Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-05 / 77. szám

2 jftikfloill 1931. április 5. megkívánja, igen sok van hazánkban, a k»l;ijekhez hasonlóan gondolkodó kisgazda azonban sajnos, annál kevesebb. Ne feledjük, hogy a foszforsavra éhes földeken gaz- | dálkodó, ma különösen nem rektetheti be biztosabb jövedelem reményében a csak legnagyobb ó atosságga; és alapos megfontolás után kiadható pénzét, mint ha szuperfoszfátot vásárol. 54.94 P-t tesznek ki 6.49 inázsa átlagtermés mellett és i mázsa buza előállítása igy 8 pengő 50 fillérbe kerüi. Azonban az amerikai nagyüzemek mechanizált 1 százaléka a 99 százalék kisüzem nagy termelési költségei miatt az amerikai gabonaválságot orvosolni nem tudja. A nemzetközi agrárkonferenciák 1930. julius óta foglalkoznak a buzakérdéssel, de még mindezidcig konkrét eredményt ebben a A káliműtrágya alkalmazása burgonya alá Irta Westsik Vilmos mező gazdasági kamarai szaktanán Legalább 25 pengős búzaárra van szüksége a gazdatársadalomnak Az OMGE közgazdasági szakosztálya "kedden tartoita gyűléséi Beliczey Géza elnöklete alatt. A napirend folyamán először dr. Rege Károly titkár számolt be az ÜMGE legutóbbi adatgyűjtéséről a buza áralakulására és termelési költségeire vonatkozólag. Megállapította az ország különböző részeiből vett adatgyűjtés alapján •a következőket : A buza termelési költsége és 4ra békében és napjainkban a következő volt: 1913-ban term. költség 1 kat. holdra 144.36 P 1 mázsa buza termelési költsége 17.51 P 1 mázsa buza értékesítési ara •a gazdaságban 25.28 P Haszon 7.77 P 1928-ban term, költség 1. kat. holdra 244.15 P 1 mázsa buza termelési költsége 24.93 P 1 mázsa buza értékesítési ára a gazdaságban 23.34 P Veszteség 1.59 P 1929-ben termelési költség 1 kat. holdra 201.76 P 1 mázsa bu^a termelési költsége .23. n P 1 'mázsa buza értékesítési ára a gazdaságban 20.62 P Veszteség 2.49 P 1930-ban termelési költség 1 kat. holdra 174.— P 1 mázsa buza teripelési költsége 24.96 P 1 mázsa buza "értékesítési ára .(bolettával) a gazdaságtan 1 5.— P Veszteség 9.96 P Ezen adatok 1913-ban 45.620 kat. hofd búzaterületről 7.80 mázsa termésátlag mellett, 1928-ban 38.126 kat. hold búzaterületről 9.30 mázsa termésátlag mellett. 1929-ben és 30-ban pedig 33-006 kat. hold búzaterületről, 1929-ben 7.80 mázsa, 1930-ban pedig 6.9 mázsa kat. holdankinti országos termésátlag mellett kiszámítva. Mint látjuk tehát, nem hiába várják a gazdák az agrárblokk által beígért két pengő holdankénti termelési segélyt az elmúlt 1930. évre, hiszen akinek az országos átlag 6.97 mázsa termett kat. holdankint, 1 mázsa bubára 9.96 P-t fizetett rá, de még 10 mázsás termésnél is 2.40 P volt a ráfizetés mázsánkint. Ha tehát az 1930. évi termelesi költségeket és értékesítési árakat nézzük, akkor azt látjuk, hogy csak a 19.9 millió mázsa buza termelésnél a magyar mezőgazdaság kereken 2ÍQ.4 millióval szegényedett, amelybői bolettában az állam megtérített részérc 34.2 milliót a 11.4 millió mázsa piacra került buza után, mig a megmaradt 225.2 millió veszteséget a mezőgazdaságnak kellett elszenvednie. Ha tehát a gazdákat országosan kívánjuk meg védeni a mai gazdasági válságtan, akkor a magyar gazdatársadalomnak egy 25 pengős belső búzaárra van szüksége a jövőben. Maid érdekes adatokat közöl elő adó az Egyesült Államok mechanizált üzemeinek termelési költségeiről, melyek kat. holdankint A burgonya a homok növénye. Viszont a vegyi vizsgálat kimutatta, hogy a szabolcsi homoktalajok nagyon szegények kálitartalomban. A burgonya pejlig igen sok kálit igényel. Az istállói trágyatermelésnél ugy alakul a helyzet, hogy a foszforsavtápanyag legnagyobb része a sziüárd trágyában van, ellenben a káli összpontosul a trágyalében. Ahol pedig az istálló és a trágyatelep nincsen kicementezve, vagy szívós agyaggal vastagon kidöngölve, ott bizony elszivárog és elfolyik a trágyáié és vele együtt a káli legnagyobb része. Ez az oka annak, hogy sok gazdánál gyakori istállótrágyázás mc-Ilett sem ad a burgonya olyan termést, mint várni lehetne. Alig van növény, mely a káliműtrágyázást homoktalajon oly nagy mértékben meghálálná, mint a burgonya. Tudnunk keli azonban azt is, hogy a burgonya rendkívül érzékeny a konyhasóval "szem ben. Ez okból szabálynak 'kell tekintenünk, hogy a káli műtrágyát legalább 4 héttci élőbb kell kivinnünk a burgonya ültetési ideje előtt. Természetes dolog, hogy a burgonyánál is a káli műtrágyázást mindig egybe keli kapcsolni foszforsav műtrágyázással, pf. szuperfoszíáttai. Ha szórva adjuk a* műtrágyát, ugy burgonya alá adunk kat. holdanként 150 kg. nyéersfoszfátot és 80 kg- káliműtrágyát. A burgonyánál "azoiuan figyelembe jöhet a fészek műtrágyázása is. Ezt akkor célszerű alkalmazni, ha február, vagy március hó fóiyairíán elmulasztottuk kiszórni a műtrágyát burgonya alí. A fészek műtrágyázást ugy visszük keresztül, hogy a burgonya ültetésekor az ültetés helyére két kapavágásnyira csinálunk egy fészket, melynek fenekére egyenletesen elszórjuk a műtrágyát és pedig minden fészekbe teszünk egy kávéskakérdésben elérni nem tudtak. 1930ban már 113.9 millió mázsa buzafeiesieg mutatkozik, amelyet a világ elfogyasztani nem tud. Ilyen világpiaci kilátások mellett a mai magas termelési 'költségek és Magyarország iparosító politikája mel'ett kénytelenek vagyunk elválasztani a belső áralakulást a külső áralakulástól, mert minden kivitt métermázsa búzára 13 pengőt fizet rá a magyar közgazdaság. námyi mennyiséget, ezt az

után betakarjuk egy kapavágás földdel, erre jön a burgonya^ s ezt betakarjuk a másik kapavágás földdel. Figyelmeztetnem kell az olvasó közönséget arra, hogy a . szabolcsi talajokon a fészek műtrágyázás a legtöbb helyen csak ugy lesz jövedelmező, ha háromféle műtrágyát keverünk össze a fészek műtrágyázáshoz. A burgonya fészek mütrágyázáI. A gyümölcsfák tavaszi és nyári ' permetezése mihamarább esedékessé válik. Még jóval a rügyfakadás elótt felhívom az érdeklődők figyelmét a helyesen veetett, irányított védekezésre, hogy már az első lépések alkalmával jó, tökéletes permetezést tudjanak eszközölni s gyümölcsfáikat a rovar és gombakártevők ellen eredményesen megvédeni' tudják. Az egri gyümölcs térhódítása, kiváló minősége megérdemli a fokozolt gondosságot. A permetezés sorrendjét és a permetezőievek anyagát más és másféleképen keli "megválasztani gyümölcsnemenként. Gyümölcsnemenkénti csoportok, melyek szerint a permetezést irányítani "kell, a következő: 1. Alma, körte, birs. 2. Szilva, kajszi, cseresznye, meggy. 3. Őszibarack, mandula. 4. Dió. /. Az a'ma, körte és birs csoportja. Ezen gyümölcsnem éknél az eisához elkészítjük a mütrágyakeveréket a következő módon: veszünk 20 kg. kénsavasammoniák nitrogénműtrágyát, továbbá 20 kg. kálimütrágyát és 60 kg. szuperfoszfátot és ezt a 100 kg. háromféle műtrágyát alaposan összékeveriük egymással. A leirt módon elkészített iriütrágyakevcrékbői adunk minden burgonyafészeknek egy kávéskanálnyi mennyiséget. A burgonya sortávolsága szerint szűk seges a left műtrágya keverékből kat. holdankint 150—190 kg. Előnye a fészekmütrágyázásnak, hogy száraz évben is biztosan hat. A közismert rossz burgonyatermő és száraz 1930. évben adott a nyiregyházi homokjavitó kísérleti gazdaságban korai róz-afajta burgonya két holdanként trágyázatlanui 22.80 mm. termést, ellenben fészékmütrágyávai adott ugyanez a korai rózsaburgonya ugyanazon homokon 42.0 mm. termést. Tehát kereken 20 mm. a terméstöbblet, futóhomokos dombtetőn. Ez feltétlenül jövedelmező műtrágyázás volt és ennek jövedelmi kimutatására még visszatérek. ső permetezés a gomba és rovarkártevők ellen irányul. E permetezést legcélszerűbb ha az. alma, körte, vagy birs virágzását követő .8 napon belül végezzük el. A .'permetezőié arzént, rezet és ként taUalmezzon, azaz arzén, réz és kéntartalmú védekező szereket használjunk a permetlé készítéséhez- Az arzén (gyomorméreg) rovarkártevők ellan;, a réz és a kén a gombakártevők ellem szolgál védekező ainyagként. A permetezést finoman elosztva, ködszerüem végezzük, hogy a permetlé a fa minden részét tökéletesen borítsa, hogy általa a növényi és állati kártevők pusztulását lehetőleg 100 százalékig elérhessük. A permetlevet ugy készítjük, hogy minden felhasználandó ioo liter vízhez, ha nem kombinált védekezőszereket használunk, vagy 25 deka arzén, vagy 0.50 kg. réztartalmu védekező szert adjunk. A második permetezés a rovarkártevők ellem irányul. Ideje az első permetezést követő 10—11. nap, amikor csak arzéntarta^mu védekezőszert használunk a permetlé készítéséhez. Ezen permetezőlevet ugy készítsük, hogy minden felhasználandó 100 liter vízhez 25 deka arzéntartalmu védekezőszert adjunk. A permetezés finoman elosztva, ködszerüem történjék. A harmadik permetezés, mint az első, a rovar és gombakártevők ellem irányul. Ideje rendesen az első permetezéstől számított 3—4-ik hét. A permetezőié arzént, ként és rezet tartalmazzon. A permetezőlevet ugy készítsük, hogy minden felhasználandó 100 liter vízhez, ha nem kombinált védekezőszereket használunk, vagy 0.50 kg. kéntartalmú, vagy 1 kg. réztartalmu, vagy 25 deka arzéntartalmu védőszert adjunk. A permetezést finoman, ködszerű en végezzük. A harmadik permetezést követi a szükségszeriinti 3—4 hetenként megismételt permetezés június végéig, esős időjárás esetén pedig julius végéig. Ezek szintén rovarés gombakártevők ellem irányulnak. Réz, kén és arzéntartalmu védekezőszerekből készítjük á permetievet. Figyelmet fordítunk ezen szükségszeriinti permetezéseknél arra, hogy a fenti három hatóanyagra. Biztos jövedelemmel jár a fajtaazonos jól megválasztott gyümölcsfacsemeték telepítése. Ne gondolkozzék tehát, hanem siessen a VÁROSI KERTGAZDASÁG FAISKOLÁJÁBA (volt Csapat-kórház mellett) az Önnek legjobban megfelelő minden betegségtől mentes garantált fajtiszta gyümölcsfa csemeték legszebb példányait saját részére biztosítani. Diszfák, diszbokrok, cserjék, örökzöldek és évelő növények nagy választékban. "98-io Legolcsóbb napiárak! Telefon 201. Nagy képes árjegyzék ingyen. Telefon 156. A gyümölcsfák tavaszi és nyári permetezése Irta: Szilágyi Dezső