Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-02 / 75. szám

1931. áprffls 2. Ma szerdán utoljára 5, 7 és 9 órakor jrtfmrmiiL Katóka légy a babám szenzációs operett újdonság AZ APOLLOBAN Burleszk vígjáték est 2 órás kacagó£orkán 18 felv. 3 Csütörtökön csak 1 napig 5, 7 és'9'órakor A népjóléti miniszter és a Jótékony Nőegylet a Stefánia Szövetségnek engedték át a Pacsirta-utcai árvabáz épületét Június 1-én szűnik meg a nyíregyházi hadiárvaház A Stefánia Szövetség nyiregyházi fiókja tegnap délután négy órakor tartotta ezévi rendes közgyűlését a vármegyeháza tanácstermében Mikecz István alispán elnöklete mellett. A közgyűlésen Luka Jenő, a virágzó szövetségi fiók agi is igazgatója részletes jelentést tett a szövetség Anya- és Cse" csemővédő Intézetének működéséről. Kitűnt, hogy ez az áldásos intézmény állandóan fejlődik ésvé dőnői, valamint orvosi kara a nép mind szélesebb rétegeiben terjesztik a higiénikusabb- tisztább, emberibb élet eszméit, ismereteit, gyakorlati készségeit. Ma már háromezren jóval felül van az intézetben gondozottak száma és elérkezett az idő arra, hogy az Otthonnak két helyisége is legyen. Erre a megoldás most kínálkozik, amikor a nyiregyházi Erzsébet Alapítványi Hadiárvahlz megszűnik és a Pacsirta utcai árvaházi épület tulajdonosai, a népjóléti miniszter és a Nyíregyházi Általános Jótékony Nőegylet a Stefánia Szövetség nyiregyházi fiókja számára engedik át az árvaház helyiségeit. Az igazgató jelentésében szóvá tette, hogy a szövetség gyermekmentő munkásságát Oros község területén, is eredményesen fejti ki, ellenben Nyíregyházán még mindig van mintegy harminc tanya, ahová fuvar hiányában ma sem mehet ki a védőnő és az orvos, hogy tanácsadással mentse az emberi élet bimbóit. A város a fuvar költségeit fei-. vette ugyan, de a takarékossági bizottság érthetetlen módon törölte ezt a tételt. Kiemelte a jelentés a Kálvineum polgári feányiskolájának vöröske-* resztes munkásságát. A kisleányok nyolc teljesen felszerelt babakelengyeládát adományoztak a Szövetségnek. Az Intézet szociális tevékenységérői, á védőnői 'és orvosi karban beállott változásokról számolt be ezután az igazgatói jelentés, amely után dr Vietórisz József c. főigazgató lendületes szavakkai méltatta a szövetségi fiók impozáns sikerekre vezető munkásságát és mindenképpen támogatást sürgetett á szövetségi fiók részére a tanyai kiszálások fuvarbixto'itása tekintetében is. Hoffmann Mihály felszólalása és Mikecz István alispán elnök méltató szavai után a közgyűlés hálás köszönetet mondott Luka Jenő igazgatónak, a védőnői és az orvosi karnak. Dohnál Jenő igazgató-főorvos jelentésébői tűntek ki ezután a Stefánia működésének népegészségügyi eredményei. Az Intézet a csecsemőhalandóságot, amely még 1924-ben is 5.2 százalék volt, 2 százalékra csökkentette. A védőnők összesen 17.080 látogatást tettek a gondozottakná . Még házasságkötést is elősegítettek, foglalkozást is szereztek a szodális téren is áldásosán működő védőnők. Dohnál Jenő dr előterjesztette Berend László dr főorvos jelentését is, amelyből kitűnt, hogy az Anya védő Intézet is nagy sikerrel, országos viszonylatban is számottevő sikerrel működik. A közgyűlés részletesen megtárgyalta az uj épület kérdését. Müller Ferenc dr, a Jótékony Nőegylet titkára ismertette az Alapítványi Árvaház épületének ügyét. A ÁNőegyfet örömmel ajánlja fel az épületet a népjóléti miniszter intenciói szerint a gyermekvédelem magasztos céljára. Mikecz István alispán sajnálattal 'állapítja meg, hogy a nyíregyházi hadiárvaház áldá°os működése után megszűnik, de boldog megelégedéssel veszi azt a megoldást, hogy az árvaház épületébe a Stefánia Szövetség intézményeit helyezzék ei. Hálás köszönetet mond a Jótékony Nőegylet elnökségének a megértő gesztusért {és javaslatára kimondja a közgyűlés, hogy a Pacsirta utcai épületben, ahol gyermekotthont, bölcsődét i,s létesítenek, már a névben is kifejezésre juttatják azt, hogy a Jótékony Nőegylet a//, intézet megalapozója. Polinszky Pál dr kuiturtanácsnok nagy megnyugtatást keltő felszólalásában körvonalozza a város álláspontját a Stefánia áldozatkész támogatása tekintetében. A költségvetésbői'kimaradt ugyan a védőnők második fuvardijára felvett összeg, de a város polgármestere megfelelő intézkedéssel gondoskodott arról, hogy a védőnői látogatások igy is megtörténhessenek. Melegen elismerő szavakkal méltatja ezután a védőnőknek a város szegényakciójában való tevékeny részvételét és kéri a kiváló védőnői kar ezirányu további támogatását is. Az indítványok során Polinszky Pál dr azt javasolta, hogy a védőnői kar a szegénykataszter elkészítését és vállalja. A közgyűlés több felszólalás után elvben elfogadta az indítványt és elhatározta, hogy a védőnői kar megnagyobbítása érdekében a város támogatását kéri. Ismét ilj. Tóth Pál lett az iparterület elnöke A nyiregyházi ipartestület közgyűlése A nyiregyházi ipartestület vasárnap délelőtt a székház dísztermében a tagok nagyszámú részvételévei tartotta meg rendes évi közgyűlését. A gyűlést ifj. Tóth Pál elnök nyitotta meg. Mély átgondolással ismertette az elmúlt év történetét, megemlékezett annak nevezetesebb eseményeiről, a nehéz gazdasági helyzetről és az iparosság kétségbeejtő állapotáról. Koncepciózus beszéde végén kitartásra buzditotta a testület tagjait, '— mert mint mondotta — elérkeztünk a krízis mély pontjára s most már hinni lehet, hogy jobb idők következnek. A lelkes éljennel fogadott értékes megnyitó után Zeke László jegyző az évi jelentést olvasta fel, amely az ipartestület elöljáróságának tevékenységéről számol be. Végül azokat az iparosságot érintő anomáliákat sorolja fel, amelyeknek revíziója érdekében a debreceni kereskedelmi és iparkamara utján az illetékes hatóságoknál eljárnak. A közgyűlés az évi jelentést, a zárszámadást, a költségvetési előirányzatot egyhangúlag elfogadta és ugy az elnökségnek, mint az elöljáróságnak a felmentvényt megadta. Ezután Hogyan Mihály alelnök szólalt fel és kérte az ipartestület tagjait ,hogy tagdijaikat rendesen fizessék, mivel a testületnek minden fillérre szüksége van, hogy a székházzal járó terheket rendezni tudja. Ezután következett az elnök megválasztása. Ifj. Tóth Pál elnök meghatott szavakkal mondott köszönetet az ipartestület elöljáróságának és azoknak az iparosoknak, akik megválasztása óta nehéz munkájában segítségére voltak. Majd átadta az elnöki széket Tóth László iparhatósági biztosnak és elhagyta a termet. Általános figyelem közben emeelkedett szólásra ezután Kóhn J. Ignác elő.járósági tag, aki kimerítően ismertette Tóth Pál elnök értékes munkásságát, azt a le kes ambíciót, amellyel a testület ügyeit intézte elnökségének egy esztendeje alatt. Végül indítványozta, hogy a közgyűlés egyhangú ag ismét Tóth Pált válassza meg elnöknek. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta az indítványt és amikor ifjú Tóth Pál elnök, Hogyan Mihály, lakner Béla és Valkó Pál küldöttségi tagok kíséretében megjelent a teremben, a közgyűlés hosszantartó, tomboló ovációban részesítette. Ezután Tóth László iparhatósági biztos üdvözölte meleg szavakkai az elnököt és tudtára adta, hogy a közgyűlés egyhangú határozattal három évre elnökének választotta meg. Ifj. Tóth Pál megköszönte a bizalmat, Ígérte, hogy az iparosság sorsát ezentúl is olyan lelkesen fogja intézni, mint eddig, deprogrammot adni nem tud, mert a mai állapotok erre nem alkalmasak. Jakab Kálmán az ácsszakosztály elnöke ismertette ezután az építő iparosok nehéz helyzetét. Kérte az elnökséget, hogy a kilátásba helyezett segély-kölcsön ügyet s'ürgősen intézze el. Ifj. Tóth Pál elnök a felszólalással kapcsolatban bejelentette, hogy a legrövidebb időn belül rendkívüli közgyűlést fog egybehívni, ahol kizárólag a gazdasági helyzet orvoslását célzó tennivalókat tárgyalják meg. A közgyűlés a bejelentést tudomásul vette. A közgyűlés Antal I^ajos eddigi pénztárost egyhangúlag ismét három évi időtartamra pénztárnoknak választotta meg, aki a tisztséget elfogadta és a bizalomért köszönetet mondott. Ezek után 12 előljárósági rendes és 3 póttag, valamint 6 számvizsgáló bizottsági tag választása következett. A közgyűlés elnök indítványára a jelölő-bizottságba Tóth László iparhatósági biztost, dr. Bálint István ipartestületi ügyészt, Valkó Pál, Szicsák István, Gurbán Jenő, Hornyák János tagokat, jegyzőül Zeke László ipt. jegyzőt küldötte ki. A jelölő-bizottság rendes előljárósági tagokul ifj. Tóth Pál, Kiss Gyula, Hogyan Mihály, JobbágyPál, Klafter Ignác, Antal Lajos, Szilágyi Gyula, Dallos Péter, Rácz Péter, Lakner Bé.'a, Szentmiklóssy Zsigmond, Kohn I. Ignácot, póttagokul Babics János, Reiz Hermán és Kőváry Gyulát jelölte. A közgyűlés a jelölő-bizottság határozatát elfogadta, melynek alapján elnök nevezetteket három évre megválasztott előljárósági tagoknak jelentette ki. A számvizsgáló bizottságba a következőket jelölték : Ilauszky János, Nagy István (hentes) Lengyel Nándor, ifj. Egry József, Veczán András és Lehóczky János Miután Lehóczky János a tisztséget et nem fogadta, helyette Kada Józsefet jelölték számvizsgálónak. A közgyűlés a jelölteket egyhangúlag megválasztotta. A közgyűlést a déli órákban zárta be ifj. Tóth Pál elnök. Kiebeisberg Kunó kultuszminiszter Nyíregyháza szép fejlődéséről Kiebeisberg Kunó gróf vallás-és közoktatásügyi miniszter nagy figyelmet keltő cikksorozatot irt az idei népszámlálás tanulságairól. — »Sza\ak, számok és tények« cimü legutóbb megjelent cikkében az a legfőbb megállapítása, hogy a népszámlálás adatai szerint a városok közül igen sok nem fejlődött, vagy csak lényegtelen az a szaporodás, amelyet fel tud mutatni. Ellenben az a három város, ahol egyetem van, ahoi az egyetem érdekében a város is, az állam is meghozta áldozatát, rohamosan fejlődött. —• Igy nagyarányú és szembeszökő a fejlődés Szeged, Pécs és Debrecen városokban. A miniszter cikkének olvasásakor szinte fáj a nyiregyházi olvasónak, hogy nnért nem foglalkozik a cikk Nyíregyházával is, ahoi egyetem nélkül is hatalmas lendülettel 'következett be a fejlődés. A cikk végén azonban megnyugszunk, mert Kiebeisberg Kunó gróf a következőket irja: Kü önösen Nyíregyházán. Szolnokon. Baján, Komáromban, Miskolcon mutatkozik még szép fejlődés és sok lehetőség, ami felői még szólni fogok ezekben a cikkeimben, amelyeket avégből irok, hogy a nemzet tisztán és frázismentesen lássa meg, mik az 1930-1 népszámlálás politikai tanul" ságai«. A nyíregyháziak nagy érdeklődéssel várják a kultuszminiszter bejelentett cikkét, amelyben azokra a tényezőkre fog bizonyára rámutatni, amelyek egyetem és állami építkezések nélkül "is naggyá tették városunkat. Bár az volna őnagyméitósága cikkének konklúziója, hogy ha igy is szaporodott ez a város, mégis csak meg ke'lene épiteni néhány htányzó isko'áját. Mennyire más volna a fejlődése akkori! Gondoljunk csak az állami tanítóképző felépítésére, a gör. kath. püspöki szeminárium, a polgári fiúiskola, a kereskedelmi isko:a, az iparostanonciskola és kir. kath. gimnázium felépítésének szükségességére!! Bizony itt is sok a tennivaló és az igazság most az, hogy a következő évtizedekben nekünk is juttasson az á

rlami beruházásokból, különösen pedig az iskolaépítésekből.