Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-05 / 77. szám

Ma: Gazdamelléklet és Közgazdaság Art 16 fillér. Nyíregyháza 1931. április 5. Vasárnap T-TT évfolyam, 77. gz. JITIMIDEK. POLITIKAI NAPILAP £3áfts«*í®« Ar.ti. k«íyb*n és vidéken : tóra 2 P 50 i. — Negyedévre 7 P 50 f. j B&MtvteelCkiMk áa tanítóknak 20®/» engedmény ' m*m 4r«: tuitktaaap 10 f., vasárnap 16 I. j ti&mmmmmmmmmmmtmmmm Alapította: JÓBA ELEK Faielfis uerkeasifi: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22. A kiadóhivatal telefonja : 1 - 39. Postacbeqae 28GM Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz. Bethlen-u. 2. Húsvéti remény Európa régóta felhős égboltozata a legutóbbi időbein mintha kissé derülni kezdene. A gazdasági élet példátlan megrázkódtatása végre is megértette az európai államokkal, hogy ha el akarják kerülni a komoly veszélyeket, politikai ellentéteken tul a gazdasági nehézségek kiegyenlítésére köze edést kell keresniük egymáshoz. A mezőgazdaság krízise egyforma csapása a világ csaknem minden gabonatermelő országának, amit az utóbbi időben csak sulyosbitott a pokoli céltudatossággal üzembehelyezett orosz gabonadumping. De az ipari államok sem dicsekedhetnek, hogy

1 nekik tán va'ami nagyon jól menne, mert alig van ország az egész világon, ahoi rhint fenyegető rém ne magasodnék fel a munkanélküliség óriási kérdése. A szociális nehézségek legyőzését nem lehet remélni bizonyos közeledés és megértés nélkül. Nemcsak az egymással amúgy is barátságos lábon álló államok tárgyalnak a bajok megszüntetéséről, hanem már azok az államok is szükségét érzik kiegyenlítő tárgyalások folytatásának, amelyek között még] a közulmuhban is politikai ellentétek voltak. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a nyelvileg azonos felfogásban és kulturtörekvésekben rokon Németország és Ausztria legutóbb olyan gazdasági megegyezést készítettek elő, amely ha megvalósul, csaknem egy lesz a vámunióval. Persze az első napokban tiltakozások hangzottak el azoknak az államoknak a részéről, amelyek nem vették jó néven ezt a szerződést, de ma már megállapítható, hogy a nagyhatalmak józan szemmel ugy látják a dolgot, hogy nagyban hozzájárulhat az európai gazdasági nyomorúság enyhítésén s éppen ezért az első napok nagy ellenkezése erősen lecsökkent. Magyarország az uj helyzettel kapcsolatban a várakozás álláspont ját foglalja el, amit bizonyít az is, hogy tovább folynak a magyarosztrák kereskedelmi tárgya'ások s reméljük, hogy kedvező eredménynyel fognak végződni. Magyarország helyze te igen lényegesen könynyebedett abban a pillanatban, ami kor a hágai és párisi egyezmények ratifikálásával a franciák is pecsétet nyomtak pénzügyi szuverénitássunk visszaszerzésének okmányára. Ez annyit jelent, hogy ha a kormány szükségét látja, megkezdheti a nagy állami kölcsön felvételére vonatkozó tárgyalásait, amik a világ pénzpiacai hangulatának megenyhül ése miatt minden remény szerint igen kedvező eredményt fog nak hozni. A gabonakrizis enyhítésére öszszehivott római mezőgazdasági konr I fe rend án is igen élénk részt vett Magyarország s Prónay báró földművelésügyi államtitkár előadását és javaslatait nagy érdeklődéssel hallgatták meg. Politikai téren az utóbbi idők legnevezetesebb eseménye annak a flottaegyezménynek a létrehozása, amely hosszú vajúdás után végül is Franciaország és Olaszország megegyezésével révbe jutott s az így felszabadult összegek ugyancsak hozzá fognak járulni a gazdasági krizis enyhítéséhez. A szenvedő népek most már csak azt várják, hogy ezek a tárgyalások eredménnyel végződjenek és meghozzák a várva-várt enyhülést. En vagyok az út, az igazság, és az élet... Húsvéti harangok zúgása hirdeti az Űr feltámadását. Soha sötétebb, konokabb mélységből nem tekintett még lei a magyarság a diadalmas hangokra, mint ma, a harmincas évek első húsvétján. — Feltámadott az Ur és benne a világtörténelmet formáló, egyént és társadalmat uj látások útjára vezető igazság, ö "hirdette: Ego sumi via, véritas et vita. Én vagyok az ut, igazság, élet. Az ut, amelyet keresünk, az igazság, amelynek csillaga vezet, az élet, amely az igazság beteljesedése lesz. — Feltámad-e bennünk, ennek a romlott társadalomnak énjében és organizmusában az Ur, látjuk-e már az utat, igazságunk útját és virrad-e már számunkra a szebb' a bőségesebb, az igazibb élet ? A húsvéti meditáció elsősorban annak az útnak megvizsgálására késztet, amelyen járunk. Az igazság ut ja-e ? Van-e egyáltalán olyan ut, amelyen az igazság felé halad az egyén, a nemzet, a társadalom? Ha a kereszténység világtörténelmi átformálásának éveit vizsgáljuk, akkor ott meglátjuk a kezdeti utat, amelyre egy egész világ lépett a rabszolgaság ókorából. A testvéri szeretet, az evangéliumi jóság utja volt ez a pátriárkák korában. A nagy közösség utja, a kollektív szellemben feloldódott egyén boldog lelki egyszerűségének, tiszta vágyódásának, örömének utja. Ma nincs meg ez az ut, ma elvált az ember az embertől, ma köd lepte el az utakat. Nincsen olyan világszerte bontakozó egységes korszellem, amelynek útjaira milliók lépnének, fis nincs egységes utja a maroknyi magyarságnak sem. Azaz volna a világszellem áramai között egy hatalmas áram, a szociális megújhodást hirdető igazságok szárnyaló, formáló ereje. De mikor lesz ez az erő olyan tisztult, olyan fenségesen világtörténelmi, mint a kereszténység uj kort teremtő lelkisége volt ? Már Vörösmarty »Gondolatok a könyvtárban* c. hatalmas költeményében olvasunk az uj szellemről, ameíy eltölti a pór lelkét is, aki boldogan érzi: »Nem vagyok magam, testvérim vannak ... számos imilliók«. De vájjon ez az uj szellem betöltötté-e az emberiség telkét? Hiszen még gyülöltség, vér és könny járt eddig nyomában és szerteágazó, egymással ellentétes utakra terelte az emberiséget. — Moszkvától Rámáig az eszmék ezerféle változata igyekszik úrrá emelni vélt igazságát. Oh ezek közül az utak közüi hol találja meg a tétova ember az ő útját, a feltámadás diadalmas harangszavávat hirdetett uj utat? És van-e egységes utja ennek a nemzetnek, ennek a töviskoszorus, megcsúfolt, vérző magyar nemzetnék? A szegénység, a nyomor, a gazdasági válság hideg húsvétján késerii lélekkel valljuk be, hogy többen vannak az elválasztó utakat keresők, mint az egybefogásnak, a lemondásnak, az evangeliumr odaadásnak, a közösségért halálra'kész lelkületnek, a húsvéti etikának hitvallói. A felekezeti viszály, a társadalmi ellentétek, a politikai párttusák, egyéni érvényesülésből eredő uj és uj párt-' alakulások, a " hatalmon levők minden áron való elgáncsolásának eszmei köntösbe bujtatott szándéka, az eddigi egységet is szétválasztó tendenciák. Még a művészetek, az irodalom magasztos ideálokért hevülő harcosainak táborában is kettéválásról, a magyar szellem kettős arculatáról beszélünk. Kettészakadt irodalomról" hallunk. Hangoztatják: az erdélyi magyarság lelke más, mint a Királyhágón innenieké... Szétágazó utakon bolyongó magyarság nem feszitheti oda erős vállát annak a súlyos kőnek, amelyet a nemzet sirja fölé hengerítettek. Uttafan magyarság nem küzdhet a magyar igazságért. Hoi az ut, amely az igazsághoz, az élethez vezet? Én vagyok az ut, az igazság, az élet... Az Ö utja lehet a mi igazságunk és életünk utja is. A feltámadás harangszavára a ködbevesző utak közül előfényesedik egy pillanatra az Ur utja. Az evangeüumi szeretet, az igaz, az ámítást, képmutatást nem ismerő testvéri szeretet utja ez. Az áldozatos szereteté. Azé a nagy etikai erőé, amely kiegyenlíti a társadalmi ellentéteket. Amely keresi a kiegyenlítés eszközeit, vállalja tennivalóit. Vállalja az áldozatot azért, hogy munka legyen, hogy kenyér legyen a nyomorgó munkanélküli otthonában, amely vállalja az áldozatkészséget, hogy kultura legyen, egészség legyen kisablakos viskók faluiban. A szeretet, a testvériség, amely sohasem tud gyűlölni, de mindig meg tud bocsátani és magához tudja emelni az elesetteket, a rokkantat, az árvát. Feltámadást hirdetnek a húsvéti harangok, azt a feltámadást, amelyet át kell élnie önmagában az egyénnek, a társadalomnak, a nemzetnek. A penitenciás, a beismerő, a bűntudat mardosásán át uj életre virradó egyén feltámadását, azt, amelyet Tolstoj szemléltet a Feltámadás c. megrázó erejű könyvében. Az egyénből, " társadalomból kell kicsiráznia az uj ut, az igazság, az uj magyar élet húsvétjának. A magyar társadalmi és politikai életet irányítók erejét, munkaidejét leköti a hatalomért való ostrom ellen való védekezés meddő munkája. Ne a kormánytól (várja a társadalom a megújhodást. Az egyénbői, a társadalomból induljon a megtisztulás, a gazdasági bajokon, a társadalmi, kulturális válságokon segítés uj szelleme, a magyar húsvét teremtő lelkivilágaErdélyben most jelent meg Makkai Sándor püspök, iró könyvé a »Magunk reviziójá«-róí. Ebből a csodálatos vallomásból és tanításból megtudjuk, hogy Erdélyben, ahol nemcsak hogy ellenséges érzülettel viseltetik a kormányzat a magyarsággal, hanem nyilvánvalóan a magyar kisebbség kiirtására törekszik, Erdélyben is erőre, egységes közszellem átformáló erejére kapott a magyarság. Igen a ma-, gunk revíziója, erre van szükség itt az úttalan magyarság életében is. Itt kell kezdeni "a nagy revizió ügyének diadalát és nemi a kormánygáncsolásokon. Erdélyben ellenséges kormányzat alatt is megtörténhetett és Nagymagyarországon a magyarság sorsáért égő> emésztődő hittei és céltudatos-' Sággal a magyar feltámadás útját törő államférfiak vezetésévei, meny nyivei knönyebb az alkotó magyar élet útjára lépés. Én vagyok az ut, az igazság, az élet. Ezt hallom a húsvéti harangos zsongásból. És elém sodródik az a kép, amelyről a Zeppelin budapesti látogatásáról szóló közlemények írtak. Magyarország miniszterelnöke a tömeg fegyelmezetlensége miatt nem juthatott a léghajó érkezésének és fogadásának helyére. Ez a kép példázza a magyar helyzetet. A kormányzat nemi jut célhoz, amig a tömeg megfeledkezik önmagáról, nem tud önmagának parancsolni. Át kell formálódnia az egyéni léteknek, a közszeliemnék. A húsvéti feltámadás harangja hirdeti énnek a lelki feltámadásnak lehetőségét. Értsük meg szavát: Ego sum via, veritas et vita... T.