Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-15 / 84. szám

XVÍHYIDÉK. 1*31. április 15. Ma, kedde* utoljára Tüzmadarak AZ 3 Holnap, APOLLOBAN | szerdán premier Perzsa hárem és A fátyolos höigy Ismét fenyegetőznek A szociáüsták országos pártváJLasztmánya legutóbbi ülésén határozati javaslatot fogadott el, amely ben azt hangoztatják, hogy a törvényhozásnak nem íehet sürgősebb feladata, minthogy az általános egyenlő titkos szavazást törvénybe iktassa. Politikai kérdésekben lehetnek eltérések emberek között, de azt hisszük, senki sem állíthatja ma azt. hogy hazánk legsúlyosabb gondja a szavazati jog volna. S éppen a szocialisták részérői hat furcsán ez a beállítás, a kik előszeretettel hangoztatják ezt a jelszavukat: munkát, kenyeret! Ugy látszik náluk ez a kívánalom is á propaganda és pártagitáció céljait szolgálja, mert íme, az ország legfontosabb problémájának nem a tömegek boldogitását, a megélhetés terheinek csökkentését, líanem sóvárgott politikai hatalmuk vélt, de egészen bizonyosan be nem következő alátámasztóját, a titkos szavazati jogot követelik, amikor a szociális problémák egész Sora vár megoldásra. Á szocialisták hatalom utáni^óvargása már oly nagyfokú, ho.gv szinte józan eszüket elveszítve olyan dolgokat hirdetnek sajtóorgánumukban és vitatnak meg gyűléseiken. amelyre a polgári társad^ionnjak' erősen fel keli figyelnie. Legutóbbi "pártválasztmányi határozatukban kimondották, hogy a titkos választójog kivívása érdekében minden eddiginél nagyobb és élesebb országos harcot fognak indítani. s ebben a harcban alkalmazzák ;>a politikai'küzdehnek legszélsőségesebb harci fegyvereit is. Ez már kissé sok. Mire gondol a szociáldemokrata r>árt^ amikor ilyen fenyegetőzések tefületére siklik le? Micsoda szélsőséges harci fegyvereket akar igénybevenni céljai elérése érdekében? Emlékeztetni akarjuk őket arra

v hogy legutóbb husvét alkalmával Bethlen István miniszterelnök félre nem magyarázható határozott kijelentéseket tett a közszabadságok kiterjesztése és a sajtójog körül foiyó kormányintézkedésekre vonatkozólag" A miniszterelnök leszögezte, hogy ezeken a területeken az elközelgő jövőben tervszerű, s határozott, megfelelő intézkedések fognak történni a jogok kiterjesztése éraekében. Az elmúlt io 'esztendő eredményei nem igazolták-e kézzelfoghatóig, hogy sokkal célravezetőbb a nemzet jövője szempontjából a tudatos, tervszerű, Tokrói-fokra történő épités, mint a szeszélyes va-banque játék. A multak tapasztalatai után mi a kormány álláspontját tartjuk helyesnek s elítélünk minden olyan harci fenyeget őz és tj amelv szélsőséges fegyvereket kív^n a politika küzdőterére vinni. Egyébként is a nemzetközi alapon politizáló szociáldemokraták felé volna egy aktuális megjegyzésünk. Csak a minapában történt, hogy a porosz szociáldemokrata kormány betiltott egy jobboldali orgánumot azzal az indokolással, hogy az illető lap »támadja a kormányt.® Hangsúlyozzuk, hogy a megtorló intézkedést szociáldemokrata kormány tette, ami után Kíváncsian vártuk a mi 'szociálistámk kritikáját. Sajnos, nem találkoztunk orgánumukban semmiféle elitélő szóval, pedig a lapbetiltás indokolása olyan szempontra hivatkozott, amit mi soha rossz néven sem vettünk, pf. a Népszavától. íme, a külföldi megvilágítás szerint a magyarországi szociáldemokraták egész nyugodtan eltűrik, hogy egy szociáldemokrata kormány betiltson sajtóorgánumot azért, mert őt támadta. Kérdjük: igy "fest hát ez a szociáh'sta sajtószabadság, amiért a magyarországi elvtársak annyira lelkesednek? Kíváncsian várjuk, hogy mih- azok a szélsőséges harci fegyverek, amelyekkel'a kormányt most megfenye gették. Az ilyen magatartás foki> zott elővigyázatosságot és körültekintést vált ki azokból a rétegekből amelyek nem a Marx-féle ideológia alapján keresik országunk jobb !J jövőjét. Az országos pártválasztmány ahelyett, hogy életrevaló ötleteket sorolt volna fei a nehéz gazdasági viszonyok közepette, hivatását ugy vélte betölteni, hogy kizárólag a pártagitáció érdekeit egyengeti. "Amig a kormány nem elégszik meg azzal a megállapítással, hogy a gazdasági viszonyok romlását világjelenségben kell keresni, aadig a szocialisták szinte megtorpantak ennél a ténynél. Bizonyára maguk is megdöbbenve jöttek rá arra, hogy épen azokban az államokban dühöng legerősebben a munkanélküliség, amelyek szocialista munkáskormánnyai rendelkeznek Bethlen István gróf 1912-ben erélyes magyar földbirtokpolitikát sürgetett Tiz esztendő küzdelmeiben megedzett magyar lélekkel, az első pillanatban kitűzött cél biztos követésében meg nern rendülve jár szuggesztív vezéri utján az ország hatalmas akaraterejii miniszterelnöke gróf Bethlen István. Tiz éves miniszterelnöksége fordulóján nem engedtp meg az ünnepeltetést, nem engedte mieg, hogy milliók hálágát a szív szavának ünnep' megnyilatkozásával fejezzék ki előtte. A magyar sajtó azonban érzi, hogy a nagy forduló alkalmával kötelességei vannak. Ma, amikor olyan szegény a magyarság vezéri lendületű férfiakban, jói esik megnyugtatni tekintetünket Erdély erős törzsökü fáján, az ország miniszterelnökének életpályáján. A marostordai Gernyeszeg a miniszterelnök szerette szülőföldje. Marostordán van ez a község. Itt született bethleni Bethlen István gróf 1874-ben. Atyja gróf Bethlen István, anyja gróf Tefeky Ilona volt. Középiskolai tanulmányait a bécsi Theréniánitmban végezte abban az időben, amikor Kállay Ubul is ott tanult. Kállay hoz meíeg baráti érzés szálai fűzték, de ő volt vitáiban leghevesebb ellenfele. Bécs után a budapesti jogi fakultás hallgatója Bethlen gróf, majd elvégzi a magyaróvári gazdasági akadémiát is. Iskolai tanulmányait befejezve, beutazta egész Európát és Északamerikát is. Azután, 1901-ig csa-Iádi birtokán gazdálkodott. Kiváló gazda hírében állott, aki a modern gazdálkodás külföldön hirdetett elveit ismerve egészséges reformok megvalósítója volt. Földbirtoka volt Sámsondon 3000, Mezőkamaráson 800, Vajdakamaráson 1200, Magyarfrátán 1500 és feleségének Bethlenben 4000' hold és még több más helyen voltak birtokai. Marostordavármegyében felesége vagyonával együtt elvették a románok mintegy tizezerőtszáz hold birtokát. Az összeomlás után feleségével és három fiával' menekülni volt kenytelen az ősi földről. A parlamentbe Bethlen István gróf 1901-ben került be, mint a mezőségi kerület jelöltje szabadelvüpártí programmal. Három év múlva kilépett a Szabadelvű pártból és csatlakozott a Független és 48-as Párt-hoz, amely párt programmjávai "két cikluson át képviselte a mezőségi kerületet. Erdélyért szállt síkra a parlamentben. Erdély közgazdasági és birtokpolitikái ügyeivei foglalkozott magyar lelke aggodalmával. "Mint az Elnémult harangok írója, Rákosi Viktor, Bethlen gróf is látta, hogy az erdélyi birtokokra a románok szervezett eljárással vetették ki hálójukat. A Bukarestből irányított akció veszedelmes méreteket kezdett ölteni és Bethlen István gróf az xtErdélyi Gazda« c. lapban nyíltan rámutatott a veszélyre. Statisztikai adatait megdöbbenéssel olvasták, mert ezek a számok mindennél világosabban hirdették, hogy a magyarság talpa alól miként húzzák ki a földet. Bethlen gróf a delegációnak is több izben volt tagja. Az Alkotmány Párt megalakulása 1913-ban arra késztette, hogy ebbe a pártba lépjen be. Amikor kitört a forradalom, Bethlen gróf visszavonult a politika iélettől. Jói "látta a viharfelhőket és a nemzeti íóbogó veszélyét. Amikor a forradalom mind jobban közeledett a szörnyű lépéshez, 1919. februárjában Bethlen István gróf megalakította a Nemzeti Egyesülést, hogy megszervezze a nemzeti gondolat alapján álló polgárságot. Ezt a bizonyára döntő erejű szervezkedést és izmosodó vállalkozást megakadádáiyozta a bolsevizmus esztelenséA nemzeti érzés egyik erős egyéniségét üldözte benne a kommunizmus s ő ez elői az üldözés elől "Becsbe menekült, ahonnan az ellenforradalmi erőket koncentráló Szegedre sietett. A szegedi kormány exponenseként tevékenykedett ezután újra Bécsben, ahol a kommunizmus megbuktatására megindult akciókban vett részt. A kommunizmus bukása után állandóan döntő jelentőségű szerepeket tölt be. A Clark-féle tárgyalásokban éppúgy nagy része van, mint a külügyminisztérium békeelőkészitő osztályában folyó lázas munkában, amelyben mint főmegbizott vesz részt s ebben a Szerepkörben munkálkodik Párisban a béketárgyalásokon is. Ettői kezdve rohamosan változnak az események és az ország szilára központi érőt keresve végre megtalálja a vezért. A Kormányzó Simonyi-Semadam lemondása utan Bethlen grófot bizza meg az erős központi kormánypárt szervezésével. A párt meg is alakult, de egyelőre Teleki Pál a miniszterelnök, mert a még élénken szemben álló és nyugtalankodó politikai 'frakciók nem engedik meg a személyekben való végleges megegyezést. Bethlen gróf a Menekültügyi Hivatal vezetője és a hódmezővásárhelyi kerület képviselője lesz. Aztán jön az ország sorsára döntő 1921. április. A Kormányzó Bethlen Istvánt bizza meg a kormány megalakításával, miután Teleki lemondott. Egy nap alatt meg van az uj kormány. Nagyatádi Szabó István kisgazdái mélységes bizalommal tekintenek az uj kormányelnökre, Erdély fiára, aki személyesen keresi fer'Nagyatádit kezet fog a magyar intellektuális világ képviselője a föld őserejü fiával és ez a kézfogás egy alkotásokban gazdag uj korszak alapvetése. Megindul Bethlen gróf küzdelmes és diadalmas utján. Áldja meg a magyarok nagy Istene fáradságos, érettünk aggódó és élejtét érettünk áldozó napjait az ő áldásával, a magyar miniszterelnök legszebb álmainak teljesedésével. Ktebelsberg Knnó gróf: Debrecen fejlődésénél is kedvezőbb Nyíregyháza népességének nagyarányú Megírta a Nyirvidék. hogy Kléh^lsberg Kunó .gróf vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter az egyik fővárosi napilapban vezércikkekben foglalkozik a népszámlálás eredményével városaink fejlődése szempontjából. Megírtuk azt is, hogy a miniszter egyik cikkében kiemeli a vidéki városok közül az egyetemi városok nagyarányú fejlődését, de megjegyzi, hogy több más vidéki városban van feltűnő szaporodás és fejlődés, ha nincs is egyébként az illető varosnak egyeteme. És ígéretet tett a kultuszminiszter, hogy 1 egyik cikkében foglalkozni fog ezek nek a városoknak, igy elsősorban Nyíregyházának fejlődésévei is. Az ígért cikk megjeleni és ebben Klebeisberg Kunó gróf a következőket irja Debrecennel kapcsolatban Nyíregyházáról: Ha vidéki városaink olyan fájdalmas pangásának idején még örv'éndetes képet akarunk látni, akkor fei kell mennünk északkeletre, ahol ott látjuk Debrecent, az ország harmadik városát, amely egyetemi város Vásáry István polgármester céltudatos vezetésemellett 13.8 százalékos tényleges szaporodást ért el 'és nem kevesebb, mint 7047 bevándorlót tudott magához vonzani és így felvette egy részét Hajdumegye belső elvándorlásának, amely a megye 22300 főt tevő természetes szaporodásából 12231 léiket adott le. Még kedvezőbb a fejlődés ott az északkeleti sarokban Debrecen felett, Nyiregyházán. amelynek népessége 43.340-ről 18.3 százalékos rendkívül magas tényleges szaporodással több mint 51 ezerre rúgott fel. Nyiregyháza fejlődésének egyik lényeges előfeltétele az volt, hogy a városi székhelyét vesztett Szatmár miegye 18.6 százafékos és Szabolcs megye 20.4 százalékos óriási természetes szaporodásával'hatalmas tápláló területet jelent s belső vándorlások réven Közei 20 ezer lelket adott le.