Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-02 / 75. szám

4 jrtfKY IDáx. 1931. ápri«g 2. GAZDAMELLÉKLET n|||||||||||||||||||||||||||||||||!||||||||||||||||!|||||||||||||||||||||il||||||||||||||l!H llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllUIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIim A káli műtrágyák alkalmazása Irta: Westsik Vilmos mezőgazdasági kamarai szaktanár Elvitázhatatlan tény, hogy a mű­trágyák igen nagy mértékben növe­lik a termést, sőt javítják a ter­mény minőségét. Azonban bármily előnyösen gondolkodunk is a mű­trágyákról', alkalmazásuk pénzbe­fektetések nélkül nem lehetséges, s a pénz hiányzik a gazdák zsebé­ből. Ez okból ma már kétszere­sen keli elővennünk a számító ceru­zát, mikor valamibe belefektetni óhajtjuk a neheztn beszerezhető pénzt. Ugyanez áll a műtrágyák alkalmazására is. A műtrágyáknak manapság is meg van az a nagy jelentőségük a növénytermesztés terén, mint volt előtte, mivei azonban a termények ára nagyon lehanyatlott, ez okból arra keli ügyelnünk, hogy a mű­trágyák jövedelmezően érvényesül­jenek. Ez a tétel'különösen vonat­kozik a kálisóra, melynek alkalma­zása körül igen sok hibát észlelhe­tünk a gyakorlatban. Közismeretes, hogy a kálisóegyet len bányája a világon a szászorszá­gi Stuszfurt, ahoi a konyhasóval kevert rétegben fordul elő a kálisó. Ez okból a kálisó mindig tartalmaz bizonyos mennyiségű konyhasósze­rü anyagot. Tudományosan ezt az anyagot klórnak nevezték ef, mely a növény fejlődésére károsan hat. Ez okból a kálisóból a klóranyagot el 'keli távoli tanii, s ezt a munkát a természet maga végzi el az eső segítségével. Ugyanis a káli mű­trágyában lévő tiszta káli anyagot a talaj iszapja mohón visszatartja és nem engedi az eső áltai kimos­ni a talajból. Elfenben a klórt (konyhasó anyag) a talaj mint alkalmatlan anvagot nem köti ie ennek következtében az eső kimos­sa ezt az anyagot a talajból. Ez az eset arra figyelmezteti a gazdát, hogy a kálisó alkalmazásának meg vannak a maga feltételei. Ezeket egy más közleményemben részlete­sen fogom kifejteni. Jelen soraimban még csak arra „ ^fiaitok kitérni, hogy általános vé­lemeny szerint a műtrágyák árai ma gasak, azonban ez a vélemény lé­nyegesen módosul, ha a műtrá­gyák árait összehasonlitjuk az ipa­ri cikkek áraival, amelyekhez vég­eredményben a műtrágyák is tar­toznak. A közegészségügyi egye­tem üzem tani tanszéke összehason­lítást végzett az 1913. évi október bavt és az 1930. évi október havt árak között. Az 1913. évi árakat 100-nak vették és ehhez viszonyít* va az 1930. évi termények és ipar­cikkek indexe a következő: a külön­böző műtrágyák 88—110; nyersvas 169; kerékagy szilfából 209: barna szén 213; tavotta zsír 185; tégla 156; eke 121; gabonarosta és egyéb gazdasági gépek 167; buza 72; rozs 56; árpa 70; tengeri 82 burgonya 65; cukorrépa 102; bab 119: tehén 101; vaj 106; finom szesz 104. A kálitrágya alkalmazása dohány alá A hazai termésű dohány túlnyo­mó részét az állam külföldre száb litja, miért is nagyon fontos, hogy a dohány minősége és éghetősége elsőrendű legyen.* Minél jobb do­hányt szállít ki a kincstár, annál keresettebb lesz a magyar dohány a külföldön, s ennek arányában an­nál több dohánytermeíési enge­délyt képes kiadni a magyar do­hányjövedék. A dohány minőségét elsősorban befolyásolja a talaj káli tartalma. Ii a elegendő kálitartalom van a talaj­baji, ugy jó minőségű dohánv te rem, ellen esetben kedvezőtlen a fevél minősége. A dohány termésnagyságát be­folyásolja elsősorban a taíaj nitro géntartalma, amelyet növelhetünk istálló és zöldtrágyázással, valamim nitrogén mütrágyázássaf i's. Kellő nitrogéneső nélkül a gazda nem'ta­lálja meg a számítását, mert a do hány keveset terem, ez okból a keflő istálló, vagy zöldtrágyázásról esetleg niiogén műtrágyázásról gon doskodni 'keli. De viszont tudjuk azt, hogy a nitrogén egyoldalulag hat, vagyis sok levelet fejleszt, a melyek éghetősége és minősége gyenge. Ki vagyunk téve ama hely­zetnek, hogy az egyoldalú nitro géntrágyázás mellett sok levelünk terem, de az a beváltásnál egy osztállyal Tejebb kerül. Helyes eljá­rás tehát az. ha a nagy termés mellett a jó minőségre is törek­szünk. Ez okbóf dohánynál a káli műtrágyák alkalmazása feltétlenül jövedelmező. A jövedelem megálla­pításánál figyelembe kell yenniazt a tényt, hogy a káli műtrágya nem hivatott arra, hogy a leveíelt meny­nyi ségét növelje, hanem, hogy a levelek jobb minőségét, s azok kedvezőbb színezetét elősegítse. A káli műtrágyázás előnyös volta ab­ban keresendő, hogy ezáltal "dohá­nyunk a beváltásnál egy osztállyá* feljebb kerül. A dohány alá célszerű felhasznál­ni kat. holdankint 80—100 kg. káli műtrágyát és 150 kg. szuperfosz­fátot. A jelzett adagofás mellett a műtrágyázásnak feltétlen kedvező utóhatása lesz még a dohány után következő buzánár"is. A mai időben igy keu megoldani a műtrágyázást A kálit tehát mindig egybe kell kapcsolni foszforsav műtrágyával Amint az életben nem lehet a sza­lonnát megenni kenyér nélkül, — éppen ugy a növény sem tudja fel­1 használni *a kálisót, foszforsav mii' trágya nélkül. \ káli műtrágya azonban mindig tartalmaz konyhasót kisebb mér­tékben, mely káros befofyást gya korol a dohányra. A konyhasót azonban az eső könnyen kimossa a talajból, mig a kálit a talaj iszap­ja szívósan magához vonzza. Ez okból a káli sohasem mosódik ki a talajból. Az elmondottak alapján dohány alá a káli és foszforsav műtrágyákat mái december és januárban, szóvai a télen kell "kivinni az őszi szán­tásra, hogy az eső vagy hólé ki­moshassa a káli műtrágyából a konyhasót. Amely tafajok nagyon mészszegények, azoknak a tápanyag felfogó képessége gyenge, s ily talajokra február és március hó­napokban szórjuk 'ki a műtrágyá­kat dohány alá. Aki elmulasztotta­a műtrágyázást dohány alá, az most igyekezzék vele, mert szabály, fiogy a dohány ültetése előtt leg­alább 4—6 héttel előbb szórjuk 'ci a műtrágyákat. Van egy káli mütrágyafajta, a­meiy konyhasót nem tartalmaz s ez a kénsavaskáli, amelyet a dohány ültetése előtt egy héttef előbb is le­het alkalmazni, vagy akár a dohány ültetése efőtt is. Azonban a kénsa­vas káli "ára mm-ként itt helyben Nyíregyházán 48 P, ellenben a kö­zönséges káli műtrágyáé csak 22 P. Ez okból helyesebb, ha a közönsé­ges káh műtrágya (40 százalékos kálisó) mellett maradunk, de ázt legalább 4—6 héttef előbb szórjuk ki a dohány ültetése előtt A földmunkások felsegitése A kormány, mint Mayer János miniszternek egy földmunkás kül­döttség előtt tett kijelentéséből ki­tűnik, határozott programmot ké­szített a mezőgazdasági munkanél­küliség enyhítésére. A munkanél­küliség is egyike azoknak a problét máknak, amelyek nem kizárólag magyar termékek. Világjefenség­gei'állunk itt is szemben, s akik is­merik ennek a problémának mitv> den rugóját, nagyon jól "tudják, hogy a munkanélküli rég I«gfőbb oka a gazdasági bizonytalanságban ta­lálható meg. A háború utáni idők gazdasági téren a legnagyobb rom­bolást vitték végbe. A magántőke vonakodik a nagyobb beruházások megtételétől s magatartását, is­merve a gazdasági bizonytalanság körülményeit, — meg is fehet érte­ni. A magyar kormány azonban nem állhat tétlenül az események szemléleténél, mert a betegséget még nem gyógyítjuk azáltal, ha a baj diagnózisát meg tudjuk állapí­tani. Mindenesetre igen su'yos kér­dés a mezőgazdasági munkásság munkához való juttatása, mert szo ros összefüggésben áh a pénzkér­déssel. Éppen ezért örömmel "ér­tesülünk arról, hogy a kormány a földmunkásnép létérdekének és bol­dogulásának biztosítására 12 és Tél millió pengő értékű szükségmun­kát indít meg. Azok a munkaerők, amelyek en­nek a feladatnak elvégzésére kom­binációba jpnnek, a múltban a víz­szabályozási munkálatok körében találták meg egzisztenciájukat. Eze-. Évi termelés 120.000 db gyümölcsfa, 30.000 db diszfa és díszcserje. Díszfák: Tarka, vörös és ezüstlevelü juhar P 2-50, fehér nyir P 1'50. Fehér nyir vörösletelü, 1 éves oltás P 4 - Galagonya rózsaszínű, teltvirágu P 2' — Szomorú kőris P 2 — Teltvirágu vörös-fehér-tarkaleve ü alma, cseresznye, barack, szilva, mandula, körte 20 változatban P 1'50. Platán homokra rendkívül alkalmas P 3-50. Akác rózsaszínű, gömb P 2 —. Szomorúfűz aranyszínű P 150. Japán akác P 1— Tulipénfa 2 éves, ajánlatos fiatal korában ültetni P3 - Hárs, ezüst levelű P 6— Közönséges P Díszcserjék: Bnddleia több fajtában, homokra rendkívül alkalmas, Japán birs, Cea­nothus lila és rózsaszínű darabja 80 fillér. Deutzia 8 változatban, Jáítnin, Rhus cotinus, Weigelia, Fagyai örökzöld darabonkint 50 fillér. Hiblscus 15 kiváló fajtában, Orgona oltott 35 változatban, Virgilia lutea dsrab.a 1 pengő. Magnólia 1 éves növény két fajtában darabja 2 pengő. Bazsa­rózsa oltott cserje 10 változatban darabja 3 pengő. Ezenkívül az összes gyümölcsfák, évelők. Kérjen árajánlat*!. Községek 1808-4 részére olcsó gyümölcs- és sorfák. fcet a munkálatokat azonban a vé§ telenségig folytatni nem lehet. Ép­pen ezért a kormány a köz szem­pontjából "is hasznos s szociális ér dekeket is szolgáló programmot ad a kubikos családok fogfalkoztatása céljából. Ez a programm tulajdonképpen három területen mozog. A kubikos családokat ugyanis 5—8—ío holdas jókarban lévő, megjavított szikes területeken helyezik ef, ily módon biztosítva megélhetésüket. A kor­mány talajvizsgáló telepeket fog létesíteni, amelyeken megállapít­ják, hogy melyek a z ok a vidékek, amelyeknek talaja alkalmas ilyen megjavításra. Közel 5000 család telepítése volna szükséges, mert ennek a népcsoportnak a földműn kás tömegbői való kivonása álta* két célt is ei íehetne érni. A föld­hözjutottak mint törpebirtokosok biztosítani tudnák a kapott föld területen egzisztenciájukat, vi­szont az ő kikapcsolásukkai Meg­ritkulna a földmunkásság munkát kereső tömege. A megmaradt mun­kástömegeket már könnyebben tud­nánk megfelelő munkaalkalmakhoz juttatni. A kormány azonkívül igen nagy jelentőségű t afajöntözési pro­grammot dolgozott ki az Alföld ter­mőképességének fokozására. Két öntözőtelepet fognak felállítani s ha a tervek sikerülnek, annyi mun­kaafkafom kínálkozik, hogy csak legyen elég munkaerő annak vég­rehajtására. Momentán mégis a 12 és fél millió pengős Szükség­munkávai'kell számolnunk, de azok a programmok, amelyeket a kor­mány a mezőgazdasági munkásság egzisztenciális érdeke szempontjá­ból már most tanulmányoz," szintén a közeljövő megvalósulási tényei lesznek. Minden törekvés a rra irányul) hogy hazánkban tétlenül heverő munkaerő ne legyen, ne legyenek különösen munkanélküli földműve­sek, akiknek megfeléfő területekre való telepítése nemcsak szociális szempontból bir nagyjelentoségget de nemzetgazdaságilag is a köz érdekét szolgálja. Elismerés illeti a kormányt ezért a megfelelő idő­ben történt gondoskodásáért, amely financiális szempontból 'sem Ieki­csinylendő, amikor a legnehezebb gazdasági viszonyok közepette is 12 és fél millió pengőt tud szük­ségmunkák céljára a földmunkások tc.lsegitése érdekében programnjjá 4 ba venni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom