Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-14 / 83. szám

1931. áprili, 14. SS9*88iSS«í3 gazdaság! élet szabadsága A kereskedők egyre panaszolják, hogy nagyon sok a megkötöttség, hogy a kereskedők mozgási szabad ságát mindenféle szabályok, rendeletek gátolják és ennek tulajdonítják a magyar kereskedelem tagadhatatlanul nehéz helyzetét. Valahogyan elhitette velük a pártpolitikai agitáció, hogy minden bajoknak és sérelmüknek a kutforiása a kormányzati gazdaságpolitika. — Mintha a kormány kedvét lefné abban, hogy a kereskedelem elpusztuljon. Holott pedig a valóságban a kereskedelem súlyos helyzetét nemcsak nálunk, hanem

1 az egész világon az okozza, hogy az egyes államok szigorúan elzárkóznak és a békülékenység s a nemzetek közötti barátságos gazdasági érintkezés szelleme még mindig nem tud felébredni. Megszűnt a világgazdasági forgalom, tehá'<- ímeg szűnt a világkereskedelem, már pedig egyetlen ország kereskedelme sem tud megélni a belső fogyasztásból, hanem világvásárló boldogulásának éppen olyan fontos tényezője a nemzetközi árucsere, az export és import lendülete. Természetes^ hogy a nemzetek elzárkózásával szemben hasztalanul prédikálná a magyar kormány ^ szabad kereskedelem malasztját. Mi hiába tudjuk és valljuk, hogjl a világgazdaság boldogulásának nélkülözhetetlen előfeltétele a gazdasági szabadság, a kereskedelem akadálytalan lebonyolítása, — ha valamennyi ^külföldi ország "éppen ennek ellenkezőjét cselekszi, annak ami a nemzetközi kereskedelmi érintkezés szabadságát jelentené. De hogy a magyar kormány tefjesen távoi áll attól a helytelen gazdaságpolitikától, amely most világszerte dívik, hogy menijyire át van hatva a gazdasági szabadság éltető erejének tudatától, azt anynyi ministeri kijelentés után most újból bizonyítja Kállay Miklós kereskedelemügyi államtitkár, egy jelentős nyilatkozata, amelyet tegnap tett a Fővárosi Kereskedők Egyesületében, tehát Budanest kereskedőinek elitje előtt. A "magyar kereskedelem ügyeinek egyik legfőbb intézője ebben a nagy tetszést keltett beszédében hitvallást tett a gazdasági szabadság, a kereskedelmi élet szabadsága mellett, amelyet bizonyára nem tehetett volna meg akkor, ha nem ugyanaz a szellem töltené be kormányárak egész gazdaságpolitikáját. Hiszen enneka kormányza'i gaz dasági politikának már kezdettői fogva az a legfőbb irányelve, hogy lehetőleg döntsük le a válaszfalakat, amelyeket az európai államok maguk között felépítettek. Hiszen éppen Magyarország volt az, amely a népszövetség óhajtására legelsőnek szakított a kiviteli és behozatali tilalmak Európaszerte divó rendszerévei és amélv valamennyi állammal iparkodott barátságos gazdasági viszonyt létesíteni a kereskedelmi szerződések megkötésével. Éppen most folytatunk olyan kereskedelmi szerződéses tárgyalásokat, amelyek hivatva vannak a szomszédos államokkai való gazdasági kapcsolataink szorosabbá tételére és a kölcsönös kereskedelmi érintkezés rrtegkönnyitésére és előmozdítására Sőt mi vagyunk az efsők ismét Európában, akik a Népszövetség szellemében és útmutatása alapjan eisóknek óhajtjuk valóra váltani a regionális szerződések eszméjét s a gazdasági forgalom megkönnyítését eredményező preferenciáíis kereskedelempolitikát. Nem a magyar kormány gazdaságpolitikáján múlott tehát eddig, ha az ügyes, tisztes, élelmes és évtizedeken át kipróbált magyar kereskedelem eddig nem tudta a maga képességeit szabadon kifejteni. A gazdasági élet szabadságát viszszaállitani egyedül nekünk^ a kis Magyarországnak nem áh ipódunkban. és ezt az óhajtott célt megvalósítani nem állott a magyar kormány hatalmában. De, hála Istennek, már számos jel mutat arra, hogy a gazdasági megértés Európában ismét kezd felülkerekedni és ennek hatása afatt a vájnfaiajc lassanként le fognak épülni. A kereskedelem munkája elé tornyosuló akadályok ledöntésében a magyar kormány bizonyára tevékeny részt fog venni. Eikobzási eljárás inda! egy Pozsonyban kiadott magyarnyelvű röpirat ellen A röpirattal elárasztották egész Szabolcsvármegyét Pár nappal ezelőtt több nyíregyházi és nagykállói ügyvéd a pozsonyi Kultura könyvkiadóvállalattói egy 33 oldalra terjedő röpiratot kapott. A röpirat szerzője Skultéty József, az ismert pánszláv agitátor, akinek a háború előtti időben több izben volt baja a magyar bíróságokkal 'izgatásai miatt. A könyvet a Turócszentmártoni Könyvnyomda Részvénytársaság ál Titotta előA könyv címe: »Még egyszer a volt Felsőmagyarországról.« A könyv válasz Iványi Béla szegedi egyetemi tanár »Feísőm&gyarországról« cimü.müvére. Az első lap mellett egy kis zöld cédula is fekszik, amelyen ezek foglaltatnak: »A komoly ügy érdekében tisztelettel kérem elfogadni.« A könyv a tudományos írásmű mézében nyelvtörténeti, városfejlődési, nemzet történeti kérdések tárgyalásával kezdődik, amelyekkei igazolni akarja Trianon jogosultságát, a látszólagos tudományos mez alól azonban csakhamar kibúvik a pamflettiró igazi célja, ádáz gyűlölettel támadni mindent, ami magyar. A Felvidék gazdasági romlását tagadja s ha bajok vannak, azokat a magyar uralom számlálja írja. A Felvidékről való kivándorlást igy magyarázza: »Hogy Amerikába mégis sok ember megy vidékeinkről, annak nagyon érthető oka van. Megszokták ugyanis Ame ríkába futni 1918. előtt.« Budapesti napilapokból s magyar tudományos folyóiratokból kiragadott egyes sorokkal igyekszik kimutatni azt, hogy Magyarország a teljes erkölcsi és gazdasági csőd szélén áll. Céljainak alátámasztására a könyv írója Szász Zsombor, Szabó Dezső, Móricz Zsigmond, Ady Endre s mások írásaira is hivatkozik s uj szellemnek a hajnalát látja, amely elismeri Triíánont. Azzal az ezerszer megcáfolt ^algtlansággaf fejezi be müvét, — hogy a Felvidék magyarságának jobb dolga van, mint az anyaoriszágban s igy ír: »Most ősszel is, mikor elnökünk a határ közelében járt, távolabbi magyar polgártársaink, akik nem láthatták, nem üdvözölhették, mondhatni bizonyos féltékenységet tanúsítottak azon magyar polgártársainkkal Szemben, kik láthatták, üdvözölhették Masaryk elnököt.« Az ügyvédek bizonyára valamely sematizmusban levő névsor alap'ján jutottak a röpirathoz s mihelyt annak tartalmáról meggyőződést szereztek, jelentést tettek róla a nyíregyházi kir. ügyészségnek. Az ügyészség a röpiratok elkobzása és postai szállítási jogának megvonása érdekében az eljárást valószínűleg meg fogja indítani A Leánykálvsneism Benedek Elek-ünnepe A Leánykáivineum a kir. állami tanítóképző ifjúságának, a Református Uri Zenekarnak közreműködésével magasszinvoiiaiu, felejthetetlen élményt adó Benedek-ünnepséget rendezett a Korona termében. A magyar ifjúsági irodalom fejedelmének, a/. elszakított Erdély magyar irodalmi élete volt lánglelkii, kristályos jellemű vezérének megidézése olyan keretek között zajlott le, amely nem iskolai ünnepségszámba megy, hanem országos figyelmet érdemlő nagy iro-' dalmi esemény, olyan, amelyhez fogható évek óta nem volt Nyíregyházán. Az erdélyi irodalomnak | a mai magyarországinál kétségtelenül magasabb és tisztultabb szárnyalású lelke ragyogta be a nyíregyházi Benedek ünnepet, amikor megszólaltak Erdély nagy irói Tamási Áron, Szentimrei Jenő és Ferenczi Zsizsi erdélyi zamatu énekszavában felsírtak a sekély népballadák mély szépségű Sorai. A Korona nagyterme az est jelentőségéhez mérten eléggé telt ház képét mutatta és a megjelentek élén ott láttuk dr Erdőhegyi Lajos főispánt, és feleségét, Mikecz István alispánt, a hadsereg tisztikara képviseletében vitéz Görgényi Imre afezredest, az egyháVárosi Mozgóképszínház, Hétfőn, kedden, szerdán (ÉN VAGY Őr Kaland Rapallótól—Milánóig 9 fejezetben. Az első 100% os hangos HARRY PIEL-film A kettős főszerepben HARRY PIEL TALPIG ÚRIEMBER Villy Forst slágervígjátéka. ziak élén Porzsolt István ref .esperest és számos kitűnő tényezőjét városunk kulturális és társadalmi életének. A Korona színpadának kereteként székely galambducos kapu színesedett. A műsort Dobay Sándorné igazgatónő nyitotta meg, aki bejelentette, hogy Kiss Ferenc egyetemi tanár zsinati elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg az estén, majd a nevelői lélek bensőségévei idézte Benedek "Elek emlékét, aki ott ül magasan, felettünk, zöld mohával bélelt kosarában piros gyermek szivek vannak, mosolyogva ringatja, a szeretet mosolyával... Vietórisz József dr, a Bessenyei Kör efnöke mondotta ei ezután lendületes üdvözlőbeszédét a

z erdélyi írókhoz, akik a magyar irodalom egységének dokumentálására jöttek és a nemzeti becsület közös elvének sugároztatói. Ugy köszöntjük őket, mint az édesanya megtérő gyermekét. Az első szám az erre az alkalomra megszervezett vegyes kar szereplése volt. A Kálvine

um leányai. az állami 'tanítóképző ifjúsága énekelt a karban Kovách Árpád művészi djrigálása mellett frappánsan tiszta zengésű kórusban, amefynek zenéje egy székely ballada szépségét tárta fel. Az est egyik fénypontja Tamásy Áron erdélyi író voft, aki egyik székely tárgyú novelláját olvasta fei. Az erdélyi székelységét ismerők boldog átéléssel hallgatták "az édes otthoni ízű szavakat, Tamási nyelvének erdélyi dallamát, íttasult gyönyörrel szívták a szivek mélyére Erdély magyar nyelvének mámorító illatát. A székely lélek aranyos humorát a lelkekbe villantó elbeszélés mély művészi öröm forrása volt és a közönség lelkesen ünnepelte Erdély nagy íróját, büszkeségét. Tamási után Szondy György debreceni iró, tanár Benedek méltatása következett. Szondy megható szavakban, mély iéleklátássai méltatta Benedek Elek ifjúsági irodalmi működését, mihez fogható a külföldi ifjúsági irodalomban is kevés van. Művészi elvszerűséggel 'irt a kicsinyeknek és írásait, amelyeket a felnőtteknek irt elolvashatta a fiatal leány is, amiként a gyermekeknek készült írásában művészi gyönyörűséget talált mindenkor a felnőtt is. Az előadó szeretet fényében vont uton vezette hallgatóit Kisbaconba, ahol a faültető Benedek Elek élte halhatatlan életét és ihletett szavakban, mesteri vonásokkai vázolta fer Benedek Elek művészi portréját. A rendkívül hatásos méltatás után Szentímreirté Ferenczi Zsizsi erdélyi magyar mtiában jelent meg a közönség előtt. Festői kép volt. Székely balladákat és dalokat adott elő szívből áradó, ragyogó muzsikafitássaí, óriiási sikerrel Kovách Árpád tanár zongorakisérete mellett. Rövid szünet után az állami tanítóképző kiváló ifjúsági kara székély népdalokat adott elő Arató Béla ifju?ági elnök vezetésével, mesteri összhatással "és aránylatos kidolgozásiján. Majd Szentimrei Jenő, az erdélyi magyar irodalom egyik büszkesége tartotta meg konfesszió mélységű előadását Benedekről, az emberről", 'aki hetven-