Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-15 / 61. szám

jNlfÍHYIDÉK. 19391. március 15. • • M | | | r | | A mai súlyos gazdasági viszonyokat ellensúlyozni akarom és az 1531 H0 0V6KIIOVB ÍÍIBDB IIVI^I VII Mgj vlli a« w v • lésesebb és legkülönlegesebb kivitelben készülnek. női-divat szalon. (hogy ő a magyar ábécéhez hasz­nált mesével 'tanítja a héberbetiit is. £s ezt a megállapítását könnyű módon szemlélhetővé is tette. A haífgatóság soraiból hangzottak röpke szóiások: ícrclekesx, — >,ta­lálós — miből az elnök megal­kotta az ítéletet és Weinberger Mór értékes előadásáért, mellyel aranyhidat vont a magyar és hé­ber ábcce oktatási módszere fö­lött, a közgyűlés köszönetét iktat­tatja jegyzőkönyvbe. A tanügyi sajtó képviseletében a gyűlésen eleitől végig jelen volt Bökényi Dániel szerkesztő kért engedélyt nyilatkozattételre. Bár abbeli mi­nőségben is, mint egyik felvidéki elnémított Ált. Tanítóegyesület el­nöke üdvözlő szókkal közeledhetne az elnökséghez, ehelyett azonban csak a közgyűlési végzett munka szép sikerére mutatva, kéri az Alföldi hazafias tanitókörre Isten­nek áldását. A közgyűlés tagjait a hitközség pompás ebéddel vendégelte meg. Az Alföldi fiókkör oly szép siker­rel lezajlott munkanapjának meg­rendezése, Neumann Albert alel­nök és a helybeli tagtársak figyel­mes, mindenre kiterjedő agilitá­suknak köszönhető. Az iskolafenn­tartó egyházközség és iskolaszék elöljárósága osztozik a tantestü­fettei 'a fáradozásban, áldozat­készségben, a kitermelt felkiszép­ségek learatásában. Igy van az jól lés rendjén. ' Szabolcsi rovások írja: Kállay András Okosabban tennék az újdonsült képviselőjelöltek, ha nem kajtat­nák annyira a választások időpont­ját; jobb ha az ember nem tudja előre, hogy mikor muszáj nyomo­rultul elpusztulni. Mert, lám a szépséges Miss Hungária is kitérő választ ka­pott. Mit akarnak hát akkor a gyá­rilag, nagyban egy fazonra előállí­tott képviselőjelölt figurák ? De azért, ha a bájos Miss felöl­tötte volna Artomisnak, a vadászat istennőjének Diána csillagos jel­mezét, ha elszállótt volna a radvá­nyi sötét erdőbe, és oda dirigálta volna a rengeteg összes vadjait, hát egészen más elbánásban fésze­siilt volna. Azt súgta volna Miniszterelnö­künk az istennő fülébe, amit néhai • Báró Bánffy Dezső a kilencvenes I évek Miniszterelnöke mondott egy német újságírónak, aki őt szintén a választások terminusára nézve in­terjuholta : »Übermorgen, Kleindienstag, Kalbhaut abrichungs Freitag«. Hol­napután kis kedden, bornyu nyúzó Pénteken. Iparfejlesztés, föld tehermentesí­tés, a buza árának lehető emelése, azt mondják az ellenzéken, hogy csak kortesfogás; okos és becsüle­tes kortesfogás; van ellenben huta és piszkos kortesfogás is, amikor az ország rettenetes helyzetét, a nép nyomorát, tudatlanságát és hiszé­kenységét hazudozásokkal kortes célokra kihasználják. Ha a pénzügyi atmoszférát év­tizedes munkával megteremteni tud­ta a kormány az ilyen kortes javas­latok teljesüléséhez, mint öreg kor­ELLEN Tnigrfjexcuc , áMiMögét^ ti&sztiCCct) •lAPtfATÓ GVÓGVSZKRTÁMKBAn ÍS DR06EIUAKBAN tes, — aki mindég nyerő párton voltam —, bátorkodom néhány bakti fogást szives figyelmébe aján­lani : Nagyobb gondot és áldozatokat a legszegényebb nép egészségére; a falusi nép adóztatásának teljesen más alapokra fektetése; adómentes létminimum létesítése, a progresszív jövedelmi adózásnak francia és angol mintára behozatala. Állami­lag tagosítás és térképezés. Ujabba szervek felállítása nélkül mellőzve ankettokat, bizottságokat és az ezekkel járó nagyképűek meg­hallgatását, gyorsan kell cseleked­ni, ahogy azt a nemes cél megkö­veteli és a jó kortesnek véribe kell hogy legyen. De nem győzőm eléggé hangsú­lyozni, hogy az ilyen valóban ál­dásos honmentőnek Ígérkező mun­ka megzavarását, veszélyeztetését a kormánynak a külföld előtt le­járatását, azonnali letartóztatással és börtönnel kell büntetni. Ezt kö­veteli a kormánytól a Nemzet ösz­szességének élni akarása. Az észszerüségi kormánybiztos még mindég nem olvastatott ka­talógust a minisztériumokban. Pe­dig legalább hajnali tiz órakor meg ellkene tartani a névsorol­vasást; addig a kormánybiztos egyetemi tanár tartatna előadást a várakozó feleknek a birkatüre­lem észszerüségéről. MES lafankrai béke után. Az emigráció utján, melynek agilis vezére az őszülő Kossuth volt, a magyar kér­dés, függetlenségünk visszaszerzi se eljutott mindazon hatalmi kö­rökbe, melyeknél érdektalálkozás eshetőségére számíthattunk. És a villafrancai békekötés évét követő öntudatos erőkifejtés meg­nyilatkozása volt a nagy március első megünneplése is 1860-ban. Véres március 15-e volt ez, Kos­suth emlékiratában ezt írja róla: Az egyetemi ifjúság nagyszerű, de egészen békés természetű tün­tetést rendezett Pest utcáin az emlékezetes nap évfordulójának al­kalmából. Gyásszal és imával ; akarta megtisztelni azoknak az emlékezetét, akik áldozatul estek a hazáért. Sírjukat is meg akarta koszorúzni. Prottman, cseh rend­őrfőnök brutális intézkedésére a rendőrök a tömegbe lőttek s Fo­rinyák Géza joghallgatót halálra sebezték. A március 15-iki ünnep­ség, a nemzeti "szellem ébredése, Forinyák temetésénéi pedig az éb­redő szellem egyetemessége nyi­latkozott. • Az egész főváros elkísérte utol­só útjára a nagy március áldoza­tát... Nagy tanulságot nyújtanak e tények. Élénken bizonyítják, hogy a világosi fegyverletétel nem bírta a magyar kérdést kitörölni az euró pai" kérdések soraiból. Hömpölyög az élet árja s annak minden habverése a röppenő per­cek hiegujiiló gondjaival egy-egy réteget borit ,a múltnak emlékeze­tére, de a nemzeti ellenállás dicső eseményei sohasem homályosodhat rmk el. Éltek, hatottak és lelkesí­tettek ezek az események a kiegye zést követő években. Ez a lelke­sedés, ez az öntudatos nemzeti törekvés bámulatos eredményt ért ei. 'Még az idegenek is csodálkoz­tak a magyar szellem, a magyar ész elevenségén, mely boldogságá­nak megszerzéséért olyan sok szé­pet és művészit alkotott. Minden magyar boldogan haladt azon az utón, mely 'Kossuth álmának meg­valósulásához, a szabad, függet­len és boldog Magyarország felépí­téséhez veetett. Fájdalom, a világszellem azon­ban megakadályozta Kossuth ál­mának teljes megvalósulását. A vi­lágháború megszakította azt az utat, amely Magyarország újjá­építéséhez vezetett volna. Triánon letörte legfényesebb korszakát tör­ténelmünknek s a mai lesujtóan szomorú időt eredményezte. Ebben a gyászban sem szabad elcsüggednünk. A mult tanulság­ként ált előttünk s utmutatóuf szói gál h jövőnek. A jövendőbe nem pillanthatunk be. Titkát homály fétli, de mi is alakitói vagyunk formálói lehetünk ennek a jövőnek.' A sivárnak látszó jelenben kell lel­kesedéssel dolgoznunk" és tanul­nunk. Merítsünk erőt és önbizal­mat a világos utáni idők csodatevő eerjéből, a nagy véres márciusból s az elnyomatás korának lelkese­déséből, hőstetteiből. Merítsünk erőt Kossuth mártiromságábó" s törhetetlen nagy hitéből". A MŰVÉSZ ECSETJE Mintha Művész ihletett ecsetje festette volna, olyan kalapot készit Walterné szalonja. (Walterné és Horváthné kalapüz­lete, róm. kath. bérpalota Beth­len-u. 2.) Március 15 '* Irta : H. Fejér Ignác. Ébredjetek sirok, eltemetett álmok, Vérhajnalbankelő tüzes égvillámok 1 Dicső scytha népek nemes magyar vére, Ébredj ! mert magyar vagy, fojtogatnak érte .. Lóra ült irigység, Bécs utazik rátok, Kész a keresztfátok ; Életet a sirtól hiába is vártok ! Boszus égből leszállt március idusa, Keserű poharát az idő kiitta. Villámok a földet tűzkohóba fogták. Ifjúság tüzétől lángra gyúlt az ország. Véreskard sikolya Lehel kürtbe szállott, Szabadon kiáltott : Isten a magyarnak nem adott rabláncot ! Elhagyottat mindig maga Isten védte, Szivén ápolt kigyó most is ellensége. Győzött is a magyar, hullarendet vágott : Rác, oláh, az osztrák futott merre látott. Ám a sárga Bécset jégkolosszus védte, Sorsunk bús pecsétje : Világos a babért szivünkről letépte. Görgeteg nem áll meg, baí se jár magába, Vérnyomon az osztrák halál útját járta ... Véres imádság volt 6ok szemétdomb mélye, Tizenhárom hőst is vértanúság érte. De mig Árpád földét az ős Duna járja, Magyar lép reája : Örökzöld lesz mindig nemzet golgotája. Szabadság : a Turul, hadak útját járja, Hímzett szivárvány, mely az ég koronája, — Délibáb a rónán — ezer évnek könye, Magyar siralomból hosezu idő szőtte. 1 Szabadság-vértanuk áldozatos vére, Szentelt ereklyéje : Dicső, nemes élet halni is tud érte. Véres bosszút őriz — Arad golgotája, Mohos sirok árnya Árpád földét járja. Érckaroknak útját tüzes felhő méri, Eget kér a rablánc az uj, mint a régi. * De hajnal lesz az éj, gyöngy, aramy a reggel, Légdalos ha felkel : Boldog lesz még egykor minden: magyar ember. • 1 1 • .;.-ri >

Next

/
Oldalképek
Tartalom