Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-03-31 / 73. szám
jhftímwéil 1931. március 51. mmd^ országa zmher Richárd Harminchárommillió megtakarítás Wekerle Sándor pénzügyminiszter a képviselőház elé terjesztette a költségvetést, amely a legszigorúbb takarékosság jegyében készült s élénken dokumentálja , milyen megfeszített erővel fáradozik a kormány az államháztartás egyensúlyának megőrzésén. Harminchárom millió megtakarítást mutat az uj költségvetés, a már lényegesen redukált tavalyi költségvetéshez képest. Harminchárom millió egy kis ország állami költségvetésében nagy összeg s annak lefaragásához a legnagyobb lelkiismeretesség és önzetlenség kell. Mert csak ott lehet és ott szabad takarékoskodni, ahol a kiadási tételek redukciója nem sért fontos állami és gazdasági érdekeket, ahol a megtakarított mii iiók nem csökkentik az ország életerejét és nem szorítják le azt a nivót, amelyet egy gazdaságilag és szellemileg kulturált országnak még a szük esztendők alatt is a jövő érdekében tartania kell. Helyes a takarékosság s a mai kényszerű körülmények között kötelesség is, de csak bizonyos határig: az észszerüség és a lehetőség határáig. Ha ilyen szemszögből vizsgáljuk a költségvetési expozét, megállapíthatjuk, hogy a kormány elment a takarékosság gyakorlásában addig a határig, ameddig elmehetett. Ott faragta le a megtakarított milliókat, ahol azokat lefaraghatta: a dologi kiadások terén. Mert a személyzeti kiadásoknál, amelyek pedig az egész költségvetés 54— 55 százalékát teszik ki, főként szociális okok miatt nem takarékoskodhatott. A személyzeti tételek apasztásának ugyanis két módja van: a íétszámapasztás és a fizetésredukció. A íétszámapasztás a B listát tárgyal, az elbocsátást, kétségbeesett egzisztenciák teremtését, vagyis végeredményében a munkanélküliség megnövelését jelenti, ma ,amikor a kormányhatalom éppen a munkanélküliség ellen harcol minden rendelkezésére •álló erejéveí. Ne felejtsük éi azt sem, hogy az igy elbocsátott köztisztviselők önhibájukon kívül, pusztán egy állampénzügyi Éniüvelet végrehajtása érdekében kerülnének válságos anyagi helyzetbe. A második mód á fizetésredukció volna. Ehhez csak abban az esetben szabadna nyúlni, ha az állami tisztviselők tuf volnának fizetve. Ezzel szemben a magyar köztisztviselő, aki p'éldátlan önfeláldozásának a háború alatt és a háború utáni évek fofyamán nem egy bizonyságát adta, ma is a puszta megélhetésért folytatja felelősségteljes mun káját. Elsőrendű állami, sőt nemzeti érdek, hogy az országnak megbízható, terhes anyagi gondoktól "megkímélt tisztviselőkara legyen. Gazdasági életünk, iparunk és kereskedelmünk is megérezné a köztisztviselőtársadalom anyagi válságát. De utalunk arra is, hogy a személyzeti 'kiadások egy igen jefentős hányadát, mintegy kétötöd részét a <n yugdijterhek teszik, amelyeket megszüntetni vagy redukálni erkölcsi képtelenség. Tehát komoly redukció csak az állam dologi kiadásainál volt lehetséges. Itt elment a kormány a legvégső határig, amelyet túllépnie a termelés, az ipar, a kereskedelem elsőrendű érdekeinek a megsértése nélkül nem lehetett. Ne felejtsük el, hogy éppen a mai nehéz gazdasági viszonyok között a magángazdaság nagyon is rá van utalva az államra, amely a legnagyobb fogyasztója és megrendelője. A takarékosságon kívül Van a költségvetési expozénak egy másik örvendetes ténye. Huszonöt millió pengőt irányoz elő a pénzügyminiszter beruházásokra, az 1931/ 1932-es költségvetési év folyamán. Ez a 25 millió tehát rövidesen be fog özönfeni gazdasági életünkbe, lendületet fog adni a vállalkozásnak, táplálni fogja a termelést és orvosolni "fogja a munkanélküliséget. Ez a huszonöt millió értékeket for termelni, gazdagítani fogja az ország vagyonát és számos munkaalkalmat fog teremteni a munkáskezeknek. A kormány költségvetési tervezetévei és annak szellemével "példát mutatott az országnak. Amit az állam saját háztartásában meg akar valósítani, azt valósítsa meg minden egyes polgár a maga háztartásában is: takarékoskodjék, de takarékoskodjék a nemzet javára, hogy megtakarított fillérein munkaalkalmat adjon a magyar termelőknek, az iparosoknak, kereskedőknek és munkásoknak. BSayer János földmivelésügyi miniszter megküldte két szabolcsi gazdaegyesületnek a gazdái 110 kötetes könyvtárát Mayer János földmivelésügyi miniszter állandóan figyelemmel kiséri a gazdakörök, gazdasági egyesületek, gazdaszövetségek működését. Az ország súlyos gazdasági helyzetében sem lankadó miniszter ma is állandó tanújelét adja annak, hogy egyik legfőbb programm pontja a földmivelő nép kulturális színvonalának állandó emelése. Ezt célozzák a nagy sikkerrel működő gazdasági tanfolyamok, amelyek közül csak nem régen emlékeztünk meg az ibrányi és a nyiregyházi tanfolyamok nagy feltűnést keltő sikeréről. De a tanfolyamok mellett könyvekkel is ellátja a gazdákat a miniszter. Szabolcsvármegyében már több gazdakör kapott könyvtárat. Most érkezett le dr. Erdőhegyi Lajos főispánhoz a miniszter ieirata arról, hogy két sza- . bolcsi gazdakörnek adományozza a í no kötetes gazdaköny\tárat. Az egyik a Nyiregyházi Gazdaifjak Egyesülete, a másik a Nagykállói Gazdaszövetség. A gazdakönyvtárban nagy gonddal kiszemelt munkákat áliitot ak egybe. Kiterjednek a könyvek a gazda érdeklődésének egész területére. Felölelik a mezőgazdasági termelés minden ágát, a növénytermesztést éppen ugy, mint a modern állattenyésztést és a termelt javak értékesítésének életbevágó problémáit, de nem feledkeznek meg a gazdák érzésvílágának erkölcsi világszemlélétének mélyítéséről, ízlésének neveléséről, szórakozásukról sem. A megajándékozott nyiregyházi és nagykállói gazdák bizonyára a legnagyobb hálával fogadják a miniszter értékes adományát és jóleső érzéssel hatja át őket az ajándékozásban kifejeződő figyelem és érdeklődés. Eazinczy és Bessenyei szelleme találkozott a zempléniek nyíregyházi műsoros előadásán Szombaton délután hat óraíts. a Kossuth reálgimnázium dísztermében megindító szépségeket, felemelő gondolatokat, felejthetetlen, mély lelki átélést nyújtó irodalmi délután volt. A Zemplényvármegyei Kazinczy Kör írói. művészei adták vissza ezen a délutánon a Bessenyei Kör újhelyi látogatását. És Kazinczy klasszikusan magyar földSí jének küldöttei "többet adtak, mint | látogatás-viszonzást, mint néhány | műsorszámon át nyújtott irodalmi, 1 művészeti impressziókat. Azok a I hölgyek és urak, akik a Bessenyei i Kör liceális előadásának dobogóS ján megjelenve kitárták előttünk | szívük, leikök rejtett mélyet, Zemp| lénnek. Széphalomnak sellemét, * Zemplén Rákócziban, Kossuth-ban Diner faiskola, Kisvárda •nmriBiir ir i ii miiiiiiii ii in ni ii —ur—f ni mi ii nmiii mi—iii i ii iiii i iii íi i ii A 1 0 . Magastörzsü, I. o. Batul, Pónyik, Parker, Pepin, Kenezi il IIII d • piros stb 100 drb. P 120"— Mum^nwi Törpe. Doucinon. Jonathán, Piros kallvill, Ripston, Pepin stb .. 10Ű drb. P 80 l^seresznye: I_0.fehéryad' T> • , össszes fajták• "• törzzsel, osz- JtllllfflO ban 100 drb. f f szes jó fajtákban 100 drb. P 120-— mm^^^^mm PlOO — Őszibarack f ét éyesbokrok 3 Ie g" i i jobb fajtákban, vadba naH^^Hi^MBnH rackon vagy St. Julién szilván 100 drb. P 80 — Tk*x Franquette és Mayette, CJ jt U1U tömegtermesztésre aján Í5 D « íiííl . l nf f„ lott újdonságok, 2 éves - -h miim mbi darabja .. P. 3-— 8 fajtában 2 éves db P 2-— 1 éves, 1000 darab P 25 — 3 éves, 1000 darab P 60 — Ezeken kivül az összes gyümölcsfák, disz ák, cserjék, évelők. — Községek részére olcsó gyümölcsfák. — Évi termelés: 120.000 darab gyümölcsfa, 30.00" J—' Olvassa el holnapi hirdetésfinket. 1806-3 30.000 darab díszfa és cserje. Kérjen árajánlatot. inkarnálódott megváltóan igaz magyarságát és a Ronyva partján tetszhalotti álmát alvó városnak, Ujheiynek vérző fájdalmát, a W trianoni határ közvetlen látásánali I mártiromkodását hozták és szép magyar homlokukon a töviskoszoru glóriája fénylett. Kazinczy lelke idéződött meg az újhelyiek megjelenésében, a kor nagy nyugatosa találkozott a magyar rónák, a magyar Tisza-part dacos fiának, Bessenyeinek szellemével. A magyarság két arca, a magyar sors hatalmas motívumai, két szivárvány a borús égen, égi hid a jövendő felé. Sorsosan komoly, egész lényünket átfogóan erős impulzusokat adtak Zemplén küldöttei, akiket az irodalmi délután lelkes közönsége kitörő érzéssel ünnepelt és az irodalmi délutánt követő szümpozion szónokai megindultan, őszinte reveláció fényébe vontán méltattak. Az irodalmi délutánon Vietórisz József dr c. főigazgató, a Bessenyei 'Kör elnöke mutatta be és üdvözölte mély szépségű és eszmékben gazdag szavakkai Emődy Lászlót, a Kazinczy Kör elnökét, aki megnyitójában az első pillanatban megnyerte a nyíregyháziak szivét egyéniségének vonzó varázsával, szavaiból áradó mély kulturáltságával. Kazinczy és Bessenyei alakjaiban az akarat hőseit látatta meg, akik a kísértésekkel "szemben á nemzeti gondolat harcos katonát maradtak. Finom stilusu esszé keretében fejtette ki a két magyar szellem összefogásának: nemzeti jelentőségét. A hosszantartó tapssal "fogadott megnyitó után Ujváry Zoltánné magyar ruhás alakja jelent meg festői szépséggel. Ugy jött, mint a megsebzett felvidéki szív tolmácsa, Zrínyi Ilona lelkének tüzét, magyarságát sugározta fejedelmi megjelenése, szép szavának muzsikája. Kiss Menyhért Magyar Miatyánk-ját ,majd Gyula deák Vádlott c megrázó székely drámáját adta elő a szenvedélyek festésében tragikai erővel dus színezéssel" a legjobb magyar előadó művészek interpretáló erejével "£s tudásával óriási sikerrel. Hasonlóan magas művészi színvonalon hatott Canic István zongorajátéka is. Liszt Rigoletto-ábrándját adta elő a zenei gondolatok tiszta kivetítésével, tüneményes technikával. A ráadást követelő tapsoknak engedve Chopin keringőjét játszotta. A melódia szines> zománcos lepkeszárnyon röppent elő varázsos ujjai alól. A műsoron a prózai irodalom is szóhoz jutott. Id. Petrasovszky Leó lelkész olvasta fel A turáni átok meséje c. tanulmányát, amelynek során szellemesen és a történelem tárházából vett gazdag adatfelsorakoztatássaf, meggyőző érveléssel mutatta ki, hogy a turáni átok mese, hiszen az idegen népek históriájában sokkai több meghasonlásra, pártoskodásra találunk példát. mint nálunk. A turáni átok meséjét a magyarság tervszerű elnyomói találták ki, akiknek az volt az elvök, hogy »divide et impera«. Őszinte szavakkal mondta meg a sokat rejtegetett igazságot, hogy egész tragédiánknak ellenségeink az okozói, a közösügyes hazafiság, az örök járom, amely nem engedte a magyar öncélúság érvényesülését. Óva figyelmezteti,
