Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-29 / 96. szám

1931. április 29. —- ^fcáfcH1—Ét jCffmwwL msns& mm A Szamos vetette fel a Kende-nradaiom titokzatos körülméűf ek között eltűnt tiszttartójanak holttestét Megírta annak idején a Nyirvidék, hogy Fülöp Lajos, Kende Matild cégénydányádi földbirtokának tiszttartója ez év január 19-én eltűnt. A tiszttartó ezen a napon puskával a vállán, még a kora reggeli órákban hagyta el Cégénydányádon levő lakását s ide szokása ellenére nem tért vissza. Fülöp Lajosnak ez a szokatlan távolmaradása nemcsak családjának, de ismerőseinek is feltűnt s hogy még másnap sem adott éfetjeit magáról, természetesen mindenki szerencsétlenséget sejtett. Mindjárt, másnap kutatni kezdtek az eltűnt után, de csak azt tíudták megállapítani, hogy otthonról" a Szamos töltésére folytatta útját, ahof az egyik gátőrrel találkozott s akivel pár szót váltott. Hogy azonban hová ment és mi volt a célja, arról senki som tudott. Miután pedig Fülöp Lajos napok múlva sem tért vissza lakására, a feltűnő esettel kapcsolatban különféle verziók kezdtek napvilágot látni". Egyesek szerint öngyilkosság történhettett, míg mások büntettet véltek látni a dologban. Csak talán közvetlen hozzátartozói sejtettek véletlen szerencsétlenséget! De bár mi 'is volt az eltűnés oka, a valószínűség fennállott, hogy a Szamos jégtábláktói borított vize alatt kell keresni a tiszttartót. Ezt mindjárt meg is kísérelték, azonban eredményt nem Tehetett elérni,. Multak a napok és hetek, de Fülöp Lajosról hosszú ideig senki sem tudott semmi bizonyosat. Csütörtökön azonban fordulat állott be az esetteí kapcsolatbanOícsvaapátiban a Szamos partján járó emberek észrevették, hogy a viz férfi hullát Sodor magával. Partra vonták a holttestet s a csendőrség rögtön megállapította, hogy a hulla azonos a három hónappal ezelőtt eltűnt Fülöp Lajos cégénydányádi tiszttartóval. Ugyanis a hullán még rajta volt eltűnésekor viselt ruhá/ja s derekán a tölténytáska, melyben még'benne voltak a magával vitt töltények és kabátja zsebéből el ikerült nevére szóló fegyvertartási engedéfye és vadászjegye is. Az iratok csodálatos módon tisztán olvashatók voltak s igy kétséget kizáróan megállapítható volt Fülöp Lajos személyazonossága. A csendőrség mindjárt jelentést tett az illetékes hatóságoknak és Mátészalkáról dr Tomcsa Jenő járásorvos azonnal kiszállt a helyszínre, hogy megvizsgálja a hullát és vizsgálatának eredményéről a szokásos jegyzőkönyvet felvegye. Dr. Tomcsa Ernő alapos vizsgálat után megállapította, hogy a huflán —1 bár három hónapig volt rabja a Szamos hullámainak — külső erőszak nyomai nincsenek s valószínű, hogy Fülöp Lajos véletlen Szerencsétlenség áldozata lett. Ezért a járási tiszti orvos szükségtelennek tartotta a hulla feiboncoíását. Az orvosi vélemény mellett szói az is, hogy Fülöp Lajosnak semmi ö'ka sem volt az öngyilkosságra, de úgyszólván haragosai taJán az egész környéken nem voltak. A tiszttartó közvetlen ismerősei ugy tudják, hogy a szerencsétlenül járt nagy előszeretettel vadászott vidrára s véletlen halálának napján is vidra lesésre indult. Valószínűnek tartják, hogy Fülöp Lajos a befagyott Szamoson át akart menni, de a még gyenge jég letörött alatta s a jég alá került s e/ okozta halálát. Fülöp Lajos holttestét pénteken haza, Cégénydányádra szállították s temetése Szombaton nagy részvét mellett ment végbe. Nyíregyházi szereplők a nyírbátori cserkészünnepen A magyar föld, a magyar nép szeretete él a magyar cserkészvezetők s a magyar cserkészifjuság lelkében. Ez a szeretet az, amefy arra készteti őket, hogy fáradságot, munkát nem kímélve, szórakozást, ismeretet nyújtsanak a magyar föld népének. Nagyon szép példáját láttuk ennek a munkának Nyírbátorban, az ott lezajlott cserkészünnepen. Már négy óra után t efve volt a »Gazdakör« helyisége. A 956. sz. »Vásárheiyí Pál« cserkészcsapat műsoros délutánjára szívesen jött Nyírbátor közönsége. Mikor Pap Gedeon ig. t

anitó cs. parancsnok az ünnepséget megnyitotta, már a lépcsőkön is közönség áílt. A megnyitó után Szabó Károly Prológja', majd a »Kis magyarok a meseerdőn« c. színdarab következett. Ebben a háromfefvonásos mesedarabban mindenik kis cserkészapród a legjobbat nyújtotta. Egyformán kiválóak voltak mindnyájan. A betanítás nehéz munkáját Pap Sárika végezte igazi hozzáértéssel. A következő Szám Szabó Zoli nyiregyházi" cserkész énekszáma volt, aki két magyar dalt énekelt átérzéssel. Az énekszám után meleg ünneplésben részesítették á két dal szerzőjét, Szabó Gézát, a tanítónőképző dafosielkii zenetanárát. Ezután élőkép következett. — Minden kis magyar Telkében ott égett a nagy fogadalom, amefy a tárogató és ének szárnyán Szállt a színfalak mögül a terem mindén sarkába. Az élőkép után Rákóczi nótája sírt fel Pallagi György »Tisza« cser kész tárogatóján, majd bus kuruc nóták gyönyörködtették a megjelenteket. Az ősi magyar fájdalom s bizakodás csendült föl a vitézi hangszeren. Tiz perces szünet után Radványi K.: »Göndör Sándor ajándéka« c. monológot adta elő kifogástalanul Szűcs Antai rajvezető. A cserkész természetrajz főbb alakjait, u- m. »A cserkészt», a cserkészmamát, a trombitást, a szakácsot varázsolták a közönség efc a kis cserkészfiuk. Rácz Feri cs. aprói »A cserkészotthon házirendje« c. tréfát adta elő jóízű humorizálással. Ezután Szinpadi jelenét következett, mefyet dr Bessenyei Lajos a IX. cs. kerüfet elnöke jrt »Petőfi, a fegelső magyar cserkész« cimmef. A műsor utolsó száma Gyökösy E.: ..M

1 JELI SZAPPAÍ^ enyhesége! és tisztaságot finom illattal párosít meg nem halunk* c. költeménye volt, melyet két apród adott elő nagy sikert aratva. Szép emlékekkel* s erős bizakodással oszlott szét a közönség a szép ünnepségről. 'Mindenkinek fülébe csengett még a dai' »>Nem veszhet ei Magyarország sohasem«. Az ünnepség megrendezésének fárasztó munkáját Pap Gedeonig', tanitó végezte, aki igazi pedagógus lelkével megtalálta azt az utat, arrtefy a gyermeken kereszI ÍÜI a szülő felkéhez vezet. üonepség a hadiárvaházban A Pacsirta utcai hadiárvaházban közeledik az év befejezése és és a tiz esztendő óta annyi szép sikert felmutató intézmény megszűnése. Szomorú valóság ez. Megszűnik a városban egy virágzó intézmény, amelynek élete gazdasági szempontból is nagyjelentőségű volt. Kereskedőink tudják legjobban, mit jelent ez a veszteség. Mit jelent az, amikor egy bennlakást, ellátást nyújtó intézetet elveszít a város. Sulyos ezrekét veszít a nyiregyházi piac és ma, amikor úgyis megcsapppant a fogyasztás, a vásárlási lehetőség, kétszeres kár a város közönsége szempontjából egy vásárló, fogyasztó intézmény máról holnapra való megszűnése. — Okoz azonban az árvaház megszüntetése más fájó sebeket is. Az intézet növendékei között nem egy van, akinek ismeretlen helyen, iskolában kell befejeznie tanulmanyát és ez kivált az érettségi előtt állókra hárit nagy nehézségeket. Az árvaházban lezajló műsoros ünnepek magas színvonala, az intézetben ható nevelőmunka intenzitása, a bensőséges Szeretet, amellyel az árvr^ázi növendékek igazgatónőjüket, F iszinkóné Justh Emmát körülrajongták, olyan láthatatlan, de erkölcsi szempontból értékes javak voltak, amelyek elvesztésében vajmi keveset vigasztal az, hogy takarékossági okok Szüntették meg az intézményt és hogy a Stefánia igy jut helyiséghez. A növendékek mélységes ragaszkodásának és szeretetének dokumentálása volt az az intim ünnepség is, amelyet a hadiárvaházban Ruszinkóné Justh Emma igazgatónő névünnepe alkalmával az önképzőkör rendezett. Az ünnepségre titokban készültek a növendékek, nem tudott róla senki a közvetlen vezetőkön kivül. Az önképzőkör ünnepsége a kar üdvözlő énekével kezdődött, majd Simon Zsófia árvaházi növendék mondott könnyeket fakasztó üdvözlőbeszédet. Nagyon szép vo'.t az a kvartett, amely Élt egyszer egy kicsiny virág c. dalt énekelte nagy hatással. A kar tagjai Kovács Gizella, Csath Piroska, Csillag Angéla és Szmolinka Margit voltak. Ezután Grusz Mária Tábori Piroskának Kis gyermek dala c. versét adta elő közvetlen hangon nagy sikerrel. Ruszinkó Magda magyar dalokat adott elő zongorán dr. Rőder Ede tanár kísérete mellett színesen, végül a kar magyar népdalokat énekelt. Ruszinkóné igazgatónő válaszában meghatottan mondott köszönetet a szép műsorért és megígérte az árvaház növendékeinek, hogy megtartják az idei záróünnepséget, amelynek keretében megjelenítik az intézet tiz esztendejének működését. Arra is rámutatott az igazgatónő, hogy a növendékek tiz év múlva találkozhatnak és ennek a találkozónak fogadalmát nem szabad sirva megtenniök. Vigadva Ígérjék meg egymásnak a tízévi találkozót, bizonyára újra ebben az intézetben köszönthetik egymást. Kóbor Jancsi negyedszázados ;ubileuma Jubilálni kedves dolog, de egyben a jubilánsra kellemetlen is, mert eszébe juttatja az idő múlását. Kóbor Jancsi, a Gazdag Cirkusz kitűnő énekes komikusa is eljutott erre a sorsra s 25 évre tekinthet vissza, amelyet rögös pályáján maga mögött hagyott. — Sokakat megnevettetett ez alatt az idő alatt s mert a vidámság éltet, jótékonyát hat, megérdemli hát ő is, hogy 25 éves jubileumára most mások szerezzenek számára örömöt. Kóbor Jancsi a Pécsi Nemzeti Szín háznál kezdte pályafutását mi' t komikus. 5 éven át volt Kövessy Albert társulatának elsőrangú tagja. Ekkor történt, hogy a Renlow cirkuszban próbafellépést tartott saz ott elért nagy siker azután egészen eldöntötte életének további sorsát, a cirkuszok énekes komikusa lett. Könyöt, Czája cirkuszigazgatók alatt működött hosszú időn át, a budapesti Arénának 6 éven át volt tagja. Jubileuma ezen a héten lesz, vagy itt, vagy már Debrecenben s jubileumán több fővárosi művész és artista is részt vesz. A SZÉPSÉG TITKA. Ruhádnak éke, dísze : " Egyéniséged lelke. Vonzó szépséged titka : A Wá'lterné modellje. (Waltemé és Horváthné kalap üzlete, Róm. kath- bérpalota, Bethlen-u. 2. sz.) VÁROSI MOZGÓ Kedden, szerdán 5, 7 és 9 órakor Eredeti magyar háborús filmremek Kárpátoktol-lso^ Két magyar honvéd a világháború forgatagában 8 felvonásban. Ami m „Höfei*"-böl kimaradt A bécsi hadilevéltár titkai filmen. — Elsőrangú kísérő mfiaor.