Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-12-25 / 292. szám

1931. december 25. JSfYÍRYIDÉK. Szakácsművészet szenzációja a 3 sonka védjegyű Magyar Sonkapác, mellyel prágai sonkához hasonló izű sonkát pácol, hatónk. Ára 70 fllér é! 2 pengő, Henteseknek, ura­dalmaknak 1 és 5 kiló? csomagolásban is árositjik a gyógyszertárak, drogériák és füszer­ttzletek. Ha valahol nem kapná, for­daljon a főraktárhoz Baross illat­szertár Győr, Baross-út 7. Tele­fon 867, hol a viszonteladók ii .ki­szolgálóinak. 7113 visszaveszik a nagyterme" ők és a gócpontokon működő kereskedők. Végűi nagy e'őnye a ládikák hasz­ná'atának még az 'is, hogy a száraz falemez nem tartalmaz semmiféle káros párát, anyagot, el'enben a nyers fonott kosár, amely a me­legben különféle párát bocsát ki magából, káros hatással iehet a friss gyümölcsre, ame'y mohón szívja fet magába az idegen szagot. A kü fö'dön már régebben beve­zetett értékesítési szabályokat és szokványokat idehaza is meg kelL honosítanunk, ha helyet akarunk szorítani a magyar árunak a világ­piacon. Január elejére ígérik a borpárlatfőzés megkezdését tani, mert nincsen tartalék-kosara. Ez a rendszer honosodott meg ná­lunk évtizedek alatt és a hazai ter­melőknek nagy száza-'éka még ma is ily berendezkedés me'lett termel és értékesít. Ez különösen a zöldség­termelőkre és kereskedőkre vonat­kozik. Külföldön és a modernebb termelési körzetekben a konyhaker­tészek már kétféle kosarat használ­nak éspedig: szedő- és szállító-ke*­sarakat. A szedőkosár vastág, a szállító középnagyságú vesszőbőlké­szül. Az árusító kosarakat a keres­kedő szerzi be. sajnos a ónban, min­den rendszer és ízlés nélkül. A ke­reskedőnek tetszetős és a különféle áruknak színeivel elentétben, kü­lönféle színű kosarakat ke lene hasz­nálnia az árusításnál. A külföldi nagy piacokon az árusító bódékban fehér, narancsszínű, világos sárga és hamvas szürke kosarakban áru­sítják A zöldfőze'ékeket. Nálunk csak sötétbarna, kopott kosarak ta­lálhatók fel, amelyek az őszi és téli hónapokban már szinehagyot­tan, a legrosszabb benyomást kel­tik a szemlélőben. A REKESZES FALADIKAK. Az amerikai termelők már i o év­vel eze'őtt rátértek a »szabványsze­rü« csomagolásra. Ez pedig annyit jelent, hogy a kü'önféle gyümölcs­és zöldfőzelék-áruk egyforma faj­ban és minőségben, egyforma cso­magolási rendszer me-lett egyforma súlyt tartalmaznak. A könnyen rom­landó, puha, törékeny gyümölcsö­ket, mint a málnát, fö-diepret, ri­bizli!, keskeny, egyforma vékonysá­gú fadeszkából készült boxokban (ládikákban) hozzák a piacra. Ezek a boxok a különféle gyümölcsökkel megtöltve, teljesen egyforma suxyt képviselnek. Az egyforma nagysá­gú boxok folytán jól ki lehet hasz­nálni a teherautót és a vasúti ko­csit. A törékenyebb gyümölcsöket tartalmazó boxokat meg külön be­rakják szekrényekbe, »Crates«-ekbe :, amelyek teljesen megóvják az árut a rázástól. Ugyanilyen szekrények­be helyezik el "a féltve kezelt egyéb nemes gyümölcsöket is. Azokat a gyümölcsöket, amelyek nedvdúsak, gyorsan romlandók, tehát levegőre van szükségük, az úgynevezett re­keszes ládákban, »basket«-ekben szállítják. * Az amerikaiakat ebben először az olaszok utánozták, akik ma már a legtöbb termeivényüket rekeszes lá­dákba rakva hozzák ki az európai piacokra. A karfiolt tartalmazó úy rekeszeket súlyra pontosan kiegyen­lítik, ami nagy előnyt jelent az ér­tékesítésnél, mert hatalmas szállít­mányokat negyedórák alatt tudnak átadíű anélkül, hogy a mérlegelés folytán az áru törődést szenvedne. A rekeszes ládikák használatának előnye még abban is megnyilvánul, hogy az átvevő alig fizet valamit a könnyű ládikákért, azokat további árusításra, csomagolásra felhasz­nálhatja, de a szezonok végén ösz­szegyült ládikákat egy tételben, cse­.kély fuvarköltség mellett szívesen A minap tett hivatalos ígéretet Ivády Béla fö'dmiv-elési miniszter, hogy a szőlősgazdáktól mintegy 3— 400 ezer hektolitert fognak átvenni szeszfőzés céljára. | A miniszteri kijelentés kedvező I hatást keltett a borpiacon és a jobb ' minőségű borok ára néhány fillér­rel emelkedett. A gyengébb minő­; ségü borok ára változatban maradt, j A kivitel majdnem szünetel. — Ausztria megnehezítette a bevitelt Svájc pedig nem vásárol. Szó van arról, hogy a lengyelek átvesznek 8500 hl. tokaji bort só ellenében, ez azonban nagyon kis mennyiség. A gazdákat most az érdekli, mikor veszik át a borpárlatra szánt bort ? Hir szerint már január elején megjelenik az erre vonatkozó rendelet. 1 Az átvételi ár az eddigi tervek szerint másfél fillér lenne mallgám fokonkint, vagyis egy liter borérc körülbeiül 13— 1 5 fillért fizetnének. Miképen fokozhatjuk a baromfiak tojáshozamát ? A baromfitenyésztés főleg a kis­gazdák szempontjából bir nagy je­lentőséggel, mert a kis gazdaságok a baromfiból és baromfitermékek­ből okszerű tartás mellett még a mai leromlott gazdasági viszonyok mellett is szépen pénzelhetnek. Baromfi- és tojáskivitelünk na­gyon föllendült, ugy, hogy már a harmadik helyre kerü't mezőgazda­sági kivitelünk listáján. Éppen ezért baromfitenyésztésünk fejleszté­se elsőrendű nemzeti érdekünk. — Amig Nagymagyarország az utolsó békeeszten döbben 93 millió pengő kivitelt tudott elérni baromi iakbbói és baromfitermékekből, addig Cson­kamagyarország már 1925-ben 67.2 millió pengő értékű baromfit és ba­romfitérméket tudott exportálni. 1930-ban pedig az export értéke 83.6 millióra emelkedett. Ez tehát azt mutatja, hogy Csonkamagyaror­szág alig néhány esztendei szervez­kedés után e'érte, hogy majdnem annyi baromfit és baromfiterméket exportál, mint egykor Nagymagyar­ország. A kisgazdáknak mindent el keh £ követniök, hogy a baromfitenyész­tést jövedelmezőbben űzzék, ezt pe­dig azáltal fogják elérni, ha a ba­romfiakat rendszeresen takarmá­nyozzák fehérjedus takarmányfélé­vel. A tojásfehérje és a tojássárgája túlnyomórészt fehérjékből áll, ezeket pedig csak ugy tudja a baromfi felőá litani, ha a takarmányában elég fehérjét kap. Tavasztól késő őszig a földeken kapargáló baromfi az állati fehérjében megtalálja fehér­jeszükségletét. De ha bekövetkeznek p. fagyok, a baromfiak már nem ta­lálnak férgeket, rovarokat s igy nem tudják pótolni a tojásfehérje és sárgája képzéséhez szükséges fehér­jéket. Ennek hiányában pedig a tojlshozam ccsökkenése áll be. A kis gazdaságok a tél folyammáin a ba­romfinak legfeljebb ocsút, vagy pe­dig kukoricát adnak, ebben kevés a fehérje, a tengeriben pedig na­gyobbmennyiségü zsirt vesznek ma­gukhoz s igy szervezetükben na­gyobbmérvü lesz a zsírlerakódás, de csökken a tojóképesség. Ha a tojás­hozamot fokozni akarjuk, akkor szükséges, hogy a baromfiakat fe­hérjepótló takarmánnyal lássuk el, hogy ezzel pótoljuk a nyáron ren­delkezésre á'Ió állati fehérjét. IVen fehérjepótló a Hutter-féle pogácsa­keverék, amely 28 százalék fehérjét, 7—8 százalék nyers zsirt, vagyis együttesen 34—36 százalék nyers fehérjét és nyers zsírt tartalmaz. Ebből a pogácsákéverékből, amelyet őrölt állapotban hoznak forgalomba, egy baromfira naponta 10—15 grammot kell számi tanunk, eny­nyivel csökkenthetjük tehát barom­fiaink egyéb takarmányadagját. A pogácsákeverékből 100 kg. ára ab Budapest 18 P, mondhatjuk: a szál­lítási költség kicsinyben mm-kéiS. 3 P, igy összesen 21 pengőbe kerül egy mázsa pogácsakeverék. Ha eb­bői naponta 10 grammot adunk egy baromfinak, 50 tyúkra naponta fé kg. pogácsakeverék szükséges, mely nek értéke az előbbi árak szerint 10.5 fii'ér, igy egy tyúkra naponta, 10 gramm etetését számítva, 0.2 fillér eseik. Ez a pogácsakeverék nagymennyiségű fehérjét tartalmaz és pótolja azt a fehérjét, ami szük­séges akhoz, hogy a baromfi tojás­hozamát a téli időkben fokozni tud­juk, — 50 tyúknál a 100 kg. olaj­pogácsakeverék elégséges 200 nap­ra, tehát 50 tyúkot decembertől áp­rilis végéig el tudnak látni fehérjé­vel, mert ezután már az idő meg­enyhül és a tyúkok a szabadban k£f parhatnak s ismét megtalálják a szükséges fehérjét az állati fehérjé­ben. Az olaj pogácsakeveréket leg­helyesebb keskeny vályúban, kissé nedvesítve adni a baromfiaknak, ha pedig főtt burgonyát vagy vágott répát etetünk velük, akkor arra szór juk rá és keverjük vele össze. Felhívom a gazdaközönséget, hogy Gazdaságok részére Szegődségi levél, Cseléd (konvenciós) könyv és Dohányos könyv — kapható a Jóba­nyomdában Széchenyi-út 9. sz. — és az Ujságboltban Bethlen-utca 2. sz. (Róm. kath. uj bérpalota). Süssünk karácsonyra Dr. Oetker-féle sütőpor és vanlllincnkorral. Egy kipróbált recept • DIÓS-MÁKOS SZELETEK. Dióval: Egy csésze (kb. 3 decis) őrfllt dió, egy csésze cukor, egy és negyed csésze liszt, egy csésze tej, egy és féi csomag Dr Oetkerféte sütőpor, egy egész tojás, törött fahéj, törött szegfűszeg. — Mindezeket jól elkeverjük, zsírozott, lisztezett tepsiben kö­zepes tűznél megsütjük és ha kihűl, csoko­ládémázzal bevonjuk. Mákkal: Ugyanazt a mennyiséget vesszük, mint fent, csak dió helyett mákot és szegfű­szeg helyett egy citrom reszelt héját. — Kihűlve citr 0mmázzal vonjuk be. baromfitenyésztésénél használja a Hutter-féle pogácsakeveréket az előbbi utasítás alapján és meg fog győződni arról, hogy nemcsak a tojáshozama fokozódik, hanem. a ba­romfiak is gyorsabban fejlődnek, mert a fehérje a hus fejlesztését is elősegíti. Baromfitenyésztésünktől is csak akkor várhatunk eredményt, ha azokat okszerűen takarmányoZ­zuk. A pogácsakeverék adagolása pedig nem jelent költségtöbbletet, mert ennek használata meüett csök­kenthetjük a tengeriadagolást és mégis nagyobb eredményt érünk el a tojáshozam tekintetében. Ilyen etetés mellett a téli hidegben is el tudja látni a gazda a baromfiakat a szükséges fehérjével és kihasznál­hatja a tojás magasabb árát, miáltal lényegesen gyarapíthatja jövedel­mét. Minden ilyen irányú kérdésben szívesen ad felvilágosítást a Duna—­Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara Szabó Lajos. a Duna-Tiszaközi Mezőgaz­dasági Kamara főtitkára. Ne mulassza el nyomtatvány rendelése előtt árajánlatot kérni a J ó b a -nyomdától Nyiregyháza, Széchenyi­út 9. szám. Telefon 139. Márkás hálózati RÁDIÓ készülék 7 PENGŐS havi részletre. Villanyszerelés és javítás legolcsóbban HORVÁTHNÁL Bethlen-utca 4. szám. Telefonszám: 5—62.

Next

/
Oldalképek
Tartalom