Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-17 / 110. szám

1931. májú; 17. jAfftYlDilE. kapcsolatos megoldásról a külemi törzskönyvelésre tevődött át. De az Országos Törzskönyvelő Bizottság az egyszerűsített tejelésellenőrzést sem kívánja elejteni, sőt annak be­vezetését ott, ahol á kistenyésztők teheneiknek egy hónapnál nagyobb időközökb -n való tejelésellenőrzését óhajtják és hajlandók a z ebből szár mazó nagyobb költségek viselésé­re, kívánatosnak tartja. Az egy­szerűsítőig tejelésellenőrzésnél meg­állapított termelési adatokat az el­lenőrzések időpontjának feltüntetése mellett a külemi törzskönyvi lapon is fel lehet sorolni, de az ismert na­pi termelési adatokból megállapi- j tott évi termelést nem lehet szere­peltetni, mert azt a rendszeres te­jelésellenőrzés adataival az OTB nem tartja egyenrangúnak. Kivé­tel ebből a szempontból az az egy­szerűsített t ejeléselJenőrzési eljárás, amelynél a tehenek ugyancsak egy évig, de ezalatt rendszeres ellenőr­zés alatt állanak és igy ennek az évnek az évi termelési adatait a törzskönyvben is fel lehet tűntetni. Szabolcs vármegyében a törzsköny velést a Szarvasmarhatenyésztő Egyesület intézi, bejelentés az el­lenőrzésre ott eszközlendő. (Várme gyeházán.) Szabolcsvármegyéből áprilisban 288 szarvasmarhát szállítottak külföldre á vármegyei főállatorvos jelentése A vármegyei közigazgatási bizott­ság szerdán délelő.t tartó.t ülésén Fekete Jenő m. kir. vármegyei fő­állatorvos az ápri is havi állategész­ségügyről a következő jelentést terjesztette elő: Április havában az ál'ategézség­ügyi viszonyok kedvezőbbek voltak mint márciusban. Lépfenével fertőzve volt 4 köz­ség. Megbetegedett 4 drb. szarvas marha, mind elhullott. Veszettséggel fertőzve volt 33 község. Megbetegedett 1 ló. 3 ser­tés és 3 eb, ugy a betegek, mint az elfogott 229 kóboreb és 1 macs­ka kiirtatott. Ragadós száj- és körömfájással fertőzve volt 2 község. Megbetege­dett 120 drb. szarvasmarha, va- • lamennyi meggyógyult. Juhhimlővel fer.őzve vo't 1 köz I ség. A betegek kezelés alatt van- I nak. Ivarszerü hólyagos kiütéssel fer­tőzve volt 5 község. A b?teg álatok közül 2 ló meggyógyult. Rühkórral fertőzve volt 6 község. A beteg lovak közül gyógyult 1 drb.. a többi kezelés alatt van. Sertésorbánocal fertőzve volt 5 község. Megbetegedett 31 drb. sertés, ebből gyógyult 10 drb. és elhullott 21 drb. Sertéspestissel fertőzve volt 30 község. Megbjtegedett 38 drb. ser­tés, gyógyult 6 drb., elhullott 32 darab. Április havában külföldre elszál­líttatott 288 drb szarvasmarha, 30 ló és 156 sertés, ebből Ausztriába 254 szarvasmarha és 156 sertés küldetett, Csehországba 30 drb. ló és Olaszországba 34 drb. szarvas­marha. Az őszi borsó és a pannonbükköny mint takarmány Irta: W esteik Vilmos mezőgazdasági kamarai szaktanár. Általános panasza a gazdaközön­ségnek, hogy nincsen elegendő gyepterülete, s ez okból nem tudja kellően felnevelni szarvasmarhaál­lományát. A legtöbb kisbirtokból hiányzik a gyep. nevezetesen a le­gelő és a rét. A legelő és rét az ál'attenyésztés természetes alapfel­tétele s különösem a magyar gazda gondolkodása annyira hozzá van kapcsolva az előbb emiitett két ter­mészetes tényezőhöz, hogy enélkiil nem is véli lehetségesnek az állat­tenyésztés fejlesztését. Pedig helyes szántóföldi takarmánytermesztésiel telj-es sikerrel űzheti a legbelterje­sebb állattenyésztést a száraz Nyír­vidéken is. A legelő az egészséges 'állatte­nyésztés igen fontos tényezője, de viszont tény az is. hogy kellő ápo­ás, gondozás és trágyázás nélkül ugy a legelő, mint a rét, kevés hozamot ad, s mint a tapasztalaik és számadási adatok is mutatják, a száraz éghajlatú és kevés pára­tartalommal "bíró tiszántúli vidéke­ken éppen a gyepes t erületek a legdrágább állattartó vagyonálla­gok. Természetesen kellő gondozás és trágyázás mellett ugy a legelő­nek, mint a rétnek meg van a lét­jogosultsága a mai nehéz jövedelmi viszonyok mellett is. De viszont tény az is, hogy kevés hozamot adó gyep-s'erületeket sokkil jöve­delmezőbb szántóföldi takarmány­termesztésre felhasználni, ha a gye­pesterületek minősége olyan, hogy szántóföldi müvelésre alkalmasak. Azonban ez a kérdés nem is ké­pezheti sok vita tárgyát, mert hi­szen igen sok kisbirtokon egyálta­án nincs is gyepes terület. Itt tehát az a főkérdés. milyen szántóföldi termesztés mellett tudnátfk biztosí­tani a gazdaság takarmányszükség­letét, hogy szarvasmarhaállomá­nyunkat az eddigi mértéknél jobban és jövedelmezőbben tudnánk takar­mányozni ? A nyíregyházi homokja­vitó kísérleti gazdaság a közismert lucernán és lóherén kivüi oly szán­tóföldi takarmánynövények tenmesz tését mutatja be. amelyek a száraz éghajlatú Nyirvidéken komoly té­nyezők. Mind eme takarmányok most teljes fejlődésében megszem­lélhetők, s a gazdaság vezetősége a helyszínen minden érdeklődőnek bármely időpontban a legnagyobb készséggel megadja a szükséges fel­világosításokat és útbaigazításokat. Jelen soraimban felemlítem az őszi takarmányborsót. Ezt a nö­vényt szeptember végén, október elején kell vetni éspedig kat. hol­dankint 80 kg. őszi borsót és 40 kg. búzát egyenletes keverék alak­jában. Ez a takarmánynövény ren­des évben már május végén ka­szálható és nagytömegű és jóminő­ségü takarmányt szolgáltat, f A pannonbükköny ujabb takar­mány, ezt is szeptember végén, ok­tóber elején vétjük éspedig kat. holdankint 60 kg. pannonbükköny és 50 kg. búzát, egyenletes ke­verék alakjában. Ez a takarmány­keverék is május végén kaszálható. Tehát a mostani időszakban teljes fejlődésben meglátható mind a jcét takarmány. , ; Május hó 17-én, vasárnap délután 4 órakor összejöve­telt tartanak a homokkisérleti gaz­daság telepén a réparovar ellensé­geivel szemben való v'édekezés cél­jából s ez alkalommal megszemlél­hetek a szántóföldi takarmánynö­vények is. A kísérleti gazdaság te­lepén látható lesz ama jelenség, hogy ugyanazon homoktalajon, a hol a szárazság és szélviharok foly­tán á len gyökerei kint "állanak a földből és a len semmire sem ment, ugyanott az őszi takarmánykeveré­kek erőteljes fejlődést mutatnak és nagy hozamot ígérnek. Zsirsertés, vagy hússertés ? Irta: B art ha Ernő, felsőmezógazdasági iskola tanár. Nincs az állattenyésztésnek olyan kérdése, mely időszerűbb lehetne, mint az, hogy zsirsertést 'vagy hús­sertés: teayésszünk-e. A kérdés fon­tosságát és időszerűségét mi se r bizonyítja jobban, mint az a tépy, lépten-nyomon beszélnek, írnak, vi­tatkoznak. kérdeznek róla itt is, ott is. Joggal kérdezheti valaki, mi su oka annak, hogy a zsirsertés te­nyésztése utóbbi időben hanyatlik, a hússertéseké pedig napról-napra egyre szélesebb körökben terjed ? A felelet nagyon egyszerű. A hússerté­sek szinte általános és fokozódó nép szerűségének oka e^Ész röviden az emberek, az életviszonyok, a táplál­kozás irányának megváltozása. Amíg ugyanis a háború elő.ti é,vekben a városi lakosság is nagy fogyasztója volt a zsír és szalonnaféléknek, ad­dig a mai háztartás inkább a zsír­mentes hust. sonkát, finomabb hen­tesárukat, különféle felvágottakat ke resi és fizeti jobban. Mivel ilyen árukat csakis hússertésekből lehet a legkényesebb igényeket is kielégítő, kifogástalan minőségben előállítani, a kereslet hússertések iránt nagy és növekszik, mig a zsirsertések iránt a szalonna és zsir majdnem eladhatat­lan volta miatt kicsi és egyre ha­nyatlik. Nagyon természetes, hogy ez kihatással van a termelés irá­nyára is, lévén a termelés legmeg­bízhatóbb iránytűje a mindenkori fogyasztás és maga után vonja a hu«sertéstényésztés fellendülését, il­letve a zsirsertés tenyésztés visszafej­lődését. Miután a fogyasztást mes­terséges eszközökkel egyesek tetszé­sének megfelelően oefo yásolni, vagy megváltoztatni nem lehet, nincs más hátra, mint alkalmaz­kodnunk kell a megváltozott viszo­nyokhoz, feltéve ha élni, sőt jobban élni akarunk. Ezt egyrészt a viszo­nyok kényszere parancsolja, más­részt az a körülmény, hogy a vevő­nek ma valósággal udvarolni kell, ha azt akarjuk, hogy árunkat meg­vegye. Aki ezt belátja és előbb meg teszi, az jár jól, mint ahogyan szá­mos példa igazolja. Csak a minden­től független emberek engedhetik meg maguknak azt, hogy nem al­kalmazkodnak. bár előbb utóbb ne­ki'; is bj kell lá.nlok a hússertésnek a zsirsertésse! szemben megnyilvá­nuló sok és nagy előnyét, amit leg­legegyszerübben igy fejezhetünk ki: A hússertés rövidebb idő alatt na­gyobb teljesítményre képes olcsób­ban, a zsirsertés. De mondhatjuk ugy is. hogy a hússertés növekedése gyorsabb, szaporodása nagyobb, felhasználási módja változatosabb ugyanazon költség mellett, minta zsirsertésé. Mindezek olyan értékes tulajdonságok, amiket még a hús­sertések legelfogultabb el'enségei is kénytelenek elismerni. Ezze szem­ben sokakat visszatart ma még a hussertéstenyésztés felkarolásától az a téves hit, hogy tej nélkül hússer­tést tenyészteni nem lehet, továbbá különleges és drága takarmányokat kell etetni velük, végül a betegsé­gekkel szemben állítólag nagyon érzékenyek. Ezek egyike sem felel meg a valóságnak. Tiz évi gyakor­lati tenyésztői tapasztalataim álap­ján állítom, hogy sem tej sem sem­miféle különleges vagy drága ta­karmány nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy valaki eredményesen foglalkozzék a hússertések tenyész­tésével, hanem csak kizárólag azok a takarmányok, amiket a magyar föld megteremni képes. Ugyancsak számos példával igazolható a beteg­ségekkel szemben különböző, Sok­szor kedvezőtlen viszonyok közt igen szépen megnyilvánuló ellen­állóképességük. szívós természetük. Még különösebb hozzáértés sem szükséges, hanem igen Is annál több sziv, fokozottabb kedv, erő­sebb akarat. Ezeket-pedig igazán nem a bankokban adják. A hízott ürüe\port és a bárányhiz­lalás kérdése I ' ' Az utóbbi hónapokban a francia piac élénken erdeklődik a magyar hízott ürük iránt. A Mezőgazdasági Kiviteli Intézet Franciaországba kí­. küldött szákértőjének tapasztalatai j szerint lényegesen fokozni lehetne í Párisba a magyar juh keresletét, ha a hazai gazdaságok egységes anyag gal látnák el a francia piacot. En­nek az érdekében a ^Kiviteli Inté­zet értekezletet tart. Felhívás magtsrmesztésre. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara felhívja azon gazdákat, akik ugorka magot, hosszú sárgarépa ma got termelni óhajtanak. — külföldi termesztető részére, aki a ter­mesztéshez a magot természetben l ( adja, — a cl m, a beváltási árak és a szerződés feltételei iránt ér­deklődjenek a Tiszántúli Mezőgaz­dasági Kamaránál, Debrecen, Hu­nyadi-utca 5. Gyümölcsészeti tanfolyamok A Tiszántuh Mezőgazdasági Ka­mara kertészett szakosztálya meg­kezdte tavaszi gyümölcsészeti tan­folyamait a kamaraterület egész te­rületén. Ezúton is felhívja a gazda­közönséget, hogy azonnal perme­tezze meg az őszibarackon kivüi minden gyümölcsfáját oly oldattal, amely készül: 100 i'. vízben 1 kg­rézgálic, 1 kg. frissen oltott mész, fél kg. sulfarol és egynegyed kg­arzola 45-ből uay, h(yy minden le­vélen rajta tapadjon a finom permeteg. Az őszibarackot az ar­zola kivételével ugyanezen oldattal keli permetezni. kerékpárok strapa és ballon kivitelben 12 havi részletre a legolcsóbb árban. Kerékpár alkatrészek. Rádiók és alkatrészek. Villamossági anyagok Megérkeztek a világhírű Solingeni duplavastagküllös S?zésf hei ye Rádió-kerékpár Kereskedelmi Vállalatnál, Nyiregyháza, . Jókai-utca 4. szám. Telefon 5—61. (Bessenyei-tér sarok.) —————— 2 Kiégett villanykörtét és rádiólámpát legmagasabb árban veszek vissza uj lámpák vetele esetén. Accumuiator töitő és javi.ómühely. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom