Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-10 / 105. szám

JSÍIRfRYIDÁlt 1931. május 12. Termeljünk több takarmány épátü A takarmányrépa az álfatok téli takarmányozásánál döntő szerepet játszik, nemcsak azért, mert igen sok táplálóanyagot tartalmaz, hanem főleg magas víztartalma miatt, amely a bélcsatorna működésére igen kedvezően hat s e (miatt az egyéb száraztakarmányt is jobban kihasználja. Különösen kisgazdáink ndm méltányolják eléggé a takarmányrépa ezen kitűnő tulajdonságát s vagy egyáltalán nem, vagy csak kevés répát etetnek télen. A takarmányrépa bővebb etetése mellett nemcsak erőteljesebben fejlődnek az állatok, de sokkalta bővebben is tejelnek, ^melynek eredménye vagy a nagyobb pénzbevételben vagy a szopós álatok gyorsabb fejlődésében nyifvánuí meg. Nem mondjuk, hogy több földet vessen be répával a kisgazda, mert erre a célra talán nem is áh több föld rendelkezésére, de művelje azt meg jól, szántsa mélyen, boronálja apróra előzőleg pedig trágyázza me^ dúsan. Hazánkban az átlagos répatermés rendkívül alacsony. Közepesnek mondható a termés akkor, ha 2—300 mázsát ad kat. holdanként, s a nagy termés csak ezen felül kezdődik, de néha 5—600 mázsára is emelkedhetik. Ha tehát a répaföldet meghordja istállótrágyával, megszántja mélyen, elboronálja apróra, s vetés előtt rászór 150 kg. szuperfoszfátot. akkor biztosan számithat 3-4 mázsa répatermésre^ tehát olyan mennyiségre^ amellyel télen át állatait dúsan takarmányozhatja. Fantasztikus terv a hadikölcsonök valorizálására 300 ezer hold föld, 500 bérpalota kisorsolására tettek javaslatot — A főnyeremény egy tehermentes, teljesen felszerelt ezer holdas birtok volna A vetőmag és a vetés Hogy a terméseredményre a vetőmag minőségének, tisztaságának, csiraképességének, fajtájának; mily nagy befolyása van. azt minden müveit gazda tudja. Arról í*s tud minden gazda, — ha másként nem. hallomás utján, — h^gy a nemesített növények magvai nagyobb termést adnak, njint a régiek. a közönségesek, az elfajzottak. Azt azonban nem minden gazda tudja, hogy az ujabbkon tapasztalatok szerint a nemesített kultúrnövények nagyobb termésükhöz a műtrágyát jobban meghálálják, — jobban kihasználják, mint a régiek. Ez érthető és magyarázható jelenség. Ezek ugyanis rendszerint nagyobb életenergiával fejlődnek, hatalmasabb gyökérzetet fejlesztenek és ennek segítségévei a talaj tápanyagait is jobban kihasználják, s ha nem áli a talajban elegendő táplálóanyag rendelkezésükre, akkor nem adnak olyan nagy termést, mint aminőt bő táplálozás esetén adhatnának. A vetés sűrűsége vagy ritkasága sem közömbös a műtrágyák hatásosságára. Nitrogéngazdag, vagy pedig erősen nitrogénmütrágyázott talajban a kevesebb vetőmag és a ritkább vetés előnyösebb mert ily esetben a növény úgyis bujábban fejlődik és tul sűrűvé nőhet. Különösen a rozs és a zab birja az erősebb nitrogénmütrágyázást ezért ezeknél mésznitrogén alkalmazása esetén kevesebb vetőmagot keli használni. A nitrogénmüt rágyázá s tehát amellett^ hogy közvetlen termésfokozó hatásával nagyobb termést ad. közvetve a vetőmag meny nyiségének csökkenési lehetőségével, olcsóbbá teszi a termést, végeredményben pedig növeli a gazda jövedelmét. Kifogástalanul jó talajmunka ímeliett csak nemesitett vetőmagvakkal és megfelelő műtrágyázással érhetünk et igazán íjagy terméfcket. Az országban több csoport alakult, amelyek mind célul tűzték ki a válorizálás sürgetését s ezek közé tartozik a Nemzett Hadikölcsön Párt is. Ez legutóbbi ülésén meglehetősen fantasztikus tervet tárgyalt. melynek lényege a következő : — Wenses Alexandra bárónő 1931. február 9-én Nagy Béla dr. ügyvédnél, a Nemzeti Hadikölcsön Párt országos elnökénél Írásbeli kötelezvényt vállal arra, hogy 300 ezer hold földet, 500 bérházat és 50 ezer házhelyet a rendes forgalmi á>on megvesz, tehermentesíti és a vonatkozó adás vételi szerződéseket és telekkönyvi kivonatokat az állampénztárban letétbe helyezi az esetben, ha engedélyt nyer a kormánytól arra, hogy ezeket az ingatlanokat egy nagyszabású sorsolás keretében kisorsolhassa. Ezzel kapcsolatban kötelezettséget vállalt, hogy az összes magyar nosztrifikálássat ellátott hadikölcsönkötvényeket, azokat is, amelyek állami tulajdonban vannak, az aranyérték 40 százalékával beváltja és az igy beváltott hadikölcsönöket az államkincstárnak minden további ellenszolgáltatás nélkül visszajuttatja. Hozzávetőleg 300 millió 20 pengős sorsjegy bocsájtatnék ki. A főnyeremény egy ezerholdas teljesen felszerel ttehenmentes földbirtok lenne^ további nyeremények öt- és hatemeletes és kisebb bérházak, kisebb-nagyobb

; földbirtokok és házhelyek. A miniszterejnköségen már be is nyújtották ezt a javaslatot. Őrlés nélkül leket kenyeret sütni Vegyi anyagokkal pácolják a busát, amely igy megőrzi a teljes vitamintartalmát A lapok rendkívül érdekes találmányról számolnak be, amely — ha beválik — a malomipart is feleslegessé teheti. Arról van ugyanis szó, hogy egy Rabinovitz nevű vegyész valamilyen kémiai anyagot talált fel, amelyben való pácolással a gabonából őrlés nélkül is megsüthető a kenyér. A magyar nép előtt ismeretes a görheny, vagy görhe, amely egyes vidékeken szintén ugy készül, hogy a szemiesterményt nem őrlik meg előzetesen lisztté, hanem a szem megpuhitásával, keletéssel és dagasztássai készítik el a tésztát, illetve ezt a kenyérszerű táplálékot. Rabinovitz tanár találmányának tehát már van gyakorlati alapja és az ő kémiai anyaga bizonyára csupán az't a célt szolgálja, hogy a szemlestermény pácolása után a tészta kezelési folyamata gyorsabban induljon meg és tökéletesebb legyen. Pácolási anyagát e célból már szabadalmaztatta és egy francia pénzcsoport megvásárolta a találmányt s meg fogja kezdeni a lisztnélküli kenyérgyártást. amelyeknek bevezetéséhez nagy reményeket füz. A Rabinovitz-féle eljárás révén feleslegessé válna a lisztgyártás, — mert a kenyérmag pácolása után nyomban megindul a kelést folyamat. miközben a kenyérmag héja és a korpa is átalakul az emberi szervezet számára élvezhető anyaggá. ' f Egy má"ik nagy előnye vo'na ennek a kenyérgyártási módnak az, hogy a vitaminokat is meg lehetne őrizni, amelyek eddig az őrlésnél a korpávai együtt elvonattak a kenyétimiagból. • ; Rendkívül sok előnyt jelentene tehát ha valóban sikerülne ennek a találmánynak a hasznosításával átalakítani "

a kenyérgyártást, mert ez egyrészt táplálóbbá tenné a kenyeret, másrészt olcsóbbá is, mert hiszen a malomban való őr lés drágítja meg erősen a lisztből készült kenyeret. Mondanunk sem kell, hogy az egész világ figyelemmel kiséri, vájjon eredménnyel 'fognak-e járni a francia pénzcsoport gyakorlati kísérletei, mert ha ezek a kisérfetek sikerre vezetnek, előbb-utóbb át alakulhat a mai kenyérgyártási mód szer. A szupertoszfát alkalmazása savanyu talajokon Érdekes cikk jelent meg H. Kappentől. á talajaciditási kutatások megalapozójától, melyet a következőkben ismertetünk. A szuperfoszfát alkalmazásánál savanyu talajokon előtérbe nyomul az a kérdés, vájjon a talaj savanyúsága nem fokozódik-e savanyu reakcióju foszforsavtrágya hatására? Sok éven át tartó vizsgálatok — különösen a Rothaimstedben vég zettek — bebizonyították, hogy ettől nem kell tartani. A műtrágyával a talajba jutott savak mennyisége oly csekély, hogy az gyakorlati szempontból számba nem jöhet. —• Másrészről a talaj savanyúsága nem közömbösithető alkalikus hatású műtrágyának, mint a Thomassalaknak alkalmazásával^ mert e célból oly nagy adagokat kellene kiszórni, hogy az a műtrágyázás gazdaságosságát kizárná. A talaj közömbösítésére csak erősebb mértékű meszezés alkalmas. Arra a kérdésre, hogy ásványi talajokon miért nem hat a szuperfoszfát savanyitóan, a válasz az lehet, hogy a talajba jutott Szabad foSzfórsavat és monokálcium-fosz fátot az agyag és a talaj vasvegyü letei azonnai lekötik. Ez a lekötődés azonban a foszforsav hatékonyságát nem csökkentig amit a szerző kísérletei igazolnak. A szuperfoszfát hatásának gyorsaságában megnyilvánuló fölény tehát savanyu talajokon is érvényre juthat a Thomassalak felett. Ásványi anyagokban szűkölködő talajokon, (mint pl. savanyu tefevényés láptalajokon azonban e talajok csekély agyag- és vastartalma miatt a szabad foszforsav nem kötődhetik le

; gyakorlatilag ez viszont azért nem nagyon fontos, mert a szuperfoszfát elsősorban jobb talajokon talál alkalmazásra. Szerző egyébként a szóbanforgó kérdésben nem azért emelte fel szavát, hogy a talajreakció elhanyagolására buzdítson, hanem azért, hogy rámutasson e kérdésnek bizonyos ofyan helytelen felfogásaira és magyarázataira. amelyek alkalmasak arra, hogy helytelen gazdzasági eljárásokra vezessenek. Ezáltal tehát végleg bebizonyitottnak tekinthető, hogy a 6zuperfoszfát hatása még savanyu talajokon sem marad mögötte más foszforsavtartalmu műtrágyák hatásának. Csontképző takarmány. Nagyon fontos dolog, hogy az állatoknak erős nagy ellenállóképességu csontjuk legyen. Ezt csak azáltal lehet elérni, ha olyan takarmányféléket etetünk állatainkkal, amelyek sok foszforsavas meszet tartalmaznak. Némefy vidéken a takarmányok általában sok meszet és sok foszfort tartalmaznak, vannak azonban vidékek, amelyek imészszegény takarmányt teremnek. Ilyen vidékeken nagyon fontos dolog az. liogy az állatok mesterséges csontképző anyagokat is kapjanak, aminő az iszapolt kréta, vagy a foszforsavas imész. — Ilyen helyen főleg a vemhes állatokat. meg a fejlődésben levőket kelt iszapolt krétával is etetni, amelybői egy kávéskanálnyit számítunk minden etetésre, amelyet rászórunk a zabra, korpára, vagy egyéb szemes takariMnyra. Leginkább aned ves rétekről lekerülő takarmányok szegények ásványi anyagokban, ellenben a szántóföldön termesztett lucerna, lóhere, njeg azután a szemes termények közül különösen a hüvelyesek, a bab és borsófélék sok foszforsavas meszet tartalmaznak. A gyors fejlődésnek legelső feltétele, hogy az állatok szervezetébe elegendő csontképző anyag jusson, s ennek folytán mindazon növendék-állatok^ amelyek mesterséges csontképző anyagot kapnak, gyorsabban fejlődőkké lesznek. A nagy gazdaságok ezen tapasztalatát fordítsák javukra a kisgazdák is. Sorbavető és mü trágyázó gépek a kisgazda szolgálatában. Köztudomásu, hogy a gépekkel vetett mag mindig egyenletesebben fejlődik és mindig nagyobb termést ad, mint a szórvavetett, mégis azt látjuk, hogy a kisgazda idegenkedik á sorbavető gépektől. Igaz ugyan, hogy ennek többnyire az az oka, hogy nincs annyi földje, amelyen a vetőgépet jól kihasználhatná s az ára is magas. Ennek dacára hangsúlyoznunk kell, hogy a vetőgép a többtermelés érdekében olyan nagy Szolgálatot ten ne. „hogy a kisgazdának is rá keli 'térnie a vetőgéppel való vetésre. E kérdés könnyen megoldható volna, ha néhány kisgazda állana össze és együttesen venné meg a szükséges gépet, amelynek ára ilyen módon rövidesen megtérülne a többtermelés által. Ajánljuk ez esetben, hogy olyan yetőgépet vegyenek^ amely egyszersmind a műtrágyát is együtt veti a maggal, mert ilyen módon sokkal kevesebb műtrágyára volna szükség. Mig szórvatrágyázásnál a szuperfoszfátbói kat. holdanként 150 kgra van szükség, addig Sorbatrágyázásnál éppen feleannyi szuperfoszfáttai ér el ugyanolyan eredményt. A legkisebb méretű sorbavető és mütrágyázó gép 13 soros, aimelynek munkaképessége, 2 lóval vontatva, 4 kat. hold naponta. . . — ! t