Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-10 / 80. szám

6 LJNYírvidík. 1931. április 10. HASZNOS ISMERETEK Az élet egy nagy verseny, szakadatlan olimpiász, amelyre éveken át kell készülnünk Készletek Dr. Nékám professzor rektori beszédjéből Nagy port vert fel dr. Nékám Lajos egyetemi tanár világhirü bőrgyógyász beszédje, melyet rektori szélrfoglalója alkalmával mondott. A szifilis kihatása a világtörténeie|mre címmel tartott bészédjének egyes részletei kiszakítva az egészből és ferdén beállítva a napisajtó hasábjain sok félreértésre adtak alkalmat. Erősen támadták a tudós professzort, ahefyett, hogy reámutattak volna a történelemből vetc sulyos argumentumaira, amelyek a nemi betegségek elleni küzdelem) intenzivebbé tételének e barc anyagi és erkölcsi támogatásának fontosságit minden nemzetre, az egész világ történelmére való nagy jelentőségét emelték volna ki. — (Teteia.)" E beszédből — tekintve annak nagy fontosságát és a körülötte lefolyt vitákat — szükségesnek tar tottnk lapunk olvasóközönsége előtt is is,mertetni egyes részleteket, miután most az egész beszéd orvosi szaklapokban teljes terjedelmében megjelent. A jelennek gyökerei a múltból erednek, a jövőnek csirái pedig a jeienben keletkeznek. Régen a természeti eseményekben látták a sorsdöntő tényezőt- Madarak repüléséből, állatok beiéiből jósoltak. S valóban népek sorsa nem egyszer függött természeti eseményektől. A spanyol ármádia 1^88ban valószínű elfoglalta volna Londont, megváltoztatta volna a történelem folyását, ha a vihar meg nemi semmisiti a hajóit. A harmincéves háború másként végződött volna, ha Gusztáv Adolf nem téved el Lützennél a ködben. Ha Waterloonál nem: zuhog az eső és nemi akad ei a sárban a Vértesek rohama, Napoüeon megszilárdítja uralmát. Mi ís meditálhatunk azon, ha nemi árad mge váratlanul a Piave, miként végződik a világháború. A civilizáció azonban arra törekedett, hogy emiberi akarat irányítsa a sorsot. Pascíu míonclja, hogy ha Cleopatrának más alakú lett volna az orra, talán máskép aiakuü Európa történelme. A pragmatikai kutatás már szerepet ad az az; orvosi okoknak ís. Igy ma már Jtrdjuk, hogy Rónia megTlőitében nagy szerepe volt a .malária efteriedésénekjórceneciras analizáló hűsege érdekében fel kellene deríteni az orvosi motívumokat. Az ember jellemének tükre a betegágy. Az orvosi motívumok azonban gyakran nem deríthetők ki. Nem a nagy események, az egyes emberek tragédiái, a véres háborúk, szörnyű epidémiák a

z emberiség igazi fojtogatói, hanem az a krónikus inkapacitálodás, mely az alig feltűnő általános testi és Telki bajok következtében aláássa az emberiség létalapját. Iiiyen a

z emberiséget sorvasztó folyamatok egyik íegsuiVosabbika, a szifilis. Hogy hot keletkezett ? N«ro tehet eldönteni.. A régi népek leirt egyes, hasontó betegségei nemi egészen olyanok, hogy belőlük Vérbajra lehetne következtetni. Európában a Kolumbusz előtti korból származó leletekben soha sem sikerült kimutatni, viszont az amerikaiak az inka, azték és rágf indián sírokban kétségtelenül szifiiisre utaló leleteket találtak. Eurójában először VIII. Károly francia királynak nápolyi'hadjárata alkalmával tűnt fel bebizonyithatóIag. Itt láthatjuk először a vérbaj hatását a történelemre. Ennek a szifiliszbe fulladt háborúnak n^gy 'politikai kihatása fett. A franciák felfedezték, hogy az apró veszekedő államocskákra széthullott Olaszország mily gazdag és védtelen. Ez felébresztette az ő expanzív törekvéseiket, és ezzei az ellentéteket a Bourbonok és Habsburgok között. Még nagyobb volt a szifilisz hatása az emberek mentalitására. A nép a reneszánsz korában általában nyíltszívű, a művészetekért lelkesülő, az élet szépségeit kereső és vendégszerető volt. Szerette a

z ünnepségeket, a lovagi tornákat, dalnokversenyeket, a lakomák, könnyű élet, a kőrisfürdők őreiméit. Ebben az időben bő, nyift, fengőszabásu ruhákban jártak, á karokat, nyakat ledetlenül, a hajzatot kerekre nyírva, az arcot megborotváltan viselték A vérbaj miatt ez most megváltozott. VIII. Károlv zsoldosai szerteszét vitték egész Európában a szifiliszt. Megtanulták az emberek, hogy ez a fertőző baj sebekkel, fekélyekkel borítja el az arcot, rutitja el a testet. Az emberek tehát bizalmatlanok lettek. — Gyanakvás, babona, fanatizmus lett úrrá a lelkeken. Megszűntek a lovastornák, virágünnepélyek, kivesztek a troubadourok, vándor dalnokok; bezárták a közös fürdőket, a vendégszeretet helyébe zárkózottság, a naiv örömök helyébe a p rüdéria lépett; a békességet a veszekedés, a vallásosságot a hitvitázás váltotta fel. A fejekre bozontos paróka, nagy kalap, szoros párta vagy fejkötő, az arcr

a fátyol, álarc, festék került; bajuszt, szakállt növesztettek; a nyakat sz

a Iagokkai, csipkékkel vették körül, keztyüt, csizmát húztak, hogy a kiütéseket, foltokat, hegeket eltakarják. Ugyanilyen nagy hatást gyakorolt a világtörténelemre a szifilisz VIII. Henrik vérbaja révén. Nagy reményekkel, messze kiható tervekkei, 18 éves korában lépett a trónra, egy nép ujjongása közepette és 55 éves korában degenerálva, fekélyekkel' borítva, mindenki áltai gyűlölve, utálva halt el. Egész Európa ura akart volna lenni és lett Is volna, mert terveinek kedveztek az európai zavart állapotok, felesége leánya volt a gazdag spanyol uralkodónak, a pápátói megkapta a »Fidei defensor« ciimét, hatalmas hadseregévei teljesen ural ta a helyzetet és ekkor lépett közbe a szifilisz, mely fertőzte testét, lelkét és élete a ragyogás helyett a pathologia legismertebb fejezete tett; Első feleségétől egy beteg leánya született, (a többiek halva születtek),, ki a vele született vérbaj tüneteit mutatta. Ez férjhez ment mint Anglia királynője, II. Fülöphöz, a vil^'í akkori leghatalmasabb királyához. Mi 'lett volna a történelemi menete, ha e frigybői gyermek születik és Anglia és Spanyolország egy uralkodó alatt egyesül. De a vérbaj miatt magtalanul végződött a házasság. A szifilisz az oka a mai anglikán egyház megalakulásának is, mert VIII. Henrik mindenáron trónörököst akart és feleségét okolta a vérbaj helyett a halvaszületett gyermekekért. A pápa nem választotta el, csinált tehát külön val lást. Igy szakadt meg a kapcsolat Anglia és Spanyolország között, a Habsburg család lépett előtérbe, Spanyolország helyett Franciaország került a vezető pozícióba a kontinensen. Anglia protestáns lett és a sors kereke — VIII. Henrik vérbaja miatt — igen nagyot fordult. A bécsi udvar hazánkat a török háborúk után olyan deportálási helynek tekintette, ahová az Ausztriában összefogott naplopókat, kéj nőket, tolvajokat letelepíthette. Ez hajószállitimányokkai történt és Győrtői Temesvárig fertőzték az országot. Egyetemünk már 1782ben tiltakozott ez ellen. »Kiszámithatatlan az a népveszteség, melyet a szifilisznek degenerálő, az ivadékot pusztító hatása miatt az emberanyagban elszenvedtünk. Az egyik tcoka volt ez annak, hogy népünk oly lassan szaporodott és nem birta kiszorítani a folyton beszivárgó idegen tömegeket.« És mint Nékám megállapítja — hazánk volt a háború előtt a monarchia legfertőzöttebb része. Vaiami ideálisak másutt Sem voltak a viszonyok. Berlinben a férfiak 80 Százaléka esik át valamilyen nemi bajon és ezek közű/ 43 százalék szifiliszen. A halvaszülettek 45 százaléka szifiliszes; a felnőttek életét átlagosan hat évvel rövidíti meg ez á baj. Fogalmat ad e csapásról az a roppant pusztítás, amielyet a szifilisz a szellemi javak terén mindenütt végez. Légióra megy a száma azoknak a kiváló tudó oknak, imivészeknek, köl tőknek, akik szifilisz miatt tulkorán, erejük teljességében mentek tönkre. Ibsen »Kisértetei« jutnak eszünkbe, ha Heine, Lenau, Daudet, Maupassant, Wilde, Schopenhauer, Nietsche, Schumann, Makart, Manet, Gaugoin, Paái László, Munkácsi és Ady Endre kettétörött pályájára gondolunk. Ezután Nékám a

z uralkodókkai, ismertebb államférfiakkal foglalkozik hosszasabban, közöttük Leninnel és Wilsonnal, "kiknek későn felismert para'izise az emberiségre végzetes következményekkel járt Mindkettő világboldogító terveket szőtt, melyek keresztülviteléhez nem volt erejük. * Tovább az előadó a jelen helyzetét ismerteti. Segíteni fog a természet, orvosi kutatás és a társadalom belátása. A természet annyiban járul hozzá a segítéshez, hogy a vérbaj terjedése fokozatosan csökken, erős sége gyengül és a kutatók szerint Közép-Európa tui van a legveszélyesebb korszak csúcspontján. Az orvosi kutatás eredményei bámulatosak és míg régebben veszélyes járványokat okozott, amelyek halállai jártak, mia gyógyítható betegség lett. f } Legfőbb gyógyszer: a családi monogámia. A családalapítás elé azonban jelenleg három akadály tornyosul: 1. fiziologiai, 2. gazdasági, 3. psychologiai. Az első abban áll, hogy nálunk * nemi érettség jelei már 10—12 <ívvei korábban mutatkoznak, mielőtt a házasulás a nagy tömegek számára lehetségessé válnék. évtizedes időszak ékelődik a látszólagos természeti és a társadalmi érettség közé. Szerencsére ma márköztudomásu, hogy a fiatal férfi növekedésének egész tartama alatt edző tréningre, önmegtartóztatásra, sportra szorul. Ilyennek mindenki aláveti magát, ha* valamely versenyre, pl. oümpiászra készül. Az élet is nagy verseny, ahol szakada'ían o'ímipiászt kell megvívnunk, amelyre tehát éveken át, jól elő keh készülnünk. Ha ez a "tudat általános érvényre jut, akkor már át van hidalva az időbeli hézag, mert akkor a Szervezetnek fiziologiai előkészítése a házasulandók iárs,ada .mi "lehetőségével jóformán összeesik. A második akadály a családalapítás gazdasági nehézsége- Nékám az okot a külföldiek alkalmazhatásáhan, a külföldi áruk túlzott behozatalában, a keresetek aránytalan eloszlásában találja. A harmadik akadály az, hogy az emberek bizonytalannak, Jabiüsnek érzik helyzetüket. A jelszó: ugvis hiába!! Az ifjúság viselkedése kétségbeejtő és ennek a professzor szerint a mai nők az okai. A tulmodern asszonyok a főzést, mosást, takarítást közüzemmé akarják tenni, a gyermeknevelést ,sőt a gyermekszülést is másra bíznák- Ilyenformán az otthon hovatovább hotellé, találkahellyé válik. Pedig a családi tűzhely a társadalom alapja és katasztrófára vezet, ha a tömegeknek nincs otthonuk. A külföld lázasan épit és Németország most 150 millió márka költséggel 25000 kétszobás lakást épit, békebeli bérért adja fiatal házasoknak, sőt hosszúlejáratú részletre teljesen be is rendezi. Nekünk ís többet kellene foglalkozni a néppel. Hiába áldoz a rtép-i jóléti minisztérium a nép felvilágosítására. »AHitsuk vissza a magyar erkölcsöket, karoljuk fel a magyar ipart, éljünk háziasabban és akkor mint meleg eső után a gomba, sok uj kis család fog keletkezni, egysze rübb és tisztább lesz majd az élet, eltűnik a métely, egészségesebbek lesznek az emberek és jobban boldogul a Haza.« (Ut.) A SZÉPSÉG TITKA. Ruhádnak éke, dísze : Egyéniséged lelke. Vonzó szépséged titka : A Waltemé modellje. (Waltemé és Horváthné kalapüzlete, Róm. kath. bérpalota, Bethlen-u. 2. sz.) ÚJRA ALL A BAL Vége van a hosszú böjtnek, Újra áll a táncr's a móka; Hivja fel "hát Csépány Jenőt,, Ott terem az első szóra. Bármilyen alkalmi képet Qlcsón készít csodaszépet.