Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-25 / 166. szám

JSÍVÍRYIDÉK. 1931. julius 150. Hoover és Magyarország Irta: P. Vákár Arthur v. miniszter, biztos, m. kir. kormányfőtanácsos Az utolsó évek történetében soha név még akkora népszerűségnek nem örvendett, mint az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Hoovennek a neve. A demokrata és republikánus világnézet vonult harcba Amerilában, amikor Hoover is vállalta a jelöltséget s Hoovteí neve diadalmasan került ki a választási urnából. Köztársasági elnöki éveit csendes vizsgálódással s az európai világháború következményeinek tanulmányozásával töftötte s ez alatt az idő alatt következett ei az az állapot, hogy aeurópai gazdasági helyzet odáig romlott, hogy Amerikának is számolnia kellett a következményekkel. Amerikára is reáköszöntött a munkanélküliség s megtörtént az a hallatlan eset, "hogy Amerika költségvetése deficittel zárult. Hoover csendben, kitartóan tovább dolgozott, még akkor is folytatta munkáját", amikor jói előkészített politiTcai manőverrel kikezdették népszerűségét, s az Amenfkai "Egyesült Államok pénzügyi és gazdasági nehézségeiért őt tették felelőssé. Hatalmas ipari és bányavállalatok vagy redukálták, vagy teljesen beszüntették üzemüket, — Hoover még mindig tanulmányozott és dolgozott, mig végre a mélypont elérkezte előtt, a nagyvilág tudomására hozta tervét. Mi nem tudtunk soha végleg kétségbeesni a nagyvilág gazdasági állapota miatt, mert élt benv nünk a meggyőződés, hogy az európai hatalmasságok egyszer mégis észretérnek s beszüntetik a gyűlölködés politikáját. Meggyőződésünket táplálta az a körülmény, hogy ismertük az amerikai tartalékerőket, s tudtuk azt, hogy Amerika saját prosperitása érdekében sem fogja tűrni azt, hogy az európai államok a tetőt magukra, gyújtsák, nem fogja összetett kézzel nézni azt, amíg Európába kihelyezett tőkéi és értékei az európai pénzgazdálkodás és politikai gyűlölködés miatt megsemmisülnek. ! Hoover képességeiben és jóinduiatában, de főként helyes üzletpolitikájában nem csalódtunk. Hoover, a 12-ik órában kilépett rezerváltságából és évek előkészítő mim1 káját pár óra alatt hozta a nagyvilág elé s pár óra alatt megállította az alárohanó szekeret -végzetes utján s a bizalmat és munkakészséget visszaadta a világ emberisége számára. Reánk, magyarokra nézve nem idegen a Hoover neve. Évekkei ezelőtt járt hazánkban és ő is, mint annyi más tisztult agyú államférfiú, megismervén minket, megismerve tiszta szándékainkat, megnyugvással vette tudomásul, hogy a magyar nemzet jogos igazságáért küzd a béke fegyvereivel. Hoover, Magyarország jóakaró barátja fett s ez "a jóakaró barátság csák foko^dott atekor, amikor az ' elnökválasztás Tiarcaiban meg-' ismerte az Amerikában élo magyarságot, amely nagy sulival és tiszteletet érdemlő politikai érettségről tanúskodva — vett részt az elnökválasztáson. Hoover, ismerősei és barátai közé sorolhatja a magyar közélet több vezérférfiát, igy Apponyi Albertet is, — akinek egyéniségén keresztül még jobban megszerethette a békekötés igazságtafanságainak törvényében vergődő magyar nemzetet. ' A magyar népet jótékony melegíséggei töltheti el, hogy Iloover előtt nem- vagyunk idegenek. Jótékony meíegséggei töfthet el, mert Hoover ismeri a párisköniyéki békék ezer átkát s baját s tudja azt, hogy Európába nem lehet imásfképp elhozni a megértést, a megnyugvást és a jövendő fejlődést, csak ugy, ha a népek feladják a bosszúállás politikáját és testvérként állnak az Északamerikai Egye sült Államok mentési munkálata mellé. Az ország gazdasági talpraállítására ellenőrző és tanácsadó bizottság alaknl Budapestről jelentik: A tegnapi minisztertanács letárgyalta a felhatalmazási ji avaslatot, amely négy részbŐL áll. Az első rész a kiadott és a kiadandó intézkedésekre a kormánynak adott felhatalmazást tartalmazza. A törvényjavaslat gondoskodik továbbá országos bizottság szervezéséről, amelynek feladata részint tanácsad), részben ellenőrző a kormánnyal szemben. Azoknak az intézkedéseknek sorában, a~ melyek megtételére a kormány felhatalmazást kap. az utolsó szakasiz büntetőjogunk régi hiányának pótlására tartalmaz intézkedéseket a rémhír terjesztők üldözésére. Délelőtt 11 óra 15 percig adható fel Nyíregyházán a repülőjárattal küldendő levél Nyíregyháza mindjobban megszokja és megked/eli a repülőjáratot. Ma már alig van valaki a városban, aki ne vágyódna legalább egy légi útra és egyre-másra jelentkeznek az ujabb .légi utasok. — íNagy szolgálatot tes(z a város lakosságának a repülőgép a gyors postajárat biztosításával is. Ha valaki pl. délelőtt azt akarja, hogy egy fontos levélküldemény, esetleg egy sürgősen szükséges okmány feljusson Pestre, feladja a dé'előtti órákban a repülőpostán és akkor küldeményét délután 3 órakor már megkapják Budapesten. Eddig ugy volt, hogy a városból a posta fél 11 órakor indj.lt a repülőtérre, tehát ezentúl már 'nem adhatott fel a közönség az aznapi repülőgépre küldeményt. Most Uzony Jenő postafőnöknek intézkedésére jóval meghosszabbították a délelőtti időt a közönség kényelmére, mégpedig ugy, hogy a postán egynegyed 12 óráig feladhatók a repülőjáratnak szánt levelek, vagy levelező lapok és egyéb küldemények. Egy nyiregyházi napszámos revolveres merényletet Eövetett el egy 12 esztendős debreceni kisleány ellen Brutális merényletet kísérelt meg tegnap délelőtt Zsurkai János 34 esztendős nyiregyházi napszámos egy 12 esztendős debreceni kisleány ellen. Zsurkai néhány hét óta egyik debrecenkörnyéki tanyán dolgozik és onnan ment Deb recenbe tegnap d -lelőtt sógornője meglátogatására. Egy dirabig elbeszélgetett a sógornőjével, majd arra kérte az asszonyt, hogy engedje el vele 12 esztendős kisleányát, akinek megígérte, hogy kendőt vesz neki ajándékba. Az asszony engedett Zsurkai kérésének. A 34 esztendős férfi és a 12 esztendős kisleány együtt hagyták el a házat, dj nem a belváros, hanem a Böszörményi-uti akáccserjés felé vették az utjukat. Amim ttz erdő elé értek, Zsurkai megkérte a kisleányt, hogy menjenek be és pihenjenek meg egy kicsit. A leány gyanutlanui követte a férfit, aki mikor a bokrok már eltakarták őket a jái"ó-ke

Tők szemei elől, megrohanta és leteperte a leányt. Heves dulakodás kezdődött az életerős férfi és a gyenge kisleány között. A férfi azonban nem birt a "leánnyal, aki sikoltozni, majd torka szakadtából kiabálni kezdett. Zsurkai ezen anynyira megdühödött, hogy előkapta revolverét és megfenyegette a leányt, hogy lelövi, ha azonnal el nem hallgat. A leány a fenyegetésre elhallgatott, de tovább is ellent állt a férfi erőszakoskodásainak, majd egy alkalmas pillanatot felhasználva, megszökött tő'e és a legközelebbi rendőrnek tudomására adta, hogy mit akart vele Zsurkai. A kisleány feljelentésére Zsurkait még a délelőtt folyamán előállították a kapitányságra, ahol kihallgatása után őrizetbe vették és megindították ellene az eljárást. Hogyan kezdődött a világ gazdasági válsága Ma, a gazdasági váíság íegsu I vonásaiban vázoljuk a legújabb Iyosabb óráiban Tiem lesz érdék- I események előidéző okait, telen, ha inéhány szóval reámuta- I Három évveí ezelőtt, 1928-ban tutik a világkrach kezdetébe s főbb I és még a rákövetkező évben is VÁROSI MQZ6Ó Péntek, szombat 5, 7, 9 órakor Yííz ez Operában Németül beszélő, énekes, zenés filmjáték 12 felvonásban. Főszereplők: Gusztáv Fröhlich, Alexa Engström Közreműködnek a berlini Opera művészei és teljes zenekara. Fox í |os hiradó. Hangos Cinci. tomboló hossz uralkodott a világpiacon. Ebben az id'íszakban mind 'ii sikerült , mindenkinek érdemes volt vállalkoznia. Alig telt el azonban két esztendí, a világ benne van a legfeketébb balsorsban. A virágzó vállalatok helyét hideg kémények és munkanélküliek milliói jelzik, nincs tőke, nincs vállalkozás. Mi történt ? Vagy mi módon történt az, amit itt ránk kényszerítenek ? A Népszövetség gazdasági bizottsága a nemzetközi keresked lemnek és a nemzetközi tőke áramlásának adatain keresztül igyekszik ennek a problémának végére járni. Nemrégiben közölte erre való kimutatásainak és adatgyűjtésének ei ső kötetét és most küldte szét a má sodik kötetet a nemzetközi fizetésekre vonatkozó megállapításokkal. Eszerint 1928-ban az Észak amerikai Egyesült Államok 1059 miflió dollárt helyeztek ki "idegen államokban, 1929-ben már csak 213 milliót tett ki ez az összeg, Anglia 1926-ban 26 millió dollár tőkét vont el idegen álla*moktói, annyit tett fizetési mórlegének aktív egyenlege. 1927-ben azonban már újra hitelező álla|ml:ná lett: 481 millió dollárt, 1928-ban 666 milliót és 1929-ben 071 miit liót helyezett ki. Ez az összeg azon ban 1930-ban egyszerre 189 mii; lió dollárra hanyatlik. Franciaország 1927-ban 503 millió, 1028-ban 234 millió forgótőkével járult hozzá a világgazd i ság tőkeszükségletének ellátásához, 1929-ben egyszerre nemcsak megállt tőkekivitele, hanem fizetési mérlege 28 millió aktívummal zárult. Ekkor indult meg aranyhaimozása, amely azóta olyan szédületes eredményekre vezetett nemcsak a francia a

ranygazdáság, hanem a világ elszegényedése terén is. Svájc is a világtőkekölcsönző államainak sorában szerepel, bár kisebb összegekkel. Nála ugyanez a folyamat játszódott íe. Svédország, amely a gyutaitröszt üzletei révén mind nagyobb mértékben válik finanszírozó állammá, ellenszegült az általános irányzatnak. Igy 1923-ban fizetést mérlege még csak 1.3 millió dollárral volt passzív, vagyis ennyi volt az általa külföldnek hitelezett nettó összeg. Attól kezdve ez meglehetősen gyorsan növekedett. 1927-ben már 65 millió dollár a nettóösszeg, 1928-ban az leesett} 18.5 millió dollárra, de 1929*ben újra 71.3 millió dollárt tesz ki. , , Csehszlovákia 1928-ban 61 millió dollárt és 1929-ben 23.8 millió dollárt helyezett ki a viíágí-j piacon. 4 A távol Hollandiáról csak kevesen tudják, hogy a világ egyik tőkeforrása. Még 1925-ben 185 millió dollár áramlott szét onnan, azóta ez igen összezsugorodott, s 1928-ban a tőkéivei fnár csak 0.4 millió dollár volt, 1929-ben peaig maga is 66 millió dollár tőkére szorult idegen államoktól. Németország külön fejezet. —, 1924-ben 421 millió dollár hitelt kapott, 1927-ben és 1928-ban pedig ez az összeg meghaladta az egymilliárd dollárt. 1929-ben azonban mát, csak félmilliárdot kapott a német birodalom. Igy jelentkezett a világgazdaság válságának megjelenési fonmája. A tőkeforrások felmondották a szolgálatot, ami megakasztotta a nemzetközi áruforgalmat, elvágta a termelés lehetőségét és növelte a munkanélküliséget. — 1.8 fillérbe kerül egy darab memorandum és egy darab boríték cégnyomással ellátva, 1000—1000' darab rendelésnél a fjóba-nyomdában. ,,