homoki 'bort, igyekszik magát kissé felfrissítem, arra a megállapodásra jut, hogy kár volt a vizet negligálni, mert homoki bor könnyen sza'ad ugyan, mint a homok,, de kerékkötőnek; helyesebben az ember lábának tánc állásba való formálására nem 1 az utolsó, sőt, felveszi "a versenyt} egynémelyik hegyi borral is_, háí akkor érthetővé válik ugy-e bár,, hogy az ember arra az alkalmatos-; ságra ült, amelyik közelebbnek) látszik és nincsen semmi kedve a sötétben való kutyagolásra (tisztelettel legyen mondva.) Itt követi ei aztán az e mber a hibát. Mert elfeledi, hogy nem a telepi borfogyasztás fellendítése a cél, hanem a fürdőé. Ezért a téves felfogásért bűnhődik az ember akkor, amikor Nyíregyházán a nagy vasútra ül; ve, a kalauz egész hivatalos ko^ molysággai kéri a menetdíj üjbó^ való megfizetését s érvénytelennek minősiti a visszautazásra szóló jegyünket. De vannak nagyon sokan, akiknek bent a városban atyafiságuk van és felhasználva a z alkalmat} előbb bejönnek villamoson egy kis atyafiságos diskurzusra és ugy' mennek az állomásra. Ezeket is a már em'itett eset ábrándítja ki az atyafiúi szeretetbői — Sóstó-> fürdői MÁV. lebélyegzés nélküli Ugy vélem, Felesleges a fent elmondottak után még arra is hivatkoznom, hogy ha az qmiber egy idegen városnak a közvetlen közelségéi, en van, hát bűnnek tartaná azt meg nem tekinteni, különösen amikor olyan sok, szépet és. jót hal lott róla. Tiszteletteljes kérelmem oda irányúi az elmondottak alapján, méltóztassanak a z utasok érdekét és kényelmét imlélyen sértő Sóstó gyógyfürdő MÁV. áht3máson való jegy'ebélyegzés kötelezettségét meg, szüntetve, s ezzel a Sóstógyógyfürdő és a város idegenforgalmát elősegíteni. Kü' Önösen kérjük .kérésünk támogatására a debreceni MÁV. igen tisztelt funkcionáriusait, mint akik közvetlen kapcsolatban lévén Nyír, egyházával, kiszállásaik alkalma-: vai bizonyára meggyőződtek az utasok érdekében előterjesztett fen ti kérésem jogosságáról és méltányosságáról. Az utazó közönség érdekében) teendő nagybecsű intézkedésükért előre is köszönetet mondva, imlara: dok" alázatos tisztelettel: < Egy megbüntetett utas Irodalom Igy vagyunk eg 1 üti... Egy szép kiál'itásu, kitűnő Ízlésről tanúskodó könyv jelent meg nemrégiben a könyvpiacon: Kiss Ferenc verseskötet;-. Nem csupán azért foglalkozunk vele, mert a szerzőnek bizonyos köze van a sajtóhoz, hanem azért is, mert igazi éi tékeket reveláló fia al Íróról van szó. Kiss Ferenc debreceni nyomdászsegéd, akit a munkaoélkü iség egy időre száműzött szűkebb hazájából és idegen, ismeretien földeken, idegen emberek között él.e a vándorok változatos, é'ményekben gazdag életét, most Pesten dolgozik az Egyetemi nyomdában. ii Ciilt eySgyjz«rtárV«a kaphatók. Hipirja l'i Htlf».|'l hl'-"*» »A jóság és a tisztaság költője vagyok« — irja magáról a 23 éves költő s 23 költeményéből ki is érződik a jóság és a tisztaság. Versei egészen kiforrott irások, szabad versek, mondó versek. Az egyszerűség, a természetesség jellemzik iiásait. Ami úgynevezett modern költőnél, meglepő, nem. a prózai hangzású idegen s zav ak, közgazdasági és tudományos kifejezések halmozásával akar korszerű, lenni. A szavak mint szürke gránitékockák illeszkednek egymás mellé, de messze kanyargó utat'építenek a végtelenség táv'a.ába. Nagynevű költőtársáról igy ír : »A tevékeny és alkotó emberről/ beszélek, akinek bizalmas társa az ette és nevető gyermeke a reggel, aki fényes délidőben asszonya mel'ett megáll, vál aira teszi kezét : terveket és súlyos végiggondolt szavakat mond neki... Az ártatlanul vérző gyermekekről beszél, beszél a fényről, mely sebesen ha'ad s útjában ledönti a rozsdás kapukat hogy tisztább és ismertebb legyen a láthatár.« Ez a férfias hang jói esik a fülnek. Legszívesebben f közölnénk minden versét, de természeteden ezt nem fehet... Va'aho? ezt írja: »Láíom a titokba-hasitó világosságot és érzem az erős emberek komolyságát... Ezek vonzanak... Testvéi ük vagyok«. Mi is érezzük ezekben a érsekben az erős ember komolyságát é» ez vonz bennünket, ez kelt bennünk komoly tisztefe.e: és szeretetet a fiataí költő iránt... K-i E-t. Hűnek Józset: Utolsó vakációm. (Külön lenyomat a ;Reménysugár 1930—31. évfolyamából) Egy tizenhatéves cserkészfiu itthonsült cipóvai a hátizsákjában és hortobágyi árvalányhajjal a kalapja mellett, egy nyári reggel csak ugy egymagában elindu't Nyíregyházáról vifágot fátni. Es végigkóboroita a Rajna vidékét, Belgiumot, HoÜandiát, Angliát a norvég fjordokat, Dániát, az egész közép és észak Európát. Csak ugy egymagában, idegenek között, friss és látásokra éhes gyermekszemmel nézett bele messze országok lelkébe, £s nemcsak nézett, hanem látott ie. És élményeit kis cikkek formájában papírra vctet.e diáklapja számára, amelynek az emui® iskolai é^ben ő volt a szerkesztője. Sok útleírást olvas az ember hivatásos irók tollából, de a kitűnő stílusban készült virtuóz tájleirások legtöbbször nem kapják meg az ember fantáziáját, túlságosan precízek, s miindent viszszaadnak, mint egy fénykép. Ennek a kis írásnak az ad érdekességet, liogy édesen, harmatosain fiatal. — Valami fanyar és gyermekes humor ömlik szét rajta, valami egészen friss íz, amit ez a benyomásokra éhes fiata/ félek termelt ki.
