Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-15 / 37. szám

1931. február 15. JNÍYÍRYIDÉK. H&BKiJiiksftissB^^ memmummmammii >. A nyíregyházi népszámlálás eredménye most már elodázhatatlanná teszi a lakások végleges felszabadítását A népszámlálás adatai sok min­denre fényt vetnek a városban. De ha valamiben intézkedést sür­getnek a népszámlálás adatai, ak-. kor ez a lakások felszabadítása. Minden tekintetben helyeselnünk keli egyik olvasónknak álláspont­ját, aki a következő sorokban ad kifejezést a város többsége fel­fogásának a lakások felszabadítása kérdésében. A népszámlálás Nyíregyháza vá­ros statisztikai adataiból kitűnik, hogy dacára a szaporodás és fel­lendülés nagy arányaira (17.4 szá­zalék szaporodás) 301 üres la­kás találtatott. A belső és külső területen számtalan ház és lakás gombamódra épült a világháború óta. Mégis a háztulajdonosok ma­gánvagyona kivételes lakástörvény terhe alatt van. Azt nem gondozza semj a bérlő sem a tulajdonos, csak pusztul elsősorban az ingyeniakó bérlő kezében, [másodsorban az állaim rendelkezéseiben. Ilyen könnyelmű gondatlanság miatt az államfenntartók magánvagyona és sértetlensége veszedelemnek és prédának van kitéve. Immár ideje volna az illetékes köröknek va­gyonmentés érdekében az állam és az adófizető polgárok javára a lakástörvényt hatályon kívül helyezni és a lakásokat oly régen terhelő zár alól felszabadítani. Emlékesem a vén pianínóra Egy régi házból vette őt apám, s száz évesnél is több volt már talán. Sötét testén a billentyűk fehérjét rsontszinre marta sok rideg magány. Most emlékszem a kis pianínóra. Apáim súlyos kezével hébe-hóba kivert egy-egy öreg melódiát, s kibomlott néha egy nehézkes nóta. Aztán a bátyám nagy, kamasz diák, nyáron, mikor vakációzni járt, violás kertekben csatan f eolt éjjel, i s ha játszott, zengtek vad rapszódiák. Alkonyatkor, s lámpátlan téli este, kislánykezem a billentyűn keresve, vágyott széthullt melódiák után, s gondoltam rég porladt fehér kezekre. Ködlöttek néha árnyék asszonyok, zenébe fojtott messzi viharok, szép, szárnyas, könnyű, asszonyi kezekben feszülő, zengő fiatal húrok. Egyszer a fészkünk 'szerte hullott, szerte, a vén pianinó is vájjon merre, hová került? S fölé hajló kezek most szegény kezemre emlékeznek-e? M. Juhász Margit. találkozni lehet mind ugy emle­geti, mint a férjfogás művészi csa­tatereit, — hasonlatos ama by­csérdi.tához, aki teljes emésztő ap­parátusával a hus után vágyódta, míg szája a sárgarépa egyenletes rágásába merül el. Lányok ne csüggedjenek, ha férj fogással vádolják! Törekvésük a családi tűzhely után csak akkor lehet lealázó, ha érdekből teszik!! Amelyik nőnek nem adatott meg az, hogy bibor párnák közt szüles­sék, s szülői segítséggel járuljon hozzá á fiatal 'közös otthon felál­lításához, annak igen is kötelessé­ge képességei "szerint elhelyezked­ni az életben. Nemcsak azért, hogy magát függetlenítve neme­sebb céllal [mehessen a házasság­ba, hanem, hogy igy bizonyságot tehessen a férfinek az ő jó szándé­káról, anyagi érdek nélküli köze­ledéséről. Nem szabad elkeseredni, hajó­barátok ilyenféle megjegyzései jut­nak ei'füleikhez: »persze, azért jár hivatalba, hogy férjhez menjen!« Egyiknek ugy adta a sors, hogy a bálteremben, a hangversenyen, a Riviérán, az. anyai szárnyak alatv találja fel élettársát; a másiknak a hivatalban, a tanteremben, a ke­nyérért küzdő porondon. Mindenik vezethet egyformán nemes és boldog élethez, ha a nő (és ezi nem győzzük eléggé han­goztatni, hogy igenis a nő) alkal­mazkodni tud. Csak akkor és azt válassza, amikor és akiért ezt meg tudja tenni! ( De a nőnek nem 1 elég a családi • éietbe elmenni, hanem ott meg is keti maradni. — De hogyan? Tanuljunk meg hallgatni a há­zasságban! Szokjunk le arról, hogy minduntalan felhánytorgassuk »ten ger bajainkau, nagynak 'meséljük el apró bajainkat. Mert, ha mind­untalan előttük nyitogatjuk bánat­szekrénykénket, akkor hamarosan elérjük azt, hogy unott arccal, részvétlenséggel találkoznak még könnyeink is. — Az asszony szük világa, csak igen ritkán a férfi szük világa. — Valljuk be, —- a legtöbbször csak a szerelem; orszá­gában. S a Tegcöbb férfi azt az asszonyt tartja a legszellemesebb társalgónak, amelyik legodaadób­ban tudja hallgatni bölcs kinyi­latkoztatásaikat. És ez is jói van igy 1 Legyünk nu csak képzelt úr­női a háznak!! Ne forogjunk ket­recbe zárt oroszlánként folyton csak magunk körül, mert akkor kevesebb lelki sebet kapunk s meg­őrizzük a házastársi szent barát­ság nemes patináját életünk vé­géig­Igy megmaradhatunk a család­ban, vagyis abban a környezet­ben, mely a nőnek — mint feleség­nek és mint anyának — a legszebb birodalma, a legfőbb helye, ma is a XX. században, éppen ugy, műit volt a történelem előtti időben! /rissitö á pénzügyminiszter legnjabb rendelete szerint a lakók által fizetett víz- és csatornadíjakat is meg kell terhelni házadóval á többletet 1930. évre visszamenőleg hajtják be A háztulajdonosok a házadó­törvény értelmében a nyers ház­bérjövedeíem után fizetik a ház­adót. A törvény előírja, hogy a házbérjövedelembe be keli számí­tani a lakók által viz és csatorna használat fejében fizetett szolgál­tatásokat. 1 Eddig a törvénynek ez a szaka­sza nem volt érvényben Nyíregyház zán, de mint halljuk a pénzügymi­niszter elrendelte életbeléptetését. A rendelet még nem érkezett meg a városi adóhivatalhoz és szö­vegét a pénzügyigazgatóság sem bocsájthatta rendelkezésünkre. Igy csak a róla elterjedt hirek alapján érinthetjük tartalmát. A renaelet utasítja az adókivető közegeket, hogy a házadókivetésénél számítsák hozzá a házadóalapot képe­ző házbérjövedelemhez a la­kók által fizetett viz- és csa­tornadíjakat. A házadót tehát ezekután át keh számítani a megváltozott adóalap szerint és a külömbséget 1930. ja­nuár elsejéig visszamenőleg kell behajtani az adóalanyoktól. Ezek szerint Nyíregyházán tete­mesen megnövekedik a házadó és vele együtt növekednek a házadó alapján kivetett járulékos adók. Mihelyt a rendelet nyilvánosság­ra kerül, legrészletesebben tájékoz­tatni fogjuk róla több érdekelt nyíregyházi háztulajdonost. Ma este lesz a vármegyei tanító­ság hangversenye és táncmulat­sága Az egész vármegye társadalmát átfogó erővel folytak hetek óta a szabolcsvártmiegyei tanitóbál "előké­születei. Az a nagy érdeklődés, almellyeL ezt a hangversenyt és bá­lát vármegyénk közönsége fogadta és amely érdeklődés egyfelől a szereplőknek, a Laurisin testvé­reknek, az állami tanítóképző ki­tűnő ifjúságinak, másfelől a Ta­nítók Otthonának, a tanítóság ügyének szól, előre vetette a leg­nagyobb erkölcsi siker fényét. — Mára csaknem minden jegy elkelt a tanitóbálra, de ha valaki ma este, a pénztárnál fogja belépő­jegyét megváltani, még néhány heiy rendelkezésére áll. — Á hangverseny, illetve bál este fél 9 órakor "kezdődik a Korona nagy­termében. Geduly Henrik püspök mond meg­nyitóbeszédet a leányglmnáz/um műsoros délutánján A nyíregyházi ág. h. ev. leány­gimnázium ifjúsága megkezdte a próbákat a március hó 8-án rende" zendő műsoros délutánra. A gim­názium műsoros előadásai minden évben a leglátogatottabb iskolai produkció. Disztingvált, művészi izléssei összeállított ez a műsor az idén is. Délután hat órakor kez­dődik a műsoros előadás, amely a Korona nagytermében lesz. A műsor élén ebben az évben Ge­duly "Henrik püspök mond megnyi­tóbeszédet. Három karének, egy klasszikus csoport tánc, melodrá­ma, tréfás monológszavalat szere­pelnek a szép eszméjét sugárzó választékos műsoron, amelyre még visszatérünk. VÁROSI MOZGÓ Péntek, szombat és vasárnap 2 hangos világfilm egy műsorban I I. Zoro Huru Teli Vilmos fia Hoot Gibson A cirkusz réme Szelvények hétköznap minden előadáson, — vasárnap csak ráfize­téssel érvényesík. — Vetítés 2 géppel íelvonásközi szünetek nélkül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom