Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-12-25 / 292. szám

JSftíRYlDÉK. í 931. decemt*r 25,, GAZDAMELLÉKLET '^•MIIIIIIIÜIIIIIIIHIIIIIIIIIIffllllinM Téli csirkék nevelése Irta: Bartha Ernő. orosházi felsőmezőgazd. isk. tanár. A tyuktenyésztésnek akár más állattartási, akár pedig más baromfitenyésztési ágakkal szemben egyik nagy előnye, hogy sokoldalú, változatos, a legkülönbözőbb termelés és értékesítési viszonyokhoz, valamint időszakokhoz szinte korlátlan mértékben alkalmazkodó, ami más termelési ágról nem mondható. Mindezen sajátságok gyakorlati, üzemi jövedelmezőségi szempontból egyaránt a legnagyobb jelentőséggel, értékkel bírnak még rendes körülmények között is. Annál inkább és kü'önösen a mai hoz hasonló időkben amennyiben épen emiitelt tulajdonságaiknál fogva több alkalmat, nagyobb lehetőséget nyújthatnak arra, hogy a megszokott, régi termelési ágaknak folyton növekvő, az utóbbi években már-már katasztrofálissá váló, egyben bizonyos jelekből ítélve tartósnak ígérkező jövede em csökkenését esetleg veszteségeit a tervszerű tyúk tenyésztés révén kiegyenlítsük, helyre hozzuk, végeredményében tehát eltüntessük, sőt bizonyos esetekben az eddigi veszteségekkel szemben közvetlenül, vagy közvetve tényleges jövedelmet érhessünk el. Miután a tyuktenyésztés, ha nem is mindenhol és minden esetben, de helyes irány választása esetén a helyi viszonyok között nagy á talánosságban erre a célra feltétlenül alkia

1masnak mutatkozik, ennélfogva szük ségesnek, egyben időszerűnek tartom, ha annak egyik ritkább, kevésbé elterjedt, de annál hálásabb irányát, a téli csibék nevelését alábbiakban röviden ismertetem. A téli csibék előállítása alapjában véve nem uj keletű, amennyiben Németország egyes vidékein, különösen Hamburg környékén már rég tői fogva és sok-sok ezer téli csibét nevelnek fei és visznek a piacra évről-évre mint hamburgi csirkét. Eme elnevezés afatt télen, lehető korán keltetett, kizáró'ag zárt, meleg, fűtött helyen nevelt, jellegzetes hizlaló takarmányokkai etetett, kifejezettten vágóra szánt, fiatal 6— 8—io hetes csibéket értenek. Innen van, hogy a hasonló módon előállított téli csibét, valamint forgalomba kerülő árut a kereskedelem is csak hamburgi, vagy hamburgi módon nevelt csibének ismeri és nevezi. A téli csibe előállításának lényege, hogy oly időszakban — ősszel, télen, kora tavasszal, vagyis amikor a nagy városok piacain rántanivaló csibe általában nincs, ennélfogva an nak ára a szokásosnál jóval magasabb — termeljünk és hozzunk a piacra kifogástalan, jó minőségű, rántanivaló csibéket azzal a céllal, hogy azokat a lehető legmagasabb áron értékesítve aránylag rövid idő alatt és nagy jövedelemre tegyünk szert. Kitűzött célunk elérésére szolgáló eszközök, vagy feltételek: Megfelelő tyukfajta, keltetésre alkalmas, termékeny tojás, elegendő számú kotló, avagy jó keltetőgép, egy világos, könnyén, fűthető, jó' szelőztethető, tisztán tartható helyiség, elegendő jó és olcsó takarmány, végűi helyes etetési rendszer. Bár a felsoroltak mindegyike egyaránt lényeges kelléke a sikernek, amennyiben egyik a másik nélkiu eredményre nem vezethet, mégis ki kell emelnem, mint legfontosabbat a fajta, az etetési módszer s a felhasználandó takarmányok megválasztásának kérdését. A fajta tekintetében egyrészt, a fogyasztás, a piac igénye, másrészt az a körülmény lehet irányadó, hogy az e célra választandó fajta olyan legyen, amelyiknek fiatalkori növekedése gyors, nagy, biztos. — Minden fajta közül legaíkalmasabbnak'bizonyult erre czjdőszerint a nemesitett magyar csibe. Etetési rendszerül leginkább csak lágye'eségbőt ál'ó, pépszerrü, hizlaló takarmány etetése ajánlható. Legjobb hatású takarmányok a finomra darált buza-, árpa-, tengeridara, továbbá teljes, vagy leföfözött tej, de mindenkor aludt állapotban, végül egy kevés, de fehérjében gazdag állati eredetű eleség, példáuL husliszt, továbbá csírázott zab. Legkeresettebb a darabonként 6o —70 deka sulyu rántani való téli csibe. A magyar szén Irta: Kenéz Béla dr., m. kir. kereskedelemügyi miniszter Midőn a nyár végén a kereskede- jj lemügyi minisztérium vezetését átvettem, az ország nehéz devizahelyzete szükségessé tette, hogy legelső sorban foglalkozzam szénszükségle'tünknek a hazai termelés utján való ellátása kérdésével. A belső szénszükségletnek magyar szénbányák utján való bizto Isitásával a külföldi fizető eszközökben való takarékosságon kivül még két célt akartam elérni: csökkenteni a. munkanélküliek számát és javítani külkereskedelmi és fizetési mérlegünket. 1930-ban majdnem 50 millió pengőt adtunk ki külföldi szénre és kokszra. Ezzel az összeggel tehát a külföldi bányamunkások tízezreit tartottuk el, ugyanakkor, mikor nálunk a munkanélküliek száma, éppen a téli hónapokban, sok ezerrel emelkedett. Örömmel állapítom meg, hogy a rendelet készítésekor megszabott szénellátási programmom a legkisebb zökkenő nélkül bonyolódik le. A kormány álta/ kiadott, úgynevezett »szénrendelet« megjelenése Óta két hónap telt el s már ennek a két hónapnak az eredményei is igazolják a javaslatomra tett intézkedések helyes voltát. Október hó eleje óta külföldi bányákból nem vásároltunk egyetlen métermázsa háztartási szenet sem lésj a mondott idő óta, csupán, hazai szénnel nem pótolható gá* szenet és kokszot hoztunk külföldről. Fütőszéntermelésünk a tavaly októberi hét és félezer vagonhoz viszonyítva megkétszereződött brikettgyáraink egyre szaporodnak és ma már naponta 400 vagon kitűnő minőségű brikettet tudnak gyártani, az amúgy, alig értékesíthető szénporból ipartelepeink hazai szén tüzelésére alakítják át tüzelőberendeA rekeszes láda Országunk milliós népességű fővárosában, ahol világhírű közegészségügyi intézmények is feltalálhatók, különlegesen kirivó, a világvárosi jelleghez nem méltó jelenségek mutatkoznak a piacrendészet terén. A főváros nagyban árusító piacán és a vásárcsarnokokban példás rend mutatkozik ugyan, de ha a kerületi és külső nyiit piacokon, különösein heti vásári napokon széjjelnézünk, megdöbbenve fedezünk fel fontos népélelmezési tömegcikkeket, amelyeket az utcai járdáknak a szélén, a földre helyezett foltos, mosatlan rongydarabokon, kopott és rongyos gyékényeken és sötétbarna zsákokon árusítanak. Az állandó árusítóhelyeken sátrak én ernyők alatt lévő festetlen, kecskelábú, alacsony áruíllBtUUHlSIIlUilIUmiIEIlIlllllIilEliliiUM II) lepte áruktól, másodszor a nagy áraktól megy el az embereknek a kedve, a vásárlástól. Az 1 pengős zöldséget, sőt a másfélpengős amerikai almát is ott árusítják az utcák porában. Hová süllyedt a tetszetős »Crates«-ekbe és kecses »Basket«-be csomagolt és szállított, válogatott amerikai gyümölcs. De az amerikai és ausztráliai' aknáknak egészséges, piros szine még az utcák porában is feltűnik és fogy. A most piacra kerü ő magyar zöldségféle szintén jó minőségű és kelendő, mert már kevés van belő e. De itt van a francia saláta és petrezselyem zöldje, az olasz borsó és karfiol, amely cikkeket Franciaországban és Olaszországban finoim, lágy és tetszetős fonott nádkosarakban, hófehér rekeszes ládákbban, eredeti csomagolásban árusítanak éa ugyancsak eredeti csomagolásban kerülnek piacra a fenti cikkek nálunk is. A kü földi árukat, hogy mutatósak legyenek, elütő szinü csomagolással hozzák piacra. A sötétzöld francia saláta és petrezselyem világos sárga kosarakban, az olasz sötétzöld borsó szürkében, a karfiol fehér rekeszes faládákban feltűnést kelt. A most piacra kerülő magyar termeivények és primőrök ellenben közönséges, sötétbarna, kopott, idom talan fesszőkosarakban, vagy mosatlan alkalmi ládákban jönnek a piacra. A vesszőkosarak közönséges, vastag, használt zsákokkal és rongyokkal vannak körülkötve, a kosarak belseje szalmával és újságpapírral van kibé elve. A habkönnyű, vékonyleve'ü, világoszöld magyar saláta, a vérpiros szinü hónapos retek nem mutat a sötétbarna fakó és kopott vesszőkosarakban. A legszebb hazai gyümölcsöt és zö dfőzeléket is csak hosszas kutatás után lehet felfedezni az idomtaían kosaraknak mélyén. De a meghonosított árusítási rendszer is lehetetlen helyzetet téremt a magyar árura és fogyasztóra egyaránt. A zsákokban és nagy vesszőkosarakban szállított hazai árukat, hely hiányában, ki keíl rakniok az ánisoknak a kecskelábú asztalokra. Az igv kirakott áru. mint egy kártyavár, mindig ki van téve annak, hogy egy hirtelen mozdulatra, vagy ütődésre széjjelszóródik a földön. Az árusok a kecskelábú asztalok elejére válogatott árut tesznek ki és ha a vevő jön, az előre kirakott áruból nem válogathat, hanem csak a háttérben elhelyezett áruból kaphat. Ellenben a külföldi áru ott van előttünk a Rekeszes ládikókban és fonott kis kosarakban, amely te'jesen azonos minőségű és igy minden válogatás nélkül, simán történik a vétel. Igy jut hátrányba a magyar termelő á külföldi áruk mellett., i A SZEDÖ-KOSÁR, SZÁLLITÓKOSAR ÉS ÁRUSITÓKOSÁR. A kosaraknak ezt a háromféle faját csak külföldön ismerik. Nálunk csak i>kosarat« ismernek a kereskedők és a termelők. Az otromba, nagy kosár nálunk a számtófö d közepéről áruval megrakva kikerül az ut szélére, onnan felrakják a kocsira, majd a vagonba és a nagy fogyasztói piacokon pedig kikerül a kereskedői »standra«- A kosárnak az alján még feltalálható a sár, amiből a kereskedő megállapíthatja, hogy milyen termőföldben termett az áru. Anukor a »standon« kiürül a kosár, visszaküldik a termelőnek, aki azonban addig nem t

ud szedni és száiüzéseiket és a magánháztartások is, mind tömegesebben szereznek be olyan hazai gyártmányú kályhákat, melyekbén még a leggyengébb minőségű magyar szénnel is hasznosan tüzelhetünk. Ha figyelembe vesszük, hogy minden vágón belföldön termelt sz£n 12—13 magyar munkásnak i-i napi munkát ad, megállapíthatjuk, hogy a »szénrendeiet« a munkanélküliség ellen is rendkívül jelentős fegyvernek bizonyult. Nemcsák a főváros, hanem a vi1 dék szénehátása is tökéletesen biztosítva van, s gondoskodni fogok »óla a jövőben is, hogy a hazat szán ára ne emelkedjék. A magyar szén népszerűsítésében segítségemre vo't a sajtó is, azzai, hogy a lapok szinte külön fűtési rovatot nyitottak, melyben szakemberek Cikkei tanították a a közönséget a magyar szénnel való tüzelésre. A hazafias magyar közönség be; látta, hogy meg kell hoznia azokat az áldozatokat, melyek a magyar háztartási szén használatával járnak. Áldozatokat mondok, pedig inkább apró kényelmetfenségekről van szó! És ezeket a kényelmetfenségeket is menten ei keli felejtenünk, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt két hónap alatt a magyar szénbányákban alkalmazott munkások száma a tavalyi létszámhoz képest 5000-rei emelkedett. A magyar háziasszonyokat arra kérem, hogy, ha a magyar szénné

1 fűtött kályhából többször keli is a hamut kikotorniok: gondoljanak arra, hogy ezzel a csekély munkával az ország gazdasági érdekeit szolgálják és azonkívül a tavalyinál tizenöt—húszezerrel több magyar bányász gyermek mindennapi kenyerét segítenek megszerezni. sitó faasz tálkákat sötétbarnára változtatta az idő, mert hónapok múlnak el, mig az árusok rászánják magukat arra, hogy fehérre súrolják nyers fából készült berendezéseiket. Az itt használt zsákokat és árusitókosarakat csak akkor éri viz, ha esik az eső, különben szenynyesek és mosatlanok. A járdák Iszélére, a földre helyezett élelmicikkeket reggel 6 órakor rakják ki az árusok és délelőtt 11 óráig, a rendes napi és a fokozott vásári személy, kocsi- és autóforgalom által felkavart utcai por lepi el. A gyerekek átugrálnak a kirakott árukon, sőt a reggeli órákban sétára kiküldött nemes és kevésbbé nemes fajú kutyák is körülugrándozzák a nagyérdemű fogyasztóközönségszámára kirakott különféle közélelmezési cikkeket. Először a por-