Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-08 / 5. szám

Miért nincs olcsó pénz ? A Newyorki Jegybank közvetlenül az újesztendő előtt meglepetésszerűen két szá/a'ékia mérsékelte a váltóleszámitolási kamatlábat s ugy hírlik, jpogy rövidesen ismét olcsóbbá teszi Amerika a pénzt, aminek következtében pem hosszú idő múlva esetleg másfél, vagy egy és háromnegyed százalékos kamatláb mellett fogja kihelyezni Amerika a tőkéit. A tiz. meg a tizennégy százalékos kamatlábai tövébői a magyar gazdasági élet kissé szédülten tekint az amerikai két s az angoi három százalékos pénzre s gyers számítás után nem nehéz megállapítani. hogy ha az amerikai két és fél és az angol bárom százalékos pénzből tíz és tizennégy százalékos lett mire hozzánk ért, az amerikai uj. két százalékos kamat mellett legfeljebb 9 és fél, 13 és fél százalék lesz akkor, mire a pénz mihozzánk elér. És itt van a magyar gazdasági élet mindennél szörnyűbb válságának egyik alapia. Mert — hogy csak a mezőgazdaságot vegyük — 3 magyar agrártermékeknek nemcsak Amerika megnagyobbodott és a végsőkig kihasznált termelőterületeinek termékeivei kell megküzdenie. hanem amig az amerikai farmer kétszázalékos pénzzel tudja átmenteni magát a búzaválság utáni jobb időkre, ami az amerikai mezőgazdaság két és fél—három százalékos jövedelmezősége mellett is plusszal iár 4fiddig a magyar földműves egy sokkalta rgélyebb .és íjusztitóbb válság végét 10—14 százalékos pénzzel, ha ugyan azt a 10—14 százalékos jsénzt is megkapja. Olyan képtelen távolság van tehát a mai hitelviszonyok mellett az amerikai és a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége és ellenálló ereje között, a

mi jóidőre áthidalhatatlannak s éppen az ,át" hidalnatatlanság miatt a magyar föld jövője merőben kilátástalannak látszik. E viszonyok közepette a magyar hitelszerveknek kellene minden erejükkei a mezőgazdaság érdekében sorompóba lépniök. Ezt a sorompóbalépést azonban hiába vártuk eddig is — ugy látszik — hiába várjuk ezután is. Amerika fölösleges aranya el fogja kerülni ' gyarországot s érezni fogjuk továbbra js. hogy a magyar gazdasági élet fölött, mint szuverén, uralkodik a pénz. A pénz, ami nincs és amelyre nincs is sok kilátás. jWVfRYIDáK. I á Sóstó a Tiszántúl egyik jelentós természeti 'kincse, amely megfelelő kiépítés esetén nagy ! tömeget vonzana ide A debreceni kereskedelmi és iparkamara elnöke a Tiszántúl közgazdasági életének fejlesztéséről Üzleti könyvek nagy választékban, nagyon olcsón kaphatók az Ujságboltbsn. 1 — Kivonták a forgalomból a pa-i pirötpengösöket. Az óesztendőve' aj papirötpengősök is elmultak, ötös" ben ezután már csak a csengő ezüst járja... Mert kevés van belőle. Tegnap még egy-két ember sietett túladni papirötösén. Ebbeli igyekezetét mindenkinek siker koronázta. mert hát hiába ment ki a divatból a papir: pénz-pénz! És mf baja lehet az embernek, ha nyakában marad egy-két-kilenc darab papirötös? Beváltja még a Nemzeti... 1 ! . A Nyirvidék már több izben hangoztatta, hogy Nyiregyháza fejlődése megakad, ha nem indul meg az okszerű indusztriálódás. ha nem létesülnek a környék mezőgazdasági termeivényeit feldolgozó ipari üzemek, jia nem épülnek gyárak a Nyirség fővárosában. Most Sesztina Jenő felsőházi tag a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ipari termelés decentralizálását, a Tiszántúl kincseinek kiaknázását sürgető, — rendkívül figyelemreméltó cikkben erősiti meg lapunk több izben hangoztatott álláspontját. Sesztina helyesen állapítja meg, amikor cikkében leszögezi, hogy az ország közgazdasági élete csak akkor lehet egészséges^ ha a termelő erők egyenletes elosztódását biztosítjuk az országban. Nálunk, ahol Budapest hatalmas ipari termelésével szemben a vidék gazdasági termelése százszázalékban a mező>gazdaság területére korláto' zódott._ szó sem lehet a teitnlelő erők egyenletes, egészséges etosztódásáról. Ml a teendő? Meg kell kezdem ha'adéktaJa nui a vidék iparosítását. I Ez a Tiszántúlon, amely terület rendkívül gazdag természeti kincsekben könnyen megvalósítható. Ott vannak a hajdúszoboszlói és a szolnoki gyógyfürdők és - v 'i ott van a nyíregyházi Sóstó, amely megfelelő kiépítés esetén nagy tömegeket vonzana a városba 1 és felpezsdítené közgazdasági életét. Hajdúszoboszlót fűteni lehetne a földgázzal, de hatalmas és ma még kihasználatlan földgáztömegek vannak Karcagon és Püspökladányban is. Ennek a hatalmas energiaforrásnak kihasználásával ipari centrumok létesíthetők. Ott van a Hortobágy amely ma is, mint valami egzotikus és varázslatos fogalom él a külföldiek lelkében. Ezeknek a romantikára hajló lelkeknek illúzióját raffmált berendezkedések fokozhatják és ha látogatók száma megsokszorozódik, az idegenforgalmat kiaknázhatja a kulturális intézményekben gazdag Debrecen más uton is. Meg kellene indítani a Tiszántúlon a gyáripari termelést, . I és pedig a mezőgazdasági termel* vények feldolgozásával, szeszgyárak és más ipartelepek létesítésével. Ki kell építeni a forgalmat biztosító utakat a Duna—Tisza—Körös csatornát, j meg kell építeni Tiszapolgárnál a Tiszahídat. ; • r ; : •:; i ! l Rövid időn belül bele keli kapcsolódnia a Tiszántúlnak a repülőforgalomba is. Meg kell építeni Nyíregyházához hasonlóan a debreceni repülőteret. I Megfelelő ipar, idegenforgalom, közlekedési eszközök jósága a tiszántúli közgazdasági élet fellendülésének feltételei. A tiszántúli lélek a sorozatos csapások súlya alatt megkeményedett, de igy is várja a jobb magyar jövendőt. Ez Sesztina cikkének gondolatmenete. amelyről nagy örömmel veszünk tudomást. Mindig panaszkodunk, de programmot adó, a kibontakozás útját megjelölő hang alig hallható. A debreceni kamara elnöke megjelölte az utat, amelyre lépve alapot rakunk egy uj élet felépítéséhez. 1931. január 7. tej. a baromfi, a tojás, nem

1 tudja. a gazda beszállítani a piacra, mert az utak oly rosszak, hogy nem jut jbe a tanyáról a községbe vagy városba^ ahol termékeit értékesíthetné. Eljutottunk tehát a nagy probléma megoldásához. Az utaknál kell a kormánynak a dolgot megfognia. Mindenekelőtt utakat kell építenie és pedig nemcsak a főútvonalakat^ hanem az éppen olyan fontos tanyai utakat, mert ezek nélkül a magyar vidék sohase vá'ik életképessé. Az utak építése egy csapásra megjavítaná a magyar vidék életerejét és 24 óra alatt munkához juttatná azt a sokszázezer munkanélkülit akiknek sorsa ma oly ke. serves gondot okoz minden lelkiismeretes magyar embernek. 380 millióval szaporodott a magyar föld terhe egy év alatt & termés értéke 824 millióval lett kevesebb A kormánynak már nem- kell újévi programon a fejét törnie. A Statisztikai Szemle megjelölte a tennivalót. Azt látjuk ugyanis, hogy 1930-han, egy év alatt, pontosan 380 nillló pengővel emelkedett a magyar föld terhe, mig a fcer melt értékek összege 824 millióval zuhant ugyanezen idő alatt. i Még 1928 végén a bekebelezett terhek 1161 milliót tettek ki, 1929 december havában pedig már 1 541 millióra rúgott a bekebelezett adóságok összege. Ez a kép tárul elénk az egyik oldalon, a másik oldalon pedig 13 kaposvári munkanélküliek, akik arra kérik az ügyészt, hogy csukassa le őket. A földbirtok gondja, a gazda tőkehiánya okozza elsősorban a munkanélküliséget. Mert ha egyszer a gazdának nincs pénze, nem művelheti a földet és nem tudja foglalkoztatni a munkáskezeket. Az adó nem csökkent. Az ipari cikkek ára emelkedett. E téren tehát nincs megtakarítási lehető^ ség. Maradna utolsó mentségül a föld megjavítása és jobb kihasználása, gabona helyett magasabb hasznot hajtó ipari növények termelése. Igen ám, de ehhez újra pénz kell. Már pedig ujabb kölcsönt az egyszer megterhelt ingatlan egyáltalán nem vagy csak elviselhetetlen uzsorakamatra kaphat. Ipari növényi termelne a gazda, baromfit tartana, hogy így segítsen talpraállitani a megrekedt gazdaságot. De nem tudja terveit végrehajtani, mert nincs járható utja. k Kora ősztől késő tavaszig az or szág legtöbb vidék^ még üres szekérrel sem közelíthető meg. Sárten ger minden, ameddig a szem ellát. Hiába volna tehát ott a A kék angyal ünnepélyes bemutatója pénteken lesz az ápollóban Heinrich Mann kitűnő drámája amelyből az Ufá-nak ez a legújabb hangos filmje készült, a mi közönségünk előtt is jól ismert. Ronda tanár ur címen jelent meg magyar nyelven a könyv, amely egy vidéki gimnáziumi tanár rettentő tragédiáját tárja elénk. A professzor nemes szándékát keresztülhúzza a sors és önmaga kerül abba a borzalmas fertőbe, amelyből növendékeit meg akarja > menteni. Az Erich Pommer-produkció legújabb hangos filmje attrakcionális értékű és irodalmi kvalitású a legemberibb dráma hatását keltik a nézőben. Joseph von Sternberg rendezte a filmet konzseniális művészettel, kiemelve az eredeti mű minden nüánszát és tendenciáját. A főszereplők közül talán legelsősorban Marlene Dietrich nevét kell említenünk. Az az ellenszenves figura, amelyet alakit, egyenesen szimpatikussá lesz a néző előtt, olyan biztos művészettel érzékelteti Marlene Dietrich a vidéki sanzonétnekesnő züllött alakját. Emil Jannimgs, a tanár szerepében remekel és minden eddigi alakítását felülmúlja. Az Apolló közönsége lázas izgalommal várja ezt az uj hangos Ufa attrakciót, amely ugy irodalmi, mint művészi, nemkülönben technikai tekintetben a legkifogástalanabb munka és kétségtelen, hogy a legszebb siker előtt áll. Ezért is ajánlatos jegyekről előre gondoskodni. — Budapesten, a Központi Szállodát (Centrál), melyet Pallai Miksa. a Grand Hotel Esplanade, István király. Deák Ferenc szállodák volt tulajdonosa vett át, lapunk olvasóinak melegen ajánljuk. — A polgári családoknak ez az egyik legismertebb fővárosi otthona alig 2 percnyire a Keleti pályaudvartól, újonnan berendezve, gőzfűtéssel, hideg-meleg vízzel, telefonnal, rádióval várja vidéki és külföldi vendégeit. A főváros idegenforgalmának nagy nyeresége az uj vezetés alatt álló szálloda, mely ben a polgári árak mellett már 5, pengőtől kezdve kaphatók szobák. 1 342313 L _

_ szükségletét Nagy Kálmántól, Árpád-u. 4. (Telefon 40. l^O 16! 65 SZen szerezze b

e» aki a telefonálás d

iJát visszatéríti, — a tüzelő anyagot házhoz szállítja. 7052—0