Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-10 / 80. szám

1931. április 10. JSÍYÍRYIDÉK. & reklám Milyen időpont alkalmas a „Magyar Hét" megrendezésére ? A Budapesten megjelenő Reklámélet cimü reklámszaklap felkérésére e lap egyik számában Csathó Kálmán behatóan foglalkozik a Magyar Hét rendezésének időpontjával. Az illusztris iró karácsony ünnepét, illetőleg az ezt megelőző időt tartaná célszerűnek a Magyar Hét megrendezésére. E propozicióját azzal indokolja, hogy a karácsonyt megelőzőleg a legszélesebb néprétegek kapcsolódnak bele a vásárlásba s igy csak természetes, hogy valamely árunak, jelen esetben a magyar árunak terjesztésére és a közönséggel való megkedveltetésére ez voina a legalkalmasabb időpont. Kifejezést ad Csathó Kálmán annak a felfogásának is, hogy az eddigi október végi Magyar Hét megrendezését azért nem tartja szerencsés gondolatnak, mert ez az idő az u- n. holtszezonba esik bele. Az őszi divatszükségletet ekkorra már mindenki beszerezte, az iskolába menő gyermekek részére mindenféle iskolai cikk és egyéb közszükségleti cikk be van szerezve. A téli szezon cikkei viszont még nem kellenek, azonkivüi október 31-ike a hivatalos takarékossági nap. Ezek mind oly körülmények, amelyek a vásárlási lehetőséget és kedvet erősen lefokozzák. Nem beszélve arról, hogy hónap vége is lévén, alig-alig van valamelyes tőke, amellyel vásárolni lehessen. Már pedig a pénz nem utolsó kelléke egy propagandának. A kérdést felvető Reklámélet természetesen nem elégedett meg egyoldalú megvilágitássai, hanem kérdést intézett egy pár szakemberhez is, akik Csathó Kálmán álláspontját nem mindannyian teszik magukévá. Tolnay Kornél, az Országos Iparegyesület elnöke határozott nemmel felel. Szerinte ösztönzésre éppen akkor van fegkevésbbé szükség mikor a kitűzött célt anélkül is elérjük. (Tehát karácsonykor.) — Olyankor kell ösztönözni a közönséget, amikor lankadt, amikor hiányzik a vásárló kedvKóbor Tamás azt mondja többek között, hogy a propaganda hatása abban nyilvánul', hogy olya.n forgalom keletkezik, mely nélküle nem volna. Különösen most nem szabad lemondani a Magyar Hétnek vásárlásra buzdító hatásáról. Pedig éppen erről mondanánk le, ha karácsonyra tennék át és nagy propagandával csak azt érnők ei, ami úgyis megvan. Lengyel Géza, a Gyosz titkára azért tartja szerencsésnek az őszi Magyar Hetet, mert az alkalmas a különféle propagativ felvonulások rendezésére. Bal hányj Kálmán, az OMKE igazgatója szerint a karácsony előtti időben amúgy is nagyon elfoglalt a kereskedő s nincsen ideje, arra, hogy különösebb propagandát fejthessen ki a magyar áru érdekében. A Fővárosi Kereskedők Egyesülete véleménye azonos a Balkányi Kálmán véleményével. Nem lehet közömbös azonban az a megállapítása, hogy a karácsony előtti idő, tehát a té:i idő nem alkalmas arra, hogy a magyar hetet kidomborító áruval rendeztesse be kirakatát a kereskedőAmint láthatjuk, a vezető szakkörök egyöntetű megállapítása szerint a karácsony nem alkalmas a Magyar Hét megrendezésére. Tudomásunk szerint viszont a gyakorlati szakemberek véleménye nem mindenben fedi ezt az álláspontot. Bármennyire igazuk is lehet a nyilatkozó uraknak és bármennyire nem tartják is cé.'síerünek a Csathó Kálmán felvetette időpontot, abban mindannyiuknak százszázalékig igazat kell adniok Csathó Kálmánnak, hogy az október végén rendezendő Magyar Hét sem felel meg teljes egészében a célnak. És azza-. mindannyian adósak maradnak, hogy mikor alkalmas hát a Magyar Hét megrendezése, ha azt akarjuk, hogy az teljes anyagi és erkölcsi sikerrel járjon ? Az egyik nyilatkozó ur felveti, azt az immár nem először hangoztatott eszmét, hogy tulajdonképen évenkínt 52 Magyar Hetet kellene rendezni. A magyar ipari termékekre ez volna a legelőnyösebb megoldás, azonban ez csaknem kivihetetlen és igy egyelőre csak egy de a célnak minden tekintetben megfelelő Magyar Hétre van szükség. Miután pedig a Magyar Hét rendezése nem egy pár egyesület nek a privát dolga, hanem az az egész magyar társadalom és a magyar kereskedelem és ipar existenciá.is kérdése is, célszerű volna, ha az érdekeltek lapunk hasábjain kifejtenék álláspontjukat- Tekintve, hogy lapunk az összes érdekelt szak köröknek jár, az abban felvetett eszmék nem lokális jellegűek, hanem figyelmet keltenek ott is, ahol a Magyar Hét rendezésévei az egész országra irányitólag foglalkoznak. nc. A Leánykálvineum április 12-iki Benedek Elek emlékünnepélye Dr. Kiss Ferenc egyetemi tanár és Dr. Vietórisz József főigazgató beszédei nyitják meg az ünnepélyt A Leánykálvineum Benedek Elek 5. Szondy György: Benedek Elek emlékünnepélye városunk élénk ütemű és magas színvonalú szellemi életének olyan fényes eseménye lesz, amely irodalmi és művészi értékeiver a legszélesebb körű érdeklődésre tarthat Számot. Dr Kiss Ferenc egyetemi tanár és dr Vietórisz József főigazgató megnyitó és üdvözlő beszédei után káprázatos műsor keretében Szólnak az elszakított Erdély és a vérző csonka haza irófiai Benedek Elekről. az édesszavu mesemondóról, akinek értékét még megközelítőleg sem tudjuk felmérni, akinél önzetlenebb és szerényebb munkása alig van irodalmunknak. A Testamentum-ban azt írja: »Az a tudat, hogy bár egy embernek is igaz lelki gyönyört szerzettél írásoddal, nekem többet ér, mini száz irótársnak a reklámja, émelygős .hazug dicsérete«. Benedek Elek nemcsak egy embernek szerzett gyönyörűséget írásaival, hanem az egész magyar nemzetnek, kicsinyeinek és nagyjainak egyaránt és ezért nem reklám és dicséret illik emlékezetéhez, hanem az a meleg, szeretetteljes és gyengéd emlékezés, amely sugárzóan árad ki abból a műsorból, amely a legszebb bokrétája lesz a csendes baconi simák. Az emlékünnepély április 12-én, vasárnap este 8 órakor kezdődik a Korona-szálloda nagytermében. — Műsora a következő: 1. Az ünnepélyt megnyitja dr Kiss Ferenc egyetemi tanár, lg. Tan. elnök. 2. A vendég művészeket üdvözli dr Vietórisz József c. főigazgató, elnök. 3. Székely népballada. Énekli a Leánykálvineum polg. isk. és az áll. tanitóképzőintézet növendékeitbői alakult vegyeskar. 4. Benedek Elek: Tündér Erzsébet. Bevezeti és felolvassa Tamási . Áron, erdélví író. emléke 6. Szentimreiné Ferenczy Zsizsi székely népballadákat énekel. Zongorán kiséri SzeJle Károly, aradi zongoraművész. Szünet. 7. Székely népdalok: a) Hallod-e te Molnár Anna. b) Édes anyám sokat intett, c) Csürdöngölő. Énekli az Áll. tanitóképző intézet férfikara. 8. Szentimrei Jenő: Benedek Eiék erdélyi tiz éve. 9. Benedek Elek két versét szavalja Közlik Ibolya IV. o. növ. 10. Benedek Elek: A pesti nacscsága és a székely asszony. Előadják Tóth Sári és Ignéczy Klára káivineumi növendékek. 11. Brahms: Magyar táncok. Előadja a helybeli ref. egyházi Szalonzenekar. Vezeti Kovách Árpád ,tanár. 12. Benedek Elek: Székely lakodalom II. részének 1 jelenetét előadják: Dobai Margit, Porzsolt Márta, Keresztesi Sári, Rokosiny

1 Klára, Szobonya Ilona, Barta Irén, Kovács Hona, Kövy Erzsébet, Szabó Erzsébet, Ott Valéria, Epbinder Irén, Kollár Johanna káivineumi növendékek és Artin József, Hegyi László, Huszár Zoltán, Jánossy Gábor, Juhász Imre, Kiss János, Kovács "László, MihályovSzky János, Mudri Imre, Szabó László, Tóth Ferenc tanítónövendékek. A táncokat betanította Soós Lili tánctanámő, a zenéjét szolgáltatják: dr Dezső László és a Dobai-trió . Az emlékünnepélyre mindenkit szívesen hív a Leánykálvineum igazgatósága. Hely árak: 2 és 1 pengő, állóhely 50 fillér. Jegyek előre válthatók vasárnap délig a Leánykálvineumban. Renata lüler a legszebb német hangos filmszinésznő játssza a „Mesék az írógépről" cinrn filmoperett főszerepét Talán még soha nem vártak filmet Nyíregyházán olyan érdeklődéssel, mint a Szomaházy—Békeffy —Lajtay operettből készült hangos filmet, melynek zeneszerzője Ábrahám Pál a jelenleg Berlinben élő magyar komponista, a Viktória, Az utolsó Verebély lány, a Zenebona stb. slágeroperettek szerzője. A »Mesék az irógéprőii cimü filmet mától kezdve mutatja be a Városi Mozgó a főszerepekben Renata Müllerrel a nemrég feltűnt filmsztárral, aki azóta a régi csillagokat is elhomályositó szépségével és kitűnő játékával. Partnerei a kitűnő megjelenésű szerelmes szinésje, Hermann Thimig és a pompás humoru Félix Bressart. A kisérő műsorban a közkedvelt Fox hangos hiradó és két kitűnő zenebohóc : Coscia és Verdi nagyszerű filmje szerepel. Versenytárpyafósl hirdetmény, A nyíregyházi m. kir. áll. tanitóképző-intézet növendékei, szolgaszemélyzete és tisztviselői récére 1931. évi július hó l-től 1932 .junius hó 30-ig szükséges : 1. tej- és tejtermékekre (kb. napi 30 1. tej, heti 50 1. tejfel, heti 12 kg. turó), 2. kenyér- és süteményre (kb. napi 240 zsemlye és 40 kg. kenyér) 3- hus- és hentesárukra (kb. heti 160—200 kg. hus és 30—40 kg. zsir, stb.), 4- füszernemüekre, 5- tüzelőanyagra (kb. 1200 q legalább 2 éves vágású tűzifa. Ebből 500/0 bükk, 500/0 tölgy, v- cser, mindenik legalább 200/0 doronggal. Kb. 600 q magyar szén) nyilvános árlejtési tárgyal 'st hirdetek. Zárt ajánlatok f. évi május hó 5-én déli 12 óráig nyújtandók be az áll. tanitóképző-intézet igazgatói irodájában (Széchenyi-út 6szám.) A versenytárgyalás ideje: folyó évi május hó 7-én délelőtt 11 óra, helye: fenti igazgatói iroda. A hus- és hentesárukra ajánlatot tevők a szállítandó áruk évi értékének 50/0-át kitevő bánatpénzt készpénzben, vagy takarékbetétkönyvben tartoznak letenni s ajánlatuk elfogadása esetén azt 100/0-ra kiegészíteni. A többi ajánlatot tevőknek sem bánatpénzt, sem biztosítékot nem kell letenni. Az ajánlat csak az intézet igazgatói irodájában naponként d. e. 10—1 i-ig, darabonként 50 fillérért beszerezhető Ajánlati Lap-on tehető meg. Az ajánlat csak az esetben fogadható el, ha az a hirdetésben foglalt feltételeknek megfelelően szerkesztve, az ajánlattevő által szabályszerűen aláirva és lepecsételve, a hirdetésben meghatározott helyen és határozott időig bérmentesen beterjesztve és a hus- és hentesáruk ajánlata megfelelő bánatpénzzel e» van látva- Pótajánlatok figyelembe nem vehetők. Az ajánlat 1.60 P-ős bélyeggel látandó el. Minden ajánlatnak tartalmaznia kell: a) az ajánlattevő nevét, polgári állását és lakhelyét, pontos cimét, b) az ajánlattevő azon nyilatkozatát, hogy a pályázati hirdetésben foglalt feltételeket ismeri és magára nézve kötelezőnek elfogadja, c) az ajánlati árt (egységárakat) számokkal és betűkkel kifejezve, d) a hus- és hentesáruk ajánlataiban a megfelelő bánatpénz öszszegét, e) ugyanezeknél kötelező nyilatkozatot arra, hogy az előirt biztosítékot leteszi, ha ajánlata elfogadtatott. Nyiregvháza, 1931 április hó 8-án. 2242-1 Lukács Béla s. k. igazgató. TÖKÉLETES AZ ÚJ ANGOL DUNLOP PNEUMATIK. • Körzeti képviselet: JÁRAY ERVIN Nyiregyháza,VayÁdám-u.7. *