Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-24 / 44. szám

1931. február 24. nyosan nevetett. Fájt, hogy Mag­da, akit annyira szerettem, a másé tegyen, inkább a halált választot­tam volna. Négy hete nem voltam nővel, csak rá gondoltam. Bleich elment, kimentünk a gyümölcsös­be, ugy beszélt, hogy megalázott. jtfrfRYIDÉK. : Ugy viselkedett, hogy nem birtam tovább... Nem akarok bűnbakot keresni. Ehrenfe'dnc tette idegeimet tönkre rossz természetével. Igaza volt Hahn Dezsőnek, ő mondotta, hogy veszedelmes, gonosz asszony... Klein: Csak az életet, az életemet ne vegyél el tőlem... A másik levélben pontosan részletezi Klein a szökése körül felmerült költségeket. Majd arról ir, hogy Stark milyen megalázó bánásmódban részesítette. Egyszer Kumcz igazgató e'őtt selyemíiunak nevezett. Hogy kellett velem bán­nia, hogy ennyire megfeledkeztem magamról. Én, aki sohasem bán­tottam senkit, aki minden szenve­dőt szerettem. Egy másik levélben kétségbe­esett helyzetéről ir, hogy mennyire sajnálja szüleit, testvéreit, akik rá voltak utalva és ilyen szégyent hozott rájuk. Rettenetesen félék az akasztófá­tól, — irja. — Méltóságos elnök ur, biró urak, ügyész ur könyörül­jenek rajtam. Adjanak csak napjá­ban egyszer ennem, ítéljenek 20 évi fogságra, két ember helyett szíve­sen dolgozom, csak az életet, az életemet ne vegyék el tőlem, ami a legdrágább kincse az ember­nek és én épen azt vettem el... ázért öltem meg Starkot, mert Magdát el akarta venni tőlem Elpusztul a családom, tessék megkegyelmezni! Klein Sándor. A következő levélben azt írja, hogy Starkot azért ölte meg, mert Magdát ei Jakarta tőle venni, és mert Magdával erőszakoskodott. Pletykált és azt állította, ő ter­jeszti ezeket a híreket. Azután a vegyvizsgálati, bak. teoro'ogiai jelentéseket, a vizsgáló, biró előtt felvett jegyzőkönyveket stb. ismertetik. Elnök 5 percre felfüggeszti a tárgyalást. Az ügyész kötél általi halálbüntetést kér a vádlottra A főtárgyai ásnak újból való megnyitása után halotti csendben emelkedik szólásra dr. Paksy Ist­ván kir. ügyész, hogy elmondja vádbeszédét. A mindannyiunkat körülvevő sok problémák közül a legnagyobb je­lentőségűek azok, — mondotta — amelyeknek az emberi életet er­kölcsi tartalommal keli megtölte­niök s amelyeknek meg keli találni a feleietet arra is, hogy ezeknek az erkölcsi értékeknek megfogyatko­zása esetén mit kell tenni, hogy az erkölcsi elvek érvénye ismét hely­reálljon. Ezek a problémák az em­bert úgyszólván a bölcsőtől a ko­porsóig foglalkoztatják, s csak akkor szűnnek meg az egyénre nézve, ha szemeit utolsó álomra hunyja le. Erre a kérdésre akar feleletet adni a tudós, a művész, a filozó­fus, korunknak minden technikai vívmánya. Az emberi élet céljá­nak betöltéséhez szükséges keretet az egyház, az állam adja meg a maga erkölcsi törvényeivel, szabá­lyaival s erejét az az erkölcsi tar­talom adja meg, amikor az ember nem a törvény büntető erejénél fogva, hanem nemesebb indulatai­tól vezéreltetve engedelmeskedik a törvénynek. Állítja és vallja, hogy a tár­sadalom, az állam ereje, fejlődé­se nem csupán a vezetők kiváló­ságától, hanem a dolgozó polgárok erkölcsi tartalmától is függ és el­sősorban ezektői, mert a nem al­kalmas vezetőket ki lehet cserélni, de az egész társadalmat, amely erkölcseiben megromlik, nem le­het kicserélni. Berzsenyire hivat­kozik, aki az áilam talpkövének a tiszta erkölcsi életet tekinti ódá­jában. •Nemcsak mint közvádló, hanem mint magyar hazafi ís aggódó lé­lekkel figyeli azokat az eseménye­ket, amelyek arra engednek követ­keztetni, mintha az emberek erköl­csi érzéke fogyóban lenne. Sokan vannak, akik —sajnos — az első gátlásra szembeszálinak az erköl­csi eivekkei" s mint lappangó tűz­hányó kráterébői a tüz, ugy lobban ki belőlük is a nemtelen indulat. Nem akar utalni az utóbbi idők szomorú bünpereire, a-z Erdélyi btinperre, az arzénperre, mert ez a biinper is kiáltó bizonysága an­nak, hogy az erkölcsi élet terén súlyos bajok vannak. A BTK 278. szakaszába ütkö­ző gyilkosság bűntettében kéri ki­mondani vádlottat, amely bűncse­lekményt azáltal követte el a vád­lott, hogy Nyíregyházán, 1930. évi szeptember hó i-én Stark Andor cégvezetőt szándékosan megölte, előzetes dulakodás után a földhöz vágta, majd egy ismeretlen tárgy­gyai három izben_ugy vágta fej­be, hogy ezeknek a ütéseknek kö­vetkeztében pár perc alatt meg­halt s ezt a gyilkosságot előre megfontoltan követte er. Vannak a bünpemek vitás és nem vitatható, a tárgyalás során tanúvallomásokkal is alátámasz­tott, nem vitatható tényei. Sem L miképpen sem fogadható el azon­ban a védelemnek az az állás­pontja, hogy a vádlott bűncselek­ményét jogos önvédelemből követ­te volna el. Nem vitás tény az, hogy Klein Sándor még 1927 augusztusában, Ehrenfeld Márton életében került a fatelepre. Az iizíet körül végzett munkájával megérdemelte ugy Eh­renfeld Mártonnak, mint 'később özvegyének az elismerését, mert azt a munkakört, amely az ő szel­lemi képességeinek megfelelt, jól töltötte be. Az üzletvezetői hatáskör azon­ban az ő szellemi képességeit jó­val túlhaladta, ezért kellett alkal­mazni először Zoltán Tibort, majd Stark Andort, aki 1930 április el­sejétől állott a cég alkalmazásá­ban. Zoltán Tibor vallomásából két­ségen kivüi beigazolható, hogy a cégtől azért vált meg, mert Klein Sándor áskálódott ellene. Megállapítható barátainak, Sim­kovicsnak és Bleichnak a vallo­másából az is, hogy vádlott, aki annyira fukar volt, hogy egy ci­garettát ketté tört, hogy ezzel is kevesebbet költsön, a maga anya­gi érdekei: tartó ta c a'i szén e'őtt életcéljává tűzte ki, hogy ő legyen az üzletvezető, majd elvéve a fő­nöknő leányát, az egész fatelepet is megszerezze magának. 1 Ebben a törekvésében azonban VÁROSI MOZGÓ Hétfő, kedd, szerda Li! Dagover, Petrovich Szvetiszlav zenés beszélcfilmje, az: Asszony, aki sohasem felejt Kisérőkép : Hoot Gibsori: A repülő cowboy meggátolta előbb Zoltán Tibor, majd Stark Andor. Nem volt te­hát más ut céljainak elérésére, mintha Stark Andort elteszi láb alól. Fokozta Starkkal szemben való ellenszenvét, amikor látta, — hogy Stark testben és lélekben különb nálánál, hogy Starkot nem­csak a főnöknője családja, hanem a társaság is befogadja s minde­nütt megjelenhetett ott, ahová ő nem mehetett be. Ezért igyekezett befeketíteni mindenütt Starkot, amikor az elhangzott tanúvallomá­sok szerint ugy tüntette fei őt, mint hamis kártyás,' züllött em­bert s ezzel 'mintegy a főnöknője előtt is igazolni akarta magát, hogy lássátok, íme itt vagyok én, aki megérdemlem, hogy a cég üz­letvezetője legyek. 1 A vádlott céljain keresztül látó Stark hideg nyugalommal kitért Klein elől, pedig mint teljhatal­mú üzletvezetőnek módjában ál­lott volna főnöknőjénéi kieszközöl­ni azt, hogy Klein Sándort bocsás­sa ei az üzlet kötelékéből. Hogy ezzel szemben Klein töb­bek előtt is kijelentette, hogy gyű­löli Starkot, azt az elhangzott nagyszámú tanúvallomások is meg­erősítik. Nem vitatható, hogy Siark aug. 31-én érkezett haza szabadságá­ról. 'Szeptember i-én délelőtt szolgálattételre je'entkezett, délben előbb vádlott, majd Stark Andor ment ebédelni, s a szegény ember 4 órakor indult ei utolsó útjára, ahonnan nem volt többé visszatc rés. Szembe áliitja a két ember lel­kületét. Majd feirja azokat a je­leneteket, amelyeknek még Bleich Lajos a tanúja volt. Hogy ezután mi történt, hogyan történt, azt senki sem látta. Magának a vád­lottnak a védekezése sem nyújt er­re támpontot, s éppen ezért nem fogadható el, mert egyszer azt valiolta, hogy a holttestet a vállán vitte ki a srgödörig, máskor meg azt vallotta, hogy összekötözte és ugy húzta. Vádlott azzal védekezik, hogy jogos önvédelemből követte ei a tettét. De lehet-e jogos önvédelem rői beszélni ottan, amikor a vád­lott maga is beismeri, hogy ő ne­vezte először Starkot aljas gazem­bernek. Ha önérzetes embert il­letnek ilyen szavakkal, az csak egé­szen természetes, ha megüti táma­dóját. De Klein csak erre várt­Most nem gondolt arra, hogy ki­térjen a támadás eíői, amire olyan sokszor adott példát, példáur a Schwartz Miklóssal szemben való esetében is, most alkalmasnak ta­lálta a pillanatot arra, hogy végez­zen gyűlölt ellenfelévéi. Az orvosszakértők egybehangzó véleményére támaszkodva is be­igazoltnak látja a zt, amihez külön­ben az ellenőrző orvosszakértő is csatlakozott, hogy egy súlyos tárggyal, valószínűleg fejsze foká­vei alkalmazott ütésekkel oltotta ki Stark Andor életét. Hogy az­után később az általa is emiitett ekeku'ccsai verte tovább az áldoza­ta fejét, az lehetséges. A vád képviselője ezután részle­tesen feltárja azokat a mozzanato­kat, amelyek á holttest eltakarítá­sára s a bűnjelek alaposan meg­fontolt eltüntetésére vezettek. És mikor mindezzel 'a bestiális ke­gyetlenséggel véghez vitt munká­val készen volt, gondoskodott ar­ról is, hogy Stark Andor hozzá­tartozóit megtévessze, s nem átai­Iotta a halott ember lelkét be­mocskolni azzal á váddal, mintha az közönséges bűncselekményt is követett volna el. S amikor más­nap a főnöknője és annak sógora kimentek a fatelepre, a legna­gyobb lelki nyugalommal azt val­lotta előttük, hogy Stark Andor még nem jött ki, de megjegyezte, hogy lehet hogy kijön még, m»rt előző este 1000 pengőt adott át neki azért, hogy tegye be azt a bankba. Mindezek teljesen kime­rítik a BTK 278. szakasza alkal­mazásának jogosságát. A közvádló kir. ügyész ezután a vádlott elmebeli állapotánakkér désévei foglalkozik s megállapítja, hogy egyáltalában nem volt ta­pasztalható sem a vizsgálati fog­ság ideje alatt, sem a főtárgyalás során olyan jelenség, amely olyan Jnérvü beszámithatóságra en­gedne következtetni, amely őt cse­lekedetének mérlegelésében, vagy véghezvitelében korlátozta volna. Hogy nagyszülei öngyilkosságot követtek el, az még nem jelent semmit sem, mert elkövethették azért is, mert nem tudtak meg­küzdeni az élet sok nehézségei­vel. Igaz hogy a vádlott beteg volt kiskorában, azonban nem merült fei semmi olyan bizonyíték, mint­ha ebből a betegségébői lelki de­fektusok származtak volna. Ha gyermekkorában talán jobb neve­lésben részesül, s egyszer-egyszer testi fenyítéket is kap olyankor amikor szembeszállt azokkal, akik: gátlást képeztek akarata előtt, bi. zonyára más lett volna későbbi élete is. ; Vádlott jellembeli életét éppen nem találja olyannak, mint amely alkalmas lenne annak megállapitá-* sára, hogy nem képes elviselni * sértéseket, hiszen éppen ő az, aki menyasszonyáról, vagy szerelme tárgyáról a legvisszataszitóbb mó­don nyilatkozik s nem jut eszébe felháborodni egyszer sem, amikor az általa előadott esetnél sokkal súlyosabban sértik meg, — ellen­ben most, amikor ő sért először, a Grál lovag mezébe akar öltözni Mindez csak annak bizonyításá­ra alkalmas, hogy előre megfontol­tan Készült tettének végrehajtására s kereste az alkalmat, hogy Stark Andorral végezzen s ebben a terv­ben hely jutott a véletlennek is. Hogy a revolvervásárlás is ezért történt, mi sem igazolhatja

Next

/
Oldalképek
Tartalom