Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-10 / 105. szám

1931. május 10. •XVFRVIPÉK. 1 GAZDAMELLÉKLET II II Illllllllllllllllllllll IIINHIIIII llllllllllllllllllllllir A gazda és a hitelező a íöldiehermentesitésbeD Irta: Temesváry Imre dr.

? miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő Már a mezőgazdasági dezoláció kezdetén, 1929-ben láttuk, hogy a mezőgazda a tulmagas közterhek és egyéb szociális terhek mellett a kamatok fizetését már csak ujabb adósság felvételével tudta teljesíteni. Ez a szomorú folyamat évről-évre erősbödött, olyannyira, — hogy az utóbbi időben egyes vidékekre nagy számban ingatlanárverések vannak kitűzve. Felvevő tőkeerős kezek hiányában és különösen akkor, amikor a földjáradék ál'andó csökkenése folytán, a mezőgazdasági ingatlanok értéke is alászállott, elképzelhető, hogy egy-egy vidéken, ahol tömegesen indulnak meg az árverések, milyen romboló folyamat következik be a földárak kialakulásánál. Ez az értékcsökkenés további ujabb árverésekre vezet, mert hiszen a zálogjoggal lekötött ingatlanok értékének lemorzsolódása, szinte kötelességévé teszi a hitelezőnek azt, hogy követelését árverés utján likvidálja. Szerencse, hogy ez a szomorú jelenség nem általános, hanem csak egyes foltokban jelentkezik, különösen azokon a vidékeken, — mint Szatmár, Békés, Csongrád, Csanád és Arad vármegyék egy-egy részén, — ahol az előző esztendőkben aszály, sáskajárás vagy pedig fagykár következtében az évi termés elpusztult. Mindenesetre azonban a kormány sürgős és hathatós beavat-? hozására van szükség, mert hiszen annak a társadalmi rétegnek a meg mentéséről van szó, amely mindenkor á legnagyobb támaszát képezte, a legszorongatottabb időkben is, ennek a nemzetnek. Ha már most azt vizsgáljuk, hogy milyen intézkedéseket kellene tenni, hogy lega-'ább a bajok tovább,i kimélyüIése megakadályozható iegyen, — akkor a legnagyobb figyelemmel keli lennünk azokra a magasabbrendü Szempontokra, amelyek ugy bei-, mint külföldi hiteléletünk garanciáit jelentik. Ennek következtében még csak foglalkoznunk sem szabad mor; tórium gondolatával, de figyelemmel kell fennünk az államháztartás mai teherbíró képességére is, amely szinte kizárja (azt, hogy ilyen célokra, ujabb terhekkel nehezítsük meg az "állami ]köítségvetés helyzetét. Hosszúlejáratú állami kölcsönt egyrészt azért sem vehetünk itt föl, mert hiszen A az ilyen természetű hiteligények kielégítése tulajdonképpen nem is tartozik az államgazdálkodás feladatkörébe. másrészről pedig, mert az állata hitelének is megvannak a maga korlátai. Ezeknek figyelembevételével tehát. az állam részéről, a megsegítésre csak azok az összegek! jfö-' hétnek figyelembe, amelyek az állami költségvetésen kívül, készpénzben állanak rendelkezésre, és amelyeknek igénybevétele az állami költségvetés ujabb megterhelését nem igénylik. Ilyen effektív tőkék azok az összegek, amelyek az úgynevezett svédgyufakölcsönbői fennmaradtak, ezenkívül az 1930: XXXI t. c. alapján nyert felhatalmazás kapcsán, rendelkezésre álló az a két és félmillió dollár, amelyet a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete Newyorkban felvett. Ezek, a körülbelül 27 millió pengő® kitevő összegek, lennének azok, amelyeket ilyen szanálási célra fel lehetne használni. Ezek az összegek azonban elenyészően csekélyek ah-f hoz, hogy ezekből az ország eladósodott gazdaközönségét, hoszszulejáratu kölcsönökkel, teljes mértékben elláthassuk. Ilyenképpen, ha a teherrendezési akció sikerét biztosítani akarjuk, akkor, elsősorban csak azokat a mezőgazdákat szabad az eljárásba belevonni, akik a legszorongatottabb helyzetben vannak, akiknek adósságai már birtokaik értékének 50 százalékát felülmúlják. Miután azonban a rendelkezésre áUó, élőbb említett tőkék mégezt a( megoldást is csak részben fedezhetik, arra pedig nincs kilátás, hogy a közei jövőben importkölcsönökkei tudnánk hosszúlejáratú kölcsönt. bocsátani a bajbajutott gazdaközönség rendelkezésére, ennek következtében a korímány elgondolása az, hogy a függő Adósságokat, vagy ezeknek egy részét maguk, azok a hitelezők bocsássák a gazdaközönség rendelkezésére, akik azt eddig is nyújtották, de méltányos kamat mellett változtassák át hoszszulejáratu kölcsönné. Ma ugyanis az.első, második helyen zálogjoggal biztosított hitelezőn kivüi a barmiadig vagy még távolabbi helyen lévő hitelezők a pénztelenség és ia föld értékének lecsökkenése következtében, alig számithatnak arra, hogy az ingatlan elárverezése esetén is, hozzájuthassanak kölcsöneik teljes kiegyenlítéséhez. A hitelezőknek tehát ma már nem érdekük az, hogy a birtokot elárvereztessék, inkább beleegyeznek abba, hogy esetleg lecsökkentett követelésüket hosszuiejárafti kölcsönné alakítsák át, különösen akkor ha, miegvan részükre az a garancia, hogy ennek a hosszúlejáratú kölcsönné átalakított követelésnek kamatait és tőketörlesztését feltétlenül meg fogják kapni. A kérdés tehát az,' hogy; a *ifelező miben találja meg ez^a kellő garanciát. Erre vonatkozólag a földtehermentesités előmozdítására vonatkozó, imtost életbelépő törvénycikk ugy intézkedik, hogy ezeket a követeléseket a Magyar Pénzügyi Szindikátus váltja át a hitelezőktől és ezért könyvjóvá- , Írásokat, vagy fixkasmiatozásu kötvényeket bocsát a hitelező rendelkezésére, a Pénzügyi Szindikátusnak ezekért az átvállalt kötelezettségeiért azonban az államkincstár vállalja a teljes garanciát. Ezekkel az államilag garantált könyvjóváirásokkal és kötvényekkei rendeződnek a mezőgazdasági adósságoknak. tartozásoknak azok a részei, amelyek egyébként már rendezhetők nem lennének. Ez a teherrendezési akció tehát, tulajdonképpen, azt célozza, hogy az állaim segitő kezével^'(az

1 összes érdekelt hiteíezők jóakaratú együttműködése révén, a tartozások kiegyenlítésére vonatkozólag, miagánegyességi uton, olyan megállapodást köthessen a bajbajutott gazda a hitelezőkkel, hogy kötele

J zettségeinek kiegyenlítésére évrőlévre csak annyit fizet, amennyi'az ő teherbíró képességét felül nem haladja. Amilyen mértékben javul tehát az eladósodott gazda helyzete, — ugyanolyan, vagy talán fokozottabb mértékben javul a hitelezőé islert hiszen a hitelezőre nézve eddig kétséges adós helyébe most már a Pénzügyi Szindikátus lép adósként. Nem lehet tehát kétséges az, hogy ilyen garancia mellett a hitelezők nem fognak vonakodni az egyesség megkötésétől. A szőlőtermelés problémája Irta: Udvardy János, or szággyülési képviselő. A mai általános gazdasági válságban is valahogyan a legelső feladatok közé tartozik a szőlőtermelés problémája. Csonka hazánk területébői 386 ezer kat. hold a szőlő, amelynek a megmunkálásához évente, mindent egybevéve, 40—50 millió napszám szükséges. A nagy nemzeti vagyon, amely a szőlőben fekszik, a munka, amelyet a szőlőtermelés e válságos időkben a mezőgazdasági munkásságnak ad, még a jelenlegi szegényes bérviszonyok közt is jelentékeny összeg és elvitathatatlanná teszi a szőlőtermelés nagy nemzetgazdasági jelentőségét. A nemrégen még jómódú szőlősgazdák a tönk szélére jutottak, mert a bort eladni nem tudták és a hegyi, vagy homoki — más müvelésre alkalmatlan — talajon uj gazdálkodáshoz nem foghattak. — Jobb sorsra érdemes gazdatársaink az első vigaszt akkor kapták, mikor maga, Bethlen István gróf miniszterelnök vette kezébe az ügyet. Azonban, bár bizonyos, hogy a miniszterelnök meg is fogja oldani ezt a kérdést, nekünk magunknak is keresnünk keli a lehetőséget a bajok orvoslására. Régóta hangoztatjuk, hogy tömegtermelés helyett a szőlőnél is, a minőségi termelésre kell áttérni. A tömegborok helyett lehetőleg csemegeszőlőt kell termelni, mindenekfölött pedig szakítani kell azzai, hogy a szőlőben fát nem türünk. Igen jól jövedelmező Sorközi müvelésnek bizonyult az, hogy ha szőlőinket rendszeres gyümölcstelepítéssel igyekszünk másoldalu hasznothajtásra is beállítani. Az első években sincs hátrányára a szőlőnek a közé ültetett csemete, később pedig olyan jövedelmet biztosit, amely a kipusztítandó szőlőtőkék jövedelmezőségét többszörösen pótolja. Saját tapasztalataim alapján írom ezeket, mert az em homoki 'szőlőmbe ültetett barackfák jövedelme messze meghaladta a legjobb szőlők jövedelmezőségét is. Erre vonatkozólag különben a földmivelésügyi minisztérium gyümölcsészeti osztálya — Tellmann Károly miniszteri tanácsos — minden gazdának szívesen ad felvilágosítást. Ami már most a szőlőtermelés előmozdítását illeti, az Országos Gazdafrontnak a kormányhoz intézett memorandumára hivatkozom, melynek érdemi része a következő: 1. A borfogyasztási adó fokozatosan töröltessék el; 2. a borecetkészités szabadittassék fel; 3. saját termésű borok kimérésére engedélyek egyszerű bejelentésre^ közigazgatási uton, soron kivül adassanak ki; 4. szőlők fenntartást é9 boH szőlőknek csemegeszőlőkre való átalakítási költségeire, a régiszőlő-feiujitási kölcsönfeltétefeknek megfelelő kedvező hitei bocsájtassék a termelők rendelkezésére; 5. a szőlők adója lényegesen szállittassék le; 6. borszőlőnek csemegeszőlővé való átoltása esetén több évi adómentesség engedélyeztessék; 7. oltáshoz nemes vesszőanyag dijtalanu'. vagy kedvezményesáron bocsájtassék rendelkezésre; 8. a borpárlat készítése szabadittassék fef; 9. pinceszövetkezetek alakítása, legalább minden borvidéken, hathatósan támogatassék; 10. a bor és szőlő vasúti fuvardiia szállíttassák le; 11. a szőlő- és gyümölcstermelésnek rovar- és gombabetegségek ellen váló rendszeres védelme céljából a hegyközségek, vagy a pofftikai községek, esetleg termelő szövetkezetek utján alkalmas gyümölcsfa- és szőlőpermetező gépeket, anyagokat nagyban szerezzenek be. hogy a vé dekezés költsége csökkentessék; 12. a védekezés tétessék kötelezővé és ellenőriztessék; 13. a gyümölcs- és csemegeszőlő szállításához egyöntetű csomagolóeszközök díjtalanul, vagy kedvezményes áron bocsáttassanak rendelkezésre; 14. a csemegeszőlő- és borkivitel minden eszközzel "támogattassék; 15. a borfogyasztás érdekében a propaganda ugy szerveztessék meg, mint az a sörfogyasztás érdekében működik; 16. a gyümölcstermelési akciót nagyobb öszszegekkei támogassa a kormány, hogy minél nagyobb területek legyenek bekapcsolhatók e nagyjelentőségű akcióba; 17. az újonnan telepített gyümölcsösökre több évi adómentesség engedélyeztessék; 18. a gyümölcstermelésre bevont területeken a nyúl duvadnak minősíttessék; 19. a szovjet bor dumpingjével szemben való sürgős akcióra keressük meg a kormányt, az összes gazdatársadalmi Szerveket, hogy erőteljes n mzciközi akcióval ellensúlyozzuk a fenyegető veszedelmet. Én a magam részéről ezeken felül a külföldi piacok megszervezését sürgetném annak a sokféle hamisításnak a megakadályozására, amely a külföldön, Európában, Ams rikában a magyar bor jó hírnevét rontja. , Olcsó rézgáltc A Debreceni és Hajduvármegyei Kertészeti Egylet, valamint a Tiszántúli Taültetők Társasága tag jai részére kedvezményes áru darabos és brikett rézgálic beszerzésére igazolványt ad ki az Egylet: Debrecen. Hunyadi-u. 5. — Igazolványt minden tag kérhet akár személyesen, akár íev.-lapon. Az igazolványon rajta van a rézgálic ára és a cim

v ahonnan az igazolvány ellenében azt bármily mennyiségben beszerezheti. , Szabolcsvármegye és Nyíregyháza Címtára 1930—31. évfolyam! Szerkeszti: VERTSE K. ANDOR. Kapható a 3serzónél és a könyvkereskedésekben Ára 5 P. Vidékre 5*60 P előzetes beküldése, vagy utánvét mellett megrendelhető.