Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-15 / 84. szám

1931. április 12. .jsílfiHraá*. amibői Nyiregyháza tekintélyes ter ciészcjtes szaporodásán felül' 3300 bevándorlót magához tudott vonzani. jNagyon nehéz városfejlesztést megindítani, ínég nehezebb városok hanyatlását feltartóztatni. s

Ze^esucséra már könnvebb a nJ^indult városfeifőcfést tervszerű városi politikával előmozdítani. A Hajdú és Bihar megyére támaszkodó Debrecen, meg a Szabolcs és 'Szatmár megyék központja, Nyiregyháza olyan lendületbe jöttek, hogy hálás feladata lenne a magyar népesedési politikának ts oiyan további fejlesztésűk, hogy a 30-as évek népesedési feleslegének egy részét fel tudják venni* és hogy igy azok, a kedvező természetes szaporodást mutató vármegyék népesedésüket otthon, vagy legalább városi központjaikban meg is tudják tartani. A miniszter vezércikkét bizonyára örömmel és önérzettel olvassa minden nyiregyházi, aki Szereti városát és egyetért az előkelő publicistával abban, hogy hálás feladat volna a népesedési politikának Nyíregyházán további fejlesztése, hogy majd a harmincas évek népesedési feleslegét egy részben legalább felvehessék. Jó volna, hogy ennek a népesedési politikának érdekében Nyíregyháza közintézményeket kapna és olyan állami hozzáyírulásokat, mint a többi város. Nyíregyházán különösen a kultuszminisztérium ér dekkörében vannak megoldandó problémák, mert sehol annyi sürgetően fontos iskoíaépitési szükségesség nincs, mint .városunkban. Nyiregyháza fejlődésének elismerése mellett jól esik a miniszternek a szabolcsvármegyei' népesedésre vonatkozó megállapítása is, amikor utal arra, "hogy vármegyénk 20 a százalékos óriási természetes szaporodást tud felmutatni. Az Eletén jelölték ki a nyíregyházi reléállomás helyét Megírta a Nyirvidék, hogy szombaton Nyíregyházán járt Lázár Lipót a m. kir. posta műszaki igazgatója, aki dr. Bencs Kálmán m. kir. "kormányfőtanácsos, polgármes terrei megszemlélte a nyíregyházi reléállomás elhelyezésére Szolgáló legmegfelelőbb helyeket. A választás az Eletóra esett, amely Nyáregyházának Budapest felé eső részén van és igy alkalmas a reléállomás megépítésére. A Nyirvidék tudósítója beszélt a műszaki igazgatóval, aki közölte, hogy a reléállomás építéséhez hozzákezdenek. ugy, hogy már a nyárra várható az állomás megnyitása. A reléállomásra vonatkozó első tervek hallatára dr. Erdőhegyi Lajos főispán azonnal érintkezésbe lépett Kálfay Miklós államtitkárral, levéldi vitéz Kozma Miklóssal, a MTI vezérigazgatójával és a főispán intervenciójára a nyiregyházi állomás ügye kedvező megoldást nvert Szakkörökben már most foglalkoznak a szabolcsi vétel várható fejleményeivel és bizonyosra veszik

v,hogy a reléállomás jelenléte' nem fogja zavarni a nagy külföldi állomások tiszta vételét.* Egész Sza boics"ban uj helyzet áh elő a nyiregyházi reléállomás működésének megkezdése idején. Mindenhol 'jól vehető majd Budapest a vármegyében egészen olcsó detektoros készülékekkel, amely készülékekből már most nagy számban rendeltek meg a rádiókereskedők. Az Eletón, a dohányraktárak mögött mintegy öt holdnyi terület áh majd a rádióálomás rendelkezésére A nyíregyházi antenna jól látható lesz a Nviregyházára érkező vonatokból Hatszáz dollár amerikai örökségre keresik Nyíregyházán az örökösöket am erikai konzulátustói megkeresés érkezett a nyiregyházi hatóságokhoz. A megkeresés közli, hogy Amerikában még 1918-ban meghalt egy KIósz nevű ember, akinek végrendelete szerint Nyíregyházán laknak örökösei. Klósz József és Pál. Klósztól hatszáz dollár örökség maradt a nyiregyházi rokonokra, amefy most felvehető kellő igazolás esetén. Az amerikai örökség, ha nem is olyan sumimáju, mint amilyenekről az utóbbi időben hallunk itt is, ott is, de a mintegy 4000 pengőt kitevő kis amerikai pénz is bizonyára jói fog esni a nyiregyházi rokonoknak, a mai nehéz világban. .Csak az a ba^, hogy a hatóságok eddigi megállapítása szerint Klósz nevű családot nem Ismernek Nyíregyházán. A nyomozás ebben az irányban még nem nyert befeje1 ,zést, mert lehetséges, hogy közijén névváltoztatás, magyarosítás is történhetett. Mérk községben vastag akácíakaróval leütöttek egy legényt tévedésbél Szokatlan támadás sulyos sebesültje lett Tircsi Antal riiérki-i legény. A napokban Mérk községben az esti órákban Tircsi Antal egy fiatal'leánnyal sétálgatott. Séta után a lányt Újtelekre, a Szülei házához kisérte, azután hazafelé indult. Alig haladt a mit sem sejtő legény néhány lépést, valaki a sötétben váratlanul mellé ugrott és egy nehéz tompa tárggyal ugy fejbe ütötte, hogy véres fejjel, eszméletlenül rogyott össze. Tircsi hosszú ideig "feküdt eszméletlenül az országúton, atnig az arra járók észre nem vették és haza nem szállították. Fogalma sem volt, hogy ki volt a támadója, senkivei Sem volt haragos viszonyban s igy a csendőröket a titokzatos j, ügy nehéz feladat elé állította. Hosszas nyomozás után azpnban mégis sikerült a csendőröknek meg állapítani, hogy Tircsit Szolómajer "Mihály ütötte le egy vastag akácfa karóval és pedig tévedésből. 'Szolómajer egy haragosára leskelődött és a sötétben azt hitte, hogy haragosát ütötte fe. Tircsi Antal "sérülése életveszélyes, de ha komplikáció nem

1 lép fel, remélhető, hogy sikerül megmenteni életét. A nyiregyházi kir. 5 ügyészség az orvtámadó Szolómajer ellen megindította az eljárást. — Ha szép környezetben, kitűnő vörös salak pályán akar társaságával 'cenniszezm siessen jelentkezni az erdei pályák felügyelőjénél. Fogai íermészefes szépségét emeli és m eg farija Borotvával átvágta a nyakát egy öngyilkos balkányi asszony Borzalmas módon vetett véget életének Mihályi "Jánosné 53 éves falkányi asszony. Lakásán e hó 12-én, vasárnap délelőtt, amikor senki sem volt otthon, borotvával elvágta a nyakát. A borzafmas öngyilkosságot az asszony hozzátartozói azonnal felfedezték, orvost hivtak, aki azonban már nem tudott az életunt asszonyon segíteni, a debreceni klinikára való szállítása közben meghalt. Mihályi Jánosné gyógyíthatatlan betegségben szenvedett és valószínű, hogy emiatt menekül a halálba. A kir. ügyészség a temetésre megadta az engedélyt. Nyíregyháziak látogatása Dienes János festőművész debreceni képkiáliitásán Húsvét vasárnapja. Hűvös esőcseppek áztatják Debrecen széles utcáinak aszfaltját. Borongós ünnepi hangulat lengi át az egész várost. A szorongásig megtelt piactéri ősi templom hatalmas orgonájának lágyan bugó zenéje száll felénk, amikor mellette elhaladunk. A Déri-muzeum felé tartunk mi nyíregyháziak, akik Dienes János képkiállitásának megnyitására jöttünk át Debrecenbe. Dienes János festőművészt, aki évek óta kapja a tömeges megrendeléseket Szabolcsvármegye előkelőségeitől, nem kell külön bemutatnunk. A Dienes-portréknak és festményeknek kiváló márkájuk van nemcsak Debrecenben és Szabolcsban,hanem az egész országban. Erről tanúskodnak Nyiregyháza városházának és vármegyeházának ter meiben függő művészi arcképek, igy többek között a gróf Vay Tibor, dr. Ujfalussy Dezső, drjármy Bé;a volt főispánok, Mikecz Dezső udvari tanácsos, volt alispán hatalmas portréi, továbbá Szabolcsvármegye nevezetesebb történelmi helyeit megörökítő gyönyörű festmények : a Szabolcsi-vár, a nyírbátori templom, Nagykálló egykori vármegyeháza stb. stb. De erről tanúskodnak más az egész országban elterjedt Benczúr—Tiszamáso'atok és gróf Klebelsberg Kunónak eredeti portréja, amely Klebelsberg kijelentése szerint is egyik legsikerültebb arcképe a kultuszminiszternek. Amikor a kiállítás helyiségébe lépünk Dienes János dr. Karácson István tábornokkal, az orvoskar volt főnökével beszélget, aki a kiállítás megtekintésére utazott ie Budapestről Debrecenbe. Ott látjuk még az érdeklődők között Sipos Árpád altábornagy dandárparancsnokot, M.érey ezredes vezérkari főnököt, Dobó ezredes gyalogsági parancsnokot, Rásó István alispánt, Ady Lajos tankerületi főigazgatót, özv. Koncz Auréinét, a Dóczy-intézet igazgatóját, dr. Ecsedy muzeumigazgatót, Kovács Gábor őrnagy zászlóaljparancsnokot és Debrecen előkelő társadalmának még igen számos reprezentánsát. Alig egy órája nyilt meg a tárlat s máris közel 100 látogatója volt. Dienes János lekötelező szívességgel fogadja és kalauzolja a nyiregyházi látogatókat és beszélgetés közben örömmel eleveníti fel azokat a kedves kapcsolatokat ,amelyek őt Szabolcs vezér földjéhez kötik. A szebbnéi-szebb festmények, amelyeknek a száma pontosan 100, két hatalmas teremnek a falait töltik meg. Gazdagon széles, pompás arany rámába van foglalva valamennyi. Az első teremben a "belépőt mindjárt egy hatalmas méretű interieur fogja meg. Évi egy fo

töl ben olvas,^ Klárika pedig az ablakon bámul ki az egyházi bérpalota felhőkarcolószerü tornyára. A nap besüt az ablakon és ahogy az aranyló fény végig suhan a szobán, valóban olyan a kép, mintha minden porcikája élne. Mintha a kép rámája ablakkeret volna csupán, s annak üvegén egy valóban élő szomszédszoba derűje áradna felénk. Kacagó napsugár, mosolygós ragyogó tarka színpompa jellemzi Dienesnek általában valamennyi képét. Tompább színeket csak alig néhány komorabb hangulatu festményen találunk, amilyenek pl. a »Kiáradt a Tisza«, ,Fák a vizben« stb., amelyeket az elmúlt napokban festett a művész Tiszafüreden a Tisza áradásáról. Dienes valamennyi festményén ott találjuk a művész egyéni ecsetjének sajátságos varázsát, amely annyira speciális, hogy azt más Városi Mozgóképszínház. Kedden, szerdán (ÉN VAGY Ő) Kaland Rapallótól—Milánóig 9 fejezetben. Az első 100% os hangos HARRY PIEL-film A kettős főszerepben HARRY PIEL A „ZEPPELIN" BUDAPESTI látogatása.