Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-05 / 77. szám

1931. április 5. JNÍYÍRYIDÉK. GAZDAMELLÉKLET ^tttiiHfuiHriiHiiHUiifHiuuHfmtmmmiituHiitiiiiiHiHiinti miimiiiniHi!iii!!!unniinnmaitiiHraniHumiiiifiiit»»tuniraiHiinuniK^^ Irta; Az idei húsvét János, m- földmivelésügyi miniszter. Mayer Magyarországnak voltak már jó napjai a Feltámadás ünnepére — de voltak nagyon szomorú húsvétja is. Nagyon szomorú húsvét volt például az, amikor 1860. április 8-án 21 év előtt Széchenyi István gróf, a »iegnagyobb magyar« halálának hire elterjedt. Arany János igy ir erről 'a fájdalmas esejnényrőf: — »éreztiik: a föld szive rezdül *s átvonaglik róna, völgy s hafom.« Széchenyi Istvánt, mint alkotó embert jávai halála előtt elvesztette a hazája; Magyarország gazdasági újjászületésének e legkiválóbb munkása, ez a nagy reformátor, amikor á döblingi elmegyógyintézet kapuja bezárult mögötte, már csak alkot.á saiban és munkatársainak, követőinek nap-nap után szaporodó seregében élt. De halálának a hire mégis mindnváiunkat megdöbbentett, valósággal "negrázta a lelkeket. Az ő sorsa, ugy, mint egykor a Golgotán lejátszódott tragédia, ma is az cjgész müveit világ érző szivü emberét magába mélyedésre, önvizsgálatra készteti. A husvct, a feltámadás 'ünnepe azonban, még ha szomorú előzményei is vannak, alapjában véve a gasztalásnak, az örömnek ünnepe mindig. A tavasz kezdetét jelenti, uj remények fakadását, mert hiszen a tavaszkor rügyező fák, az ujja sar újd%ó fűszál mind örömujjongva hirdeti az írás szavait: »az élet legyőzte a ha Iáit.« Szolgáljon tehát vigasztalásul, ' hogy Széchenyi István gróf is időn ként feltámad és ma is él az alkotásaiban, feltámadt a tanítványai munkájában, akik közül a legkiválóbbnak, Károlyi Sándor grófnak az idén ünnepli a magyar szövetkezeti tábor 100 éves születési évfordulóját. A magyar szövetkezők nagy seregének idei húsvétja tehát egyrészt fájó emlékezésekkei van telítve, de másrészt annyi vigasztaló, Iélekeme lő. munkára serkentő vonatkozásai vannak, hogy nézetem szerint, ha a kettő tanulságokat le tudjuk azokból vonni, szövetkezeti moz-« galmunknak egy ujabb, — hogy nagy átalakulással járó, —• de mindenesetre fejlődést hozó korszaka fog beköszönteni. Széchenyi István gróf szóval és tettei hirdetett eszméit annak íde"jén Írásban is lefektette. Három világra szóló könyvet irt: Ezek címe: Hitel, "Világ, Stádium. Erről a három könyvről "irja szintén Arany János: »ti három, nem kézzel irott könyv, mely bölcsei" és tanú, de a !ét és nem lét közötti határon egekbe nyúló hármas piramid.« Széchenyi tehát egy gazdaságilag: a maihoz hasonló korszakban felismerte, hogy a magyar mezőgazdaság és e^tei az egész gazdasági élet talpraálíitásának legelső feladata az, hogy hitelképességünket megala pozzuk. még pedig ugy, hogy megnyerjük az egész világ bizalmát egy céltudaios. egyetakaró, alkotómunka meginditásávaf. Ez Széchenyi István gróf szellemi hagyatéka, amibői gyümölcsöztetésre legtöbb rész jutott éppen a magyar .szövetkezeti tábornak, a magyar szövetkezeti mozgalom immár szintén sirban porladó apostolának, Károfyi Sándor grófnak. Károfyi Sándor gróf az i8Ó7-ikt kiegyezés után mint hajlott korú íérfi lépett a tettek mezejére. Aki egyezéstől a szövetkezeti mozga lom megindításáig egy olyan korszak köszöntött be, ami'á félremagyarázott liberalizmus jelszava alatt eppen a nemzet legszélesebb rétegeit, a föfdmivelő kisembereket döntötte anyagi és erköfesi romlásba. Károfyi Sándor gróf ez ellen a romlás ellen épitett gátakat a hitei"és fogyasztási szövetkezetek alapításával. Nem kért senkitől táegymásra utaltság az egymáson váló segítés hatalmas erejét liivta életmogatást, tisztán az önsegély, ai rc és ma minden elfogultság néllkül bevallhatjuk, hogy Károlyi Sándor gróf mozgalmának meg is volt a kelfő eredménye. Az önzést, a kizsákmányoló törekvéseket sikerült részint társadalmi uton, részint okos törvényalkotásokkal megfelelő korlátok közé szorítani. A 30—40 év előtti idők inagyon hasonlítanak a mostaniakhoz, — a különbség az akkori és a mostani kcr»zak között az, hogy a pusztító és még máig sem befejezett világháború az emberi lelkeket még jobban megrendítette, mint egy lassú gazdasági sorvasztó fofyamat. De hát végeredményben ebből a dermesztő állapotból Is kell feltámadásnak fenni. Húsvét ünnepén, a feltámadás napján idézzük tehát Károlyi Sándor gróf szellemét, sajátítsa ki a magyar rtemzet öregje, fiatalja at ő eszméit, tanulja eí az 5 munkaszeretetét, önzetlenségét. Ez gyorsan fogja szaporítani a szövetkezők táborát, amelynek csapatai gyakori lati és eredményes munkát végeznek a mi nemzeti újjáépítésünk, •Wtámadásunk érdekében. Engem, ugy is mint a földtmvelés ügyeit intéző kormányférfit ugy is mint embert, ez a tábor mint eddig is, mindig a maga körében fog látni. Nagy gépet a kisgazda nem vehet elöljáróság! láttamozás nélkül A megrendelésgyüjtés utján való üzletkötések körül már a háború előtt sok visszaélés volt tapasztalható. Különösen a fafusi nép és a kisemberek tájéko.atianságát igyekezték sokan kihasználni. 'Ezeknek a rendellenességeknek — amelyek számos kisexiszteairiát sodortak "hajba — a kiküszöbölésére készült és lépett életbe még 1900ban a rnegrendelésgyüjtést szabályozó törvény. Ennek egyik szakasza a gépvásárlással "kapcsolatosan a kisbirtokosok számára gondoskodik intézményes védelemről. Kimondja ugyanis, hogy a megrendelésgyüjtés révén történt nagyobb gépvásárlás csak akkor érvényes, ha a megrendelés tényét a községi elöljáróság akár a megrendelőjegyen, akár pedig a szerződésen iga zolja. Nyilvánvaló, hogy a községi elöljáróság ilyen bekapcsolása a szóbanlevő üzletkötésekbe nem puszta alakszerűség keHék akart lenni, hanem hatosági jóváhagyás. Az elöljáróságoknak ugyanis a szerződés bemutatása során alkalma van az egész üzletet áttekinteni s annak következéseiről a vásárló kisembert kellőképen tájékoztatni. Igy a gazda kikerül a megrendelésgyiijtő rábeszélésének hatása alól s módja van az öszszes körülmények mérlegelésével szabadon dönteni, hoe;y megkösse az üzletet vagy sem? Az utolsó esztendőkben a szóbanlevő törvényhely értelmezése körűi ellentétes birói gyakorlat kez dett kialakulni. Előfordult, hogy a gazdák vásároltak a törvény korlátozása alá eső nagyobb gépeket anélkül, hogy a megrendelést az elöljárósággal láttamoztatták voina s átvették a gépet, de később rájöttek hibájukra és a megrendelő levél hiányosságára táimaszkouva igyekeztek a szerződést érvényteleníteni, valamint kötelezettségük terhétől szabadulni. A bíróságok döntéseinek egyik része arra a felfogásra helyezkedett, hogy ha a szerződés nincs is a községi elöljárósággal láttamozva, de a gépet a megrendelő átvette, használta, vagy a vételárra váltót adott stb., akkor már nem hivatkozhatik a megrendelésgyüjtés tilalmáról szóló törvényre s nem mentesülhet azon a cimen kötelezettsége alól, hogy a szerződés láttamozatlan volt. Más birói ítéletek viszont ugy érveltek, hogy a gép átvétele és használatbavétele áltai az olyan szerződés, amelyet a községi elöljáróság nem láttamozott, még nem váfik érvényessé. Ebben a helyzetben szükségessé vált a Kúria döntése, amefy most polgári jogegységi döntvény alakjában megtörtént. Ez a döntés igen közeiről érinti ugy a nagyobb gépek eladásával foglalkozó vállalatokat, mint pedig a kisgazdákat. A Kúria döntésében mérlegelve az "összes körülményeket, kimondja, hogy a nagyobb gazdasági gép átvétele és használat-t bavétefe egymagában nem zárja el "a megrendelő birtokost attól, hogy a megrendelésgyüjtési tilalomról szóló 1900. évi XV. törvénycikk alapján azzaf a megokolással 'hivatkozzon az ügyletnek vele szemben való hatálytalanságára, hogy a szerződést a községi elöljáróság nem láttamozta. A döntésijén a Kúria hivatkozik arra, hogy az a kikötés, amely az ilyen szerződéseknéf előírja a községi elöljáróság láttamozását, tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ilyen ügylet hatósági jóváhagyást igényel. A tapasztalás azt mutatja, hogy a kisbirtokos, amikor átveszi a gépet, még mindig a megrendelésgyüjtő rábeszélésének hatása alatt áll. Sokszor bízik a viszonyok javulásában s azért vállalja a terhes kötelezettséget. Máskor pedig abban a tévhitben van, hogy a szerződésben vállalt kötelezettsége alól amíjgy sem mentesülhet. Az átvétel és hasznáfat ténye egymaga nem bizonyítja tehát, hogy a vétei jogi és gazdasági' következtetéseinek * alapos megfontolása és önkéntes elhatározása alapján cselekszik a gazda. A törvénynek és a kapcsolatos végrehajtási rendeletnek az a céljuk, hogy védelmet nyújtsanak a kisgazdának a tilos megrendelésgyüjtéssel szemben. Ez meghiusulna, ha a gép elfogadásainak és használatbavételének puszta ténye a hatályta

1an üzletet hatályossá tenné. Megcáfolja a Kúria azt az ellenvetést, hogy a gép átvétele és használata után történt üzlethatálytalanitás a forgalom biztonságát veszélyeztetné. Kimutatja ugyanis, hogy védelmet csak a jóhiszemű forgalom igényelhet, ebben az esetben azonban ilyenről nincs szó. Végül arról is nyilatkozik a jogegységi döntés, vájjon, amennyiben az ügylet hatálytalanítása ilyenkor az előbbi állapot helyreálitásának kötelezettségével jár, nem jár-e igy rosszabbul éppem a kisgazda, akit a törvény és a biróság védeni akar és ütem lenne kisebb a kár, ha az üzlet érintetlen maradna A Kúria megállapítja, hogy itt a garda részéről csak természetbeni visszaszolgáltatásról lehet szó. Ezenkívül csak a szándékosan, vagy gondatlanságból okozott kárért tartozik kárpótlási kötelezettséggel, vagy az alaptalant gazdagodás szabályai szerint kell visszaszolgáltatnia az esetleges liasznait, de a gép forgalmi értékében beállott csökkenés megtérítése Mem. terhellieti. Az aggodalom tehát nem alapos. A döntés igen nagy jelentőségű ugy a gazdák, mint a gépgyárak és kereskedelmi vállalatok szempontjából. Megszünteti az eddigi bizonytalan helyzetet és a kívánatos egészségesebb irányba tereli a falusi mezőgazdasági gépüzletet. TÖKÉLETES AZ ÚJ ANGOL DUNLOP PNEUMATIK. • Körzeti képviselet: JÁRAY ERVIN Nyíregyháza,Vay Ádám-u. 7. Követésre érdemes példa ' A inosonvánnegyei 'Dunakiüti község, amelynek gazdáit azelőtt is, mint a legtöbb műtrágyát használókat ismertük, a mai nehéz viszonyök között is kitett magárét. Az elmúlt esztendőben az egész határban kitűnő hatásúnak tapasztalták ott a szuperfoszfátot, ma sem akarnak lemondani 'alkalmazásáról. Az ősszel ugyanannyit vásároltak, mint az előző években és tavaszra sem szándékoznak kevesebbet elszórni, mint eddig. Sohasem pazarolták a szuperfoszfátot sőt talán inkább az általánosnál kissé szűkebben bántak vele, magyar holdanként 1 mázsa körüh mennyiséget szórtak el. Alig van azonban a határban szántóföld, amely legalább minden második esztendőben ne kapná meg az említett adagot. Megkapta, illetve meg fogja kapni a szokott mennyiséget az idén is, mert azt tapasztalták, hog>

r földjük ezt a trágyázást megkivánia. Inkább lemondanak a saját szorgalmukkal jómódba jutott kisgazdák Dunakihtin más kiadásokról, de a műtrágyájukat nem engedik ex. Minden ofyan határiban, ahoi eddig a szuperfoszfát használatát oiyan jövedelmezőnek tapasztalták, mint Dunakilitin. követni kellene a kilitiek példáját. Ilyen község pedig, amelynek talaja a fosförsavpótlást feltétfeúi'