Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-05 / 77. szám

JNVÍRYIDSK. 1931. április 5. A paprika termésének fokozása Minőségi és mennyiségi többtermelésre keli a boldogulni akaró gazdának törekednie, mert a mai nehéz viszonyok között csak ugy tudja megállani helyét, ha ezen maga elé tűzött célt ei is éri. — ;>Jobbat és többet termeinilk legyen jelszava ma minden gazdának, mert csak a jót keresik, ezt fizetik magasabb áron, s ez is csak akkor ad hasznot, ha sokat tudunk belőle termelni. Ezen elvből indulhatott ki a m. kir. Alföldi Gazdasági Intézet is, amikor 1927-ben paprikatrágyázási kisériefeket áHitott be saiát kísérleti telepein, dé idegen* gazdaságokban iSj megállapítandó,, hogy mennyiben és milyen műtrágyákkal lehet pótolni a hiányzó mtállótrágyát, mert köztudomású volt rolr vkkor is, hogy csak dúsan trágyázott talajban adhat a paprika na^ terméseket. Ezeket a kísérleteket három éven keresztül folytatta és viwegáliapitotta, hogy a szegedi kötöttebb talajokon, ahol "a talajvizsgálatok káliszegénységet mutat tak, a fűszerpaprika alá legjövedelmezőbben a foszfor- és nitrogéntrágyák kálival együttesen alkalmazva adják a legnagyobb terméstöbbletet. Bár a szuperfoszfát Szeged vidékének foszforsavban szegény kötött talajain, a folytonos magtermelés következtében, egymagában. is jövedelmezően alkalmazható, mégis nitrogénná, fgyűtt célszerű alkalmazni., mert igy adja a legnagyobb termést, feltéve^ — hogy elegendő könnyen felvehető káh van a tálaiban. A kísérletezés három évének átlagában a trágyázatlan talaj kat. hokiján 4434. a mindhárom miitrágyával trágyázott tálaién pedig 5201 kg., paprika termett, a többlettermes tehát évi 767 kg. •\ foszforsavat szuoerfoszfát alakjában adták. Hatása a nagyobb termésen ki'vü* főleg a korábbi érésben nyilvánult meg-, ami a paprikánál rendkívül fontos dolog. A nitrogéntrágyák közül csilisaKftromöt és mésznitrogént alkalmaztak.. Ezek közül az utóbbi 'bizonyult megfelelőbbnek. Az egymagukban alkalmazott nitrogéntrágyák késleltették az érést, ezeket tehát mindig szuperfoszfáttaj. együtt kell alkalmazni. Végül a káli csak akkor bizonyult hasznothajtónak, ha a t

aiaj csakugyan káüszegény volt. Hogyan segíthetünk az elgyomosodott iegelők hibáján:f\. mi. száraz éghajlatunk alatt gazdáink nein szívesen törik fel a j£gi gyepeket, mert sokszor bizony kétséges, hogy sikerül-e helyette hosszuéletü jobb gyepet uj *etessek létesiileni .Csakhoev gyepjjeinknek, különösen legelőinknek jja-varésze annyira gyomos, hogy raj t-uk nagy költséggel'is rendszerint esak keveset javíthatunk. A legeltet ésközbenívgyomirt ás nálunk, sajnos, a gyakorlatban alig valósítható meg. A magyar pásztor vérmérsékletével! valahogyan nem egyeztethető össze a munka, ami a legefőgyomok kibökdöséséyei jár. De ha még olyan szorgalmasan is dolgoznék a pásztor, akkor sem volna: munkájának különösebb látszata. Már sokkai'szebb eredménvt lehet a legelők gyomnövényeinek irtása terén elérniy ha — a még sajnos, igen elterjedt rend&zertel'en legeltetés helyett, a szakaszos legeltetést vezetjük be «s a később legeltetésre kerülő szakaszokat korán megkaszáljuk, a- már legeitetetteken pedig az el-, maradt gyomokat Szintén lekaszálhatva, azonnal: összegyűjtjük éslehordjuk. Ezt meg keh ténni, miplőtt a gyomok a magot elpergették volna. A legelők időközönként végzett kaszálása, — különösen, ha ezt a munkát korán, a növényzet zsenge állapotában végezzük, -— nagy mértékben irtja a gyom növényeket. Hiszen ugy a maghuifatás utján szaporodó gyomok lassan kiszorulnák, de az évelők állománva is gyérül. A kaszálás nyomán annál eredményesebben várhatjuk a gyomok pusztulását, minél inkább biztosítjuk az értékes növények elszaporodását. Erre pedig Szinte egyedüli mód a legelők okszerű trágyázása. Az elhullott áláti ürülék gondos elteregetése és a komposztozás, trlgyaíéveh öntözés segítségévei azonban nem mindig sikerüi'a legelőt jó erőben tartani. 'Műtrágyázás nélkül a legelő többnyire sovány marad. Inkább tartsunk kevesebb legelőt, csak annyit, amennyinek rendszeres műtrágyázását biztosithatjuk. Két-három évenként juttassunk kitavaszodás előtt 200 kg. szuperfoszfátot kat. holdanként. Ha a föld ká'i iránt is hálás, ugy 80—loo ig. 40 szazafl.!?kos kálisót is. Nitrogéntrágyázás pedig esetleg gyak rabban is megokolt tehet. A bnzavetések tavaszi állapota Az idei buzavetések nem mondhatók valami különösen jónak. — Bokrosodásuk nem elegendő, különböző kártételek, különösen egérkárok láthatók benne, amelyek miatt sűrűségűk nem kielégítő s igy tavasszal sok olyan búzánk lesz, amely javításra szorul, különben nem,ad megfelelő termést. A tavaszi gyenge búzákon ugy segíthetünk, hogy nitrogénfajtrágyát szórtunk rájuk. Ha azonban nem találjuk el a fejtrágyázás helyes mértékét, ugy igen könnyen az ellenkező végletbe juthatunk, búzánk alá több nitrogén kerülhet, mint amennyit az egészséges fejlőkéséhez megkíván és igy tul buja lesz, megdől, érése megkésik és megszorul. Ez a körülmény tehát óvatosságra int. Minden jó gazda tudja, "hogy mit várhat földjétől, tudja körülbelül azt, hogy milyen annak a nitrogénállapota, mekkora a nitrogénkészlete. Ha azt reméli, hogy van a talajban elegendő nitrogén, de az rtem juthatott érvényre, mei t a viszonyok a nitrogén érvényrejutását fogasolással megindítja. Legfeljebb egészen kis mennyiségű, rögtön felvehető salétromot szór bu záiára, kat. holdanként 20—30 kilogrammot, ami a természetes salétromképződés megindulásáig, ame lyet a fogasolással mozdított elő, biztosítja a növények azonnai felvehető nitrogénszükségletét. Erre a célra szinte egyedül a csiüsalétrom és a mészsalétrom alkalmas. Ha azonban a t*laj sovány, vagyis nem tartalmaz elegendő nitrogént, ugy 40—60 kg. salétromtrágyát is alkalmazhatunk. Ez azonban már lehet esetleg Leuna-salétrom is, a miből a csili- és mészsalétromra vonatkozó fenti adagnál kevesebb is elég. Mésznitrogént is használhatunk buzafejtrágyának, bár az ebben levő nitrogén jóval lassúbb hatású és csak tevékekny talajokon fog az emiitettekhez hasonló hatást kifejteni. Viszont, ha lassúbb, de egyenletes hatás a kívánatos, ugy a mésztnjtrogént részesítjük előnyben és belőle száraz időben 60— 80 kg-ot alkalmazunk kat. holdanként fejtrágyául, amely leperzseli ugyan egy kissé a vetést, de néhány nap múlva annál erőteljesebben indul az fejlődésnek. Termesszünk több répát Állataink téli takarmányozásánál a takarmányrépa rendkívül fontos szerepet játszik. Minden gazda jói tudja, hogy a tehenek teje a répaetetés megkezdése után megszaporodik, beszüntetésekor megapad. De nemcsak a tehenek tejelőképességének fokozása céljából fontos télen a répaetetés, hanem sertéseknél,. juhoknál is szinte nélkülözhetetlen a szoptatási időszakban, mert a tejelválasztást ezeknél is nagyon fokozza, aminek a malacok és bárányok jobb táplálkozása, gyor sabb fejlődése, végeredményben pedig nagyobb értéke lesz a következménye. Jól fejlődött, •nagytestű juhokat szinte nem is lehet répa nélkül nevelni, amelyet nemcsak szopós korukban kell anyjukkal etetni, hanem másfél—kétéves korukig maguktel a bárányokkal is, amikor mem legelnek. Dacára ezen jó tu.'ajdonságaiaiak, gazdáink rendszerint nem termelnek elegendő répát, s csupán tehenekkel etetik azt, azoknak is csak szűken mérve. A legtöbb gazdának legalább is kétszerte több répát kellene termesztenie, amit állatállománya gyorsabb fejlődésévei és nagyobb értékével hálálna meg. Nagyobb mennyiségű répa termelésének két lehetősége van. Ha az eddigi termelési eljárással kat. holdanként 150—160 q-nál nem Évi termelés 120.000 darab gyümölcsfa, 30.000 darab díszfa és cserje Futó- és kúszónövények falak, kerítések, oszlopok és perbolák díszítésére. Ampel'opsís, En?elmanni, Maximoviczi, Saint Pauli, Purpurea 1 éves gyenge magoncok, darabonkint 70 fillér. Ampelopsls Veitchii 2 éves erőteljes oltások darabonkint 1 pengő 80 fillér. Clematis caerulea apró kékvírágu 2 éves 50 fillér, lila nagyvirágu darabja 5 pengő, leriploca 50 fillér. Volygonnm, fejlett 3 éves 2 peng®. tJlycine futó akác három színben, két éves darabja 2 pengő, egy éves 1 pengő 50 illér. Örökzöldek. Bnxns szegély alakításához 5 éves 30 fillér, gömbrealakitott 1 pengő 50 fillér. Hahonia erős bokor 80 fillér, Rhododendron szabad földi darabja 8 P. Abies pectínata, Pinus austriaca-, silvestris , banksiana, Picea excelsa, Larix 100-150 cm. magasak darabja 2 pengő 50 fillér. 6>ugho biloba japán fenyő, ritkaság 3 pengő. Thuja orientális-, occidentalis-, gigantea-, eompacta, 100—150 cm. 2 pengő 50 fillér. Gbaraaecyp&ris aurea-, alumi 80 cm. 4 pengő. Ezenkívül ar összes gyümölcsfák, díszfák,, díszcserjék, évelők. Községek részérő olcsó gyümölcs-, és sorfák. Kérjen, árajánlatot. 1887-4 Olvassa el holnapi hirdetésünket. volt nagyobb a termés, akkor nem is szükséges az eddiginél nagyobb területet répával bevetni, hanem azt csupán jobban, gondosabban apróra kell elmüvelmi, jobban trágyázni, mire a répatermés az eddigi területen is meg fog kétszereződ ni. E tekintetben a tarlóhántás, őszi mélyszántás, a tavaszi ismételt fogasolás és a műtrágyák helyes alkalmazása játssza a főszerepet. A műtrágyák közül szuperfoszfátot, 1 50 kg.-ot kat. holdamként, 100 kg mésznitrogént és káliszegény talajon 80—100 kg. 40 százalékos kálisót jót összekeverten szórjuk ki és fogasoljuk be, 8—10 nappal későbben pedig a szuperfoszfátot mire megkezdhetjük a vetést. Ha azután a kapálást és egyéb gondozást is jól végezzük, megfelelő időjárás mellett biztosítva van a kétszeres termés. A répaterületet megnagyobbítani csak ott kell, ahol eddig is 3—40a q-s termések voltak, bár a fentebb leirt műtrágyázással még ilyen helyeken is fokozható a termés. Gyepl&tesités körül szerzett tapasztalatok A szántóföldi termesztés jövedelmezőségének csökkenése, továbbá a helyes rét- és legelőkezelésre vonatkozó ismeretek terjesztése azt eredményezte, hogy gazdáink figyelme mind jobban a gyep területek javítására terelődik. K

Tem: egy helyen feltörték a régi rossz legelőket és réteket, hogy helyükön ujat létesítsenek. Ezen a téren azonban meglehetősen sok hiba esik. Nem is tehet csodálni, hiszen a gyepvetés nem mindennapi dolog, gazdáink közül soknak ;iincs meg a megfelelő tapasztalata. Igy nagyon gyakran ideje előtt végzik a vetést, mielőtt a régi gyep silány növényzete szántóföldi művelés alatt kipusztulhatott volna. Ez természetesen a fiatal gyep korai romlását, eígyomosodását okozza. Továbbá igen sokszor a hazainál olcsóbb külföldi fűmagot vetnek. Az ilyen magból azután sokszor könnyen kifaijyó, a sj,^r

azsáííot rosszul biró növényzet feilődik. amelv hamarosan a «\eo teües lerorrJá-át eredményezi Az uj gyepeket nálunk rendesen tavasszal vetik, ami ellen nem lehet kifogás, ha a vetést jól előkészített, kifogástalan trágyaerőben levő földbe, a korai vetési időszakban végzik, olyan talajba, amelyben a kapás eípvetemény friss istállótrágyázásban részesült. Közvetlenül istállót ráíyázott földbe gyepkeveréket nem szabad vetni, mivel az istállótrágyával nagyon sok gyommag kerül a talajba. Az ilyen föld azonban szinte sohasem tartalmaz a friss gyépvetés egészséges fejlődéséhez elegendő táplálékot, különösen nincsen benne elég könnyen felvehető foszforsav. Feltétlenül trágyázzuk meg a gyepvetésre szánt földet Icát. holdanként 150—200 kg. szuperfoszfát tai s azt lehetőleg kitavaszodás előtt szórjuk ki. Káli iránt hálás talajon ne mulasszuk el a 40 százaiékos kálisó alkalmazását sem (80—100 kg. kat. holdanként), sőt esetleg nitrogénműtrágya mérsékelt alkalmazása ís helyénvaló lehet. Igy azután hamarosan megerősödő és bőven termő gyepre számithatunk. A SZÉPSÉG TITKA. Ruhádnak éke, dísze : Egyéniséged -lelke. Vonzó szépséged titka : A Walterné modellje. (Walterné és Horváthné kalapüzlete, Róm. kath. bérpalota, Bethletwu. 2. sz.)