Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-05 / 77. szám

1931. április 5. jrrtfinriDáK. 9 a védekezés alkalmával szükség van-e? Ha azt látjuk, hogy vala­melyik anyag, akár a réz, a kén, vagy arzén feleslegesnek bizonyul, azaz vagy a gombakártevők, vagy a rovarkártevők ellen nem kell már védekeznünk, akkor a permetlé ké­szítésénél valamelyiket mellőzzük­Gyakori még a levéltetvek ellen közbeiktatott védekezések sorozati­A levéltetvek pusztítására bőrmér­.geket használunk. A bőrmérgek használatának lényege abban áll, hogy az általuk készített permct'é bőséges locsolásszerü kipermetezésl­Sel a lévé tetvek bőrére jut s azok a hatóanyag által okozott felmait égetett sebek következtében életü­ket ve»ztik. i ; ; j Külön kezelendők a vértetves se­bek és hajtások. A sebeket megtisz­títjuk és kenőcsszerü káliszappan­ma , vagy gyümölcsfakátránnyal be kenjük, a vértetütői megtámadott hajtásokat pedig olajjal (növényi) beecseteljük. Hul'ott gyümölcs naponként sze­dendő s egyben gondoskodnunk kell annak megfelelő megsemmisí­téséről is- Erre azért van szük­ség, hogy a rajtuklévő rovarkárte­vő ne. legyen ujabb kártételek, fer­tőzések forrása. Ha ezen gyümölcsnemeink között volna egynéhány korai érésű, akkor azoknak permetezését az érés, illet­ve a szedés előtt 4—5 héttel be­fejezzük. — Erre rendkívül nagy gond fordítandó, mert arzénes per­metlével megpermetezett gyümölcs fogyasztásra nem alkalmas. (Mér­giezést okoz.) (Folytatása következik a Gazdamel­lékleten.) A magyar gazda feltámadásának lehetőségei Irta: K'ár Dezső. Feltámadunk! A bölcs Minden­ható örök törvényei kifürkészhetet­len, gya'ó emberi elmével fel nem fogható módon, dacolnak az idő vasfogával s a tervszerűség, az igazi harmónia, a természet újjáéle­dést- a szabad természet ölén is ékesen szóló bizonyítékai ama gon­dolatnak, hogy a sötét, zordon (bár sokak szerint igazságos) halál, ural­ma nem tarthat örökké, minden rossznak is egyszer vége leend s jön, mert jönni kell a pirkadó haj­na nak, a sok gtzda á ta' várva várt feltámadásnak, gazdasági újjáéle­désnek. Bizonyos, hogy sok keser­ves percet, sok aggodalmas gond­terhes órát élt át az utóbbi években a magyar gazda, de higgadtságát, türelmét, akaratereiét munkakész­ségét, hivatása, pályája érinti lex­kesszeretetét nem szabad elveszíte­nie s félretéve a nem gazdához méltó ellenségeskedést, kicsinyhitü­séget vállvetett munkával kell ipar­kodni a nehéz helyzet minél gyor­sabb megjavítását. »Kár minden szóért, minden elhangzott mondat­ért, hiszen egyedül nem tehetünk semmit.« mondják a kicsinyhitű s állandóan vihart jelző s saját • jószámtukból semmit sem tevő em- I berek. Tévedsz embertársam, ha • mindent felülről vársz, ha várod a sült ga'ambot, magától az nem repül hozzád. Áldozatot kell hoz­nod, munkálkodnod szakszerűen s csak ugy várhatod nehéz helyzeted jobbra fordulását. Vájjon minden szakszerűen, óra pontossággal, a temészet rendje sze­rint történik-e gazdaságainkban ? Fel vagyunk-e vájjon vértezve kel­lőképen a megváltozott gazdasági viszonyok által múlhatatlanul pa­rancsolt, célszerű intézkedések, mit nap-nap után a szak- és napí'a; ok hasábjain önzetlen, szakférfiak lel­kük teljes odaadásával hirdetnek, keresztül hajtattak-e racionalizált, leépített, önellátást a gyakorlatban is végrehajtó gazdaságainkban ? — Aztán kesergő gazda van-e rendsze­res, lelkiismeretes s a hatóságok előtt is bizonyító számtartásod? Van-e fásitat'an ut, terület gazdasá­godban ? Ha kesergünk a fa drá­gaságán (a buza exportunkat fel­emészti a fa-import), miért nem fásitunk? Miért nem karoljuk fel az állattartást szeretettel, his;en ez még ma is hoz. A háziipar, a füz­fatelepités problémája, a talajok trágyázása, a házinyultenyésztés, fel karolása a magyar fajbaromfi jó tulaidonságainak fokozatos kifej­lesztése, zöldség és kerti növények prima minőségben való piacra vi­tele, (paradicsom. ugorka mag stb.) mind-mind megoldásra vár­nak. Gondo'atok, termékenyítő esz­mék, memorandumok, javaslatok, bírálatok helyett, lássunk gazdasá­gunkban az igazi s remélhetőleg jót hozó munkához s húsvét ünne­pén hirdessük fennszóval: közeleg a gazda feltámadása. A méhész tavaszi mnnkája A »Nyirvidékfc 58-ik számának Gazdamellékletében közölt cikk folytatásaként következik: II. Az -"lapos belvizsgáiat. Miután az első és egyben leg­fontosabb tavaszi'átvizsgálást, — mciy tőképpen az élelem készletre vonatkozott, megejtettük: követ­keznie keli a bílső átvizsgálásnak oly időben, hogy ingujban dol­gozva, ( 18 C. árnyékban) ne félhessünk a kiszedett fiasitás megfázásától. A mostani időjárást véve ala­púi, lehetőleg április 16-ig elkeli végezni- hogy a további munkála­tokkai ei ne maradjunk. Voltak már oly csendes és szél­mentes és meleg napok, hogy mé­heink tisztuló kirepülést végezhet­tek s bélsár terhüktői szabadul­tak. Ha azonban az idő a jelzett iideig sem volna megfelelő, vára­kozzunk türelemsen; baj nem tör­rténhetik, mert ha késik a termé­szet, a méhek s igy az anya is ahoz ragaszkodva vagy igen kor­látozza a napi peterakást, vagy bi­zonyos időre be is szünteti. Nincs is értelme, hogy ez idő­ben rohamosan haladjon a pete­rakás, mert a várható főhordás még meglehetősen messze van, Végezzük el á következőket: 1. A költőtér 'felső sorából vi­gyázva, szedjük ki a "kereteket, s rakjuk a kerettartóra (keretbak), de csak addig, mig nyiít vagy fe­dett Hasításhoz érünk. Tovább boly gatni szükségtelen, hogy a király­nét is lássuk, mert ha fiasitása és friss petéje is van, bizonyosak le­hetünk abban, hogy anya van. .Ha utolsó (felém néző) fiasitás után egész fedett mézes keretek következtek, azok helyett 2—3 mczzei'koszoruzott (alsó fele üres) világosabb dolgozó méhsejtes ke­retekkel pótoljuk s csupán* utol­sóknak f—2 egész mézes cloi­gozó sejtes (világos) kereteket he­lyezünk, a szerint, mennyi a méh tömeg, mennyi lép uccát tölt be. Az alsó keretsorról "kiszedjük az összes kereteket s osztályozzuk az I, alatti részben leirt b, c, d és e pont szerjj.it s a. költőtér alsó sorá­nak homlokfalánál '(első a kijáró mellett) jön: az 1—2 virágporos, utána üres, félig üres esetleg lan­gyos vízzel megpermetezett cuk­ros s legvégül a felső sorból ki­emelt cs visszamaradt egész mé­zes keretek^ íla a fenti munkát efvégeztük, az ablakot visszahelyezzük s 1—2 ujnyi vastagon újságpapírral be­borítva, az ajtó rátevésévei'" me­lleinket pihenni hagyjuk a követ­kező munkáig. (Folyt köv.) Nemesitett vetőmagot vessünk! Különösen az utóbbi évek folya­mán tapasztalhattuk, hogy a több­termelés jelszava mellett a minőség feljavításának a jelszava is előtér­be vonul s hogy a jövedelmezőbb gazdálkodás érdekében ma valóban •ugy a mennyiségi, mint a minőségi termelésre egyaránt nagy suly he­lyezendő. A gazdatársadalom már régóta tisztában van azzal, hogy még a legjobb eredetű vetőmag­vak is elfajtáznak évek multán, kü­lönösen ha azok szakszerű kezelése és megfelelő selektálása nincs biz­tosítva. A földművelésügyi kormány a fenti körülmények tudatában miként azt az elmúlt esztendők fo­lyyamán tapasztalhattuk, — állami támogatás mellett igyekezett a meg fele'ő hozamú és minőségű vető. magvaknak elterjesztésére, amidőn az ország legkülönbözőbb növény nemesitőinek termeivényeit neme­sitői felár és vasúti "szállítási költ­ségmentesen bocsátotta a gazdák rendelkezésére. Most, hogy a földművelésügyi kormány a pénzügyi helyzet lerom­lása következtében nem tuÜta ezt az áldozatot a jövedelmezőbb gaz­dálkodás érdekében meghozni, egyik rfiegkeresés a másik után ér­kezik kamaránkhoz, á'lami kedvez­ményes nemesitett vetőmag s ál­lítása érdekében, mely körülmény­ből folyólag kívánatosnak tartjuk gazdatársainkat általánosságban is figyelmeztetni az eredeti nemesité­sü vetőmagvak használatának fon­tosságára és jövedelmezőbb voltára, még a nemesitői felár, va'amint a vasúti szállítási költség és a zsákok vételárának megfizetése ellenére »s. A Felvidék szempontjából a ta­vaszi vetőmagvakat illetőleg', mint tudjuk, legnagyobb jelentősége a sörárpának van, amelynek legkivá­lóbb minőségét termő nagyhoza­mu féleségei a Hatvani Növéijy­nemesítő Uradalomnak, valamint a Mesterházi 'Ernő elszaporitöjá-f n.ak s a Vetőmagnemesitő és ér­tékesítő Rt-nak" vannak a birto kában. Ezenkívül fellelhetők a fenti két növénynemesitő rész­vénytársaság nemesitvényei között a Felvidék viszonyai közepette kü­lönöskép figyelmet érdemlő egyéb tavaszi növények vetőmagvai is, amelyek több fajtában állván ren­delkezésre, a legkülönbözőbb, de mindenesetre jó termelési viszo­nyok között adnak kielégítő ter­mést. Fenti körülménvékre tekintettel kamaránk ezúttal felkéri az ér­deklődő kerületbeh^gazdákat, hogy nemesített vetőmagszükségletük fedezése céljából forduljanak köz­vetlenül fenti növénynemesitő üze­mekhez és hogy ne mulasszák éi egyidejűleg közölni gazdaságuk* talajviszonyait, lermőerejét, átla­gos hozamát, valamint az időjá­rási viszonyokat, mert a nemesí­tőknek csak ezen adatok figyelem­bevételével áh módjukban megál­lapítani az egyes gazdaságokba fegínkább beváló növényfajtákat. Meghosszabbították április 15-ig a jelentkezési batáridőt a szikjavitási akcióra A földmivelésügyi miniszter az jdén "is folytatni kívánja az 1928­ban megkezdett szikjavitási tevé­kenységét s azöíiat a "kedvezmé­nyeket, ameiv'eket előző rendeletei­ben a mészszegény, kötött szikes területek megjavításánál a gazdál­kodó birtokosok és haszonbérlők -és7iíte biztosított, ebben az év­ben is tekintet nélküi'a birtok nagy ságára, minden jogos igénylőre ki­terjeszti. Az állami támogatás a hivatalos lapban január 27-én megjelent 10.200. sz. földmivelésügyi mi­niszteri rendelet értelmében most is kétféle, még pedig vagy egyszer­smindenkorra szóló támogatás, — ^agy hosszúlejáratú kedvezményes kölcsön. Az előbbinek az á lénye­ge, hogy a szikes talaját megjaví­tani kívánó gazda a szikjavitás költségeihez kat. holdanként 40 P­vei járul hozzá s ezenkívül gon­doskodik a javításra szánt mész­anyagnak a vasúttól a szántóföldre való eüuvarozásárói, valamint a mészanyagnak a javítandó földte­rületeken való gondos kiszórásáról. Az esetben .pedig, ha a vasút a mészanyagot nyiit pályán rakja ki. a gazda viseli a vasúti kocsinak az érkezési ál omásrói a kirakási szel­vényre való kitolási költségeit. A pengős hozzájárulást két részlet­ben kell befizetni kat. holdanként 20 P a jelentkezéssel egyidejűleg, előleg gyanánt, a második 20 P pedig az állami akcióba történt tel vételéről szóló értesítés kézhez­vétele alkalmával, esetleg ha a földmivelésügyi miniszter törlesz­tési halasztást ad. ugy a termés betakarítása után, de legkésőbb 1931. október 31-ig. A második esetben a javításnál felmerülő minden költséget a föld­mivelésügyi minisztérium előlegez oly módon, hogy ezt az előlege­zett összeget a gazdák öt évi le­járatú kamatmentes hitei gya­nánt élvezi!^ a hatodik évtől kezd­ve azonban á kölcsön után ^ szá­zalékos kamatot tartoznak "fizetni é 3 a hatodik évtől számított tíz év alatt tartoznak a kölcsönt tíz egyenlő részletben visszafizetni. Az állam kötelezettséget vállalt még arra, hogy a megjavított szikes szántóföldek földadóját a szikjavi­tás megkezdésétől Számítandó 15 év alatt nem fogja felemelni. "Mind azok a gazaák, akik mészszegény, kötött, szikes talajon gazdálkod­nak és ilyen minőségű szántóföld­jeiket meg akarják meszezéssei ja­vítani, jelentkezzenek legkésőbb az eredeti határidő folyó évi "március 15-e helyett folyó cvi április 15-ig a községi elöljáróságnál. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara bárki kérésére készséggel megküldi dr. Rácz Lajos, a kama­ra elhunyt igazgatója által múltév­ben kiadott: »Javítsuk szikeseinket és védekezzünk földjeink elszike­sedése ellen« c. füzetecskét, amely részletes tájékoztatást tartalmaz "a szikjavitás gyakorlati tudnivalóiról. E füzetet teljesen ingyen kaphatja meg mindenki, amig a készlet tart a kamara hivatalától (Debrecen, Hunyadi-utca 5.) '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom