Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-24 / 44. szám

2 •immMtsammmimmmaemmmm Végül is Ernyey dr. olykor a jegyzeteibe pillantva, a következőkben mondotta e'i igen érdekes, sok tekintetben újszerű és a vádlott ködös Jelkének mélyére látó véleményét: A közepesen fejlett, jól táplált, izmos vádlottnál fizikai vizsgálatra sémmi eltérést, avagy kóros elváltozást nem észleltem. Kérdéseimre, melyek a psyche kivizsgálására irányultak, . a következőket adja elő: Ktein Sándor elvesztette emlékezőtehetségét Gyermekkorára, a 7—9 éves korig nem emlékszik, amikor is — a mint ő mondja — 6—8 hétig súlyos fejtifusszal élet-halár között lebegett, 3 orvos állandó kezelése alatt állott, s amikor felépült, az elmúlt időkre, elemi iskolai tanulmányaira annyira nem emlékezett, hogy a falusi tanítóval kellett magánúton az elfelejtetteket pótolni, hogy további tanulmányait folytathassa. Azóta is a tanulásban gyenge, nehéz felfogású, lassú természetű. Betegsége óta fejében sokszor érzett tompa nyomást, szédülést, azóta ingerlékeny, lobb(anékony, zárkózott természetű. Kicsapongó életet élt 13 éves kora őt* 13 éves kora óta rendszeresen, sőt szertelenül adta át magát szexuá lis élet kicsapongásainak ugy falusi otthonában, mint városi iskoláztatása idejében, ahol csak hozzájuthatott. Minden, nő érdekelte, de első sorban a corpulemsebb alkatúak. Törökországi bolyongása alatt még szabadabban áldozhatott e kicsapongó hajlamú szenvedélyének s onnan hazatérve (anyját szerette volna látni) előbb az Erdődi, majd az Ehrenfeíd cégnél való alkalmaztatásánál sem szűnt meg e szenvedély, sőt utóbbi helyen a fokozott alkalom. A beteges kóborlást vágy Alkoholt, dohányt s más izgatószereket (feketekávét stb.) csak mér tékletesen élvezett, mert mindig érezte még e mértékletes élvezet mellett is, hogy azok kellemetlen hatást váltanak ki nála, mégpedig szédülést, remegést,, izgatottságot, fejnyomást, mellében és szive táján A férfiaktól ösztönszerűleg félt. Már maga a kézfogás, vagy ha valaki a kezét vállára tette, idegességet és nyugtalanságot váltott ki belőle. Törökországból hazatérve, Finnországba akart menni, társakat is toborzott, mindent előre megszervezett, de amire az indulás ideje eljött volna, nem ment, mert már ott volt az Ehrenfeíd fatelepen s ott volt az uj tárgy, amely lekötötte. Nagyapja és nagyanyja apai részről -*- öngyilkosok lettek, anyai részről nagyszülei alkoholisták, egyik testvére két ízben kísérelt meg öngyilkosságot. Anyját nagyon szerette s roppant sajnálta, hogy annyira ki van használva, mindennap pirkadástól késő estig dolgozott. A meghazudtolás, az erélyes fellépés mindig idegesítette, eme idegessége a hazulról való szükéssel, csavargással szűnt csak meg. Haragját, indulatosságát később mindig megbánta s az esetleg megsértettet mindig hajlandó volt békességesen megkérni. Haragnál, in-, dulatnál mellében forróságot érez, mely felszalad a fejébe, kezeivel nem tud mit tenni, szinte siketséget énoz a fülében, majd utána nagy fáradtság lepi meg. JSÍYÍRYIDÉK. 1931. lebruár 4. Borzalmas álmok, amelyek mindig visszatérnek Legtöbbször azt álmodta, hogy az I apját megölték, aztán fejnélküli I meztelen nőről álmodott. A nap- I pal hallott meséket, különösen a I kalandosakat éjjel újra álmodta. | Éjjel mindig félt, felriadt. Hozzátar tozóitót hallotta, hogy még felnőtt korában is fogait csikorgatta, avagy monotonul a »c« betűt ismételte, mint ő mondja, cacogott. A tett elkövetése után a díványon ülve, majd feküdve annyira izzadt, hogy teljesen le kellett vetkeznie, gerincén végig, nagy forróságot érzett, nagyon szédült, úgyannyira, hogy amikor egy izben megpróbált felállni, visszazuhant, a feje zúgott és önkéntelen dönnyögessel, amit más felindulásnál jelentkező zúgást is sikeresen el tudott nyomni, lassan megszüntette. Álmában gyakran megjelent azóta Stark alakja, lehajtott fejjel, arcát nem látva, fejc hátsó részén véres mély üregek kel, gallérján is csurogva végig a vér. 1 Sokáig nem tudta elhitetni magá. val, hogy meghalt s mindig várta, hogy csak egyszer blép élve az irodába. Kiéin kóros lelki alkatú és terhelt • | . , ; r-i'f " ; .55EJ • ~.j A kikérdezés, psychés vizsgálat, valamint a tárgyaláson kihallgatott tanúvallomások alapján megállapíthatom nála a terheltséget ugy apai, mint anyai ágtól s a veleszületett rendellenes kóros lelki alkatot. A terheltséget nem a degeneratiós stigmák jelölik meg s teszik érzékelhetővé, mert eme jelek sokszor degeneratio következtében fellépő elmebetegeknél sincsenek meg, valamint számos esetben normális egyéneknél is tapasztalható kóros lelki alkat nélkül. A kóros lelki alkatot, terheltséget az anamnaezis előélet ugy a vád lott, szülei és annak nagyszüleinél észlelt lelki abnormitásoktól való eltérések, valamint a vádlott életkörülményeinél fontos szerepet játszó tényezők derítették fel és teszik érthetővé. Itt pedig kétségtelen ennek a fennállása. Kóros lelki állapot mellett, elmebetegség jelenléte nélkül az öntudat zavara s az akarat szabad elhatározási képességének hiánya igenis fennállhat s jelen esetben fenn is áll. Az érzelmi hangsúly hiányos, sőt kórosan elfajult morális etikai érzés nem kifogásolható értelem mellett, tehát elmebetegnél is felfüggesztheti az akarat szabad elhatározási képességet. A psychopata néha csekélynek látszó affektus hatására né ha fékezhetetlenné válik s e felfüggesztett hatás nála a szabad elhatározási képesség hiánya. Ha egy bizonyos érzelem tartós és egy ideig az egész egyéniséget annak összes élményeivel uralja, lét Irejön a hangulat álíapot. Eme hangulat állapotban az affektus cselekvésre hajló tendenciája, ereje mindinkább fokozódik, mig végre kórosan fokozódva, kirobbanásszerüen áttör minden akadályt, kiküszöbölve az öntudatból a megfontolást, a fékezési tényezőket és az érzelmi hangsúlyt s igy állott elő a kóros affektus feszültségi, oldódási, reagálódási folyamata. A vádlott már meglévő kóros lelki állapotát jelen esetben fokozta a bánat, a szerelme tárgyának mással való eljegyzés hire, a kétség, bizonytalanság jövőjét illetőleg, a hiányos táplálkozás, az elégtelen pihenés, a fokozott nemi élet következtében előállott kimerülés. A vádlott egész életében az érzelmek rabja volt Vádlott egész életében az érzelmek, szorosabb értelemben véve az érzelmektől fűtött szenvedélyek embere volt, akinél a legkisebb,, általa túlértékelt bántalom az akarat fékező erejét teljesen lefojtva, explosioszerü kirobbanásokban jutott kifejezésre, mely kirobbanások alatt pillanatokig tartó teljes öntudat zavar majd ködös állapot állott fenn, mely ködös állapot annak fokozatos elmúlásával az elkövetett cselekedetet lassan visszahozták tudatába. Kóros lelki alkatának alátámasztását szolgálják az ellenáUhatatlansági csavargási kényszer, zseniális tehetség feltételezése (perpetuum mobile), társadalmi állásit felülhaladó szerelmi viszony, annak antimorális eldicsekedése, a kóros kicsinységi érzés, mellyel'ösztönszerűleg keresi a nála alacsonyabb társadalmi rétegből barátait, hol már ő is számit, hol nagyobb tiszteletben, becsülésbein lehet része, e kicsinységi érzés magyarázata szerelme tárgyának respektive, a leány kezének nyilt, őszinte megkérésének elkerülése, annak másra,, a leányra való bizása, továbbá a szerinte tombolásig fokozódó nemi élete, hoi önmagát tudja mindig a hatalmasabb félnek. A kóros lelki állapot szerfeletc hajlamos — mint jelen esetben is a kóros ingér (impulsiv) cselekedetekre, mely cselekedetek az egyén érzelem és értelem világával teljesen ellentétesek és sem küíső megérthető motívumok, sem téveszmék, avagy érzéki káprázatok be hatása alatt hajtatnak végre, hanem csupán kóros inger. Ezek nem képeznek külön kórformát, csupán tünetei a kóros lelki alkatnak. Ezen inger cselekedetek az akarat szabad elhatározásának teljes felfüggesz. tésével hajtatnak végre. Vádlott betegsége csak ideg gyógyászati kezelés mellett gyógyítható Vádlott egyénisége, ki tisztességes, becsületes, hűséges, megbízható egyénnek van feltüntetve, csaknem az össz tanúvallomások ban az áldozat iránt érzett ellenszenve közel sem volt olyan nagy, hogy az indokolttá tenné annajmeggyilkolását. A tettes szinte nem is tudta okát tettének, csupán a sértés provokatív hatásával magyarázza. Lélektani magyarázata a dolognak, hogy a tett elkövetésével oly változást idéz elő helyzetében, s a lelki depresszió alól felszabadul, nem törődve azzal, annak mérlegelési képessége nélkül, hogy tettével sokkal súlyosabb helyzetbe kerülhet. | | Az impulzus hirtelen lepte meg a vádlottat. Minden más kisebb és jelenleg terhelt cselekménye idején sem azonnal cselekvésbe megy át, elmeállapotát előzetes erős lehangoltság, szorongás, ingerlékenység, szédülés előzte meg. Eme szinte rövidzárlati cselekedeténél tudta, mit cselekszik, de az impulsiv inger felléptére ködössé vált öntudata, a fékező erők megbénulása folytán szabad akaratával nem rendelkezett, de tettére tisztán emlékszik, mint már említettem • fokozatosan feltisztuló emlékekkel. E fejtegetésem és bizonyításom végeredményeként levont véleményem a következő: Vádlott egy terheltségi, mint veleszületett s élete folyamán káros életkörülményei hatására fokozódó kóros lelki alkatú psychopatiás egyén, ki a tett elkövetésekor önHét

őkeddDIADAL F

2fí Két sláger egyszerre Glória Swanson parádéi fi!mja ESŐ Dolores del Rio legbájosabb spanyul tSrgyu müve RAMÓNA Olcsó helyárak ! tudatlan állapotban volt, szabad elhatározási képességgel nem birt. Eme betegsége ideggyógyászati s ' megfelelő orvosanalitikai szakkezelés mellett gyógyítható. Ernyei János dr. véleményének ismertetése után a tanács elnöke a tárgyalást beszüntette és folytatását délután 5 órára tűzte ki. Délután a még hátralévő tanukat hallgatták ki. Czene József és Sommer József jelentéktelen valló, mása után, majd Klein Sándornak a börtönből írott néhány levelét olvasták fel. Az első levél október 7-én kelt és Klein Sándor többek között ezeket irjaa benne: Mit írt Elein Sándor a fogházból? Igyekszem, de még mindig nem tudom megérteni ezeket az előzményeket. Nem tudom, hogy jutottam eddig, aki becsületesen dolgoztain azért, hogy testvéreimet támogasasm. Juüusban kimentem a telepre. Magda 15 perccel előbb ment oda. Felhevülten találtam. Mikor kérdeztem, panaszkodott, hogy Stark megcsókolta, letepertea hencserre. Ez okozta a haragomat. Ezután jött dr. Goldmann József ügyvéd és figyelmeztette Starkot, hogy járjon be pontosai^, ne vegye fei. a fizetését előre. A biciklit is miért vette a cég költségére. El akartam venni Magdát, mikor megtudtam, hogy nem adják hozzám, öngyilkosságra gondoltam. Ekkor kértem a revolvert. Magdát i-én elküldték Szatmárra, hogy ne tegyen velem. Két hétig leveleztünk, az tirta, 20-án jön. 13-ln sürgöny jött. Ehrenfeldné megjiedt, hogy Magdával baj van. Én megnyugtattam, hogy nincs, mert nekem levelet irt. A nagymama felbontotta és abból megtudta, hogy többek vagyunk, mint házastársak. Beszéltem erről Icával is. Ehrenfeldné elutazott és nem kaptam több levelet. Kétszer írtam, de nem jött válasz. — Mindennap kérdeztem Vancsisinnétói, mikor az ebédet hozta, nem jött-e levél? — Anyám azt mondta, addig él, mig én. Mondtam Ehrenfeldnének, hogy adja ide a fizetésemet, megyek kül_ földre, de lebeszélt. Hol kedves volt, hol rideg. El voltam gyötörve, íéthargiába estem. Mondották, hogy Magda férjhez megy, a napokban lesz az eljegyzése. — Nem ettem, nem aludtam. Azt mondtam, hogy öngyilkos leszek. Anyám azt mondotta, hogy csak. addig él, mig én. Ezután arra tért ki a levél, hogy Ehrenfeldné elégedetlen volt Starkkai, ei akarta küldeni. A levél így folytatódik: Stark ebédelni ment, majd visszajött. Fél 6-kor jött BIeich. Keveset be', széltünk. Én izgatott voltam. — Bieich mondta, hogy Magda menyasszony. Kimentem, járkálni kezd-. tem ,mikor bementem, hallottam, hogy Stark mondja: » Férjhez adjuk a főnöknő lányát« és gu-