Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-17 / 110. szám

12 játímwétL 1931. május 17. Ea GAZDAMELLÉKLET ^nmHitiinniiiHUiiniiiiiiiiiuiiuiHiiiitui^ Kansay Tibor gazdasági főfelügyelő: mezőgazdaságunk helyzete súlyos Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának május havi ülésén Kausay Tibor gazdasági felügyelő a következőkben ismertette vármegyénk gazdasági állapotát: Az eső hiányát a késői tavasz ébredése folytán a fejlődésében amúgy is elmaradt növényzet ércesen sihyliA már virágzásban álló őszi repce, melyből a fagykár folytán tekintélyes területet szántottak ki ala* cseny, ritka, gyenge termést ígér. Az őszi buza eltekintve a he1 lyemkénti rovar és egérkároktól még elég jól áU, azonban a szárazságot már sinyli. A korábban vetett őszi rozsok elég jók, kalászát hányja, a későbben vetett és magasabb homokokon vetett azonban ritkás, egyenetlen, előbbieket a szelek nagyon megrontották. A tavaszi kalászosok jól keitek,

3 azonban a szárazság miatt bokro-' sodni, fejlődni nem t udnak. A kapasok közül a répát sarabolják, azonban altalános á panasz a répabarkó és a bolha áltai okozott számottevő károkról. Több' gazdaságban ki kellett szántani és

J újból vetni lámpaszóróval és permetezéssel folyik a kártevők e-leni védekezés, azonban az eredmény nem mindenütt kielégítő. A burgonya, tengeri, tök a szárazság miatt nehezen és egyenlőtlenül kel. A dohánypalánták egészségesek, kiültetése a melegágyakból megkezdődött. A mut évben tetemes kárt okozó Thripsz és más kártevők elleni védekezésről a vármegyei gazdasági egyesülettel a nyíregyházi m. kir. dohánybeváltó hivatal a Kir. ügyészség által bérelt Burger-féle alapítványi birtokon a termelők és kertészek élénk érdeklődése mellett szakelőadás tariatott és a m .kir. dohánybeváltó hivatal igazán elismerésre méltó gyors intézkedésével lehetővé tette, hogy az esetleg fellépő kártevők ellen a termelők idejében védekezhessenek. A lóherések és lucernások is a szárazság folytán jejlődésükben elmaradtak és mig más években május io—15 között kaszálhatni lehetett, a folyó évben legalább 10— 14 nappal késik, kitavaszodás és csapadék hiánya miatt a kaszálása kitolódott, ami tekintettel arra, hogy a legtöbb gazdaság takarmány hiánnyal küzd, gazdáinknak számottevő gondot okoz. A réteken is a fü nehezen fejlődik, a fagya nemesfüvekben kait okozott. A legelőkön is a fü nehezen indult fejlődésnek, a jószágot kényszerűségből a takarmányhiány miatt kellett kihajtani, azonban a kihajtott jószág alig talál táplálékot. A szőlő is nehezen fakad, a gyümölcsfák elég jól virítanak, egyes helyeken a cserebogár lépett fel nagyobb mértékben. Az eladósodott gazdák, birtokosok helyzetének könnyebbitését célzó a földteherrendezésről szóló 1931. évi VII. t.-c. életbelépett. A szükséges felvilágosítások nyújtása végett a főispán ur őméltósága hivatalában és hivatalomban nap-nap mellett többen fordulnak. A szükséges kérvény űrlapok, mint értesülve vagyok, a községi elöljáróságoknak rövidesen megküldetnek. Hiszem, hogy a 150 k. holdon auli ingatlanokra is fog véleménye ző bizottság alakíttatni. A folyó évi tavaszi állatösszeiráa alapján örömmel jelentem, hogy dar cára a súlyos gazdasági viszonyoknak a mult évben szarvasmarhaállománynál csökkenés nincs, lovaknál pedig 1.9 százalék, vagyis 448, sertésnél 19 százalék, vagyis 22.006 juholcnál pedig 0.3 száza ék, vagyis 251 drb. szaporodás mutatkozik. Az állatok értékesítése terén javulás nem mutatkozik, akik hizlalással foglalkoztak, jószágaikat csak tetemes vesztességgel tudják előadni. Mezőgazdaságunk helyzete igeii súlyos és a gazdák erősen várják a m. kir. kormánynak a fo'yó évi termés értékesítése tárgyában kilátásba helyezett rendeletét, mely a terményárakat szabályozza. — A Divat Record májusi száma megjelent és az Ujságboltban kapható . A népies szarvasmarfaaállomány külemi törzskönyvelése Az állattenyésztés fejlesztésére hivatott Országos Törzskönyvező Bizottság nagy súlyt vet a népies szarvasmarhaállomány minél na-*, gyobb tömegeinek a szervere t tenyésztői munkába való bevonására, mert tudatában van annak, hogy, az ország szarvasmarhaállományá-! nak fokozott minőségi fejlesztését csak széleskörű munkával lehet elérni. Mivel pedig az állattenyésztés minőségi fejlesztésiének alap-; vető eszköze a törzskönyvezés, az. Országos Törzskönyvelő Bizottság a népies szarvasmarhaanyag javításánál is a törzszkönyvelés k.'t -rjesztéset és ezzel az okszerű tenyész kiválasztás előmozdítását tartja egyik legfontosabb feladatának. Az Országos Törzskönyvelő Bi- -j zottság már ismételten állást foglalt olyan irányban hogy a szarvasmar hák törzskönyvelésénél a teje ésel- ] lenőrzéssel kapcso'atos törzskönyvelési rendszert tartja a legjobbnak és ezért a lehetőség szerint ennek a megszervezésére és kiterjesztésére törekszik. Ez a törzskönyvelési rendszer a közép- és nagybirtokok szarvasmarhaanyagának minőségi fejlesztésénél nagyon jól bevált és igen szép eredmények elérését biztosította, a népies szarvasmarhatenyésztésben azonban a tejelésellenőrzés megvalósítása a legtöbbször anyagi és technikai nehézségekbe ütközik és igy ez a rendszer nem bizonyult alkalmasnak a köztenyésztés nagyobb tömegeinek Íjévonására a törzskönyvelési munkába. Igaz ugyan, hogy a tejelésellenőrzést a népies szarvas m&rhatenyésztésben is sikerült itt-ott bevezetni, de egyes fejlettebb szarvasmarhatenyésztéssel rendelkező körzeteknek és törekvő mintaközségeknek a beszervezését országos szempontból nem lehet még eredménynek minősíteni. Ezekre a szempontokra való tekintettel az Országos Törzskönyvelő Bizottság elhatározta, hogy azokon a helyeken, ahol a tejelésellenőrzéssel kapcsolatos tökéletesebb törzskönyvelés megvalósításának elháríthat t an akadályai vannak, ott a tenyésztői munka megkezdésére és a szarvasmarhaanyag javítására legalább a külem és fejkielégitő tajelleg alapján történő törzskönyv" velés bevezetését hozza javaslatba* az érdekelt tényezőknek. A külemi törzskönyvelés végeredményben a' törzskönyvelés mai színvonalának fenntartásit nem veszélyezteti, meri} a tapasztalatok szerint a törzskönyvi felvételhez előirt tejhozamot megfelelő körülmények között a legtöbb tehén megadja. Igaz ugyan, hogy a tejeléseuenőrzés a termelőképesség hiteles megállapításával igen értékes adatokat szolgáltat a céltudatos t nyészkiválasztáshoz, de a mai helyzettel szemben mégis nagy fejlődést jelentene, ha a köztenyésztés fejlesztésit a külemi törzskönyvelés utján széles kprben lehetne megszervezni. A külemi törzskönyvelés kereteit, feltételeit és gyakoriali megvalósításának módját az Országos Törzsfkönyvelő Bizottság a "következőkben állapitolta meg: 1. A külemi törzskönyvelés bevezetését csak a népies szarvasmarhatenyésztésben tartja megokoltnak, ezért azt csak a tiz tehénnél kisebb állománnyal rendelkező tenyészetek részére engedélyezi. Ebben a tekintetben az Országos Törzskönyvelő Bizottság a területileg illetékes törzskönyvelő szervezet meghallgatásával esc'tről-esetr

p kivételt tehet olyan tenyészetekkel amelyekenek nem áll módjukban, hogy tejelésellenőrző szervezethez csatlakozzanak. Azokban a megyékben azonban, ahol a tejelésellenőrzés már meg van szervezve, a külemi törzskönyvelést nagyobb tenyészetek részére nem engedélyezi. 2. A külemi törzskönyvelésre bejelente't népies szarvasmarhaanyag lelvételét, birá'atát, törzskönyvelését és tenyésztési szempontból való ellenőrzését a területileg illetékes törzskönyvelő szervezet végzi. 3. A külemi törzskönyvelés a külemi birá'at alapján töiténik, amit itt mindjárt az állományfelvétellel egyidőben kell elvégezni. Ezálta

1 a meg n >m felelőnek talált egyedeket már a meginduláskor ki lehet kapcsolni a törzskönyvi munkából. 4. A bírálat Wellmann Oszkár dr. által megállapított és eddig is követett rendszer szerint történik, azzal a kiegészítéssel, hogy a tejeFiSK-RUGGEP MINDEN KÖVETELMÉNYT KIELÉGÍTŐ P N E U NI ÜT Képviselet és lerakat: JÁRAY ERVIN, Nyiregyháza, Vay Áflám utca 7 szám. 2685-?0 lésellenőrzés elmaradásának némi ellensúlyozásaképpen a tejelője'.leg megállapítása fokozott jelentőséget nyer, szigorúbb elbirálásoan és külön pontozásban részesül. A t^je'.ékenység külső jeleit nem mütató, durva szervezetű állatokat a törzskönyvbe akkor Sim lehet felvenni, ha egyébként a követelményeknek megfelelnek. A törzskönyvbe felvett állatokat a bírálatot követően mindjárt be kell bé.yegezni az eddig követett eljárás Szerint. 5. Azokban a községekben, ahol a külemi törzskönyvelést veztt ék be, az OTB igen fontosnak tartja a tejelőképesség egyidejű fejlesztése céljábSl, hogy jól tejelő leszármazásu és ilyen külemü bikákat használjanak, amelyeket természetesen szintén törzskönyvelni kell. 6. A törzskönyvelt tehenek tenyésztési szempontból állandó ellenőrzés alatt á'lanak. Az ellenőrzést a hivatalos tejgazdasági el'enőr végzi havonkint. de legfeljebb hathetenkii t, amidőn minden törzskönyvelt tenyészetet meglátogat, az időközben született borjukat bebélyegezi, a beállott állományváltozást megál'apitja, továbbá a kistenyésztőket a tenyésztésre és takarmányozásra vonatkozó tanácsokkal látja el és őket á'tálában a szarvasmarhatenyésztés t -rén minden irány ban támogatja. 7. A tenyésztési ellenőrzés megbizha'óságának biztosítása érdekében az elléseket a tulajdonos azonnal köteles bejeenteni a törzskönyvelő szervezet községi megbízottjánál, aki az újszülött borjut az azonosság későbbi megállapithatása ér dekében megszemléli és erre a célra készült jegyzékbe bevezeti, lehetőleg a színeződés leírása és berajzolása mellett. 8. A külemi törzskönyvelésnél egy tejgazdasági ellenőr előreláthatóan 1 500—2000 darab állatótud ellenőrizni. Amig a kü'emi törzs könyvelésre bejelentett tehenek létszáma nincs akkora, hogy az ellenőrzés egy ellenőrt lefoglalna, az ellenőrzést a szövetség, iiletve az egyesület tejgazdasági főellenőre, vagy valamelyik rendszeres tej ellenőrzést is végző tejgazdasági ellenőr láthatná el. 9. A törzskönyvelés céljaira teljesen megfelelnek a jelenleg használt törzskönyvi lapok, amelyiket a szűk séges segédnyomtatványok egészítenek ki. 10. A külemi törzskönyvelésnél felmerülő költségek tehenenkért előreláthatóan 2—3 pengő kőzett fognak mozogni. Ezeketa költségeket a tagok viselik a tehénlétszámuk arányában, kivéve ha erre "állami vagy megyei támogatás részben, vagy egészben fedezetet nyújt. Az ellenőrzés céljából kiszálló törzskönyvi ellenőr részére a község természetbeni lakásról és az állomásig, vagy a törzskönyveléshez csat'akozolt legközelebbi községig TuvarjVd köteles gondoskodni, élelmezése a már eddig is több helyen bevezetett átalány (körülbelül havi 60 pengő) fizetése utján törrénik. Később majd a külemi törzskönyvelésnek egyik bevételi forrása a törzskönyve'ír szülők bikautódainak eladásából származó jutalék is lehet, amit ennek a *örzskönyvelési rendszernek megfelelő kialakulása idején célszerű lesz bevezetni. Ezek szerint a népies szarvasinarhaállomány törzskönyvelésének Suly 'pontja a több oldalról javasolt egyszerűsített tejelés ellenőrzéssel