Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-03-15 / 61. szám
19391. március 15. Míkyidék. mamsygxm Az alföldi tanitókör közgyűlésé Az Országos Izr. Tanítóegyesület Alföldi Fiókköre tanítók, tanügybarátok, iskolai elöljárók érdeidődésétől 'kisérve tartotta meg Nyíregyházán a hitközségi székház dísztermében VIII. közgyűlését. A fiókkör Hajdú-, Szabolcs-, Szatmár-, Bihar-, Békés- ós JászNagykunSzolnok vármegyék területén működő elemi iskolai tanítókat foglalja magába. De jelentek meg érdeklődő kartársak Pécsről, Miskolcról, "Budapestről. A gazdag tárgysorozatu és minden pontjában értékes lefolyású gyűlésről jelentjük : A Hiszekegy eléneklése után Lippe Tózsef elnök a leggondosabb nevelői érzelmektől sugalma*zott beszéddel nyitotta meg a gyűlést, üdvözölve a vendégeket és köri tagokat. A gyűlés tárgysorozata előtt Geiger Béla az iskolaszék és hitközség, Bodor Zsigmond a statusquo szervezetek, dr Tesiéry Károly a kir. tanfelügyelőség, Tóth György a Szabolcsi Álr. Tanítóegyesület, Schichtanz Annin az OTTE nevében üdvözölték a közgyűlést. Schichtanz Ármin, mint az Országos Tanítóegyesület elnöke,' áttcrt a tanítói üdülőház létesítését eredményező munkák eiősoro'ására; értékes fejtegetését adta a balatonfüredi üdülőház felépítésének. A tanítóság összefogása és erős akarata csodát alkotott. Stern József titkári jelentését a közgyűlés felolvasottnak vette és az Ertesitő-ben leendő közlését határozta el. Elnök fájdalommal jelentette be, hogy Kardosné Bállá Olga szolnoki tanítónő gyöngélkedése miatt nem jelenhetett meg, igy a tárgysorozatba vett »A testszervezet befolyása érzelem- és gondoiatvilágunkra« c. értekezése a közelebbi közgyűlésre marad. I Ezután szemináriumi fejezet illeszkedett be a közgyűlés tárgysorozatába. Goldberger Mózes nyíregyházi osztálytanító mutatta be | módszeres bibliatanitását a II. osztályban. Meggyőző érvekkei adta magyarázatát annak, mint lehet a bibliai szöveggel pezsditő életet teremteni, hogy a gyermek a bibliai szent tanokkal hithüséget, szülői szeretetet, embertársi becsülést vegyen magához. — Előre elkészített táblai szöveg és bibliai szines (Jákób álma, bujdosása) rajz került a nagy fekete táblára és gyermekek "szemléltek, olvastak, társalogtak tanítójukkal. Mindenesetre a bibliának emez uj módszerű ismertetése, figyelmet keltő formája, alkotó eleme, a mai fejlettebb elgondoásu pedagógiának. Kárpáti Sámuel pécsi igazgató-tanító szólalt fel és dicsérettel honorálta Goldberger Mózes módszeres tanítását. Hogy a gyermekekhez nem volt hangosabb, lármás szava, előnyére szolgál á tanításnak, mert igy vált lehetségessé a tanításban érzelmi skáláknak a fakasztása. Ezután következett Friedmann Bertalan igazgató-ianitó tanitása, aki bemutatta a módszeres bibliatanitássai elért eredményt a IV. osztályban. A tanítás célja jellemképzés és a vallásosságban való elmélyülés. Még mielőtt hozzá fogoLt volna művészi munkájának bemutatásához, bibliai téma kijelölésére fölkérte Kárpáti Sámuelt, aki a .szives kérésnek engedve, a bibliai leckét kijelölte. A gyermekek a kari ima elmondása után fogtak a munkához. Az elnök által fölszólított gyermek olvasta a bibliai szöveget és a szók értelmezése felől adtak, tanítójuknak vitázó kérdéseire értelmes feleletet, héber nyelvtani tájékozódásokról £uxa gyapjút óvja és színeit frissíti! elfogadott választ, miken látható örömet érzett dr Bernstein Béla főrabbi is. Egyik nagykállói kartárj örömmel 'látta Friedmann Bertalan tanitásában a bibliai héberszó magyarázat módszerét. Sikeréhez gratulált. Eme szép sikerű Szemináriumi oktatások után Fábián Ferenc debreceni 'hitközségi titkár értekezett »A zsidó naptár a tanitó kezében« cimen. Közben dr Bernstein Béla főrabbi kis füzeteibői osztottak ki példányokat, melyek Fábián értekezésének eredménytárát képezték. A zsidó csillagászok tudományos megállapításairól "igen figyelmet keltő módon mondott el Fábián mindent és aláníotta a tanítóságnak, hogy a gyermekeket, a heti naptar egybeállítására, — dr Bemscein tervezete szerint — szoktatni szíveskedjenek. Mennyire kedvesebb foglalkozás lesz ez a gyermeknek, mint a keresztrejtvények megfejtésén való fejtörés. A mélytartalmu előadásért a közgyűlés köszönettel adózott. Weinberger Mór debreceni igazgatótanitó »fonomimika a héber ábécé tanításában^ cimen tartott igen érdekes, szemléletes előadást. Előadó azzal 'kezdette szavait — krétával a kezében — metajku Pozsonyra, a kicsiny földmives falvakra és tanyákra, hanem még a külföldre is, ahol magyarok tartózkodtak. Mohón szivta magába minden magyar lélek e nemes áramlat üdvös levegőjét, amely üditőleg, bátoritó'ag hatott a lelkekre. A német fegye'em vaskeze sem aka dályozhatta meg azt, hogy a magyar nemzeti érzelem még az ország határán kivül tanyázó magyar ezredekhez is eljusson. A Kazinczy ünnep a magyar szellem ébredésének az ünnepe volt. Kossuth szava megelevenedik s a bécsi kormány németesitő törekvésével szemben hirdeti: A nemzet élni fog, amig tisztelni tudja nyelvét, zenéjét és öltözetét. Tüntetőleg nyomja rá a bélyegét e szellem a külsőre is. A frakk, köcsögkalap eltűnik. Magyar öltönyök, diszes kalpagok fog'alják cl helyüket. Magyar ruhában búsult, vagy örült ekkor a magyar. Még a tárogatók is előkerültek. A magyar zene akkordjainál lelkesedve járják a ropogós magyar táncot. Az arisztokrácia is mind a nők, mind a férfiak, tüntettek a magyar ruha viseletével. Ha kacagányos apáink sirjokból felkeltek volna —• amint azt egy akkori lap írja —• és látták volna e tarajos sarkantyús deli leventéket 'és a pártával ékesített hölgyeket, örömükben maguk is eljárták volna a magyar csárdást. A magyar ruha még Bécsben is tüntető ég szerepelt. Elnyomatásunk eme gyászos heyére is eljut a tüntetés hire. A nemzeti szellem megacélosodásának örvendetes jele az, amikor a negyventagu protestáns küldöttség, az eddigi köcsögka apos s frakkos öltözetet mellőzve, teljes magyar díszben je'ent meg a bécsi udvarban. Büszkén, lángoló arccal léptek Rechberg miniszter dé, aki csak terrorizáló hangon, gúnyos közönnyel beszélt velük. A császár pedig, nem is fogadta őket. A küldöttség tagjai ebben a díszruhában jelentek meg az udvari színházban is. Csodá atos vakmerőség volt ez a bécsi udvarral szemben. A jó bécsiek elszörnyülködtek ezen a vakmerőségen. Hogy mennyire gyűlöltté lett az idegen ruha viselete a magyarok előtt, azt legjobban bizonyítja és tanulságosan jellemzi Kövessy magyar bűvész esete, aki Marosvásárhelyt bűvész mutatványához nem tudott köcsögka'apot kapni. Gyűlöltté le.t minden, ami idegen. A magyar ruha, a magyar szinek győzedelmeskedtek. A nemzet megértve a költőt, eldobja min den vágyát, mely külföldhöz ragadta. Csak magyarul mindent —mondották — hiszen magyarok vagyunk. Magyarul beszéltek. Mind a nők, mind a férfiak, szinte tüntetőleg viselték a magyar ruhát. Az utcán, temp'omba, színházba, magyar ruhában jártak. Csak a császá ri hivatalnok nem vehette fel a diszes magyar dolmányt, az Ízléses magyar ruhadarabokat. Nem is volt ezért seho'áem megállása. Az utcán gunykacaj között, ujjal mutattak reá mindenki. A nemzet hazafias érzülete eljutott Turinba is, ahol Kossuth apánk boldogan és reménykedve nézett sokat szenvedett hazája felé, amelynek egén ismét rózsaszínű felhők úsztak s biztatva intettek felé: Xe félj, Kossuth Apánk, lesz még boldog, független és szabad Magyarország! Érdekes, a lapokban a nemzeti szellemnek eme megnyilatkozásáról nagyon keveset lehetett olvasni. A lapok akkor nem lehettek hü tükrei a nemzeti életnek. Egy olyan fontos mozzanatról, mint pl. a Kazinczy ünnepség volt, csak szürke kis hírben, tartózkodással emlékeztek meg. Sokszor a közlemény nem is felelt fneg a tényeknek. , Nagyon tanulságosan világítja meg ezt Scitovszky bibornok pri- j más félszázados papi jubileuma alkalmával tartott ünnepség. A fényes ünnepségen megjelent Albrecht főherceg, Reuscher bécsi érsek, az egyházi és vi ági méltóságok, továbbá konzervatív notabilitások egész sora. S ezért mégis szép felköszöntők hangzotlak fel. Gróf Cziráky pedig — kinek hazafias érzüéttől á'hatott szavait háromszor szakították meg — "beszédét Vörösmarty: »Megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazám« szavaival fejezte be. Mit jelentett ez akkor a »magas« bécsi urak előtt. Olyan bátor, olyan váratlan s olyan csattanós je'enet v olt ez, hogy Reuscher bécsi érsek e'sápadva s rendkívül megrémül", e mondotta »magas« szom szédainak: > Hisz ez lázítás!« Ezzel szemben a lapokban azt olvassuk, hogy az ünnepség a legszebb rendben, a legépületesebb lelkesedéssel, a legméltóbb) fényinyel szerencsésen ment végbe. Bécsben is nagy megütközést keltett ez az ünnepség. Nem rettent meg ettő' a nemzeti érzület. A nemzet: »Nem tágítani bármely körülmények között a haza iránti szeretetben, a reményben, •jövő irámit s a hitben szent ügyünk iránt« jelszóval, mely a Kazinczy ünnepségen gróf Dessewffy Emil ajkáról hangzott el —- büszkén és bátran nézett a jövőbe- S ezután nem volt olyan ünnepség, olyan megnyilatkozási alkalom, amely ünnepi szint ne öltött volna. Olyan erőre emelkedett ez a lelkesedés, hogy az osztrák lapok is belátták, hogy ame v nemzetnek fennmaradása, nemzeti léte, függetlensége állandó ostromnak van kitéve, az helyesen teszi, ha semmit sem hanyagol el, amivel nemzeti egyéniségét kimutathatja .Belátták, hogy van magyar kérdés és ezzel számolni kell. Ezután a Bach-korszak terrorizmusa fojtogatta a nemzet lélekzetét. Szómoru korszak volt ez. »Sokra sir, sokra vak börtön borul* Kik éfiiní , járunk busán, szótlanul; Van, aki felkél és sírván, megyen Uj hont keresni tul "a tengeren.« A magyar érzület e terrorizmust egyhangúlag »tisztelettel félreértettem S amikor a kormány az »önkormányzatbiztositás« címen a protestánsok egyházi és iskolai önkormányzatára halálos csapást fnért, a nemzet párt- és valláskülönbség nélkül tömörült a magyar jog szent zászlaja alá s ezzel egy ujabb szép lapot fűzött a kölcsönös türelem és a testvéri szeretet könyvéhez... Ekkor kitört a három millió protestáns ajkáról: Nem engedünk! A nemzet többi milliója pedig hozzákiáltotta: ÁHunk mellettetek, testvérek, ne engedjetek!! Az ébredő szellem egyetemessége nyilatkozik meg ekkor. Ilyen volt hazánk helyzete a vil-