Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-14 / 83. szám

JNíYíryidésc Hétfőn kedden leszállított helyáru előadások az Apolloban Ralph Graves, Jack Holt hangos filmje raüHte'iiiÉ-iWr ü fűzmadarak 1931. április 14. r~'irilfiTiOTMiifl' i'IÜiiiiii Hétfőn, kedden ieszáliitott helyáru eiőadások az Apolloban Mikor tartsuk meg ,Magyar Hetet"? a Irta: Pisszer János. f rdekes vitáról tesz említést a Nyír vidék ez évi április io-iki száma. Megnyilatkoztak e vitában többen és Csathó Kálmánnak azt a véleményét, hogy a »Magyar Hét« a karácsonyi ünnepeket megelőzőleg tartassék meg, több okból kifogásolták. Ugy tartják, hogy a karácsony hete nem alkalmas a > Magyar Hét« megtartására. Tisztelettel különvéleményt mon ciunk, csatlakozva Csathó Kálmánnak igen megokolt és helyes véleményéhez-. i Azzal' az ellenérvvel, hogy jelen sorok irója nem kereskedő, igy nem hivatott e kérdés megítélésére, már eleve is szemíbeszegezziik azt, hogy a »Magyar Hét« nem kereskedelmi, hanem magyar ipari érdek, főként pedig a magyar fogyasztásnak, a magyar termelésnek az érdekében van hivatva szolgálatot tenni és célkitűzésében nem más. mint a soviniszta magyar léleknek kifejlesztése, fellelkesitése minden iráni ami magyar kéz mun kája, magyar agynak terméke. A »Magyar Hétc arra való, hogy az ország lakosságát arra nevelje, — liogy tudjon magyar szivvel, magyar lélekkel érezni, gondolkodni. Arra való. hogy az ezen a csonka magyar földön megtermelt árut szeressük még akkor is, ha — ami színtiszta hazugság, — az a magyar portéka nem is állaná meg a helyét az idegen cafrangokkal szemben. A >-Magyar Hét« arra való,, oár ötvenkét héten át tartana, — hogy megtanítsunk mindenkit, aki ennek a kis országcsonknak levegőjét szívja, annak vizét issza, annak termékeiből tartja fenn életét, hogy az tudja szeretni azt is, amit a magyar gazda, a magyar munkás, fáradsággal, vérrel, verejtékkei megtermel. A ^Magyar Hét« azért keli, hogy állandóan aktív legyen kereskedelmi mérlegünk, kiszorítsuk az idegen árut, csak magyar árut fogyasszunk, hogy minden magyarnak legyen munkája, megszűnjék a munkanélküliség. — Ezt máskent et nem érhetjük, hanem csak ügy, hogy szeretettel fordulunk a magyar áru felé, megvetjük az idegen árut, ahelyett, hogy ezt vásárolnók. A »Magyar Hét« átvitt értelemben a mereteinek keh, hogy a Mefce legyen. Azé a szereteté. amely minden testvérünknek szól., aki itt küzd. fáraa, dolgozik az országcsonk gazdasági életének előbbreviteléríj a magyarság jobb sorsának elérhetéséért. Sok-sok mindenért van a »M;i" gyar Hét«!! Mindezt bőségesen feltárják az elmúlt »Magyar Hét: plakátjai, ismertetői, ujságcikkjei, az élőszóval és írásban nyomtatásban kifejtett agitációk során. Az ember joggal elvárhatná vhogy minden magyar ugy tudja ezeket, mint a napi imádságát!! Hiszen a •»Magyar Hét« igazságainak, tudnivalóinak már a vérünkbe kellene impregnálva lennie, minden agysejtünket át meg áthatottá tenni. Ehelyett mit látunk? Vitáznak magyarok azon, hogy mikor legyen a » Magyar Hét« és e vitatkozás során mindenről beszélnék, csak ép^en arról nem

v hoey a nagy magyar célta magyar áru szeretetét, annak fogyasztását miként lehet a legjobban elérni!! Szomorú ez!! Mert mit várjunk akkor a fogyasztók zömétől, ha ipari és kereskedelmi életünk reprezentánsai Sem veszik figyelembe a célt és mellékes kérclések előbbre helyezésével igyekszenek a problémát vitatni? Nem vásárlásra ösztönzísérí van a »Magyar Hét«l! Hanem a magyar árú vásárlására való felhívásra:' Nem a forgalom felidézésére való. hanem a iegnagyobb forgalom és vételkedv idején a tisztán magyar portéka megismertetésére, forgalmazására, ha lehetne, az idegen áru teljes kizárásával!! Nem propogativ felvonulások azok, atnelyet minden magyar kereskedőtői elvárhat ez az ország, hogy na'pi munkája közben is mindig magyar árut kínáljon, azt adjon el és csak a vevő kifejezett kívánságára, a vevő hazafiat lan magatartásának megvallása után, ha már nem sikerül a magyar árut neki eladni, tehát a végső esetben szolgáltasson ki a kereskedő idegen árut!! Csodálatos megokolás az, amely azért nem tartja alkalmasnak a karácsonyt, mert akkor a kereskedő nagyon ei van foglalva és nincs ideje arra, hogy propagandát fejtsen ki a »Magyar Hét« céljai érdekében. Hát nem éppen a legnagyobb vásárlókedv alk'almas arra, hogy mindenből csak magyart adjunk a vevőnek? Bár színét se látná semmiféle idegen »vacaknak« a vevő karácsony tájékán! Bár minden üzlet csak magyar áruval volna telve!! Szeretném én látni azt a vevőt, aki nem vásárolna csak magyar portékát, ha mást nem kapna!! Nem ér rá a kereskedő? Jó vicc! Bár sohasem lenne ideje és mindig elfoglalt lenne vevőinek kiszolgálásánál. Akkor ís azt tenné, amit most, hogy a saját árujának igyekszik reklámot, propagandát kifejtem. Hát nem mindegy az, hogy a magyar áru dicsérésére, propagálására használja fei idejét, vagy ezt az id'őt, az idegen áru felcficsérésére Szánja. Miféle időhiány van itt, amelyről beszélni ieliet? Karácsonykor a kirakatot magyar áruval megtölteni, avagy idegen áruval, időrendben teljesen mindegy. A karácsonyi plakátokon, hirdetéseken egy cseppcl sem kerül több időbe a magyar cikkek reklámirozása, mint az idegené!! Időről beszélni ebben a tárgyban, ... több a soknál!! Külön bekezdést érdemei az az ellenvetés, hogy a téli idő eleje, tehát a karácsony hete nem alkalmas arra, hogy a »Magyar Hét«-et kidomborító áruval rendeztesse be kirakatát a kereskedő. Alig lehet ezt megérteni!! Arra tehát alkalmas a télelő, hogy idegen árut, idegen munkások munkatermekéit állítsa be kirakatába a kereskedő!! Mert mást nem Tehet a kifogásból "következtetni. Az idegen portéka megállja a télelő hidegét, ködét, talán zumaráját, és a vevők, a kirakatszemlélők tüzes pillanigatásait. A magyar áru? Az más!! Az ezt nem birja kí. Az megfagy ? Az nyirkos fesz a kirakatban? Nem állja á nézők, a vevők tekintetét? Soha rriég 'Ilyen diszkritikát a magyar portéka nem kaphatott!! Csathó Kálmánnak igaza van!! Akkor, amikor mindenki, még a legszegényebb ember 'is vásárol ! valamit, ha a legcsekélyebbet is, tehát karácsonykor fejthető: ki a legjobb propaganda a magyar árunak:! Mindenki arra törekszik karácsonykor,, hogy hozzátartozóinak, jóbarátainak, rokonainak, valamivel kedveskedjen. Karácsonykor vá sárolja meg a szegény ember is a télire való meleg ruhát, az ünnepi étkezésekhez szükségeseket éppen ugy, mint a tehetősebb is. A vételkedv, a forgalom ekkor a legnagyobb. Ekkor keli magyar áruval 'tömöttnek Ie.inie a boltoknak, a kirakatoknak hogy azt vásároljanak az emberek. • Nem októberben, hanem karácsony előtt »Magyar Hét«-et, ha lehetne az egész december hónapban es nem egy, hanem "legalább három hetet!! Nem lesz ártalmára sem a kereskedőnek, sem a vevőnek, inkább csak hasznára, mert ha a magyar termék fogy, a magyar munka s/aporodikü És ameny nyíre fogy a magyar áru, oly mértekben, sőt hatványozottan fogy a munkanélküliek száma és nő a vásárlók, a fogyaszfók száma!! kekünk magyaroknak pedig arra van szükségünk, hogy fogyasztóink — munkában elfoglalt, keresettel bíró és igy a közterheket is viselni tudó polgáraink legyenek!! Hogy a kereskedő nem ér rá, az idő rövid a tél hideg, miegymás csipp-csupp »piszlicsár« kifogás mind mellékes!! A fő, hogy a magyar munkásnak lefiyen keresete:! Az apagyi véres verekedés résztvevői a nyíregyházi kir. törvényszék előtt 4 évi fegyházra ítélték Terbócs Sándort, aki agyonütötte Badarász Ferencet Ez év január 4-én este 8 órakor a szabolcsvármegyei Apagy község halálos kimenetelű vére verekedésnek volt Színhelye. Terbócs Ferenc és öccse, Terbócs László véres bosszút esküdtek Kiss László odavaló kovácssegéd ellen, aki Stüyeszter éjszakáján bátyja segítségévei megfutamította a fiatalabb Terbócs fiút. Ezt a szégyent Terbócs László, aki katonai szolgálatot teljesít, nem tudta elv'iselri. Bátyjával együtt várták festék a kedvező alkalmat, hqgy leszámoljanak gyűlölt ellenségükkel. Összebeszéltek Szilágyi Péterrel,'Hegedűs Bertalannal, Sándor Mihállyal, Jánocsik Péterrel "és Bacsó Jánossal, akikkel együtt elhatározták, hogy a legelső alkalommal megtámadják Kiss Lászlót és barátait és feszámolnak velük. ; |anuar 4-én lakodalom volt a faluban, amelyen Kiss László, mint vőfély vett részt. Nótázva, vigan mentek a vőfélyek a falun keresztül a menyasszony háza felé. Nemi sejtették, hogy Janocsik Péter háza előtt az országút mély árkába húzódva, várják a lakodalmas menetet a bosszúra szomjas legények. Janocsik, aki kémnek volt kiküidve a lakodalmasok közé, leíjtaradt a menetből és az előre meg beszélt módon jelezte az árokban kuporgó, fejszével, vasvillával és botokkai felfegyverkezett társainak, hogy megkezdhetik a támadást a vidám csoport ellen. A falu sötét országútján egyszerre elnémult a dal. A nótás legények azt vették észre, hogy körül vannak fogva. Hegedűs Bertalan., akinél vasvilla vo't. Kiss Lászlónak i rontott és ugy ütötte oldalba, hogy a legény a földre bukott. TerbócsLászló a bajonettel ütötte, verte, mÍ2f a töhfei támadó azok ellen fordult akik Kiss Lászlóval együtt voltak. Terbócs Sándor, aki később ért a v erekedők közé, az esti félhomály ban Badarász Ferencben vélte felismerni katonaöccse megszégyenítőjét, Kiss Lászlót. Észrevétlenül Badarász hátam ögé lopózott, kétkézre fogta a karvastagságú husángot és hatalmas lendülettel ugy vágta fejbe szerencsétlen áldozatát, hqgy az jajszó nélkül rogyott ősszé. Pedig nem is Badarász -Ferire haragudott a két Terbócs fiu. — Azonban az esti félhomályban, a verekedés zavarában Kiss Lászlónak nézte a bosszúra lihegő legény. A több sebbői vérző Kiss Lászlónak az utolsó pillanatban sikerült elmenekülni, de Badarász ott maradt mozdulatlanul, bezúzott véres fejjei az országút kövezetén. Szilágyi Péter mégegyszer feléje suóintott a baltával, azután a verekedők ott hagyták áldozatukat és elszéledtek. A nyiregyházi kir. törvényszék Kosinszky-tanácsa szombat ' délelőtt tárgyalta ezt a bűnügyet. A kir. ügyészség Terbócs Sándort szándékos emberölés bűntettével, míg a többi vádlottakat bünsegédi bűnrészességgel vádolta meg. Terbócs Sándor zokogva mondotta ei a véres verekedés történetét. Azt hangoztatta, hogy nem volt szándékában Badarászt agyon ütni, ő Kiss Lászlóra haragudott. Szilágyi Péter kivételével a többi vádlott is beismerő vallomást tett. Elismerték, .hogy ütötték, szurkálták Kiss Lászlót aki '8 napon tul gyógyuló serüléseket szenvedett. A bünper valamennyi tanuját megeskette a kir .törvényszék, — majd a vád- és védbeszédek után kihirdette az ítéletet, amely szerint Terbócs Sándort halált okozó suiyos testi sértés bűntettében, mint tettest 4 évi fegyházra, Szilágyi Pé tert, Hegedűs Bertalant és Jánocsik Pétert mint bünsegédi bűn-részest 1 évi börtönre, Sándor Mihályt és Bacsó Jánost peáig szintén mint bünsegédi bűnrészest & hónapi börtönre ítélte. Az ítélet ellen ugy az ügyész, mint a vádlottak fele'bbeztek. — Mindejiféle nyomtatványt jutányos áron készít a Jóba-nyomda Nyiregyháza, Széchenyi-ut 9. í