Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)
1931-07-26 / 167. szám
10 JSftfRYIDÉ£ 1931. Julius 26. Heti 100 pengőt üSffLSí tási cikkek eladásával. Díjmentes ismertető Steiner, Budapest, Szövetségutca 26 3919-10 mányozási és egyéb viszonyoknál fogva a legkedvezőbbnek mondható. A januárinál korábbi és a juüusinál későbbi malac nem ajánlatos, miután mindkettő nagyon megsínyli az aránylag hosszú időn át tartó téli, vagy istállón nevelést, ami azután sikeres felnevelésüket nehézzé, iegfóképen pedig drágává teszi. De értékesítési szempontból vizs gálva is megállapítható, hogy különösen a januári ellésü malac minden tavasszal a legkeresettebb, ennélfogva csaknem biztosan és aránylag jól értékesíthető, ameny-' nyiben a földbirtokkal és nagyobb tőkévei rendszerint nem rendelkező kisebb háztartások ilyenkor szerzik be az éves korban levágásra szánt konyhamalacokat. Ezzel szemben a juhusi malac rendes körülmények közt olcsóbb, mert télnek menvén a kereslet kisebb, a vevő a többe kerülő téli tartás költ ségeire való tekintettel csak kevesebbet hajlandó fizetni. Ezért az ilyenek összevásárlása azoknak kifizetődő vállalkozás, akik valami oknál fogva nem tenyésztenek, de jó téli "istállóval, sok és olcsó takarmánnyal rendelkeznek, amit hizlalás utján tartanak legcélszerűbbnek értékesítem, az ehhez szükséges hizlalandó anyagot pedig még ősszef, tehát jóval előbb, fiatalabb korban, kisebb' súlyban, minden esetre lehetőleg alacsonyabb áron beszerezni. ; Utóbbi 'időben a rendszeresen hizlaló nagyobb gazdaságok nem egyszerre, egy időben elletik az összes kocáikat, hanem az eliéseket oly csoportok szerint osztják be, hogy minden időben egyenlő számú, kihizlalva legalább l/ 2—i kocsirakományt kitevő süldőt állithassanak hízóba. Ennek előnye, hogy ugy a hizlal ásí, mint az érértékesítési kockázat jobban megoszlik, tehát kisebb, kevesebb épület szükséges, az áralakulások kihasználásának lehetősége, valamint a jövedelem nagyobb. Kisebb gazdaságok ezt a rendszert, ennek előnyeit jói szervezett együttműködés, társulás alapján biztosithatják a maguk részére. A ülnnye és minden gyümölcs, értékesítés, nek megkönnyítése ( végett a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara felhívja a dinnyeterpaesztő gazdákat és mindazokat, akik bármilyen gyümölcstermeléssel rendelkeznek, hogy termésüknek részben a minőség kiválósága szerint külföldi "ertékesithetésének megkönnyítése céljából azonnal jelentsék be a pontos hely és cím mieg.jelöiésévei termésük fajtáját, menynyiségét a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Kertészeti Osztag lyához — Debrecen, Hunyadi-u. 5sz. alá. Akinél, vagy ahol egy környéken többeknél nagyobbrryennyiségü gyümölcstermés kerülhet eladásra, oda szakképzett cSomagolók ládákkal és csomagoló anyaggal együtt fognak kisz állam és a gyümölcsöt helyben, veszik át; a kisebb meny.nyiségeket maguk a termelők adják vasútra. Mmden gyümölcs a legjobb árt elérhető időben iesz értékesítve. A termelőt a bejelentés után azonnal tájékoztatja a Kamazra. A statisztika szerint Magfarországon minden emberre 30 liter bor jut A jó termés idején, igy szüret; előtt, bizonyára érdekelni fogja a borosgazdákat az európai borfo-' gyasztásrói most megjelent statisztika, amefy érdekesen mutatja, hogy híres borivó nemzetünk a gazdasági viszonyok következte-' ben hová csúszott a ranglistán —. termelőink nagy szomorúságára. A statisztika ugy mutatja, hogy] a legtöbb bort Franciaoiv • szágban isszák. i Körülbelül 147 litert lakosonkínt (ez csaknem kétszer annyi", ront két századdal ezelőtt). Ez a fogyasztás azonban megcsappant husz egynéhány év óta, különösen az ásványvizek konkurrenciája következtében. Ezután Olaszország következik 98 literrel, Spanyolország 83 literrel, Portugália 58 liter1 rei (itt a fogyasztás 30 év óta csökkent mivel 1900-ban még 83 litert jegyeztek lel), ezen mennyiség kétharmada azonban importált bor. Ezután jön Görögország és Magyarország 25—30 literrel. Európa többi északi és középső országaiban a borfogyasztás jelentéktelen: Belgium csak 6.5 literrel, Németország 3.5 literrel, Anglia 1.7 literrel és Svédország 0.6 literrel szerepel. Az is baj iesz az idén, hogy bő termés Ígérkezik a szőlőkben Beszélgetés egy szőlősgazdával, aki nem tudja hová tenni a borát — A Star, EUte, Junó, Smart őszi számai megérkeztek és kaphatók az Ujságboltban. Egy borházban, csendes poharazás közben született ez az intervju. Aki adja, megcsigázott, öregedő és nagyon fáradt ember és hatvan esztendeje hajlong a barázdákban. Mostanában már gyakl1, ran botlik és nehezen várja a halált. A tágas borházban ugy kong a hangja, mintha sírból beszélne. Amit mond, annak is halottas ize van. — Nehéz esztendők járnak, uram! Micsoda sor, hogy az ember zúgolódik, ha az Isten megáldja a két keze munkáját? Pedig lássa, most akárkit kérdezne meg, azt mondaná: bárcsak ne lenne ilyen termés, mint aminő ígérkezik. Olyan ez, mintha át-, modná az ember, vagy rontás lenne rajtunk. Most ugy fordult a világ szekere, hogy panaszkodni keh mindenért, ha jó, ha rossz. Micsoda esztendők! — Lássa uram, ott vannak a. hordók. Tavalyi bor van bennük, majdnem hogy hijja nélkül. Csak; annyit ürültek, amit magunk. ^ családom, meg a jóemberein^ megittunk belőlük. Ha el akartami adni, kutyának se kellett. Pedig jó) bor. Ízes, erős. Most jön az ősz, gondoskodni keli az áldás betakarításáról. Hely Se íesz, ahová tegyem a szépen ígérkező termést. Nincs hordóm. Nem is lesz. Egy liter borért 12 fülért adnak, a hordó literje 10 fillér. Kétszec annyi mustom lesz, mint tavaly, ha e'adom az óbort, éppen hogy hordót vehetek az árán, — a két fillérből meg fizessem a z adót, munkáitatást, éljek a családommal, ruházkodjak. Ha tudok. De lehet-e ? ' Meghajlik a feje és szomorú,* kusza ősz bajusza ugy rándul meg, mmtha sírna. Hallgat keveset és szemét elereszti a földön. Csizmája sarkával ábrákat karcol a borház földjén. — Ki kéne folyatni a boromat az utcára. Árokba kéne ereszteni, hadd igyák a kutyák. Hová les? az ember verejtéke uram? Hit csald ennyit ér a munka? Esztendők keserves igájávai szereztem valamit' Beleöregedtem, megrokkantam miatta. De örültem. Az enyém' volt a föld, a magaméra hullott a verejtékem- Most meg .ugy. jön a sor, hogy szégyellem, amit tettem, mert azt látom, hogy hiábavaló. — Volt ez igy máskor is, még a háború előtt egyszer. Kiöntöttük az óbort, mert az uj jobbnak ígérkezett, sok volt az uram. Ugy adtuk ei a termést, ahogy akartuk. Nem veszítettünk rajta. — Hátha árosabb lesz az idén a bor? Megváltozhatnak a viszonyok. , 1 — Nem hiszem én azt öcsém. Nem hiszek én semmit. Eszten-i dők óta mindég evvei bíztatnak.^ Majd, majd. De lesz-e, aki meg-, éri? Marad-e még addig valamink,. Most, ha ugy áldja meg az Isten a munkánkat, ahogy mutatkozik, még tán rosszabb lesz a hely-, zet. Sok íesz a bor, még annyit se adnak érte, mint eddig. Elf-, pusztulunk uram, tönkremegyünk. Koldussá ver bennünket az élet. Elhallgat. Én se beszélek. Mi-f nek? Lehet itt mondani valamit', Van vigasztaló beszéd? Itt össze lehet nézni" ezzel a szürkehaju öreggel, aki hatvan esztendei munka után csak legyinteni "tud már, és várja a "halált, össze lehet nézm és bólintani egy keserűt. Ésf meginni még egy körömpróbás poi hárrai, hogy ne vesszék kárba a jóverejtékü munka gyümölcse. — Meg hogy felejtkezzünk egy ki-i csit. Mert jó a bor és kell a felejtés manapság mindenkinek. Dövényi Nagy Lajos, A teher leghom, vörös rhode island tyúk, khaki cambeli kacsa, tenyésztése és takarmányozása. Írták: Winkler János és dr. Janik Gyula. Winkler János a Baromfitenyésztők Országos Egyesü-1 létének főtitkára, fáradhatatlan munkása irodalmi téren is a baromfitenyésztésnek. A múltban ki-, adott több nagyobbszabásu munkája után, most -egy 60 oldalas kisebb könyvecskével íejDte meg a tenyésztő társadalmat. Joggal mondhatjuk, hogy meglepte, mert a kor igényeihez alkalmazkodva* a legújabb felkarolt leghorn és rhode island tyukfajták, valamint khaki cambeli kacsafajta tenyésztésévei és takarmányozásával foglalkozik. Különösen ez utóbbi egészen uj irány baromfitenyésztésünkben, a szakirodalomban erről még nem igen volt szó. Mivei ennek a kitűnői tulajdonsággal bíró kacsafajtának a tenyésztése iránt rövid idő alatt, erősen fokozódott: az érdeklődés, a könyv szerzői nagy szolgálatot tettek a tenyésztőknek azzal, hogy e; kacsálájta, — mely sok tekintet-, ben eltérő igényű az eddig ismert kacsafajtáktól, — tenyésztését és takarmányozását ismertetik. Azt pedig talán mondanunk sem kell, hogy az egész könyvecske tisztán Bank és Jelzálog üzletben hosszabb gyakorlattal biró 10—12.000 pengővel rendelkező agilis fiatalember vezető álláshoz juthat. Cini a kiadóhivatalban. 4779 gyakorlati, céi szolgálatában áll, s miként szerzőitői már megszoktuk, elejétől végig hasznos gyakorlati, útmutatásokat nyújt az olvasónak!. Egészen bizonyos, hogy e könyvecskét is olyan érdeklődéssel fogja tenyésztőtársadalom fogadni,, mint szerzőinek eddigi müveit, a melyre egyébként is miinden tekintetben rászolgál. A Nyírvíz szabályozó társulat elnökétől. 623—1931. SZ. MEGHÍVÁS. A Nyírvíz szabályozó társulat érdekeltségét a f. évi augusztus hó5-én d. e. 11 órakor Nyíregyházán, a társulat hivatalos helyiségében tartandó 1 rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Tárgysorozat: Elnöki előterjesztés. 1. Miniszteri leiratok. 2. Az 1930. évi zárszámadás megvizsgálására kiküldött számvizsgáló bizottság jelentése. (A számadások és a számvizsgálatról felvett jegyzőkönyv a közgyűlést megelőző 15 napon át a társulati hivatalban közszemlére vannak kitéve.) 3. Időszaki jelentés a folyamatban levő munkálatokról és a társulati ügyek állásáról. 4. Az uj beruházások folytán előnyösebb helyzetbe jutott ártéri területek újra osztályozására bizottság választása. 5. A választmány javaslata az alapszabályok módosítása tárgyában. 6. Határozathozatal a téglás— bökönyi-ut és a nyíregyháza—hajdudorogi-ut építése számára kért terület átengedése tárgyában. 7. A választmány javaslata a nyugdíjas társulati tisztviselők lakbérnyugdija ügyében. 8. Kisebb előterjesztések. A szavazás a jogerős haszonará-j nyos kulcs alapján az 1931. évre összeállított szavazati lajstrom'szerint fog gyakoroltatni. Az érdekeltségi megbízottak és képviselők két tanú által előttesmezett megbízó leveleiket a közgyűlés megnyitása előtt, a társulat igazgatóságánál szíveskedjenek letenni. t Nyíregyháza, 1931. julius 18. Mikecz Dezső s. k. ra. kir. udvari 'tanácsos, felsőházi tag, társulati elnök. 47.10—3 »gényok és mindenféle folyóiratok Bekötését a legegyszerűbbtől a legdíszesebb ki vitelig vállalja a J Ó B A-nyomda könyvkötészete Nyíregyháza Széchenyi, út 'J. szám, Telefoa 13?
