Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-29 / 72. szám

1931. raárciu> 29. JWlrfwrisáiL 11 GAZDAMELLÉKLET á mezőgazdaság megmentése és az iparfejlesztés Irta : t'riihwirth Mátyás, országgyűlési képviselő. A magyar közvélemény előtt fo- ! nyugalma, az ország biztos fejlődéír mneh 1 rAt nam.cTnKácn í'ii.-ic'yt • cp fiiQ"o* FI macrvar fr^LH mpcrmwnií'. lyik most két nagyszabású javaslat tárgyalása. Az egyik az iparfejlesztésről szól, a másik pedig a magyar föld megmentéséről szól. Mindkettő összefügg egymással és egy cseppet sincs ellentétben egy. mással. A magyar föld megmentése .és a magyar ipar fejlesztése teljesen egymás mellett kell, hogy haladjon, ha meg akarjuk szerezni ennek a gazdasági életnek a nyugalmát és egyensúlyát. Csonka hazánk területe Európának legsűrűbben lakott része. Mig Ausztriának lakossága négyzetkilométerenként 78 lélek, Svájcnak 74, Németországnak 72, addig hazánk területén négyzetkilométerenként több mint 93 ember lakik. Ilyen sürü lakosságot még a kimondottan ipari államok is nehezen birnak elAz adottság tehát magával hozza, hogy iparunk fejlesztésével komolyan foglalkozzunk, mert ez a lakosság csak ugy lesz képes a mezőgazdaságunk felesleges termelését felhasználni, ha rendes keresethez jut. Hazánk egyidőben é'éskamrája volt egész Európának és ami felesleges búzánkért, húsúnkért úgyszólván egész Európa versengett. Most azonban nagy gondjaink vannak ,mert azt a 3-4 millió mm. búzát és azt a , néhány 100.000 állatot sem tudjuk értékesiteni. Kevés ál amnak vannak tehát' ilyen nagy gondjai, mint nekünk és éppen ezért a magyar gazdasági válságot nemcsak agrár szempontból szabad néznünk, hanem szorosan az iparosodás szempontjából is. Az éremnek a másik oldaV hogy hazánkban évenként 500 millió pengő értékű olyan külföldi ipari cikk kerül elfogyasztásra, amelyet itt is elő lehetne állítani. Két nagy kérdés van tehát előttünk, az egyik megoldandó probléma annak a 3—• 4 milüó mm. búzának az eladása éja másik oldalon az 500 millió P •értékű ipari cikkeknek a kiszorítása -a forgalomból. A probléma egyszerű megoldása az volna, hogy ha azok az államok, amelyek nekünk szállítják a drága ipari cikkeket, ha azok átvennék tőlünk a felesleges búzánkat ,élelmiszereinket és állatainkat. Még nincs rendjén az, hogy külföldi államoknak adózunk drága ipari cikkekért és viszont ezek a

z államok hallani sem akarnak agrártorme'ésünk feleslegének átvételéről. Ezért kell összekapcsolnunk a két kérdés megoldását és a kérdéseknek a kivezető útját megtalálni, hogy a felesleges mezőgazdasági értékeinket csere a'akjában átadni azoknak, akik viszont eladják nekünk a saját és feles'eges ipari cikkeinket. Hazánknak tehát a gazdasági szanálása ezen az uton lehetséges és a gyógyulás csakis ennek a kérdésinek igazságos megoldásán a'apulhat. A magyar föld megmentése .elsőrendű érdeke az iparnak, viszont a mezőgazdáknak életbevágó kérdése, hogy- az ipari lakosság biztos megélhetéssel bírjon. Ezért neveztem a iparfejlesztési törvényíjavaslatot és a magyar föld megmentését célzó javaslatot szorosan egymásba fonódó "és egymással öszszefüggőknek. Csonkahazánk őslakosságának se függ a magyar föld megmentésétől, az ország jóléte, kulturális fejlődése, szociá is haladása függ pedig az adottságuk alapján felépülő iparfejlesztéstől. IA magyar államférfiak tehát minden törekvésük az kell, hogy le. gyen, hogy felesleges búzánkat, rozsunkat, állatunkat lehetőleg a szomszéd államokba elhelyezzék. Az európai népek közel 160 . millió mm. búzát hoznak be a tengeren túlról, holott Európa közepén csonka hazánk 3—4 millió mm. búzáját nem tudjuk eladni. Óriási nélkülözések közepette él az ország, amikor a megoldásnak az utjai megvannak adva. A velünk barátságban élő népek, melyek javarészt buzabehozata'ra rá vannak szorulva, saját érdeküknél fogva is nagy ban segítségünkre lehetnek a meW zőgazdasági válság megoldásában agrár kivitelünk rendszeres megorganízálására. A belső vonatkozásiban pedig jól átgondolt iparfejleszt. téssel a munkanélküliséget a legminimálisabbra lehet leszorítani. Kevés népnek adatott meg a megr oldásnak vi'ágos utja, mint nekünk, éppen ezért a magyar nemzetnek vezetői energiává', nagy kitartással képesek lesznek a földműves népünk nélkülözéseit, mezőgazdaságunk sülyedését megakadályozni és nagyszámú lakosságunk között a munkanélküliséget csökkenteni. Virágvasárnapi gondolatok gazdai megvilágításban Irta. Klár Dezső. Virágvasárnap magasztos, fenséges ünnepét ülő hívek, emlékezzetek. Gondolatok: e napon a nagy királyra, akinek útjára, bár zöldágakat szeldelnek, de békességet hoz népe javára. Békességet, s

ze«. retetet, megértést, kitartást, bizalmat. Röpke szavak, frázisok, szóvirágok ezek mind az ezer gonddal s bajjal vergődő gazda szemében, kineka z enyhe tavaszi szellő, a nyíló ibolya, a tavasz ébredése sem hozta meg az igazi munkakedvét, ki folyton-folyvást keserű panaszokat hallat, ki mindig elégedetlen, mert verejtékes munkája gyümölcsét megeszi a nagy kamat, s a hatalmas, szerint*, túlméretezett adminisztráció által kikényszeritett adó. Panasszal teli a levegő mindenütt, a sok kesergő lélek mindenkit okol, mindenkit hibáztat, gyűléseken, sajtóban keserű szemrehányásokkai illet minden vezetőt, feledve, hogy itt a tavasz, hiv a természet Szava, minden gazdálkodással foglalkozó embert vissza a foglalkozásához, a szabad természet ölén A tavasz a külső munka kezdetét jelenti a gazda életében, a fenséges, bár görönvös, sok-sok akadállyal telt, de a sok munka s szerencse esetén sikerrel kecsegtető próbálkozást. A hosszú téli estéken kigondolt s jól megfontolt eszmék, gondolatok a megvalósítás kezdetét vehetik A kertben a gyümölcsfa szakszerű permetezése, metszése, oltá

ra, trágyázása megindult-e már? Vájjon minden lehetőt elkövetett-e a kertész a rovar- és gomba betegségek légióinak támadása nem éri-e váratlanul? A kerti meiégágyak rendben vannak-e? Ha keseregve panaszolod, drágák a növényvédelmi szerek, készitett-e a gazda olcsó bordeauxi levet, petróleum emulziót. Ne sajnáljuk a gyümölcsfáktól a rájuk fordított fáradságot, megtérítik azok bőven, ha elemi csapás nem ér, megfizetnek termésükkel. Kinn a szántóföldön folyik-e már az igazi szakszerű munka? Jól trágyázott, de nem agyonszántott földbe vájjon vetik-e már a kellőképen előkészített elsőrendű vetőmagot. Vetőgumót vájjon csak egészségeset ültet-e ei a gazda? Vájjon állitott-e kísérleti parcellát a műtrágyák alapos tanulmányozására? Van-e, bár először kicsiben, kereskedelmi növény is vetve? Mák alá jól van-e előkészítve a tala^? A répa nem keriii-e "kizsarolt földbe, pár napraforgót ne sajnáljunk határsorjelzőnek. Állataink között is minden heÉvi termelés 120.000 db gyümölcsfa. 30.000 db diszfa és díszcserje. Díszfák: Tarka, vörös és ezüstlevelü juhar P 250, fehér nyir P l-50. Peliér nyir vöröslevelü, 1 éves oltás P 4'- Galagonya rózsaszínű, teltvirágu P 2 — Szomorú kőris P 2-— Teltvirágu vörös-fehér-tarkalevelfi alma, cseresznye, barack, szilva, mandula, körte 20 változatban P 1*50. Platán homokra rendkívül alkalmas P 350. Akác rózsaszínű, gömb P 2-—. Szomorúfűz aranyszínű P 150. Japán akác P 1— Tulipánfa 2 éves, ajánlatos fiatal korában ültetni P 3 - Hár9, ezüst levelű P 6— Közönséges P 4'— Díszcserjék: Bnddleía több fajtában, homokra rendkívül alkalmas, Japán birs, Ceanothus lila és rózsaszínű darabja 80 fillér. Deutzia 8 változatban, Jázmin, Rhus cotinus, Weigelia, Fagyai örökzöld darabonkint 50 fillér. Hibiscus 15 kiváló fajtában, Orgona oltott 35 változatban, Virgilia lutea darab.a 1 pengő. Magnólia 1 éves növény két fajtában darabja 2 pengő. Bazsarózsa oltott cserje 10 változatban darabja 3 pengő. Ezenkívül az összes gyümölcsfák, évelők. Kérjen árajánlat*'. Községek 1808-4 részére olcsó gyümölcs- és sorfák. lyén van-e? Szakszerű tenyészkivá'asztás, ojtás megtörtént-e már ? - Se szeri, se Száma a kérdéseknek, melyet joggal tehet fef 'bárki a panaszkodó, kesergő gazdához, ki c pénztelen világban azt vallja, hogy rajtam nem múlik; a gazda rossz helyzete ma nem gazdaságtechnikaí, hanem közgazdasági kérdés. Virágvasárnap ünnepén szálljunk magunkba, hogy bár kétségtelen siralmas helyzetünk közgazdasági természetű ís, de nekünk is van még oly sok égetően fontos tennivalónk, hogy ezek elmulasztása még nagyobb katasztrófát zúdíthat ránk. Szovjet Uumping, ötéves gazdasági programm, osztrák —német vámunió gondolata sarkaljon munkára minden magyar gazdát, s kitartással, szeretettel, bizalommal s fanatikus összetartással térjünk a cselekvés terére^ A helyes takarmányozással járó gondok leküzdése A takarmányozástan legfontotosabb vívmányai'közé tartozik az a felismerés, hogy álfataink etetése terén a legnagyobb hibát azzal követjük ei, ha nem adunk nekik a takarmányban elegendő fehérjét. Ez a felismerés igen icedveltté és általánossá tette a fehérjét tartalmazó pót takarmányok vásárlását és etetését. Ezek segítségével sokkai jobban értékesítjük a nagy tömeget adó, de kevés fehérjét tartalmazó takarmányokat. Csak» hogy manapság a mezőgazdasági' termények árának csökkentésével nem tart lépést ezek olcsóbbodása. Habár a gazda tudja, hogy milyen hasznos a takarmány fehérjetartalmának vásárolt póttakarmányokkal váló kikerekitése, a mai pénztelenség miatt beszerzésükről le kell mondania. Ilyen viszonyok közt nem lehet eléggé megbecsülni azokat a szántóföldön termeszthető, főként pillangósvirágú takarmányokat, amelyekben megfelelő mennyiségű, sőt egyes esetekben ennél is több fehérje van, ami lehetővé teszi fehér jében szegényebb takarmányok hozzákeverését és igy jobb értékesülését. Terjesszük kí ezek termesztését annyira, amennyire azt a gazdaság viszonyai megengedik. A takarmányok fehérjetartalmát okszerű műtrágyázással jelentékenyen növelhetjük, m'int ahogy nyerstermésük mennyiségét is fokozhatjuk. Pillangósvirágú növényeinknek hazai viszonyaink közt ritkán van szükségük más műtrágyára, mint foszforsavat tartalmazóra. A kat. holdanként adott 150—200 kg. szuperfoszfát pillangósvirágú takarmánynövényeinknek fehérjehozamát annyira fokozza, hogy foszforsavra erősen reagáló talajon a szuperfoszfát ára többszörösen megtérülhet. — Helyesen vezetett takarmánytermesztés okszerű műtrágyázással karöltve, a fehérjében gazdag, de aránylag drága póttakarmányok vá sárfását teljesen feleslegessé teheti, vagy beszerzésük szükségességét igen nagy mértékben csökkenti. E mellett azután a műtrágyázással a következő növények számára közvetfenül is gazdagítjuk a talajtde a pillangósok nagyobb mértékű nitrogéngyüjtése révén közvetve is szaporítjuk növényi táplálóanyagtartalmát.