Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-27 / 21. szám

J^VíOTIDÍK. áz európai bizottság Ismét Genfrcl szól az ének és az egész világ sajtója, bár sokszor csipős iróniával kiséri a Népszövetség tárgyalásait, gondosa^ regisztrál minden szót, amely

1 ott elhangzik. A Népszövetség nehézkes apparátus, de igen fontos testület. A Népszövetség nemzetközi szószékén megnyilvánulnak és összeütköznek mindazok a súlyos problémák, a melyek az egész müveit világot nyugtalanítják, s szövőszékén részint nyiltan, részint zárt ajtók mögött fonódnak és szövődnek azok a kényes szálak, amelyek a világpolitika csomója körül gomolyognak. iNehéz munka ez a vészes szakadékok közepette, amelyek az európai (nemzeteket elválasztják egymástól. Magyarországot semmi sem hagy hatja közömbösen, ami a világháború és a szerencsétlen békeszerződések uralma óta a világban végbe megy. Éberfigyelemmel kell kisérnünk a nemzetközi politika minden mozzanatát. Az egész világ lé. legzetfojtva figyeli azt az éles elteintétet, amely Olaszországot és Franciaországot állitja szembe egymással és figyeli minden vonatkoizásáhan azt a súlyos konfliktust, a mely a békeszerződések óta látens Németország é» Lengyelország köpött, is afíiely ujabban a lengyelor-j pzági választásokkal kapcsolatban izgalmas kitörésre jutott a két ország között. Ezek a jelenségek nyiltan láttatják azokat a veszedelmeket, amelyek Európa uj térképe és az uj hatalmi berendezések mögött örvénylenek. Ami azonban ezidőszerint legközelebbről érdeket bennünket, az a. (gazdasági Válsággal összefüggő cerdés-komplexumra tartozik, —< amely a keleti agrárországok mozgalma óta mind erősebben foglalkoztatja a Népszövetséget. A Népszövetség Briandniak az európai államszövetség megalkotására irányuló tervezetét tudvalevően meg_, vitatás és előkészités céljából egy külön bizottsághoz utalta át. Ezt nevezik európai bizottságnak, a mely most tartotta Genfben második konferenciáját. A francia külügyminiszter nagy-, szabású terve egyelőre háttérbe szosrult s az európai bizottság mostani tanácskozásán más egyéb nagyi fontosságú gazdasági kérdésekkel, igy főképen a mezőgazdasági válság megoldásának, vagy legalább enyhítésének lehetőségével foglalkozott. ! I I I A javaslatok, amelyek a konferencián tétettek, arra vonatkozik, hogy miképen lehetne a mezőgazdasági országok termésfölöslegének értékesítését biztosítani s hogy egyáltalán mikép lehetne a válságba jutott mezőgazdaságon hathai tósan segíteni. Ennek a kérdésnek megvitatására az európai bizottság az érdekelt kiviteli és beviteli államok bevonásával, összesen n tagu albizottságot küldött ki. Ugyancsak II tagu európai bizottság rendei|tetett a legtöbb kedvezmény elvétől leüjtérő kedvezményes vámrendszer (tanulmányozására. Egy harmadik albizottság feladata pedig az lesz, hogy a mezőgazdasági államoknak nyújtandó olcsó hitelek megszervezésére, illetve egy nemzetközi agrárbank létesítésére irányuló terveizetet kidolgozzon. i Mindezeket az albizottságokat iBriand, mint az európai bizottság elnöke rövidesen össze fogja hívni, jhogy a májusban összeülő inépszö(vetségi tanács elé terjeszthesse jelentését és konkrét tartalmú javas-, tatait. Ezeket határozta az európai bizottság mostani második konferenciája. Látnivaló ebből, hogy egyelőre még mindig csak tanácskozásokról, csak tervezésekről, csak a megoldási módozatok kereséséről van szó. De a kérdés mozgásban van és megoldása — valamilyen formában — már inem késhet soká. A mezőgazdasági válság oly mértéket öltött, hogy mindenki érzi a feszültség levezetésének sürgős szükségét. Lassan érnek az események az ellentétektől szaggatott atmoszférában; de mégis csak érnek. A Nép szövetség érzi, hogy az elégedetlenség és nyugtalanság lecsillapítására komoiy lépést kell tennie, ,

c hogy mindenekelőtt a mezőgazda sági termelő országokon kell segítenie, hogy a gazdasági válság alapvető betegségét orvosolja. Az a manifesztum is, amelyet Briand Franciaország, Anglia, Németország és Olaszorzszág nevében intézett Európa népeihez, feltűnően mutatja az aggodalmak enyhítésére és a mejgingott közbizalom, (iláitátrLasztására irányuló tőreik-, vést, amely a Népszövetséget áthatja. Gisaodii mfmdoübocsáiotiák Londonból jelentik: Ghandit szabajon engedték. A szabadonbocsájtást főként azért rendelték el, mert módot akarnak nyújtani arra, hogy az indiai nacionalista kongresszus teljes szabadsággal végezze munkáját és meg vannak győződve arról, hogy a békés viszony helyreállítását a szabad tárgyalás biztosítja leginkább. Ghandival együtt szabadon bocsájtották Valabhai Patelt, Javarelel Nehrut és Naidu asszonyt, akik a Ghandi letartóztatása utáni ügyében egymásután a mozgalom vezérei voltak . Három festőművész kollektív kiállítása a Városháza dísztermében Három festőművész, névszeri.oí Torday Imre, Vágh Mihály és Vágh Nándor különös és egzotikus együttese az a gyűjteményes kiállítás, amely tegnap délelőtt nyiít meg a városháza dísztermében. A három művész úgyszólván egésjf Európa valamennyi főbb kultur. centrumában nagy sikereket ért e} amelynek során hivatalos helyeken is elismerték a magyar képzőművészet fölényét. i I i Torday Imre, Vágh Mihály és Vágh Nándor most a magyar városokban mutatják be azokat a munkákat, amelyeknek hírnevüket köszönhetik és mint az . anyjához messzeföldről hazatérő gyermek rajongó szeretettel tárják fel tudásuk és művészetük kincsesházát, hogy azután ismét felkerekedve újból hirt és dicsőséget szerezzenek a magyar génniusznak. A három művész mintegy félszáz képet állatott ki s a kiállítás elrendezése is választékos Ízlésükről tanúskodik. Még valamennyien fia, talok ,hiszen még innen vannak a 35 éven, de már nemcsak Európa legnagyobb gyűjtői vásároltak tőlük, hanem Budapest főváros muzeuma is vásárolt több kisebb reprezentáló festményt tőlük, amikor legutóbbi párisi szereplésük alkalmával nagy sikert értek el. A főváros példáját követte Szeged és Debrecen, igy lassanként nemle^ magyar város, amelynek tulajdonában ne lenne egy-egy festmény tőlük. A három kiállító művész csak néhány napig maradhat Nyiregyházán, mert február havában Párisba hivja őket az ottani nagy tavaszi reprezentatív kiállítás. — Mielőtt részletesen ismertetnénk a tárlatot, álljon itt a Baumgartenidijas iró Pap Károly tollából a Torday Imréről szóló jellemzés : Torday Imre Torday Imre sajátosan egyéni művészetéről Bálint Lajos, Boross Mihály, Elek Arthur s még többen, pályája kezdetén ugy emlékeztek meg, hogy az már akkor szmte »beérkezett«-ségnek volt vehető... De akkor még Torday Imre sem sejtette, hogy ugy az életben, mint művészi pályáján mily iszonyatos »vargabetüt« keli leírnia... 1916-tól 18-ig katona. — Nyomban a leszerelés után kiállítja egyik nagyobb festményét, melyre az Állami ösztöndijat nyeri el. Külföldre megy, ahol két esztendőt tölt a különböző kulturcentrumokban. Olasz-, Francia-, Németország, Sv4jc jelzik sikereinek útját... Németországban már igen jelentős sikerei vannak, de az akkoriban ciklonszerüen duló művészi irányok, amit a francia Picasso és a német Kokoschka reprezentáltak, teljesen magával ragadja... Később életfelfogása is annyira megrendül, hogy Nitsche és Einstein hatása alatt el akarja dobni az ecsetet végleg — gazdástól, mindenestől... S ebből az elevenen boncoló káoszból Tolsztoj és a modern gnózis atyja Schmit J. Hen rik vezetik át az »Ut, az Élet s az Igazság« rendíthetetlen Útjára!... Teljesen újjászületve, hihetetlen munkakedvvel és energiával dolgozik s az 1925-iki párisi világkiállításon szerepelt munkái meghozzák részére azt a döntő sikert, ímeíy Torday Imre hivatalos elisImeréséhez és igy a teljes beérkezéséhez vezetett... bpoiíí»O mo&t&ö Hétfőn—kedden 5, 7 és 9 órakor RENDKÍVÜLI MŰSOR Z O O IÜEU és TOi it egy műsor keretében zonm—HUBO T O IW M 1 X hz Hlemíanárok Szenzációs vígjáték 8 felvonásban Texas réme Kalandor tö ténet 8 teltonásban Jön! VERNE: REJTELMES SZIGET Jön! 1931. január 27. Azóta Torday Imre nevét nemcsak idehaza ismerik, de a legnagyobb külföldi és itthoni .gyűjtőink bírják Torday egy-egy munkáját s a magyar állam tulajdonában ma már négy sikerültebb alkotása van Torday Imrének, az alig 34 esztendős fiatal mesternek, kiről egy francia kritikusa igy ír: »Torday Imrében egykor üdvözölhetjük Európa egyik legnagyobb mesterét...« Vágh Mihály A fiatal magyar festőgárda egyik legnagyobb Ígérete. Budapesten született 1899-ben. Állami ösztön"tfijjai yégezte ei az Orsz. M- Kir. iparművészeti Főiskolát, 10 éve állandó kiállítója a Műcsarnoknak. Képei a legnagyobb magyar műgyűjtők birtokában vannak, azonkívül Pécs, Kaposvár, Szombathely városok is elhelyezték müveit múzeumukban. Legutóbb Szeged vásárolta meg tőle a városi muzeum részére Móra Ferenc és Juhász Gyula portréit; Csendes patak c. festményét a székesfőváros a Fővárosi Mazeumban helyezte el. A közeljövőben Párisban rendez gyűjteményes kiállítást. Ez nem az első külföldi kiállítása lesz. — Tunisi, constantinei, algiri kiálállitásairól a francia, alexandriai tárlatáról pedig az angol lapok szá moltak be hasábos cikkekben. A halkbeszédü, lágy tómák mestere. Azonban csak az lágy amit mond: ahogy mondja, az csupa izom és erő. Meleg Színeinek élénk tónusán át lirai szomorúság üt keresztül. Csendes harcban áll az élettel és ennek a harcnak izgalmai müveiben rögzítődnek értékké. Nem derűs, de melegszívű, nem lágy, de lirai, nem gyászos, de halkan és nem! tolakodóan szomorú. Piktori szemlélete és előadásmódja impresszionista, meleg tónusa a természet elmélyedő szeretetére vall. 1926-ban a budai Kuiturház kiállításán feltűnt a Menekülők c. kompozíciójával, ameiyet bátyjával, Vágh Nándorral együtt készített és amelyen megdöbbentő erővel magyar lélek siratja a magyar sorsot. Vágh Nándor Különös, .magábazárkózott művész, aki szűkszavú ugy az életben, mint a művész ábrázolásban. Néha egy-egy jellegzetes vonással magyaráz meg művészi mélységeket s az élet igazságait. — Aminc nem szereti a sok beszédet, melyet hiábavalónaki ,tart, örökérvényű igazságokra és művészi élményekre törekszik, amelyekről leg ékesebben nagyszerű munkái szólnak a figyelmes nézőhöz. Úgyszólván az ország valamennyi muzeumában találkozunk képeivel. kz Ev. Nőegylet szombati kuituresfjét teaest követi Megemlékeztünk arról, hogy a nyíregyházi Ev. Nőegylet szombaton este 8 órai kezdettel az ev. Kossuth reálgimnázium disztermé. ben kulturestet rendez. A műsoros estet teaest követi, amely a reálgimnázium tornacsarnokában lesz. A tea-estre szóló belépőjegy ára 1 pengő, amelyben természetesen a tea és sütemények ára bentfoglal. tatik. Külön belépőjegy oincs. A kulturestre belépődijat nem szednek, ellenben a teaestre szóió megváltási jegyet is ott fogják árusítani. A kuliurest iránt nagy érdeklődés mutatkozik. A rendező bizottság lázas, buzgalommal igyekszik az est sikere érdekében minden lehetőt elkövetni s bizonyára ez az est is csak fokozni fogja az Ev. Nőegylet korábbi hasonló teaestjeinek sikerét.