Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-08 / 5. szám

1931. január 7. wmmmmmm JNtlrfRYIDÍK. SPORT Vasárnap délelőtt nagygyűlés lesz a városháza kistermében az ÉKLáSz megalakítása érdekeben Megtelt a pohár — alakult ki az általános vélemény — a f. hó 4-én tartott első clubközi értekezleten. ahol városunk vezető klubjai beszélték meg az alakítandó É. K. L. A. Sz. ügyét. Érthető elkeseredést szült egyesületeinkben a K. L. A. Sz. legutóbbi határozata. mellyel ketté osztotta a jelenlegi bajnokság résztvevőit, mely intézkedésével valósággal megásta egyesületeink sírját, melyben azon ban azok rtem fekszenek bele, hanem az érdekeltek a Nyirvidékben megjelent kezdeményező cikkeinkben kifejtett eszmék szerint egysé.gesen foglalnak álláspontot és büszke öntudattal kiáltják oda : elég, ne tovább ! ! Évekre visszamenőleg átlapoztuk a Nyirvidék számait, melyekben gyakran találkozunk olyan cikkekkel, hol a Debrecen által úgynevezett »vidéki egyesületek« cletre-halálra küzjdenek a K. L. A. Sz. olyan tervei és határozatai ellen, melyek klubjainkat működésében, létalapjában veszélyeztetik. Már 1924 aug. 31-i számunkban találkozunk összes városunkbeli egyesületeink vezetőinek állásfoglalásával az akkor fenyegetett közös kassza tervedével szemben s igy megy ez azóta, sőt még azelőttről évek óta. Okosan teszik egyesületeink, hogy most végre olya® lépésre szánták el magukat, melylyel minden időkre megszüntetik ezt a lehetetlen állapotot 1 Egyesületeink most már állják a K. L. A. Sz. áltai provokált harcot, melyet minden áron diadallal is akarnak befejezni, ugy ,hogy az javát és fejlődési lehhetőségét biztosítsa a K. L. A. Sz. mostani sport gyarmatának. A fentemiitett előzetes megbeszélést f. hó 11-én d. e. fél 11 órai kezdettel köve i a városháza kistermében az összes érdekelt egyesületek képviseletével össze, hivott nagy gyűlés, melyen résztvesznek városunk kulturtanácsnoka, továbbá a vármegyei, valamint a városi testnevelési felügyelő "is. Jól esik látnunk, hogy klubjainknak a

z egyetemes magyar sport fejlesztését célzó mozgalmát felkarolják illetékes hatóságaink, mely egymagában is oly erkölcsi erőnek záloga, melynek segítségével előre is biztosítva van az ügy sikere. Az előkészítő-bizottság élénk tevékenységet fejt ki a vasárnapi nagygyűlés érdekében és előrelátható, hogy vasárnap városunk olyan sportbéli megmozdulás színhelye lesz, melyre fel fog figyelni nemcsak Keletmagyarország, de hazánk egész labdarugó sporttársadalma ! Nyomtatványok készítését, könyvek bekötését jutányos áron, gummi bélyegzők készítését eredeti gyári áron vállalja a JÓBA-nyomda Nyíregyházán, Széchenyi-út 9. sz Látogatás a nyíregyházi Takarékosság hítelirodájában Takarékoskodjunk! — Ez a gondolat lépett előtérbe az elmúlt évben. Sok cikkíró, gondolkozó vitatkozott a lapok hasábjain ezen a témán. Voltak, akik a takarékosságot ugy értelmezték, hogy senki se vásároljon, mindenki rakja össze filléreit éljen zsugori módra. Ma már tudjuk, hogy ez a gondolkodás helytelen, mert ha ez megvalósulna, megbénulna az ország kereskedelme, ipara. Igen. Takarékoskodnunk kell. De ugy. hogy helyesen, okszerűen vásároljuk be szükségleteinket, hogy ne adósodjunk el, hogy anyagi helyzetünk stabiitását állandósítsuk. Hiszen van olyan nagyszerű intézményünk, amely tagjainak anyagi egyensúlyát állandóan biztosítani tudja, anélkül, hogy ezekkel a tagoknak a legkevesebb gondot is okozna. Ez az intézmény a »Takarékosság« hiteliroda, amely fennállása óta hatalmas üzleti sikert ért. el nemcsak itt, hanem az ország többi nagy vidéki városában is. — Munkatársunk most hosszabb beszélgetést folytatott a Takarékosság igazgatójával, aki az alábbiakban nyilatkozott a Takarékosság jelenlegi helyzetéről és célkitűzéseiről : — Miért alakítottuk meg a Takarékosságot? Azért, mert láttuk, hogy Magyarországon a megváltozott gazdasági viszonyok következtében a kereskedők kénytelenek voltak egyre erősebb tempóban áttérni a "hitelüzletekre. Ez a tény azonban rendkívül sok veszélyt rejtett méhében, mert a régi rendszerű kihitelezésnéi a kereskedő képtelen volt a hiteltkérő vásárló hiteligényeit precízen elbírálni, tehát túlhitelezésekbe bocsátkozott. veszteségeket szenvedett, sőt néhány igen nagy cég alapjaiban megrendült. A fogyasztóra is hátrányos volt a régi kihitelezési rendszer egyrészt azért, mert személyesen kellett a kereskedőt kérlélni arra. hogy hitelt adjon, másrészt pedig ázért mert a kereskedő a nagy rizikóra való tekintettel másként kalkulált, imint készpénzeladás esetén, vagyis a hiteleladásnál magas haszon elérésére törekedett. Emellett a vevőnagy adósságokba verte magát, mert nem volt egy szabályozó fék és a túlzott eladósodás igen gyakran teljes anyagi romlásba döntötte a meginduló perek tucatjai miatt. — A Takarékosság nem egyéb, mint egy város kereskedőcsoportjának központi hitelirodája^amely a kereskedő válláról leveszi •a kíhitelezéssei járó információszerzés súlyos terhét, a hitelüzletek adminisztrációját és a költséges inkasszót. Ezenkívül a központi hiteliroda a kötelékébe tartozó céggei szemben felelősséggel is tartozik a kihitelezett összegek tekintetében te. hát a cég rizikója ezáltal a minimumra csökken. A kereskedő ennek folytán a kalkulációnál a ieg szerényebb haszonnal is megelégszik. — Mt az előnye a vevőnek? A vevő teljesen dijtalanuí" egy olyan előre megállapított hitelkerettel' ellátott vásárlási könyvecskét kap. amellyel a hiteliroda kötelékébe tartozó bármely cégnél vásárolhat a hitelkeret összegéig. A vevőnek tárgyalni sem kell a kereskedővel'a hitelösszeg nagysága vagy a fizetési módozatok tekintetében tehát egy önérzetes vevő a vásárlási könyvecske birtokában nem juthat abba a kényelmetlen helyzetbe. hogy a kereskedőhöz a hitei miatt kérdést intézzen és eset. leges visszautasításban legyen része. A Takarékosság vásárlási könyvecskéje készpénzjelleggei bír, amit kétségtelenül bizonyít az a tény, ht^gy a vevő csak az áru árának kialkudása után mutatja fel a könyvecskét. Az is nagy előnye a vevőnek, hogy ha több helyen vásárol ís. csak egyszer egy összegben és egy helyen kell minden hónapban törleszteni a tartozást. — Azt sem szabad figyelmen kivül hagyni^ hogy a törlesztés arányában újból és ujbói kiegészül a vásárlási könyv tulajdonosának hitelkerete. Az viszont természetes, hogy a központi hiteliroda a tagok hitelviszonyait rövid időközökben rendszeresen felülvizsgálja. mert a hitelkeretnek arányban keli állni a vásárló havi jövedelmével. — A Takarékosság irodájában 10 tisztviselő dolgozik a legmodernebb irodatechnikai gépekkei felszerelve. Az iroda adminisztrációja olyan tökéletes. Jiogy bármely pillanatban megállapítható bármely tagról, hogy mennyit vásárolt. mennyit fizetett, mennyi a fennálló tartozása és a havi részlete. Irodai szakemberek^ nagy bankok vezetői, akik meglátogatták az irodát., a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak az adminisztrációról. VILLAMOS és RÁDIÓ szerelések és javítások. Telepes készülékek hálózatira átépítése olcsón SZIKSZ RÁJDIÓBÉRLET HORVÁTHNÁL Bethlen-utca 4. szám. Teleionszám: 5-62. KÖZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Bodapesi, VII,, Baross-tér 23. A Keleti pályaudvartól alig 2 percnyire. A nyíregyháziak kedvelt találkozó helye. — Elsőrangú modern családi ház. Központi fűtés. Minden szobában hideg-meleg folyóvíz. Egy ágyas szobák árai

: 5, 6, 8, 9, 10 P. Kétágyas szobák árai: IO, 12, 13, 14, 15, 16 P. Fürdőszobás szobák. Rádió. Telefon a szobákban. 3425-13 Tulajdonos ; PAULAI MIKSA — Eltörlik a csekk portóját. —« Mint ismeretes, a m

ost beállított postatarifa megdrágítása folytába csekk befizetésekre is illetékeket vetettek kt^ mely általános elégedetlenséget szült. A postatakarékpénztár most azon tervvel foglalkozik. hogy a csekk befizetési illetéket megszünteti és a csekk forgalmat imint régen fogja iebonyolitam. vágyis minden portó és illetékességi díj nélkül lehet majd az újonnan kiadandó rendelet értelmében a csekkeket befizetni. A nyíregyházi kir. járásbíróság, _ _ mint telekkönyvi hatóságtól. 21576—1930. Árverési hirdetmény kivonat Szobi Zárási Központi Szeszfőzde Steiner Bemát végrehaj tatónak Bakosi. Mihály végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881 : LX. t. c. 144., 146. és 147- §§• értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 210 P 30 f. tőkekövetelés, ennek 1930. évi február hó 16. napjától járó 10 .0/0: kamata és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 18 P költség, valamint a csatjakozottnak kimondott Katz Lázár 29 P 84 fillér -f- 88 P 08 fillér, ' Ullmann Salamon ker. r. t. 117c P 24 fillér -f- 29 P 76 fillér, Dr. Mikita Sándor 205 P, Schönfeld László Nyíregyháza 131 pengő 15 fillér tőkekövetelés és járulékai behajtása végett, a nyíregyházi kir. járásbíróság területén levő Ibrány községben fekvő, s az ibrányi 1511 számú telekkönyvi betétben A. f 1. sorszám, 931. hrszám alatt foglalt a Beltelekben fekvő 60 négyszögöl területű Bakosi Mihály nevén álló udvarra 3000 pengő kikiáltási árban, az ibrányi 1556 sz. telekkönyvi betétben A. I. 1—2. sorszám 934/1-a, 934/3. hrszám alatt foglalt a Beltelekben fekvő összesen 426 négyszögöl területű szántóból Bakosi Mihály nevén álló egyharmad rész illetőségre 3000 pengő kikiáltási árban, a C. 1. sorszám alatt Bittó István (Tar Mária özvegye) javára bekebelezett haszonélvezed jog sérelme nélkül: A telekkönyvi hatóság az árverésnek Ibrány községházánál megtartására 1931. évi január hó 24. napjának délelőtt 9 óráját tiizi ki és az árverési feltételeket az 18 81. LX. t. c. 1 50. §-a alapján a következőkben állapítja m

eg . 1. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet (1908. XLI. tc. 26. §.) 2. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár loo/o-át készpénzben vagy az 1881. LX. tc. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított, óvadékképes értékpapirostfen a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előlegesen birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881.LX. tc. 147, 150, 170. §§. 1908. XLI. t. c. Nyíregyháza, 1930. évi szeptember hó 26. Dr Reményi sk

v ömkf. titkár. A kiadmány hiteléül: Benedek, kiadó. 163-11