Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-05 / 77. szám

2 j^tixxioix. 1931. április 5. Közügyek és programm Irta: Pisszer János Papp László „Hattyú" gőzmosó vállalata, Nyíregyháza, Yay Ádám-u. 63. Ruhafestő, vegytisztitó, plissérozó és gouvlirozó üzem. Főüzlet: Széchenyi-út 2. (Telefon : 5-09.) Fióküzletek: Kiss-tér 2. és Véső-utca 3. gőbe belekerülnie nem szabad anélkül, hogy igy vétkes előrelátáshiányt ne' kövessünk el. Igenis vétkes mulasztás az ilyen vakHha beleugrás a sötétbe!! Mi annak a következménye? — Ki a felelős ilyenért ? Mindezeket azért hozzuk ' feí, hogy igazoljuk a tervszerűségnek, a kellő előrelátásnak, a programm szükségességének és elmaradhatatIanságának fontos voltát. Azt mondottuk, hogy soha programmadásra alkalmasabb idő néni volt, mint napjainkban. Beigazolható ez. Ha semmi más, ugy Trianon és ennek függvényei is, maguk bőséges programmot adnak. Csak meg kell látni őket és alkalmazni ott, ahoi ezek napnál világosabban jelentkeznek. De mindig az illető közület természetrajzával összefügő kérdések azok, amelyek a programmot szinte szemünk elé tolakodó módon önként adják. — Nem igaz, hogy programm nem adható. Mindenkit, még a kormányzatot is érdeklőleg ott vannak a közterhek arányos elosztását és elviselhetőségét megoldani hivatott problémák. Szinte elénkbe tolakszik a forgalmi adók kérdése. Kit ne érdekelnének a társadalombiztosítás jobb, könnyebb elviselhetését célzó megoldások? Van-e, akinek húsába nem vág a kereseti lehetőségeket megnyitni hivatott kérdéseket feltáró eszmekör? A munbahiányll A gazdasági kérdések tág területe kit nem érdekel ? Ott van a hitelügy, amely minden foglalkozási ágat érinti! De a közületek tartozásának kiegyenlítése, különösen ott, ahoi az a közület alaposan belétenyereít egy nagy rakás adósságba, amelyről azt sem tudja,, mit kezdjen vele!! Majd a választásra bizni? Majd a képviselőjelöltre hagyni ? Nem megoldás 1! Talán mindent az államtól remélni? Igaza van Éber Antal budapesti kereskedefmi és iparkamarai elnöknek, amikor idézte Széchenyi István gróf »Hitef«-ének egyes passu. sait. Nem várhatunk mindent az államtól!! Magunknak kell gondoskodnunk önmagunkról, megfelelő tervszerűséggel, előrelátással, programmal, akaraterővel és akarni tudással, a vezetőtől 'okvetleriül megkövetelhető kezdeményező lépésekkei megindultan. De mit kezdhet, mit végezhet az a közület, amelynek vezetői prögramtalansággaí indufnak el? Milyen ott a jövő reménye? Karteükérdés, kamatkérdés, termelőlehetőségek, értékesitő lehetőségek stb., minden foglalkozási ágat érdeklőleg külön célkitűzéseket mutatnak. A gazdaérdekeltségnek, a kereskedelemnek, más foglalkozásoknak is meg vannak a speciális kívánságai tervel. Az ipart érdeklik az uj ipartörvény elleni panaszok, az építőipari A közügyek iránt való érdeklődés és a közügyekkei foglalkozás terén soha olyan nemtörődömség meg nem nyilvánult a múltban, mint napjainkban. A parlament minduntalan határozatképtelen. A köztestületek ülései néptelenek. — Testületi, egyesületi közgyűlésekre alig mennek ei a tagok. Ezer egynéhányszáz tagu testületek közgyűlésére jó, ha ötven, hatvan ember elmegy. A közügyek iránt a fogékonyság megszűnt. Programmadás tekintetében pedig soha a múltban olyan kedvező a helyzet nem volt, mint mostanában. Mégis azt látjuk, hogy sok esetben a megválasztott vezetők programmhiányban s

zenvednek, nem tudják, hogy a vezetésükre bizott köztestület dolgaival mit tegyenek? A dolgokat vagy nem látják, vagy sejtelmük sincs, hogy azokkal mi is volna a teendő? Ez a gondolatszegénység, ez a tervszerütienség, i iiciativahiány és célkitüzésnélküliség pedig napjainkban semmiképpen sem megengedett. Ma az élen, még a mucsai rezesbanda karmesteri pálcájánál i? gondolatokkal rendelkező a célt világosan látó, a cél elérésére szoigáló eszközöket megragadni és abba az illető közület tag jait is bekapcsolni tudó emberekre Egy magyar gentleman Irta George A. Birmingham ír protestáns lelkész. — A »Nyirvidék« számára fordította Ercsey Rózsi• I. Kálvinista és arisztokrata volt. Hitének szilárd erejét és fajának törhetetlen büszkeségét egyesitette magában gróf Tisza István. »Ennek igy kelletett lenni !« Mondják, ezek voltak utolsó szavai, az utolsó szavak, amelyeket szobája padlóján fekve, gyilkosok golyója által összelyukgatva kiejtett. »Ehelyett nemsokára talán köveket kapok«. Ez volt az Ítélete a népszerűség értékéről, életének abban az egy órájában, amikor a tömeg éljenezte őt, s az emberek a lelkesedéstől megittasulva virágokat dobáltak a kocsijába. Egy férfi, hü és igaz, hozzáférhetetlen, mindvégig szeplőtlen becsülettel. A népszerűség, s minden ezzel járó előnyök hidegen hagyva őt, gróf Tisza az. volt, amit a világ már csaknem megszűnt bámulni: egy gentleman. Ha ezt a cimet definiálni kellene, arra a férfira, aki ezt kiérdemelte, idézni lehetne a 15-ik zsoltár szavait, oda illenének a Tisza sirj ára sírfelirat tnak : »Aki tökéletességben jár, igazságot cselekszik, és igazat szól az ő szivében. Nem rágalmaz nyelvével, nem szerez gyalázatot rokonainak. ... Aki kárára esküszik és meg nem változtatja. Pénzét nem adja uzsorára és nem vesz el ajándékot az ártatlan ellenAki ezeket cselekszi, nem rendül meg soha ,örökké«. van szükség, a közélet minden vonalán. r I Akik erre alkalmatlanok, mert céljuk, tervük, conceptiójuk, előrelátásuk nincsen, ne vállalkozzanak közérdekek szolgálatának vezetésére, mert erre alkalmatlanok a közérdek előbbrevitelét meggátlókká lesznek. Mert célkitűzés van bőven, erre program bőségesen állitható feí. Előrelátható tervezet nélkül, még a vityíló megépítése sem kezdhető meg. Tudni kell, mit szándékozik valaki építeni és mennyi lesz annak költsége, meg tud-e birkózni azzal, meddig nyujtózkodhatik. hogy csőa elé ne vigye magát és családját, rentábilis les

z-e az és mi módon. Alkalmas-e' az idő a megvalósítására a tervnek? Részvénytársaság nem alapítható tervezet nélkül. 'Sárház építés éppen ugy, mint államkormány zat nem indítható meg előrelátó költségvetés és programm nélkül. Családalapítás és fenntartás nem történhetik előzetes meggondolások nélkül. Minden ami ezek között, mellett, alatta és felette van, csakis előrelátó programmal indulhat meg és folytatható le. Ha valaminek létrehozását 70.000 pengő költségűnek gondoljuk ei, akkor annak 170.000 penDe Tisza elbukott — különben ez a zsoltár egy vers kivételével hű leírása lenne neki. Tisza nem félt attól, hogy egyedül legyen. Nagyon kevés, főleg a vezető emberek közül nagyon kevés az, aki olyan közömbös a tömeg ítéletével, mint ő volt. Ez annyira mindegy volt előtte, hogy még akkor sem ereszkedett le anynyira, hogy magyarázatokat adjon, mikor ezek a magyarázatok őt magát mentették volna meg. Kevés barátja volt, bizalmasa alig. Talán a hite volt az, amelyből ezt a különleges erőt merítette. A kálvinista lélek, amely egyenest Istenhez folyamodik, s egyedül van Istennel. Az az ember, akinek életét ez a felfogás irányítja, nem fél attól, hogy félre fogják érteni, vagy meg fogják gyűlölni. Az ilyen ember nem fog a más barátságáért könyörögni, vagy baráti támogatást keresni. Elég neki, ha saját szivében érzi : hogy neki igaza van. Gróf Tisza István követte atyját a miniszterelnöki székben, a háború előtt. Ezt a hivatalát megtartotta az egész háború alat:, esészen a Ferencz József király haláláig, amikor aztán felmentetett- Attól a királytól, akinek nagy miniszterei vannak, bizonyos fokú nagyság kívántatik meg, és Károiy király, bár szeretetreméltó és szerencsétlen volt, nem volt elég nagy ember ahhoz, hogy egy olyan nagy ember szolgálja, mint Tisza. A Tisza-család ahhoz a nemes középosztályhoz (gentry) tartozik, amely egyrészt élesen el van különítve a főranguaktól, másrészt a polgári osztálytól is. Nem felel meg a mai Angliában létező, és ilyennek ösmert osztályok egyikének sem, de én azt képzelem, hogy a régi 18-ik századbeli Tory-párti nemes urak voltak hasonló forma emberek, és körülbelül hasonló positióval is birtak. Egyfelől itt volt a Hannover házból való uralkodó, és a nagy, uralkodó, hatalmas Whig-csáládok, másfelől egy gyakorlati érzékkel biró középosztály, hatalomért és positióért küzdve. Éppúgy, mint ezek a fél-Jakobita urak, a magyar nemesek is elég okosak voltak beleilleszkedni helyzetükbe. Az angol nemes ugyan felköszöntőt mond az Isten kegyelméből való királyára, — de egy pár erőfeszités után rájön, hogy ostobaság küzdeni érte. A magyar urak mind hazafias érzésüek voltak, szabadságra vágyva, Ausztriát gyűlölve, de eléggé felfogták, hogy Ausztriára való támaszkodás nélkül a túlnyomó nemzetiségekkel szembeni nem tudják megőrizni saját hazájukat. A Tisza-család tagjai Kossuth-tal együtt harco'tak a szabadságharcban ,s jól megtanulták a feladatukat. Tisza Kálmán és István Ferencz Józsefnek meghitt emberei voltak, sőt István a királynak a szeretetét is birta. A magyar nemesek a 18-ik századbeli angol nemeseknél sokkal teljesebb mértékben urai voltak a saját birtokuknak. Teljhatalmukat birtokaik — s jobbágyaik felett talán az összes európai államok között a legtovább megőrizték. A nép között éltek, kevéssé elegyedve bele a budapesti életbe, csak ritkán, mikor Bécsbe az udvarhoz mentek. Az irodalom és művészet iránt majdnem közönyösek voltak és ahhoz, hogy egymást megszólják, tui büszkék. A városi és udvari élettel szemben erős ellenszenvvel viseltettek. Szerették, — és ez megint egy rokonvonás az angolokkal — a sportot, a sportnak minden ágát. Azok közé tartoztak, akik sokat vannak szabadlevegőn, akik élvezik a szabadban való mozgást, jó lovasok, jó vivók, és jó vadászok voltak. Ebből a nemesi osztályból származott gróf Tisza István. Családjának ősi birtoka ott volt Magyarország keleti részén-, közel az erdélyi határhoz. Az országnak ez a része mindég nagy erőssége volt a kálvinismusnak, ez a hit nagyon el volt terjedve különösen a nemesi családok között. Felekezeti kérdések sohasem mérgesedtek el Magyyarországon. Katholikusok és kálvinisták mindég képesek voltak, s képesek ma* is a kölcsönös tisztelet, — és kölcsönös megértés alapján a legjobb lábon élni egymással. És közösen büszkék arra, hogy Európa egy államában sincsen olyan teljes vallási türelmesség, mint Magyarországon, ahol a vallása nincs befolyással az ember pályájára és jövő . előhaladásra. És enni a kölcsönös vallási türelmet illeti, ez büszkesége jogosult a magyaroknak. Magyarországnak a multakban egy pogány ellenséggel — a törökkel — kellett szembenéznie ,és ma érzi, hogy a magyarság nemzeti életét egy másik nem keresztény veszély fenyegeti. Egészen természetes, hogy itt a keresztények, bárhova tartozzanak is, jobban egymásra vannak utalva, mint bárhol másutt. Más országokban a felekezetek megoszlását rendszerint valami külön kérdés irányítja : faji, társadalmi, vagy politikai. Magyarországom a magyar katholikusok és protestánsok száma kétharmad és egyharmad arányban osztik meg. Valláskülönbségek nem okoznak társadalmi megkülönböztetést. Mindenféle állásban lehet találni mindenféle valláshoz tartozó embert,