Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-27 / 21. szám

J^rfRYIDÍK, VÁROSI MOZGÓ Hétfőn, kedden és szerdúl 5, 7 és 9 órakor A legbájosabb muzslkáju hangosfilm! Ma éjszaha .. talán? (Heute Nacht... eventuell?) Németül beszélő, éneklő és zenélő filmoperett 9 felv. Magyar szöveggel. Hangos kísérő képek: Kandúr Peti és Hamupipőke. 1931. Január 27. Torday Imre, Vágh Mihály és Vágh Nándor festőművészek KÉPKIÁLLITÁSA a városháza tanácstermében. Nyitva: d. e. 10-161 d. u. 7 ig Á Városi Daiegylel Pál-napi üdvözléséi A Városi DaJegyLet kitűnő ének­kara, amely megfrissült uj hang­anyaggal és fokozódott mértékben elért muzsikalitássai ma a vidék egyik legjobb dalárdája Pál napján tisztelgő szerenádot adott elnöké­nek, Szohor Pálnak és uj alelnöké­nek, ifj. Tóth Pál ipartestületi el­nöknek. Szohor Pál főjegyző lakásán a dalárda előbb a Kertem alatt füle­mile fészke c. dalt, majd több más gyönyörűen kidolgozott számot ado.t elő. A dalszámok között a dalárda mély ragaszkodásának és hálás szeretetének Kubacska Ist­ván 'ny. igazgató-tanitó adott őszinte érzéssel áthatottan kifeje­zést. Szohor Pál főjegyző az üd­vözlést megköszönve, mélyen a szi­vekbe vésődő szavakkal mutatott rá, hogy a polgári és a nemzeti gondolatinak milyen hatalmas szer­ve és erőforrása ma a dalegyesüljet, amelynek tagjait további lelkes ügyszeretetre buzdította. A Dalegylet tagjai ezután ifj • Tóth Pál lakásán jelentek meg, ahol újra felhangzottak a szebbnél szebb magyar dalok, majd Szo­hor Pál elnök beiktató-beszéd­számba menő, lendületes szavakkal tolmácsolta a Dalegyesület nagyra­becsülését ifj. Tóth Pál ipartestü­leti elnök, az Egyesület újonnan megválasztott alelnöke előtt, aki­nek nemcsak egyéni értékeit^ ha­nem a közért, a közös nagy ideá­lokért kifejtett önzetlen és buzgó munkásságát méltatta a Dalegyesü­let, amikor alelnökké választotta. Ifj. Tó:h Pál közvetlen szavakba? köszönte meg a kitüntető szeretetet ^s {ragaszkodást,, amely további munkásságra fogja lelkesiteni. Az üdvözélsek után a Dalegyesület az ipartestületi székházba ment, ahol az ünnepeltek társas összejövetelt rendeztek. Az üdvözléseken és a társas összejövetelen részt vett az Egyesület agilis főtitkára, Gaál Elek levéltáros és Papp Lajos alel­nök is. A társas összejövetelne Kubacs­ka István Téger Bélát és a sajtót köszöntötte. Téger Béla a magyar dai összefogó erejére hivatkozva méltatta a Dalegyesület társadalmi jelentőségét és a dalárdistákat, agilis titkárukat Gaál Eleket éf lelkes karnagyukat, Jakab Józse­fet köszöntötte. Még számos lelkes beszéd hang­izott el s a dalárdisták a fehér asz­tal mellett is áldozati tüzet gyúj­tottak a magyar dalkulturának. — Bud ipesten, a Központi Szál­lodát (Centrál), melyet Pallai Mik­sa. a Grand Hotel Esplanade, Ist­ván király. Deák Ferenc szállodák volt tulajdonosa vett át, lapunk olvasóinak melegen ajánljuk. — A polgári családoknak ez az egyik legismertebb fővárosi ott­hona alig 2 percnyire a Keleti pá­lyaudvartól, újonnan berendezve, gőzfűtéssel, hideg-meleg vizzel, telefonnal, rádióval várja vidéki és külföldi vendégeit. A főváros ide­genforgalmának nagy nyeresége az uj vezetés alatt álló szálloda, mely ben a polgári árak mellett már 5 pengőtől kezdve kaphatók szo­bák. í 3423-13 á Csillag ntcai városi ház titka Misztikus jelek egy elhagyóit és kihaltnak látszó házban. — A rej­télyt sikerült a Nyír vidék munka­társának megoldani A Csillag- és Eötvös-utcák sar­kán van egy, a város tulajdonát képező s elhagyottnak látszónagy földszintes ház. Az elhanyagolt külsejü házat látszólag nem lak­ja senki. Olyan, mintha a szellemek tanyáznának benne s ha esténkin c arra jár az ember, a hideg északi szél sivít át az abla­kok szűk nyilásain s kísérteties sü­vitésset rázza meg eresztékeiben. Amint tudjuk, ennek az épületnek a helyére fog felépülni az iparos­tanonciskola s igy természetesen a város nemi szívesen költ a kar­bantartásra, mert amint a pénzvi­szonyok enyhülnek, megkezdik az építkezést. Napok óta az esti órákban külö­nös zaj, misztikusnak tetsző dobó-, gás hallatszik ki ebből a házból az egyébként rendkívül csendes és elhagyott utcára. A gyengébb idegzetüek szelle­mek járásáról suttogtak. Azt gon­dolták, talán valamikor temető le­hetett e helyen és valami nyugod­ni nem tudó szerelmes lélek jár fel s bolyong az üres szobákban. A fantasztikusnak látszó hír fel­költötte munkatársunk érdeklődé­sét és elhatározta, hogy utána jár a hátborzongató hír valódiságáról meggyőződni. Az első pillanatokban, amint az est sötétjében a folyosóra lépett, hideg borzongás futott végig mun­katársunkon. Az történt ugyanis, hogy a huzatos folyosón a kapu nyiltára végigsöpört .egy szélro­ham, kikapva az ajtó kilincsét ke­zéből és leverte fejérői valami lát­hatatlan démon a kalapot és szi­laj dobogás ütötte meg fülét. — Ennek fele sem tréfa, gondoL ra munkatársunk. Azonban most már mégjobban érdekelte a dolog és betéve maga után a kis­kaput, figvelni kezdett. A dobogás nem 1 szűnt, hanem imég erősebb lett és közbe ritmi­kus vezényszavak hangzottak egy női ajakról. Tudva azt, hogy a szellemek hangot nem adnak ki, munkatár­sunk most már megnyugodva nyi­tott be az egyik ajtón, melynek kulcslyukán keresztül világosság tűnt szemet elé. A rejtély most már pillanatok alatt megoldódott. Barátságos női hang invitálta feljebb munkatársunkat és kérde­zősködésére megtudta, hogy es­ténként nagy ambícióval próbálják itt azokat a táncokat, amelyeket a Baross cserkészek február 2-ik' seilegavató ünnepélyén fognak bemutatni és amely — hisszük és reméljük — nagyban fogja emelni derék iparos cserkészeink ünne­pélyének fényét. A gyenge idegzetű és képzelő­dő polgártársaink okosan tennék, ha máskor ludbőrös háttal való sugdotóazás helyett mindjárt a dolog végére járnának és nem ij­jésztgetnék az amúgy is eléggé ide­ges asszonynépséget fantasztikus meséikkel . Kitnnőeű sikerült a postaaiiiszteft tánc­mulatsága A Magyar Postaaltisztek Orszá­gos Egyesülete nyíregyházi cso­portjának vasárnap esti táncmu­latsága a legkellemesebb hangu­latban, a vidámság és a tánc gyö­nyörűségének jegyében zajlott le. A »Korona« disz érmét már 10 órakor zsúfolásig megtöltötte a közönség. Künn zuhogott az eső, de ez nem volt akadálya annak, hogy a mulatni vágyó fiatalság- tö­megesen fel ne keresse a postá­sok bálját. A város képviseletében ott lát­tuk Polinszky Pál dr. kulturta­nácsnokot, Uzom Jenő főfelügyelő postafőnököt, dr. Fraknóy Tibor kisvárdai postafőnököt, Kovács Ákos főfelügyelő, főnökhelyettest, Stark Árpád felügyelőt, a környék­beli postamestereket és még sokan másokat. Fél 10 óra tájban Rácz Károly neves cigáinypiimás és kitűnő ban­dája rázendített a magyar csár­dásra, amely a reggelig tartó tánf megnyitója volt. »A nyiregyháíi sürgönypózna jaj de magos« kezdetű postásdai csendült fel, amelynek ü'emére Uzonii Jenő főfelügyelő Roskó Jánosméval, Roskó János csoporteiinök pedig Uzoni Jenőnével nyitotta meg a táncot. A derék póstások kitűnően sike­rült mulatsága a kora reggeli órákig taitott. Szünetek alatt Csé­pány Jenő a »Nyirvidék« fotoripoi'­tere magnézium felvételeket készí­tett a társaságokról. — A törvénykezés egyszerűsíté­séről szőlő törvény és végrehajtási utasítás magyarázatos kiadása új­ból kapható a z Ujságboltban. Ara 3 •MHaaMHMMBMaK á gyáripari termelés csökke­nése 1930 ban A Gyáriparosok Országos Szö­vetségében az elmúlt napokban készültek el azok a jelentések, amelyek az egyes iparágak mult­évi foglalkoztatottságáról szólnak. A jelentések az egész vonalon le­sújtó visszaesésről számolnak be. A széntermelés mintegy 15 százalékkal esett visz­sza és az 1927. évi nivóra süllyedt. A vasiparban a helyzet ugyancsak kedvezőtlen. Mig az 1929. évben a nyers vas­termelés 3.7 millió mázsa volt, ad­dig az 1930 évi termelés mindössze körülbelül 2.5 millió métermázsa A nyersacéltermelés 5.1 millió métermázsáról '3.5 mil'ió métermá­zsára esett. A téglaiparban az 1927. évi maximális, nagy kon­junktúrában elért tenmelési szám­hoz képest az elmúlt év 33 százalé­kos visszaesést mutat. A budapesti és budapestkörnyéki téglagyárak, amelyek 1927-ben 146 millió darab téglát gyártottak, 1930-ban már csak 996 mil ió darabot termeltek. A cementiparban mintegy 25 százalékos visszaesés mutatkozik. 1928-ban a leszállított cementmennyiség 41.000 vagont tect ki. 1930-ban pedig 30.000 va­gonnal elérte mélypontját. A faiparban összefüggésben a 1 építkezési kon­junk'u'ával, a beépített parké ta négyzetmétert szokták irányadóul venni. 1928-ban 600.000 négyzet­méter parkettát építettek be az uj házakta, 1929-ben azonban imár csak cca 300.000 négyzetmétert!, mig 1930-ban még 200.C00 négy" zetmétert sem tesz ki a parket­tázás. Nem kap kegyelmet a rablógyilkos csendőrőrmester Budapestről jelentik: A kor­mányzó elutasította a kétszeres rablógyilkos Ambrus István csend­őrőrmester kegyelmi kérvényé,. Az ítéletet pénteken hajtják végre. Miss Hungária 1931 Budapestről jelentik: Fekete Mária II. éves bölcsészettan hall­gatót, aki egy borsodmegyei or­vos leánya, vasárnap Miss Hun­gáriává választották. Venizelosz influenzában megbete­gedett Athénből jelentik: Venizeloszmi­nisz'erelnök megkapta az influen­zát. A fővárosban egyre nagyobb arányokat ölt a járvány. A he.yőr­ség tagjai közül 200 ember be­tegedett meg. Madridból je entik : Az influenza járvány inem csökkent. Madrid la­kóinak 40 százaléka beteg. A ha­lálozási arányszám növekedett. Or­vosi vélemény szerint azonban en­nek oka, nem a betegség súlyos­bodása, hanem a zord időjárás, amely az enyhe éghaj'athoz szokott spanyolok e'.lentálló képességét meggyengiti. - LEVÉLPAPÍR újdonságok nagy választékbal a JÓBA-nyom­dában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom