Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-30 / 295. szám

2 jtárímriDáK. 1930. december 30. A földmivelők megszervezése A társadalom minden osztálya meg van szervezve. Ha ez a szervezkedés kulturális vagy társadalomjóléti célt szol­gái, hasznára van nemcsak az tílető osztálynak, — de helyesen és mél­tányos szempontok szerint vezetve — az egész társadalomnak. Ha akár rejtett politikai célokat, akár önző osztályérdekeket szol­gál, semmi esetre sem szolgál köz­érdeket. Példa a szakszervezet, amely po­litizálásával forradalomba döntöt­te az országot, sőt országokat; a Kartell és Trust, amely a dolgo­zó és fogyasztó társadalom kizsák­mányolására szövetkezik : A szakszervezet ima is forrah dakni alapon áll, — eszköze a gyülöletszitás. — Emiatt a társa­dalomban uralkodó bizalmatlanság és nyugtalanság, a bajok egyik legfőbb kútforrása. tízek a szervezkedések a szerve­zetlen földművelő társadalom ro­vására történnek. Innen az agrár­olló. A szociálista szakszervezet szem­pontjából a földmives szervezet a legnagyobb gátló tényező; a Kar­tell "és Trust szempontjából aka­dály árpolitikája tekintetében. Egy erős, öntudatra ébredt ag­rártársadalom sikeresen veheti fei a küzdelmet mindkét irányzattal szeimben. Azért veti rá magát a szakszer­vezet a földmives tömegek meg­bontására. Csodálatosképpen a szakszerve­zet és kapitalizmus együttesen vo­nul fel a küzdelemben: cooperá! Trust és kartell saját érdekében nagy tömegeket hajt az utcai tün­tetésekre, hogy ezáltai munkaalkal­mat és magas árakat verekedhes­sen ki. Mint a legutóbbi tüntetés­nél láttuk, célját el is érte. Mind­ezt a kétkeze munkája után élő társadalom elsősorban a földmű­ves — fizeti .meg. A szakszervezet a forradalmat ugy tudta megcsinálni, hogy a kü­lönféle földmives kategóriákat megbontotta. Urgyülöletet szított, a földműves munkást a kisgazda osztály ellen lázította. Ma is ezzei az eszközzel dolgo­zik. Innen a földlmüvesosztály szét­tagoltsága. Pedig amint az orosz példa mutatja, a szocialista állam­ban a földműves csak az igavonó barom hivatását tölti be, tehetet­len a jói megszervezett terrorral szemben. Legelőször is az értel­miséget pusztítja el, hogy a vezér nélkül maradt tömegek felett úrrá lehessen. Ezért igazságtalan az osztályura­lom, amely csak diktatúrával tart­ható fenn. A földműves nacionalista. Már itt is szembekerül az internacioná­lis szakszervezettel. Azért hirdeti ez utóbbi a nem­zetköziséget. Amely országokban a földműves öntudat meg van, mint Bajorországban, Finnországban, ott a forradalom' kudarcba fulladt. Azért beteg az egész világ, mert a szakszervezet és Kartell, Trust önzése és hatalmaskodása van urai mon. Elnyomja a számban túl­súlyban levő földműves tömeget. A világpolitikát a nagytőke a szakszervezetre támaszkodva irá­nyítja önző politikájával romlásba döntve a vásárló .tömegeket, in­nen a világszerte duló gazdasági válság. Ezért van, hogy az ipari centru­mokban halmozódik fel a pénz> leginkább egynéhány kiváltságos kézben, ezzel szemben a falu elsze­gényedik. A falu fizeti meg a súlyos köz­terheket, szubvenciókat, vámokat, közmunkákat, a közintézmények költségeit, a városok csillogását, — amiből semmi haszna nincsen: — a tarifákat. Ez mindaddig igy is lesz, mig a földművelők nem tömörülnek és hatalmas nagy tömegüknek meg­felelő igazságos egyenlő elbánást ki nem verekedik. Ezt a szervező munkát várja á faiu. ; i í ' : i A politikai szervezkedés megsza­kítja az egyrészt. A szervezkedés nem irányulhat önző célokért, más osztályok el­nyomásáért; nem vezethetik fele­kezeti szempontok, de a falu kul­túrájáért és jólétéért szálljon sikra. Vezetői legyenek a lelkész, a tanitó, a birtokos és falusi intelli­gencia, mert céljuk és érdekük kö­zös. Ebből a gondolatból kiindulva mozdult meg a nyíregyházi Gazda­kör, amely példát mutat, miként keli a vármegye gazdaköreit, keres­kedőit egységes szervezetbe törnö- , riteni. Erre a célra legalkalmasabb szerv az Országos Gazdaszövet­ség, amelyet Károlyi Sándor gróf alapított és Darányi Tgnác fejlesz­tett naggyá. A múltban igen nagy eredményeket ért el és a forradal­mi időkben az utolsó percig ki­tartott a nemzeti gondolat mel­lett. Éppen ezért a forradalom legelőször dobta az utcára. Mikor í terror fett úrrá, a nyíregyházi Gazdaszövetség még mert nyilvá­nos gyűlést tartani, a megszállott felvidéken imla is az egyetlen szerv, amely küzd a magyar kisebbségi gondolat érdekében, Szentiványi Józseffel az élén. A Gazdaszövetség alakuló gyű­lésén Nyíregyházán a legjózanabb és fegméltóságteljesebb hang ural­kodott, méltó a józan, igazsága tu­datában élő gazdatársadalomíhoz> ahoí" példát mutattak, hogy nem ismernek társadalmi válaszfalat és utmutatót, milyen módon keh az ország földműveseinek egytáborba tömörülni. Szomjas Gusztáv. á magyar tanítók nyilt kérelme a Kormányhoz, az országgyűlés két Házához és a társadalomhoz A Magyarországi Tanítóegyesü­letek Országos Szövetsége a követ­kező ny.lt levelet intézte a ma­gyar királyi Kormányhoz, az or­szággyűlés két Házához és a ma­gyar társadalomhoz : A Magyarországi Tanítóegyesü­letek Országos Szövetsége novem­ber hó 26-án ülést tartott, mely ülésnek egyedüli tárgya a ter­ményjárandóságos tanítók illet­ménykiszolgáltatásának a kérdése volt. 4000 olyan tanító van Ma­gyarországon, akik már három év óta nem kapják meg törvényben biztosított járandóságukat, pedig már több ízben felhívtuk erre a tarthatatlan helyzetre az illetékesek figyelmét. Eddigi tapasztalataink azt a látszatot keltik, hogy sokan nem ismerik ezt az ügyet, s így a magyar társadalom előtt ugy tűn­hetik fel a tanítóság, mintha a^­ország mai súlyos helyzetében fi­zetésjavitást kérne. Hogy ez a fel­fogás lábra ne kaphasson, s hogy mindenki tisztában legyen azzal, mi az oka annak, hogy a tanítóság a7 utóbbi három év alatt többet gyű­lésezett, mint máskor tíz év alatt, azért határozott ugy a szövetségta­nács, hogy ezzel a nyütlevéllel osz­latja el a téves felfogásokat, ugy gondolván, hogy a kérdés helyes megismerése természetszerűleg ma­ga után fogja vonni a megoldást, a terményiárandóságos tamítóság tör­vényes illetményeinek száz százalék­ban való kiszolgáltatását. Az államhatalom intézkedik a tisztviselői javadalmakról, s ebben a keretben megállapítja a magyar tanítóság javadalmazását a XI. fi­zetési osztálytól a Vll-ik fizetési osztályig. Meg is kapja a magyar tisztviselő havi járandóságát a tör­vény mértéke szerint hiánytalanul, s megkapja a tanítóságnak az a ré­sze is, amelyiknek nincs föld-, vagy terményjárandósága. De a föld- és terményjárandóságos nem állami tanítók már 1927 óta nem kapják meg a törvényben biztosí­tott javadalmukat hiánytalanul. En­nek oka az értékegységek szerint való javadalom-megállapítás. Mi az értékegység ? Két helyről kapja javadatmát ? nem állami tanítóság. Kap javadal­mat az egyháztól, s kap javadalmat az államtól, fizetést kiegészítő ál­lamsegély címén. Az egyházi javadalom állhat készpénzbe', földjárandóságból és terményjárandóságból. Mindenféle föld- és terményjárandóságot át­értékelnek búzára s egy mázsa bú­zát vesznek egy értékegységnek. Annyi tehát az értékegysége min­den nem álllami tanítónak, ahány mázsa búzára értékelték a föld-, termény- s egyéb járandóságait. Az igy megállapított helyi javadalmat egészíti ki az államsegély. Ez igy teljesen rendjén való dolog volna, csak az a baj, hogy az államhatá­talom minden egyes értékegységet 27:84 P értékben vesz számításba, annyiban állapítván meg a buza értékét a tanítói javadalom szem­pontjából, holott a vagyonváltság buzaértékét már csak 15 P-ben ál­lápitotUt meg. Itt van aztán az óriási baj, mert a tanítói javadal­maknál 27.84 P-vel jön számítás­ba a buza ma is t holott a helyi vi­APOJÜíJLiO MOZGÓ Hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor a szezon óriási sikerű hang03 filmje A DONKOZÁKOK DALA Kisé'8 hangos mtisor. — Szelvény érvénye s Szerdán, Szilveszterkor és a következő napjkon •T PARÁDÉS HANGOS MŰSOR Willy Fritsch, Oskar Karlweiss, Lillán Harvey, Olga Csehova, együttes szereplésével esse m ben^lnkutról Szilveszteri előadások kezdete 6,8és 3/4'0 órakor 3/4IO órakor nagy Szilveszteri előadás. KQlőn meglepetések. — Ingyen sorsolás. szonyokhoz mérten néha csak 10, legfeljebb 12—13 pengőért értéke­sítheti a búzát, tehát több, mint 500/0-0S veszteséget szenved. Hogy mit jelent ez a veszteség, .példák­kal bizonyítjuk, megjelölvén a ne­vet és működési helyet is, hogy adataink ellenőrizhetők legyenek. Íme a példák : Fábián István kabai igazgatóta­nitónak a helyi javadalma 81 ér­tékegység. Helyi javadalma tehát 27.84X81=2255.04 P. 81 mázsa (búzának a mai piaci értéke Kábán 13 P-jével 1053 P, tehát az évi vesztesége az értékegységnek 27.84 pengőben való fenntartása által 1202.04 pengő. Mivel pedig Fá­bián István a VIII. fizetési osztály 2-ik fokozatában van, s törvényszék rint jáma neki 270 P fizetés ha­vonta, ebből a 270 P havi javadar­lomból nem egészen 170 P-t kap kézhez, mig nem értékegységes ta­nitótársa, s általában a tisztviselő társadalom a törvényben biztosí­tott járandóságát teljes egészében megkapja. Kovács Ferenc tiszakanyári igaz­gatótanitó 32 értékegységgel bir, s a VIII. fizetési osztály 3. fokoza­tában jár neki törvényszerint 255 P, vesztesége 42 P, tehát kap 213 pengőt havonta. Vári Szalai Lajos Komádiban működő tanitó, 54 értékegységgel bir, XI. fizetési osztály 3. fokoza­tában törvényes járandósága havi 144 P, vesztesége 66 P havonként; tényleges jövedelme havi 78 P. Bajnok Géza kunakeszi-i kántor­tanítónak 135 értékegysége van., havi vesztesége 166 P, törvényes járandósága volna a VIII. fizetési osztály 3. fokozatában 255 P ha­vonként. Kézhez vesz havonként 255 P fizetés helyett 88 P-t. Látszik tehát e példákból, mit vészit 4000 tanitó az értékegysé­geknek ilyen mértékű felértékelése által, pedig a rendezésnek meg volt mindig és meg van ma is a lehe­tősége, , Az 1922. évi XVJI. t. c. s a hoz­zá kiadott 122.000 Vk. sz. mi­niszteri rendelet módot adnak a föld- és terményjárandóságok ér­tékének a mai viszonyokhoz mért hivatalos megállapítására, vagyis a számítás alapját képező buzaérték­nek leszállítására. A 25.000—1926. Vk. sz. rendelet ezt mondja : »Az értékegység egyenértékére nézve a jövőben ujabb megállapításnak van helye, ha ezt az áralakulások lényeges változása indokolttá teszk. Ki vonhatja kétségbe, hogy lénye­ges változás állott be a 27.84 P és a 13 P-s búzaár között ? S ki meri kétségbe vonni, hogy ez a »Lé­nyeges változás« a fenti példák bi­zonysága szerint katasztrófális hely­zetet idézett elő a tanítói családok­ban. Ha hozzávesszük még azt. hogy a legtöbb tanitó bérletbe ad­ja a földjárandóságát, s a bérlet után meg kellett fizetnie a boletta értékét, ugy ez ujabb 3 P vesztesé­get jelent minden mázsa búzánál. Még kirívóbb azonban, hogy pél­dául Fábián István 270 P után fi­zet adót, holott tényleg 170 P-t kap kézhez törvényben biztosított java­dalma helyett. Ugyancsak 270 P után fogják neki számítani az adó­pótlékot is, pedig épen elég adót fizetett már ő, s vele együtt 400c értékegységes magyar tanitó azál­tal, hogy a törvény és törvényes rendeletek kifejezett intézkedési dacára sem rendezték három év óta ezt a kérdést. Bár a sérelmek kézzelfoghatóak s kirivóak, a magyar tanítóság vé­gezte nemes hivatását, s végzi ma is. November 26-án ugyan elkese­redettebb volt a hangulata, mint még eddig bármikor, de ezt min­denki megértheti, aki megismeri helyzetét s elkeseredésének okát. Még most is kérő szóval fordul az

Next

/
Oldalképek
Tartalom