Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-21 / 42. szám

1931. február 21. JNftÍRYIDŐK. te, hogy kieszközli, hogy visszake­rüljek a céghez. Amikor én kétel­kedtem szavaiban és azt mondot­tam, hogy nincs neki olyan befo­lyása Ehrenfeldéknéi, Klein kér­kedve hangoztatta, hogy Magda se­gítségével sikerülni fog, mert Mag­da az ő szeretője. Erre megállapodtunk, hogy 300 pengőt fizetek neki, ha az állásba juttat. A megállapodást írásba is foglaltuk. Azt is mondotta akkor Klein, hogy nem lesz nehéz a do­log, mert Ehrenfeldné nincsen meg­elégedve Starkkai. Később, szep­tember 4-én kimentem a telepre, mert könyvelési kérdésekben akar­tam Klein tői információt kérni. A vádlott megadta az információt, de nekem feltűnt, hogy nagyon le­hangolt és szomorú. Sérülést, karcolást nem láttam ai arcán. Igaz, csak pár per et töltöttem o t és nem figyeltem alaposan meg. — Hogy került vissza a céghez ? Szeptember 15-én Klein Sándor felkeresett a lakásomon azzal, hogy jóvá akarja tenni, amit ellenem vé­tett, amikor az állásomból kitúrt. Azt mondotta, hogy Ehrenfeldné arra kér, hogy helyettesítsem a te­lepen Kleint addig, amig szabad­ságon lesz. Én nem akartam vállal­ni a megbízatást, Klein azonban erősen kapacitált, hogy csak vál­laljam el, mert ő nem jön vissza többé a szabadságáról. Megjelenik a rendőrség „Beppóval" a QYomozé kutyával a telepen Két nap múlva Vancsicsin jött értem, hogy azonnal menjek a te­lepre, mert Klein bejelentés nélkül megkezdte szabadságát és elutazott előző este. Másnap reggel már a rendes időben jelentkeztem a tele­pen és átvettem az ügyeket. Na­gyon megdöbbentett és gondolko­dóba ejtett, mikor aznap délelőtt megjelent Balogh József rendőr­főfelügyelő, néhány rendőr kísére­tében és egy r endőrkutyával, hogy átkutassák a telep terű'etet. Ehrenfeld Magdát kérdeztem meg, hogy mi lehet ennek az oka. Magda azt mondotta, hogy nem tudjá, de valószínűnek tartja, hógy Stark Andort keresik, aki nyomta­lanul eltűnt. Ez a beszélgetés adta meg az impubust nekem, hogy ma­gam is nyomozzak az ügyben. Néhány ásónyom után meg­láttam Stark véres, eltor­zult hulláját Szeptember 20-án, szombaton korán reggel már ott voltam Eh­renfeldéknéi és elővettem a fuva­rosokat és napszámosokat. Kérde­zősködtem tőlük, hogy Klein Sán­dor Stark eltűnése óta milyen mun kálatokat rendelt ei a telepen. Er­re a kérdésemre Bogár Mihály meglepően válaszolt. Rámutatott a deszkahalomra és azt mondotta, hogy szeptember elején parancsol­ta meg Klein, hogy hordják oda a deszkákat, sőt maga is segített a dologban. Ez feltűnő volt, mert ismertem Kleint és tudtam róla, hogy nem szereti a fizikai munkát. A munká­sokkal elrakattam a deszkasorokat és láttam, hogy a régi talajt friss homok fedi. Ekkor már éreztem, hogy nyomon vagyok, hogy egy borzalmas bűnténynek leszek a felfedezője. Bogáron kivül Van­csisin és a két Kiss voltak ott, akik parancsomra ásókat kerítet­tek és nagy körzetbe felásták a földet. ; Alig értek egy méter mélységig, apró forgácsdarabok kerültek elő a gödörből. Bogár nem mert to­vább ásni. Előre megrettent at­tól a látványtól, amelyben néhány perc múlva részünk volt. Én gyufát gyújtottam és a sötét gödörbe vi­lágítottam, mig az emberek ástak tovább. í Aztán néhány ásónyom után megláttam Stark Andor eltor­zult, véres hulláját. A két térdét gyomrához szorítva, gugoló helyzetben találtam, mintha azt a nagy embert be­lepréselték volna. Egy embert azonnal a rendőr­ségért küldtem, mert nem akar­tam addig a holttestet elmozdí­tani helyéről, amig a hatóságok nem látják. ! Klein szidta Ehrenfeldéket, hogy költekeznek — Amikor kiemelték a gödör­ből á hullát, ott volt ön? — Nem. Már csak a boncolás­nál voltam jelen. Ezután az ügyész ad fel kérdé­seket : — Tett valamikor maga előtt Klein olyan kijelentéseket, hogy Ehrenfeldné pazarol, feltűnően köl­tekezik és tönkre teszi az üzletet? — Igen, tett. Gyakran szidta a gazdáját előttem. — Azt mondja meg ön, aki is­meri pontosan az iroda terepviszo­nyait, hogy az Íróasztal sarkától a mázsálóig körülbelül mennyi le­het a távolság? — Egy olyan magas ember, mint Stark... Az elnök ennél a kérdésnél fél­beszakítja az ügyészt, mert — mint mondotta — ennek elbírálása nem tartozik a tanura. Az ügyész emiatt semmiségi okot jelentett be, majd a védői adott feí 'kérdéseket. — Erdélyi Józsefnek az ön tudo­mása szerint volt az üzletben pén­ze? — 56 ezer pengője volt a folyó­számla szerint. — Arról tudott, hogy Stark csak két heti szabadságot kapott és mégis hat hétig volt távol ? — Nem tudtam és nem is hal­lottam. Ezzei be is fejeződött a tanú kihallgatása, majd egy izgalmas je­lenetre, a szembesítésre került a § sor. r — Igazat vallott a tanú? —kér­dezi a vádlottól az elnök. — Általában igazat, csak abban téved Zoltán ur, hogy én bujtot­tam feí a nagyságos asszonyt el­lene. És az sem felei meg a való­ságnak, hogy én valaha azt mond­tam volna, hogy Magda az én sze­retőm. Rosszui emlékezik Zoltán ur, mert én ugy fejeztem ki ma­gam, hogy Magda a szerelme­sem. A tanú azonban határozottan a vádlott szemébe vágja, hogy min­den ugy hangzott el, ahogy ő elő­adta. Mikor került az ásó, amely­lyei a gyilkos elhantolta áldozatát a telepre?... Ezután Horváth Dezső szavazó­bíró egy érdekes és a dolgok lé­nyegébe markoló kérdéssel fordul a tanúhoz. — Amióta ön ismeri a fateicj, viszonyait, látta valaha ezeket az ásókat és lapátokat, — mutatott azokra a szerszámokra, amelyekkel Klein elásta áldozatát. — Zoltán figyelmesen szsemléli a birói emel­veny talpazatán heverő bűnjele­ket, majd határozott hangon je­lenti ki, hogy amióta a telepre jár, sohasem látott ásót. — Ezt az ásót tudtommal Klein ur Vancsisinnal hozatta a fatelepre augusztus vagy jn­n:us végén! Ezután az érdekes kérdés után, amelyre még bizonyára vissza fog térni a további tárgyalások során a bíróság, a tanács elnöke a tanút megeskette, majd az előrehaladott idő miatt a délelőtti tárgyalást be­fejezte. Igen szorgalmas, de bizal­matlan természetű volt Kiéin Sándor A nagy érdeklődés talán még jobban fokozódott délután, Klein Sándor bűnügyének tárgyalása so­rán. A hatalmas esküdtszéki te­Tem zsúfolásig megtelt, mikor Il­lés Andor dr. elnök megnyitja a tárgyalást. Folytatták a tanuk kihallgatá­sát. Elsőnek Bleich Lajost szólítja a terembe az elnök. Bleich, aki tisztviselő, 1930 december vé­géig a fakartell szolgálatában ál­lott és mint ilyen, naponta sorra látogatta az összes nyíregyházi fa.­tefepeket és így naponta érintke­zett a meggyilkolt Stark Andorral és gyilkosával is. Elnök kérdéseire előadja, hogy feladata abban állott, hogy a fa­telepek anyagraktárát és könyveit üzletvitelét és kötéseit ellenőriz­te. — Klein Sándorral együtt vé­geztem a kereskedelmi iskolát — mondotta, — együtt tettünk érett­ségit is. Stark Andort is ismer­tem, nyolc évvei volt idősebb ná­lunk. Nem tudok arról, hogy Stark Andor és Ehrenfeld Magda házasságáról szó lett volna. — Milyen természetűnek ismer­te a vádlottat? — tudakolja az elnök. — Az iskolában flegmatikus ter­mészete volt. Bizalmas viszonyban nem voltunk. Általában egy osz­tálytársával sem vo't valami bizal­mas viszonyban, inkább másokkal érintkezett. Igen szorgalmas, jó tanuló volt. Az érettségi után, mikor megtudtuk, hogy elment kül földre, nagyon sajnáltuk, azért, hogy nem tudott idehaza elhelyez­kedni és ei kellett mennie. Mikor visszatért, elbeszélte, hogy meny­nyit kellett szenvednie, nehéz testi­munkát végzett, csakhogy fenn tudja tartani életét. . v Elein mindenkinek elbeszélte szerelmét — Milyen viszonyban volt a vádlott a meggyilkolttal? — vág közbe az elnök. — Rendes kollegiális viszony­ban. Klein alá volt rendelve Stark­nak. — Nem tapasztalta, hogy Stark Andor éreztette alárendelt helyze­tét Kleinnai szemben ? — Nem tapasztaltam. — Találkozott-e Kleinnai a te­lepen kivül? — Igen, néha. Egy alkalommal, talán egy éve lehet ennek, a vá­rosból jöttünk a Bocskay-utca felé Kleinnai, mikor elmondotta, hogy Magdával szeretik egymást. Ké­sőbb azt is mondotta, hogy vi­szony van közöttük és a szerelem fokozódott. Én azt hittem, hogy Klein ezt csak nekem mondja el bizalmasan, de később többektől hallottam, hogy másoknak is el­mondotta. Az egész fakartell tud­ta. Klein kijelentéseit dicsekvésnek vettem. Azzal is dicsekedett, hogy ő volt Magdánál az első. Erre én figyelmeztettem, hogy Magdának volt már előtte udvarlója. Erre ő részleteket mesélt és azt is mon­dotta, hogy Magda kétszer esett át műtéten. — Klein azt mondotta, mikor azt kérdeztem, hogy mikor találkoz­nak, hogy Magda jár hozzá a te­lepre. , — Szóvaf mondotta, hogy kö­zöttük benső viszony áll fenn? — Igen. Magda kipirultán a dívá­nyon feküdt... — Mondotta azt, hogy a szere­tője volt? — Ezt nem mondta. — ön mindennap kijárt a te­lepre, vett-e észre valamit, ami Klein kijelentéseit igazolta? — Észrevettem. Egy alkalom­mai mikor a telepre mentem, Mag­da kipirultán a díványon feküdt. Klein ekkor kijött elém. — A vádlott és Magda levelez­tek egymással? Tudott erről' — Igen, tudtam, hogy Magda Szatmárról irt, egyébről nem tu­dok. — Maga bizalmas viszonyban volt a vádlottal, nem beszélt ő magának arról, hogy rossz -viszony­ban van Starkkai? — Nem beszélt errőf soha. S'aik ról, Magdával kapcsolatban nem beszélt. ' Elein Magdával Debrecenbe akart szökni, bogy ott megesküdjenek — Azt mondotta, hogy feleségül akarja venni Magdát, de nem ad­ják hozzá, ellenzik a rokonok, de mégis elveszi feleségül. Erdélyire, Magda nagybátyjára haragudott. Ez két hónappal a gyilkosság előtt történt. Azt is mondotta, hogy Magdával Debrecenbe szöknek, és ott esküsznek meg, mert Nyíregy­házán ez lehetetlen. Állandóan han goztatta, hogy Magda az övé. — Hogy benső viszony van közöt­tük, azt többször mondotta a má­jus—szeptemberi időszakban. üPOIiXiO Ma, pénteken csak 1 n-pig Va", 7 és V«10 órakor A szezon legnagyobb hangos és néma műsora! I. Lil Dagover Mária Terézia 1 E filmben Pe'rovich Szva'isUv, mtgyar d >lokat énekel II. Gustav Fröhlfch Félelem ... a ném-ít li'mgyártás legrtmekebb alkotása Szombaton 3A% 7 is 9V4, va árnap 'A3, 5, ll& éj 9V« i rakor A szezon legnagyobb dupla műsora 1 Scherlok Holmes szenzációs kalandja A zöldszemű detektív Jack Trevor izgalmas bűnügyi filmje Lángoló tenger a két n»jy újdonság egy műsor keretében

Next

/
Oldalképek
Tartalom