Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-19 / 88. szám

1931. ápríl.s 19. JfitmttiiK, lEBB^ES GAZDAMELLEKLET ^llllllllllllllllllllll!lllllll!!!lllilllllllll!l!llllllllllllllll!lllillllll!!!lillllllllillllllllllllllllllll!!l>llll!llllll á falvak népe alkotja az ország igazi erőforrásait Egy-két héttel ezelőtt kerü'.tek nyilvánosságra az ez év elején tartott népszámlálás előzetes eredményei, melyek elé nagy várakozással tekintett az egész ország közvéleménye. Egy ország népesedési viszonyai mindenkor nagy érdekkel birtak az illető nemzetre nézve, de hatványozottan fontos a népesedési viszonyok mikénti alakulása a magyarság szempontjából, mely a trianoni csonkítás következtében su'.yos vérveszteségeket szenvedett nemcsak országterületben és anyagi javakban, hanem népességében is. Bizonyára emlékünkben élnek még azok az adatok, melyek szerint 1910-ben a magyar birodalom lakossága Horvát-Szlavonországgai együtt 21 millió volt s magának az anyaországnak lakossága is jóval felülhaladta a 18 milliót. Ez a tekintélyes lélekszám annakidején súlyt, jelentőséget és erőt kölcsönzött nemzetünknek, mely a közjogi kapcsolatban velünk együtt élő Ausztriával együtt lélekszám tekintetében közvetlenül a legnagyobb európai nemzetek: Oroszország, Németország, Anglia, Franciaország és Olaszország után következett. — Sajnos, országunk trianoni szétdarabolása jelentős és végzetes változásokat hozott e téren. Nagybatalmi állásunkat az Ausztriával fenn álló közjogi kapcsolat megszűnése és a területi csonkítás következtében elveszítettük és a kis nemzetek sorába kerültünk. Az 191 o. évi 21 millió lakos helyett 10 év múlva, azaz 1920-ban a népszámlálási statisztika 7,980.143 akost t-t! <!t a megcsonkított ország területén s az a szomorú helyzet állott elő, hogy az országunkat környező, úgynevezett »utódállamok«, amelyek Trianon előtt vagy egyáltalában nem léteztek, vagy területüket a mi megcsonkittatásunk révén növelték, ma jelentősen nagyobb népességgel rendelkeznek. mint Csonka-Magyarortszág. Ily szomorú körülmények között érthető, hogy a magyar nemzet kétszeres figyelemmel kiséri népesedési viszonyainak alakulását, mert igen fontos érdekünk, hogy népesedésünk a'akulása legalább is azt a rangsort biztosítsa a magyarság szá mára, amelyet 1920 óta az európai nemzetek között elért. A lakosság számbeli fejlődésének legfontosabb tényezője a természetes szaporodás. Ez a statisztikai kifejezés azt a számot jelenti, amefylyel az élveszületések száma a halálozások számát az 01szágban meghaladta. Jelenti tehát az ország születési többletét. Ilyen természetes uton az ország lakossága az utolsó 10 esztendő alatt 768.1 50 lélekkel gyarapodott, ami 9.6 százalékos szaporodásnak felel meg. A természetes s/aporodásnak részletes statisztikai adatai azonban azt bizonyítják, hogy az országnak nem minden egyes vidéke járult egyforma arányban a lakosság természetes uton való gyarapításához. A vármegyék, tehát a vidék statisztikája ebben a tekintetben igen kedvező, csak a három »egykés« dunántuli vármegye (Baranya, Tolna, Somogy) marad el erősen, valamint Bács-Bodrog és t'ékés vármegye kisebb mértékben az országos szaporodás üteme a városokban, főleg az ország legnagyobb városában: Budapesten, mely 1 millió lakosságával az utolsó 10 esztendő alatt mindössze 407 főnyi" természetes szaporodást tudott felmutatni. Hasonlóképen kedvezőtlen a helyzet vidéki városainknál is, amit az a körülmény bizonyít, hogy 11 legnagyobb városunknak másfél milliónyi lakossága ellenére csak 31.800 főnyi szaporodása volt. Ezek az adatok kétségbevonhatatlanul azt bizonyítják, hogy a magyar nemzet legbiztosabb erőforrása ma a vidék, a magyar falvak népe, ez az egyetlen erőtartalék, mely egészséges irányú szaporodásával gyarapítja a magyar nemzet lélekszámát, erejét és jelentőségét. Ténylegesen azonban az ország lakosságának gyarapodása az utolsó 10 év alatt kevesebb volt, mint az előbb említett 768.150 főnyi természetes szaporodás. A népesség tényleges szaporodása ugyanis csak 694.671 lélek volt, azaz 73.479-cei kevesebb, mint a természetes szaporodás száma. Ez a szám mint a természetes születési többlet és a tényleges szaporodás különbözete, a kivándorlás számarányát muiatja, annyit jelent tehát, hogy az utolsó tiz év alatt 73.479 lélek hagyta ex az ország határait. A kivándorlók csekély létszáma elsősorban természetesen azokra a korlátozásokra ve zethető vissza, melyet az Északamerikai Egyesült Államok és a többi országok is az utóbbi években a bevándorlások megakadályozása céljából emeltek. Az 1930. évi népszámlálási statisztika megállapítása szerint Csonkamagyarország összes lakosainak száma a mult év végén 8,683.740 lélek volt, ami annyit jelent, hogy a tényleges szaporodás aránya az utolsó 10 év alatt 8.7 százalék volt. Az előző háborús évtizedben, 1910 és 1920 között ez az arányszám csak 4.9 százalék volt, tehát az előző évtizedhez viszonyítva a helyzet mindenesetre lényegesen javult. A békebeli, 1910-ig tartó év" tizedek népesedési viszonyait tekintve, azonban meg kell állapitanunk, hogy a jelenlegi államterület tényleges szaporodása mindig meghaladta a tényleges szaporodás jelenlegi számarányát. Az 1930. évi népszámlálás igen érdekes adatokat gyűjtött össze a jelenlegi gazdasági válság egyik legszomorúbb tünetére, az országban uralkodó munkanélküliségre nézve is. Az összegyűjtött adatok szerint Csonka-Magyarországon a munkanélküliek jelenlegi száma 227.828 lélek. Ennyi az ipari, értelmiségi és mezőgazdasági munkanélküliek együttes száma. Megjegyzendő, hogy mezőgazdasági munkanélküliek a hivatalos statisztika csak az oly egyéneket tekinthette, akik a népszámlálás időpontjában legalább 6 hónap óta vol tak munkanélkül. Ennek oka az volt, hogy a népszámlálás időpontjában, tehát december hónapban általánosságban szünetelnek a mezőgazdasági munkák s igy a fenti korlátozás tekintetbevétele nélkül a mezőgazdasági munkanélküliek száma közel 100 százalék lett volna s igy nem mutatta volna híven a gazdasági válság tulajdonképeni fokát. A munkanélkülieknek ez a jelentős száma egyébként az ország összest lakosságának 2.6 százalékát, a kereső lakosságnak pedig 5.5 százalékát teszi. Az országos átlagot azon" ban erősen felülhaladja a munkanélküliek száma. E téren Budapest vezet ,hol a lakosság 7.8 szá zaléka áll munkanélkül s a munkanélküliek száma 77.883. A többi városok közül főleg Debrecenben, Miskolcon, Pécsett és Győrben magas a munkanélküliek arányszáma. Lényegesen alacsonyabb ez az arányszám a vidéken, tehát a vármegyékben, melyek közül e szomorú statisztika terén Pestmegye áll az első helyen, majd Csongrádmegye következik, ahol a munkanélküli kubikus földmunkások száma igen jelentős. A népszámlálási statisztika még több más kérdésrre is igyekezett számszerű felvilágosítást adni, igy megállapítást nyert, hogy a lakások száma az 1920. évi 1,825.565-ről 1930-ban 2,1

89.736.ra emelkedett, ami jelentős javulást bizonyít a lakásviszonyok terén, amennyiben a lakások szaporodása felülhaladta a lélekszám gyarapodásának arányát. Álatlánosságban a népszámlálás statisztikai adatai minden vonatkozásban azt bizonyítják, amit egyébként 10 esztendő óta mindannyian érzünk és tudunk, hogy t. i. országunknak a trianoni határok által megszabott csonka területe túlságosan szük a magyarság számára. Jelenlegi népességünkkel, melyből egy négyzetkilóméterre közel 94 lélek esik, Európa legsűrűbben lakott országai közé kerüljünk s hazánk leromlott gazdasági és társadalmi viszonyai egyáltalában nem alkalmasak arra, hogy e sürü lakosságnak nyugodt és biztos megélhetést nyújtsanak. Ennek ellenére sem szabad azonban arra gondolnunk, hogy nemzetünk természetes és tényleges szaporodását meggátoljuk, mivel éppen nemzetünk számbeli gyarapodása adja meg számunkra azt az erőt, melyre legszentebb és közös nemzeti eszményünk megvalósítása érdekében feltétlenül szükségünk van. Szilágyi László dr. A hússertéstenyésztés aktuális kérdései A hússertéstenyésztés hazánkban^ amint azt a legutóbbi országos tenyészállatvásár a legjobban igazolta, hatalmas lendületet vett és olyan nagy mértékben előretört, amire senki sem mert számítani. De előretört nemcsak számbelileg, hanem minőségileg is, ugy hogy ma már nehéz eldönteni, hogy az országban melyik a legjobb hussertés:enyészet. Az utóbbi időben talán az állattenyésztés egyik ágában sem hoztak annyi áldozatot, mint éppen a hússertéstenyésztés terén, de meg is látszik az eredmény, amit még a külföld is elismer. A hussertésitenyésztés fellendülését talán legjobban enesei Dorner Bélának, a HOE elnökének a közgyűlésen mondott Bizfos jövedelemmel jár a fajtaazonos jól megválasztott gyümölcsfacsemeték telepítése. Ne gondolkozzék tehát, hanem siessen a VÁROSI KERTGAZDASÁG FAISKOLÁJÁBA (volt Csapat-kórház mellett) az Önnek legjobban megfelelő minden betegségtől mentes garantált fajtiszta gyümölcsfa csemeték legszebb példányait saját részére biztosítani. Diszfák, diszbokrok, cserjék, örökzöldek és évelő növények nagy választékban. 1798-10 Legolcsóbb napiárak! Telefon 201. Nagy képes árjegyzék ingyen. Telefon 156. szavai igazolták. A nagy fellendülésnek magyarázata az állami akció, a nagy tenyészimport, de legfőképen a bacon áru és a sonkasüldő iránt tapasztalható nagy kereslet, az állandónak mutatkozó külföldi piac és az, hogy ebből tud leghamarabb pénzt csinálni ugy a kis-, mint a nagytenyésztő. Eddig 2000 darabot adtak az állami akció keretében megfelelő állami hitelle- és igy az állatok és azok szaporulata fogja a - kölcsönt megtéríteni. A nagy fellendülés azonban kell, hogy mindenkit elővigyázatra, körültekintő munkára serkentsen, mert hiszen már most is hallunk széltében, hosszában hangokat, hogy ez is éppen ugy, mint minden más kez deményezés, meg fog bukni. Természetesen megibukhatik és meg is bukik, ha ezen a téren egyes igen fontos dolgokat nem vesszük figyelembe és kizárólag csak a gyors, minden áron való haszonra és nem tenyésztői eredményekre és tökéletességre törekszünk. A hússertéstenyésztés terén továbbra is a feltétlen selektálás, törzskönyvezés és a teljesitőképesfségre, úgynevezett leistungra való tenyésztés a feladat, mindezeken felül a tenyésztés rentabilitása. Bizonyos, hogy csak az a tenyészet boldogul, amely olcsón tud majd termelni. Mindezek a kívánalmak jegecesedtek ki a HOE legutóbbi közgyűlésén. A mai helyzetképből az is megállapítható, hogy a közeljövőben a kisgazdatenyésztés is elő fog törni, amint ezt a szarvasmarhatenyésztés fellendülését elősegíti majd a kötelező pedigreebevezetés is, amelyre annál is inkább van szükség, mert ma már a külföld, legjobban a megszállt erdélyi területek érdeklődnek nagyon a bacon áru