Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-03-31 / 73. szám
1931. március 31. JSFVÍRVIDÉK. hogy ne áldozzuk fel függetlenségünket semmi árért és ne engedjük, hogy nagy eszményeink idegen liahatások kedvéért elhalványuljanak. Lelkes és tüntető tapssal fogadták hazafiul érzéstőt, kossuthi szellemtől "áthatott szavait, amikor arról beszéft, hogy tiltakozunk az ujíit, ban jelentkező történelem-átértékelés clíen. Emődy László, a Kazinczy Kör elnöke ezután ihletett szavakkai mutatta be Zemplén vármegye költő fiait. A régiek közül Szemere Miklós, Boruth Elemér, Zemplény (Imrey) Árpád jelentőségét méltatta, a maiak közül Farkas Andor ny. polgármester, a neves poéta müvei közül olvasott feí" több tiszta érzésbői fakadó szép dalt, amelyek közül az Őrtüzek és a Huilámsirok a háborúban vérző magyar lélek bus és igaz tolmácsai, a Gyűjtőfogházban irt vers pedig a kommün alatt mártiromkodó magyarság hősi lelkének mély hatású lírája. Két írói nemzedék találkozása volt a fiatal poéták megszólaltatása. Meghatottan hallgattuk a költői 'lelkű édesapa ajakáról nak, Emődy Zoltánnak finom muzsikáju, mély lelki szépségeket kivetítő dalait, amelyek közül különösen az Ambituson c. fogta meg a sziveket igaz emberi filozófiájával és poézisével. A poéták során mutatta be fcmődy László Zemplén egyik iró büszkeségének, Binéth Menyhért dr.nak klasszikus szépségű műfordításait. A nagy irodalmi műveltséget jelző ferditások megszólaltatták a német, flamand, francia, olasz, látni költőket mesteri ritmikai szépséggel, a tartalmi individualitást is tökéletesen visszaadva. A zemp.éni irók sorát ünneplő tapssal köszöntötték a nyíregyháziak. A műsor egyik legszínesebb, legvonzóbb száma Pfau Józsefné Szerzeményeinek bemutatása volt. A zempléni magyar tájak dalai zendültek meg a cíalköftő magyar aszszonv zongorajátékában és érzéssel áthatott (lalolásában. A magaszerzette hallgatók tartalmi és formai szépsége, előadásának, zongorajátékának muzsikalitása, a magyar nóták után bemutatott műdal, Petőfi »Szeptember végén« c. költeményének megzenésítése éreztették, hogy izig-vérig poéta a mosolygó szép asszony, aki a bodrogparti virágos kertek, muskátlis ablakok költészetét szólaltatja meg dalaiban. Sok ráadást kellett adnia az újrázó lelkes tapsok hő kívánságára. A szép műsor Emődy László elnök zárószavaivai ért véget, majd a Korona külön termében társas vacsora volt, amelynek keretében mély szántásu beszédek szövögették két vármegye kulturális együttműködésének szálait. Vietórisz József dr einök az újhelyi szereplőket méltatva mondott köszöntőt, a vendég irók nevében Emődy László ,majd Petrasovszky Leó méltatták a szabolcsiak Telkes fogadtatásának biztató és erősítő hatását, Szohor Pál főjegyző a városok kulturális kapcsolatának jelentőségéről beszélt, Mikecz ödön dr Zemplén romantikájának varázsát ecsetelte. Polinszky Pál dr kulturtanácsnok szellemes felköszöntőjében az újhelyiekről, mint a művészi munka modelljeiről beszélt, Péter Károly a magyar sors nagy kérdései során az összefogás és egy célra törés szükségességérői szólt lelkes beszédében, Vietórisz József dr a sajtót aposztrofálta, mire Vertse K. Andor, a Nyirvidék felelős szerkesztője válaszolt humorral átszőtt, derültséget keltő szavakban. Apollói szépségek, a Telki élet | VÁROS I MOZ6Ő — nuaummim iMMTO^—i—w— Hétfő, kedd, szerd Biró Lajos világhírű müve filmen, a Sárga liliom Főszerepben : Mindszenthy Tibor, Billie Dove, Huszár Pufi Kisérókép; Csokoládé hercegnő vígjáték aranyló derűje áradt a társas va- J sabbá és besugározta a további csorán, amely két szomszédos vár- I találkozások útját is megye kulturális életét fűzte szoro- | — Református Védőszövetség Dr. Kiss Ferenc debreceni egye tenn tanár előadása. Március hó 22-én délután 6 órakor az igeszomjas lelkek sokasága szorongásig megtö-tötte a ref. templomot. A gyülekezet lelkéből ieltörő XC. zsoltár égbeszárnyaló hangjai után dr. Bartók Jenő reflelkész bibliaolvasása, majd buzgó imája nyitotta (meg, emelte fel a sziveket s tette vágyakozóankészszé az elhintendő ma^vad befogadására. Lukács evangeliomának X. részébői az irgalmas szamaritánusról szóló példázat felolvasása után a ref. tanítóképző-intézet énekkara Szabó Gézának »BizodaIom Istenben« cimü 6 szólamu női karra irt templomi énekszerzeményét adta elő Szerző betanításában és vezetése mellett. Ezután az urasztala előtt Dr. Kiss Ferenc debreceni egyetemi tanár, illusztris előadó megkezdi széleskörű érdeklődést felkeltő, az irgalmas szamaritánus történetéhez fűződő előadását. Nem célja magyarázni e történetet, mert magyarázatra az nem szorul, csak három megragadó mozzanatot emei ki belőle. A mai élet országútja is tele van életroncsokkal,... anyagilag és erkölcsileg összetröt életekkel. Elhagyott, szenvedő, segélyreszorult emberekkel vannak tele sötét világunk utai; neveletlen árvák, támasznélküli özvegyek, elgyöngült aggok vergődnek tehetetlenül, "kifosztva, halotthalványan az útfélen szerte-szét. Borzalmas kép. Tennünk kell érettük valamit. Ám szinte zavarba ejt a kérdés-, hol, miként kezdjük a jó cselekedetet?! A félholtra vált áldozat mellett elmegy a lévita, elmegy a pap. Tehát azok. akiktől a iegnagyobb reménységgel, legtöbb joggai várhatta. hogy rajta segítsenek. Jórészt ez a helyzet ma is. Az illetékes állam, egyház és társadalom, ha nem hanyagolják iS ei egészen a munka mezőt, de arra nem ís vetik magukat egészen. Az államnak egyéb feladatai is vannak. Igaz, hogy a takarékosság elve is megköti kezét a mai nehéz viszonyok között, de az élet elesettjei, rokkantjai és kifosztottjai rovására takarékoskodást csak akkor értenők meg igazán, ha másutt is, igen közismert esetekben is látnók ugyanazt a takarékoskodást. A társadalomban is sok megindító kezdeményezés és munka konstatálható, de sokszor nem helyes úton-módon történik. Az evangélium olaját és borát sokszor öntik oda is, ahol nincs semmi seb. Hányszor dobnak ki jótékonyságcímén nagy összesítésben százezreket (bálok, bankettek, ünnepségek stb. alkalmával), amelyeknek csak felével is egész falvak nyomorát meg lehetne gyógyítani. Az egyház is nagyon szószerint veszi ma már a tanítás kötelességét. Megmutatja a tátongó sebeket, feí is hiv a munkára másokat, de maga csak sporadikusan tesz valamit. Még a templomi perselyt ís eivettük a szegényektől s közvetett adózás eszközévé formáltuk az egyházfenntartás szükségeire. A tanítást nyújtó, de nem cselekvő egyház c&ak fél munkát végez, csak egy irányban teljesiti kötelességét. A péidázat harmadik mozzanata az, hogy a samaritánus megáll, lenéz szenvedő felebarátjára, könyörül rajta, cselekszik. Szeretete nem merül ki vigasztaló szavakban, hanem sebet kötöz, segit, ment. Ezt akarja tenni az »Ors ágos Ret. Védöszövetség« is. Amit az illetékesek elmulasztottak, vagy azok csak részben végeztek, azt pótolni, illetve teljessé tenni. Célja kettős: egyfelől a meglevő intézményeket fogja megerősítem "(xKálvineumokí<, »Nagypénteki Ref. Társaság Árvaháza«, »Otthon Missió« stb.) Másfelől a ina mutatkozó szükségleteknek megfelelő uj alkotások (azilumok; gyógypedagógiai intézetek; otthonok az aggok, nyomorékok, vakok, siketnémák számára, munkaközvetítő szervek stb.) létrehozása. A »Védőszövetség« fiókja minden ref. gyülekezetben meg fog alakulni, hogy minden megkonfir* máit egyháztagot egy cselekedni akaró és tudó nagy áldozatos szeretetközségbe kapcsoljon bele. E szövetségnek négyféle tagja lesz. Alapitótag, ki egyszersmindenkorra 100 P-t fizet. A rendes tagok évi *4 P-t, mig a pártoló tagok évi 1 P-t fizetnek. Segitő. tagok, kik 1 P-n aluli tetszésszerinti évi összeg fizetésére vállalkoznak. A céi nem az, hogy egytől sokat, hanem hogy mindenkitől valamit. A Védőszövetség életrekeltésévet kapcsolatban kifogások merülhetnek fel egyesek részéről. Lesz, ki ugy véli, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok idején, mikor oly nagy a szegénység s nyomor mindenfelé: időszerűtlen. Ez a kifogás éppen a legmeggyőzőbb érv a Védőszövetség létrehozásának szükségessége mellett. Kifogás fesz az is, hogy megfelelő anyagi alap hiányában képtelenség a Védőszövetség megvalósításához hozzáke/deni. Az igygon dolkodó kishitűek azonban kihagyják számításukból az Istent; ki pedig ma is tu<i semmibői teremteni. — Az emberi alkotás Isten nélkül számtani hullák sorozata, melyeknek csupán csak ugy iesz értéke, ha elébe azt az egyetlen egyest, Istent odahelyezzük. A nagy ^ze e eta ko á'o'< létesüiése mind ezt példázza. Az emberi sz'iv egy nagy takarékpénztár. Isten a betevője, de a betéteket nem ő veszi ki. "hanem mások részére kiutalja. A földi vagyon nem a miénk, hanem Istené. Sáfárok vagyunk és ne m tulajdonotok. Isten kölcsön adta nekiink a \ agyont, mellyel" mint hitbizománnyai kell elszámolnunk azörgetés idején, hogy legalább a fölösleg azokhoz kerüljön, akinek a szükstges sincs meg. Sokán azt hozzák fel eiháritó indokul, hogy Jiiszen mi magunk is márói-holnapra tengődő szegények vagyunk Ne feledjük, hogv nincsen olyan szegény, ki a nálánál szegényebben nem segíthetne. — Feláldozni tudni, amikor szükséges amikor kopogtatnak Isten kiutaló levelével házad és Szived ajtaján: ez az Ur akarata szerint való cselekvés. A Védőszövetség is kopogtatni •og.. Vigyázzunk, hogy az áldozatos szeretet keskeny ösvényérői e pi:lanatban se térjünk le a nemtörődömség széles útjára, mely az önzés, szívtelen elzárkózottság állomásaihoz vezet. Jusson eszünkbe azon felebarátunk esete, kinek lelkét egy templomi beszéd meghalig'atása után gondolkodóba ejtette 'azon eshetőség. hogy a nála kopogtató nyomorult szegényben maga Jézus kér ételt, italt, ruházatot, megsegítést; s aki egy adott esetben így szó.t Önmagához: »Háíha igaz.-!« S.bár az első pillanatban meg habozott, hQgy segitsen-e embertársán, az alkalmatlan időben kopogtatón, már a másik percben megnyitja ajtaját s jót cselekszik....' > Hátha igaz.-: « IDr. Kiss Ferenc nagyhatású beszéde mély nyomokat hagyott, erős elhatározásokat szült a gyülekezet lelkében. Az égő sebek'gyógyítását szivén hordozó professzornak Isten áldotta beszéédért Dr. Kovách Elek kir. közjegyző, főgondnok meleg szavakban mondott benső köszön e tet azzaf az élő reménységgel zárva szavait, hogy a Védőszövetség a gyülekezet melegen érző szivére fog találni s tettek fogják bizonvitani, hogy Krisztus igaz követői vagyunk. * Itt említjük m^g. hogy a húsvéti "ünnepek után Dr. Ferenczy Károly kálvineumi ref. lelkész, a ref. canitónőképző-intézeti igazgató neje. a Leánykálvineum növendékeitől nagy, benső szeretettel körülrajongott »Kis-mamája« fog a Védőszövetség érdekében a nyiregyházi ref. családoknál a melegen érző szivekhez bekopogtatni. A Kálvineum iránt élő, munkálkodó nagy szeretete folytán a most Született eszme szépségeitől áthatva önként, szívességből vállalta el a református lelkek felkeresését s a Védőszövetségbe való taggyüjtés testileg-lelkileg nehéz, fárasztó feL" adatát. Gondoljon erre mindenki akkor, amidőn megjelenik a Védőszövetség taggyüjtője, Dr. Ferenczy Károiyné. a feltámadott Krisztus nevében : »Hátha igaz?!!« £ smos es *,x<t\ moxiogramm csaV\s ^omW-VL. s-z,. a\a\\ Vés-i&\.
