Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-15 / 37. szám

2 jWlfÍRYIDÉK. 1931. február 15. Benes és a magyarországi kisebbségek Benes csehszlovák külügymir" niszter a héten egy párisi hírlapi nyilatkozat sajkájában magyar vizekre bocsátkozott, különös diplo. máciai neveltségének megfelelő — hogy is mondjuk csak — szokatlansággal kritizálva, feszegetve eg, ránézve iaegen államnak, Magyarországnak egyes belső viszonyait. A magyarországi kisebbségek, — különösen a tótok feje fáj ézidejüieg Benes urnák, miután a csehszlovák birodalmi tótok, magyarok, németek, ruthének, morvák nemzetközi szerződésekben gyökerező, jogos panaszait már annyira megorvosolta, hogy időnkint ezekének jajkiáltásaitól borzong az egész müveit világ közvéleménye. Bethlen István kormányának 1923-ban megjelent egy korszakos jelentőségű rendelete — amely azonnal életbe is lépett — a nemzeti kisebbségek jogairól. Ugylátszik, erről a cseh külügyminiszter megfeledkezett. Mert, hogy tudva, valótlant mondjon, azt ezúttal nem akarjuk föltételezni. Mi a trianoni szerződés tárgyalásakor is igazat mondottunk. A magyar kormánynak ez a 4800—1923. szám alatt kibocsátott rendelete-a Magyarország területén maradt nyelvi kisebbségeknek a trianoni szerződésben várialt kötelezettségen túlmenő jogokat biztosit. Igy részletesen szabályozza a kisebbségi nyelvek hasz nálatát a közigazgatási hatóságoknál és hivataloknál. Erről a trianoni szerződés, illetőleg a kisebb ségi szerződések semmiféle intézkedést nem tartalmaznak, hanem csupán a bíróságok előtti nyelvhasználat • tekintetében nyújtandó megfelelő könnyítésekről tesznek említést. A rendelet ezzel szemben a bíróságok viszonylatában részletes rendelkezéseket fogiai magában, emellett, abból a helyes szempontból indul ki, hogy egyrészt biztosítani keli az áüam és önkormány zati közigazgatás nyelvi egységét, másrészt, hogy magánosoknak a közigazgatási hatóságokkal és hivatalokkal való érintkezésénél esetleg előforduló nyelvi nehézségeket a kisebbségi jogok és a gyakorlati lehetőségek szem előtt tartásásával szintén ki kell küszöbölni. E kettős alapgondolatból kiindulva, az állami adminisztráció egységének biztosítása végett megfelelően gon. doskodik a rendelet arról, "hogy a községi közgyűlések jegyzőkönyvei iminden esetben az állam nyelvén is vezettessenek és ahol a község ügyviteli nyelve nem a magyar, a község beadványai hasábosan magyarul is szövegeztessenek. — Emellett azonban továbbra is fenn. áli az az 1868-fki nemzetiségi törvényben is foglalt rendelkezés, — amely szerint a törvényhatósági közgyűlések, valamint a községi képviselőtestületi közgyűlések jegy zőkönyveit minden esetben az állam nyelvén is "kell készíteni, — ameiyet a törvényhatósági, illetve községi képviselőtestületi közgyűlés tagjainak legalább egyötödrésze jegyzőkönyvi nyeivüi kíván. Saját községéhez, minisztériumokhoz és mindazon önkormányza. ti állami hatóságokhoz és hivatalokhoz, amelyeknek működési köre lakóhelyére kiterjed, a nem magyar ajkú magyar állampolgár anyanyelvén szövegezett beadvánnyal fordulhat. E szerint tehát a Csonkamagyarországon élő alig másfélezernyi tótnak minden korlátozás nélkül megvan az a joga, hogy tótnyelvű beadványban adhassa elő kérelmét és panaszait. A minisztériumok határozatait mindenkor a beadvány nyelvén készült hiteles fordítással együtt veszi a fél kézhez, ha eziránti kívánságát a beadványban kifejezésre juttatja. Egyéb hatóságok és hivatalok határozatait is a beadvány nyelvén készült hiteles for ditással kell ellátni, ha a fél anya. nyelvét az illető hatóság, vagy hivatal területén a lakosság legalább egyötöde anyanyelvének vallja. Minden olyan hatóságnál, vagy hivatalnál alkalmazott tisztviselő, amelynek területén a lakosságnak legalább egyötöde egyazon nyelvi kisebbséghez tartozik, ezen a nyelven kötelesek a féllel érintkezni, ha a fél anyanyelvén fordul hozzájuk. A féi anyanyelvén való megmagyarázáson kivüi, amely eddig is szokásos volt, a jegyzőkönyvnek azt a részét, amely a fél fontos nyilatkozatait tartalmazza, a f^t kívánságára egész terjedelmében anyanyelvére keli lefordítani és a fél az aláírást a lefordított szövegrésznél teljesiti. Vájjon a prágai komiány micsoda érvényesülési kört biztosit Feiső-Magyarországon a cseh nyelvvet szemben a magyar, tót, német, ruthén nyelvnek? Egy kisvárdai soffőr autójával együtt a Tiszába znhant és megfulladt A mult hét szombatján történt, hogy a kisvárdai állomáson két autó várta a pátrohai ref. egyház küldötteit. A pátrohaiak uj pot választanak és most a küldöttség a Bodrogközbe igyekezett, —• hogy a pályázó lelkészek prédikációját meghallgassa. Az autók közül áz egyik Kastafy Dezső fuvarozási vállalkozóé volt. Egy Feuerabend Dániel nevű soffőr vezette, ilPOLLO MOZGÓ Szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Nagy énekes, táncos revüfilm újdonság! DŐLI és DUNCAN SISTERS a világhírű revücsillagok első HANGOS FILMJE Két nővér utja a dicsőség felé. .. Duettek, sláger zeneszámok, mókák, tréfák, ragyogó revü, káprázatos kiállítás STAN és PAN Burleszk attrakciója Hétfőn, kedden EDGÁR WALLACE bűnügyi regénye A hallgatás háza A Tiszához érkezve, a révleányvári 'kompnál az utasok leszállottak, hogy az a

utók könnyben felkapaszkodhassanak a partra. — Almint a kocsik nagy üggyel-bajjai felfelé kapaszkodtak, Feuerabend Dániel arra kérte az utasokat, hogy segítsenek a kocsi előretolásában. Ez meg is történt, de az autó igy is nehezen emelkedett a part meredek lejtőjén. Közben a soffőr gázt adott, mire a kocsi tengelye az erőltetéstől kettétört és az autó bezuhant a Tisza mélyébe. Feuerabend Dániel soffőr az autóvai együtt a folyóba sülyedt. ahoi a kocsi belsejében borzalmas haláltusája lehetett, amiről az autó öszparton állók kiemelték a kocsit a Tiszából. Az autót a csendőrség Zemplénagárdra szállította, a sof. szezuzott ablakai tanúskodnak. A főrt pedig ott temették el a legközelebbi községben óriási részvét mellett. A vizsgálat megindult. Gyökeres hazai szőlővesszők fajtisztán, legolcsóbban a Kállőaem jéni Szőlőbérgazdaságnál Kállósemjén, Szabolcs m. Kérjen ajánlatot - 825—10 Hol van a nőnek a helye a XX-ifc században? Irta: Dr Gaislern? dr Csegezy Noémi II. Három fő okot tudunk mindannyian felsorolni: 1. a férfiak szabadabb életmódját (mely már a serdülő korban megkezdődik.) 2. A kenyérért vívott, életfogytig tartó szakadatlan küzdelmét (a nőknek rövidebb lejáratú ez is) és harmadszor a háborút. Mint nők mindeniken segíthetünk csak erős akarat keli hozzá! Az elsőn: mint anyák; már a serdülő fiu gyermek nevelését ugy irányithatjuk, hogy a szélsőséges »férfias« életmód után ne vágyakozzék, ne legyen legfőbb öröme: a mértéktelen és káros szabadság, az alkohol élvezetében, tivornyázásban való élmerülés. S akkor erősebb szervezettel lép ki a küzdő térre. Mint feleség, a kenyérkeresés harcában segíthetünk a férfinek: tanáccsal, 'türelemmel és az előbb felsorolt női készségekkel. Mint anya és mint feleség, a háború elleni küzdelmet vegyük fei a férfiakkal. Minden idők aszszonyának kötelessége legyen a férfit békére hangolni, arra ösztönözni, hogy észbeli képességeit ne a gázháboruk lehetőségének feltalálásában csillogtassa, hanem ftz egymást felemelő, éltető produktív munkában. Ezzei a hármas céllal talán elérik a nők azt is, hogy a férfi halálozási százaléka megváltozik s ezzel egyidejűleg a házasságok lehetősége ís. De hogy a jövő generáció ne csak a házasságok lehetőségéig jusson ei, arra megint az anyák vigyázzanak és neveljék ugy fiaikat, hogy ne zárkózzanak ei a legszebb korban, ha egy tiszta női léiék bűvkörébe jutnak. Hagyják magukat a házasság paradicsomi rabságába vezetni akkor, amikor még nem késő. Ne várjanak arra, mig arcukon szarkalábak cikáznak, mert akkor már kiaszott szivük hiába sorvadozik szeretet után. A házasok birodalmába a legjobb ut a szerelem országán át vezet s a szerelem birodalmába pedig csak fiataloknak illik elutazni, amikor még nem kell a kösz vényt és más késői vendéget is magukkal cipelni. Az öreg szeretete talán tartósabb, nem tiszavirág szerű, talán megnyugtatóbb, de olyan, mint az északi fény... nem áraszt elég meleget maga körűi. Neveljük ugy fiainkat, hogy igyekezzenek fiatalon megnősülni!! Neveljük ugy leányainkat, hogy ímég az önálló kenyér mellett is igyekezzék megkeresni'azt az egyet akiért érdemes élni, akit érdemes harmonikus otthonban békére hangolni. Ennek a kedvéért azután ta! nuljon meg alkalmazkodni. Neveljük ugy leányainkat, hogy reproduktív képességei iminéi tökéletesebben fejlődjenek s lezá'fcal a férfinek minél nagyobb segítségé, re legyenek. Az apróbb dolgok meglátását tökéletesítsék magukban. Ne keserítsen eí egyikünket sem az, hogy ha egyes férfiak lekicsinylő mosoly kíséretében azt hangoztatják: a parányi dolgok annyira lekötik női lelkünket, hogy a fontosat nem látjuk meg; a sok zebra mellett nem vesszük észre at oroszlánt. — Nem baj ez! Az- oroszlánt vegyék ők észre, ezt a dicsőséget hagyjuk meg férfiaknak!! Ne akarjunk mindenben verseny re kelni velük, mert egy szép napon nagyon megjárhatjuk!! Megtörténhetik, hogy ők feladják a ver senyt, s az csak a nőknek fenne baj!! Éppen olyan bűnt követnek el a nagyon intelligens nők, mikor a versengés hevében, a nagy dolgozni akarással, minden téren helyettesíteni igyekszenek a férfit — még ott is, ahol nem az ő számukra terem a babér s még akkor is, amikor nincs reá feltétlen szükségük —, kiveszik a munka kanalát a férfi kezéből, mondom, éppen oiyan bünt követnek ei ilyenkor, mint azok a testi szépségükkel meg áldott nők, akik visszaélnek természetadta fölényükkel s rabszolgává igyekezntek tenni a férfit, mert megkívánják, hogy életének jó részét a velük való foglalkozásban élje le. ' Mmd a két fajta nő vétkezik, mert megállítja a férfit az alkotás nemes munkájában. A nő ne csak forrása legyen az u. n. »teremtés koronájának«, hanem energiát adó napja is. Ne csak meglássa az apró dolgokat, hanem félre is állítsa az útból; azért, hogy a férfi ráérjen nagy dolgokat produkálni. A nő és a férfi élete, éppen ugy, mint a test és a lélek élete, két különböző, de egymástói függő, egymást kiegészítő folyamat. Tehát kötelessége a férfinek és a nőnek idejében egymást fölkeresni, egymás mellé állni! — Az asszonyok legyenek segítségére a leányok eme nemes munkájában. A leányok ne riadjanak vissza e szótól: »férjfogás«. Ha a mi kultur világunk, az élet eme nemes megnyilatkozását ilyen szóval ruházta fel, akkor ezt a szót, mint a legmagasztosabb tett szimbólumát kell kiejtenünk. Hiszen mi más cél vezeti a leányt, minthogy otthont "alkosson egy férfivei eg'ész életre. A férfivei, aki szellemi fölényének teljes tudatából Vágyódik a nő gyöngédsége, a nő odaadó gondozása és a család gondjai után. Mikor egy »fél-fiatai« férfi, aggférfi jelöltnek szeretne látszani s hetykén beszél *a házasságról, a bált, a családi összejövetelt, hivatalt, az egyetemet, — ahol nőkkei