Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-21 / 42. szám

4 JRTÍMRISÁIL 1931. február 21. — Mikor arról volt szó, hogy a lány esetleg férjhez megy, azt mon dotta, hogy ez csak akkor lehet, ha 6 is akarja. — Magdával beszélt ön erről? Figyelmeztette a leányt, hogy mit beszél Klein ? Nem Stark, hanem Klein terjesztette a híreket a városban — Nem figyelmeztettem, azt gon doltam, hogy Klein csak nekem mondja el bizalmasan ezeket a dolgokat, én meg nem mondtam el másnak. Csak később tudtam meg, hogy másnak is elmondta. — Később azt is mondotta, hogy már a íeány anyja is tudja, hogy Magda az övé. Egy úriasszony mondta ezt meg Ehrenfeldnének, aki elővette Magdát és sírt, hogy ilyen szégyent hozott rá. Neki Ica, a kisebbik leány mesélte et ezt a jelenetet. i . — Azt nem mondta, hogy Stark terjeszti ezeket a híreket? — vág közbe az elnök. , í * — Azt nem is mondhatta, mert tudta, hogy ő. terjesztette ezt. — Ahogy nekem elbeszélte, ugy elmondta másoknak is. Klem azt mondta, hogy egy úriasszony mondotta el Ehrenfeldéknek. Klem sohasem beszélt Starknak Magdával váló viszonyáról. Én meséltem ei neki, hogy mikor egy alkalommai Stark és Magda együtt táncoltak a Menza bálban, valaki megjegyezte, hogy ezekbői még szép pár lesz. I Az elnök egy kérdése utáu BIeich élénken tiltakozott az ellen, hogy Klein Sándor neki barátja lenne, csak osztálytársak voltak, innen a tegeződés, de leginkább csak hivatalosan találkoztak. Elmondotta ezeket Klem barátainak, Szamuelinek, Simkovicsnak, Burgernak meg a többieknek ? — Valósznünek tartom, mert mindenfelé híresztelte. Stark cukorral kínálta meg Kleint a gyilkosság nap. ján I Ezután a végzetes nap eseményeire kerül a sor. Tanú elmondja, hogy Stark Andor junius 14-én szabadságra ment és szeptember i-én tért vissza. Starkot kitűnő üzletembernek, jó kereskedőnek és kollegának ismerte. Szeptember i-én kint járt a telepen, délután 5 óra lehetett. — örömmei üdvözölte Starkot, aki igen jó színben volt. Elmondatta, hogy hat kilót hízott, de ez nagyon sok pénzébe került. Panaszkodott, hogy kevés volt a szabadság, mert eddig csak gyógykezelték, most kellene a pihenés. Klein Sándor közben bejött az irodába. Stark cukrot vett elő a zsebéből, megkínált, mondván, — hogy ez tátrai emlék. Majd odanyújtotta Klein felé is a zacskót és így szólt: »Na tessék, Klemur.« Klein vett is a cukorból. Figyelmeztettem Starkot, hogy jöjjön el 6 órakor a kartel ülésére, ő azonban azt mondotta, hogy még élvezni akarja a pihenést, majd Klein fog helyette elmenni. »Előbb a főnököm lányát kell férjhez adni«. Klein közben kiment és igy nem tudom hallotta-e a köztünk lefolyt párbeszédet. Megkérdeztem Starkot, mondja Bandi, miért nem házasodik meg maga, agglegény akar maradni? Stark ékkor mosolyogva mondotta: j »Előbb a főnököm leányát kell férjhez adiiil« ! | — Gúnyos volt ez a mosoly? — Igen, gúnyosnak lehet mondani. Ezután eltávoztam. Háromnegyed 6 lehetett, mert 6 órára már bent voltam a városban. — Később találkozott-e Kleinnai és beszélt-e a vádlott öngyilkossági szándékáról? — Tett erről említést, de hogy revolvere lett volna, arról sem tudok semmit. Kleinnal egészen eltűnéséig mindennap találkoztam. — Erősnek ismerte Starkot? Foglalkozott-e valamiféle sporttal? — Igen, izmos, erős ember volt. A kereskedelmi iskolában futballozott is. Gyakran dicsekedett vele, hogy milyen erős. Elmondta, hogy Benedkeffyvei fizetési differenciája támadt és akkor két pofont adott neki. , , — Nem tünt fei önnek, hogy a gyilkosság után Klein megváltozott? ; — De igen. Nagyon izgatof volt. Szemei alatt sötét karikákat láttam, arca kétségbeesést mutatott. Észrevettem, hogy a pontos Klein Sándor milyen hanyag lett. Még az irodát is nyitvahagyta. — Látott-e sebet Klein száján? — Igen, az alsó ajkán, kérdeztem mi az, de nem akarta megmondani, azt hittem női harapás. — Tud-e arról, hogy Kleinnak Stark 300 pengőt igért? — Erről Magdától hallottam. Klein Sándor a gyilkosság után a kommunizmusról beszélt tanúnak. Mikor a szocialisták felvonulást rendeztek szeptember i-én és utána a kommunisták ís terveztek tüntetést, az egyik telepi látogatása során Klein azt mondotta, hogy elkövetkezik a kommunizmus, amely a messiási kor lesz. Tanú ezután elmondja, hogy olvasta azt a levelét, amelyet az eltűnt Stark Andor irt és gyanúsnak találta, annái is inkább, mert abban Klein Sándor gyakori szavajárását látta. A levélben az volt, hogy Ehrenfeldné szórja a pénzt és ezt Klein hangoztatta állandóan. Panaszkodott, hogy 500 pengőt költ havonta háztartásra és ez a rezsi magas a Vállalatnak, igy tönkre megy a telep. — Magától tanácsot kért Klein, — mondja az elnök — mikor viszszakérték Magda leveleit, hogy visszaadja-e azokat? — Azt mondottam, hogy miért adná vissza a leveleket, ez nem kötelessége. — Mikor mondta magának vádlott, hogy a leányt férjhez akarják adni? — Ezt nem ő mondta nekem, hanem én közöltem vele, hogy Mag dát férjhez akarják adni egy földbirtokoshoz. — Az elhunyt melletti szvetterben — válaszolja az elnök kérdéseit* — felismertem Klein Sándor tulajdonát, míg a bot Stark A következő tanú Friedmann Ede, aki a gyilkosság idején ugyan csak a fafcartel szolgálatában állott, hasonló minőségben, mint BIeich Lajos. Starkot is, Kleint is csak üzletileg ismerte. Friedmann elmondja, hogy nincs tudomása arról, hogy viszony lett volna Ehrenfeíd Magda és Klem Sándor között. Mindig csak rövid ideig tartózkodott a telepen. Ehrenfeíd Magdával is találkozott a telepen. Megfigyeltem — folytatja a tanú — hogy Klein Sándor és Ehrenfeíd Magda csókolóztak. — Később Klein mondotta nekem, hogy Ehrenfeíd Magdát feleségül "akarja venni. Csak azt mondotta, hogy feleségül veszi. Ekkor kérdeztem Magdát, hol van Klein. Azt felelte, hogy a debreceni klinikán. Ajánlottam, hogy hivja haza, mert azt beszéli a fáma, hogy bajok vannak, azt beszélik, hogy Klein a gyilkos. Erről beszéltek a fakartelben, de nem mindenkivel, mert például a Lazarovics telepen a tulajdonossal'beszéltem errőt, de a tisztviselőivel már nem. I Klein azért ölte meg Starkot, hogy ő lehessen a cégvezető w — Mit gondoltak, miért tette el Klein láb alól áldozatát? — tudakolja az elnök. — Az állás miatt, hogy ő lehessen a cégvezető. — Milyen embernek ismerte ön Kleint, takarékosnak? — Igen takarékos volt. — Milyen takarékos? Mert lehet valaki takarékos, zsugori é3 smucig is. — Közép smucig volt. Egy cigarettát ketté tört és ugy szívta el. Épen ezért tünt fel nekem, hogy a gyilkosság napján feltűnően ideges voít és ő, aki ugy takarékoskodott a cigarettával, 3—4 cigarettát szivott el egymásután. Bandié volt. Kalapja nem volt Starknak, legtöbbször kalap nélkül járt. , i i Horváth Dezső szavazóbíró: ön régebben ismerte mind a két szereplőt, nem tapasztalta, hogy Stark éreztette Kleinnaf 'alárendelt helyzetét ? Tanú: Egyszer 35 köteg lécet áron aluf adtak et és az eladás nem volt beírva. Szóltam ekkor Starknak, aki azt mondotta, hogy előveszi Kleint. Később Kleint kérdeztem ebben az ügyben, aki azt mondotta, hogy a fát Magda adta ef és hogy pesti útjára pénze legyen, majd ő be fogja rendes áron könyvelni, tekintettel arra, hogy egy lányról, a vállalat jövendő tulajdonosáról van szó. Én megkérdeztem a fakartel elnökét, hogy erre a helyzetre tekintettel meg lehet-e ezt csinálni és az elnök bele is egyezett. Ezután a védő kérdései következnek, majd a szembesítésre kerül a sor. [ Kiéin Sándor ugyancsak hangsúlyozza, hogy neki nem barátja BIeich Lajos, ö nem a kommunizmusról beszélt, hanem az eljövendő messiási korról. — Én nem mondottam Bleichnek, hogy Magdával viszonyom van, csak ázt, hogy szeretjük egymást. Ugy a vádlott, mint a tanú ragaszkodik vallomásához. BIeich Kálmánt vallomására megesketik. De az volt a benyomásom, hogy dicsekedett. ' Elnök: Stark Andor mikor került az Ehrenfeíd telepre? Tanú: 1930. április i-én. Hogy hogyan került oda, arról nem tudok semmit. A 300 pengőről sem beszélt nekem senki. Nem vettem észre semmiféle rossz viszonyt Stark és Klein között. Elnök: Tud-e arról, hogy Starv. udvarolt Magdának? Tanú: Starkot sokkal jobban érdekelte az üzlet, mint a nők. Mikor a telepre kimentem, több ízben találtam ott Ehrenfeíd Magdát. Nem az üzlettex foglalkozott, hanem olvasott vagy kézimunkázott. Elnök: Korrekt embernek ismerte Starkot? Jó üzletembernek? — Jó üzletember lehetett —válaszolja a tanú, — de abban a

z időben a kartelnél nem kellett jő üzletember. Az Volt a elv, hogy meg kell várn

;, míg a vevő jelentkezik. Nem kellett üzletek után járni, nem kellett valakinek jó üzletembernek lennie. — Stark mulatós, könnyelmű fiatalember volt? — kérdezi az elnök. — Ezt nem vettem észre. Nincs róla tudomásom. — Irigyelte Klem Starkot? — Nem beszélt róla. Csak nem volt megelégedve vele. Azt mondotta, hogy Ehrenfeldné sincs vele megelégevde. Ehrenfeldékről csak annyit mondott, hogy túlságosan költekeznek és ezzef tönkre teszjk a vállalatot — Szeptember i-én mit tapasztalt? — Elsején találkoztam Starkkal. Megfigyeltem, hogy jól néz ki. Nem tudtam vele sokat beszélni. A rákövetkező napon aztán hal. lottam Vancsisíntől, hogy Stark ezer pengőt sikkasztott és megszökött. Kleint kérdeztem ezután, aki ezt a hirt megerősítette. Körülbelül szeptember 8—9-én, mikor a telepre mentem láttam, hogy Klein deszkákat pakolt a raktár mellett. Csodálkoztam ezen mert tudtam, hogy Klein az ilyen munkát nem szereti. De gondoltam, afeletti örömében teszi, hogy fizetésemelést kapott. Erre a kér. désemre nem felelt. Ezután bementünk az irodába. Klein nagyon ideges volt. . 1 — Mondta, hogy Magdát elveszi ? — Mondotta. Sőt azt is állította, hogy már a szülők is beleegyeztek, csak egy Erdélyi nevü rokonuk akadékoskodik még. Azután később ismét találkoztam Kleinnai és meglepett, hogy már egyáltalában nem o'yan szorgalmas, mint azelőtt volt. Elnök ezután aziránt érdeklődik, észrevett-e tanú vádlott száján valami sebet. De tanú ilyet nem vett észre. Az elnök ezután a francia kulcsot mutatja fef előtte, amelyet azonban a tanú nem látott. A védő kéri, az ügyész nem ellenzi a tanú megesketését, mire a bíróság a megesketés mellett dönt. Vancsisin József tanúvallomása Vancsisin József fatelepi hetest szólítja az elnök ezután elő. Vancsisint annak idején bünsegédibün részességgel 'gyanúsították, de sikerült tisztáznia magát. Kiderült, hogy Klein egyedül hajtotta végre borzalmas cselekedetét és az ügyész Vancsisin ellen elejtette a vádat. Személyi adatainak felvétele után elmondja, hogy 1920-ban került a fatelepre, mint hetes, Ehren. feld Márton alkalmazta. Eleinte a munkásokkai is dolgozott, később azonban már az eladásoknál is segédkezett. Pontosan emlékszik Klein Sándor szolgálatbalépésének napjára is, ami 1*927. augusztus i-én történt. A vállalat cégvezetője régebben Hahn Dezső, tisztviselője pedig Franzel János volt. Mikor Ehrenfeíd Márton meghalt, Zoltán Tibor lett a cégvezető, aki mellett ott maradt Klem Sándor. i — Ehrenfeíd Magda csak apja halála után kezdett a telepre járni, addig iskoláslányka Volt. Később naponta kijárt, dolgozott és ezért 40 pengő fizetést kapott. Az én fizetésem 100 pengő, lakás, szabadfütés és kerthasználat, Stark Andor 1930. április i-én 16' pett be. | : |j Klein a kommunizmust messiási kornak tekintette rriedmann Ede tana csodálkozott azon, hogy Kiéin deszkákat rak át a sírgödör helyén, mert tndta, hogy Klein as ilyen munkát nem szereti