Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)
1930-12-21 / 290. szám
1930. december 21. jrtÍRYIDáx. A tánciskolákban ezután gramofon _ zenére is szabad táncolni. A nyilvános tánctanitásról szóló belügyminiszteri rendelet értelmében a tánciskolákban zenekiséretül csak a tánctanitás iskolaszeriiségével összeegyeztethető valamely hang szer (zongora, stb.) vagy legfeljebb három tagból álló vonószenekar használható. Ennek a rendelkezésnek módosításával most a belügyminiszter megengedte, hogy a nyilvános iskolákban kizárólag a közös gyakorló leckeórákon a táncok gyakorlásához zenekiséretül ütemverőkészüléket (dobot), továbbá a táncmester vagy megbízottja vezetése és felügyelete alatt gramofonzenét is használhassanak. A gramofonlemeznek szöveg- és éneknélkülinek s a táncok gyakorlására alkalmasaknak kell lennie. A zenekar az ütemverőkészülék kezelőjével együtt is legfeljebb három tagból állhat. Egy bankár vitatkozással távolította ei az életét fenyegető rablókat Larue texasi városban történt, hogy öt álarcos bandita állított be a Citizens State Bánkba. A banditák az utcán fogták el, sötétben a bank elnökét, akit arra kényszeritettek, hogy menjen velük és nyissa ki a bank páncélszekrényét. Ott megfenyegették, hogy megölik, ha ki nem nyitja a páncélszekrényt, a bankelnök azonban elkezdett vitatkozni velük, s megmagyarázta, hogy a páncélszekrényt nem tudja kinyitni, mert az időre van beállítva s amig a reggeli banknyitás ideje el nem érkezik, addig senki ki nem nyithatja, legfeljebb ugy, hogyha dinamittal felrobbantják az egészet. A b,anditák mikor meggyőződtek róla, hogy a bankár igazat, mond, morogva eltávoztak. Grafológia Részletes, mindenre kiterjeszkedő magánválaszt mindenki kap, aki írásonként 50—50 fillér értékű postabélyeget és megcímzett válaszlevelet (levélpapírt is!) mellékel a szerkesztőségbe küldött s »grafológus« jelzéssel ellátott levelében. Tekintettel, hogy a grafológus részére rengeteg lev?l érkezik ugy., hogy a válaszok közlésére csak hónapok multán kerülhet sor, ezért mindazok, akik levelükre egy héten belüi akarnak választ, 20 filléres bélyeget mellékeljenek. Szeretem a cigányzenét. Kevés iskolai képzettséggel rendelkezik, ami nem lenne baj, ha az élet iskolájában tanult volna valamit.— Alig van akaratereje, túlságosan nőies és könnyelműségre hajlamos. Valószínű, hogy a levelet nő irta. Progresszív és okkultista. A sok bánattal és csalódásokkal telt múltja miatt a misztikus túlvilági ismeretlen és megmagyarázhatatlan dolgok felé "fordítja érdeklődését. Nem teljesen logikus gondolkodású, pedig intelligens és gazdag érzésvilágu. Pranteles. Túlságosan beképzelt. Szenvedélesy vitatkozó. Nagyra tartja magá t, bár kultúrája felületes, lexikon tudás. Gyenge és beteges fizikum. Morgó. Házias, szorgalmas, bár nem a legkörültekintőbb és meglehetősen hanyag és felületes. Sor. sával igen elégedetlen és sokszor meggondolatlan lépésen töri a fejét. Kitartása vajmi kevés s ez nagy baj, mert enélkül szegény lány nehezen boldogulhat. Vadrózsa. Intelligens és nagyon érzékeny, szenzibiüs lélek. Erősen impresszionista. A hangulatok befolyásolják gondolkodását. Meglehetősen konzervatív és szentimentális. Van akaratereje és kitartása. Munkájában szorgalmas és precíz. Erika. Intelligens és nagyon ragaszkodó lélek, akinek ragaszkodását ezidő szerint még nem nagyon viszonozták. Nagyvonásokban szeret cselekedni, de nagyon sok esetben nincsen ahoz lelkiereje. Nem konzekvens, azért mert nagyon gyenge az akaraterejében. Remény. Egyszerű, őszinte és ragaszkodó lélek. Telve a boldogság után való vágyakozással. Érzelmes és áradozó, mert még nem érték nagy csalódások. Vegye az életet a reálisabb oldaláról, "ha nem akar naayon csalódni benne. Kozákok dala. Nehezemre esik az őszinteség, ha az ön lelki portréját akarom megfesteni. Feltétlenül tehetséges ember, de nyers és faragatlan. És ami tehetségének legerősebb kerékkötője: Ízléstelen A „Nyírvidék" grafológiai szelvénye. Jelige Életkor Férfi, vagy nő Szereti a trágár, durva elcelődést. Elvi felfogásáért képes ökölre men ni. Szenvedélyes alkoholista. S ami a legérdekesebb, önmaga lelki prizmáján nézi az embereket és — lenézi őket. Kár önért. Csipke rózsa. Nagy érzelmi skálájú, egyszerű szimpatikus lélek, telve idealizmussal és őszinteséggel. Erősen hajlamos az álmodozásra. Kevés reális érzékkei rendelkezik. Az amerikai diáklányok fellázadnak! a túlságos szigorúság ellen, mert »csak« este 11-ig szabad kimarad niok Bozeman montoanai városban van az állami State College, a melynek diáklányai most fellázadtak amiatt, hogy túlságosan szigorúan kezelik őket és nagyon ellenőrzik, hogy mit csinálnak. Ez a túlságos szigorúság és ellenőrzés abban áll, hogy éjszaka ii órakor már mindegyik leánynak az intézet falai között kell lennie, holott ezelőtt megengedték, hogy egynegyed egyig kinnmaradjanak. A leányok mozgalmat indítottak ennek a rendeletnek visszavonására. Kapfcaftó raicufenliiil (Regény.)' Irta Péchy-Hő rváth Rezső. 51 Lehiggadtan gondolkozott tehát mi történhetett és mit is kellene tennie ? Fantáziája kiszínezve mutogatott meg neki mindent, mint ahogy a kísértő a pusztában, a hegyről megmutogatta volt a csábos képeket. Látta az óriási szervezetet, a a pontosan összeilleszkedő gépezetet, amely a világ katonai erőit és diplomáciai gépeit megmozgatja. Látta a titkos szálakat, amelyek szanaszét nyúltak ki a világba, mint ijesztő, tapogató, idétlenül vékony karok és elértek mindenhová a nyugalmas munkával élő világba; mozgásba hoztak mindent, ami a terv keresztülviteléhez szükséges volt. És ez a rejtelmes kéz szörnyű erővel csapott szét a világban, kaján mosolytól kísérve markolt bele a világ romboló pokolszerszámaiba — és éppen innét, erről a kies, káprázatos gyönyörűségekben oly pazarul bővelkedő földről, a helvét kereszt árnyékából, ahol semmi sem olyan teljesedésbe csökkent, elterebélyesedett valóság, mint az ideális csend, a béke, a nyugalom, a melegen elomló napfény, a szeretet és az őszinte, szívből csorduló dal!... A tekintete végtelenre tágult és a szí-, vén világosságok teregették megismeréseiket. Az igazság zengő harangszava csendült meg szívében, mint valami szelíden átvonagló dallamos melódia : j — Hát igy lesz a háború ?! Hát tiem az a naiv gyermekmese az alapja, amit a többi buta hazugsággal egyetemben az iskola tanít ? Hogy a háborúkat egjes nemzetek súrlódása, féktelen terjeszkedesi vágya, fejedelmek, népek és vezérek viszálykodása okozza ? Hát nem szükségből lesz a háború, mint elkerülhetetlen, végső fegyver, a bizonyos ultima ratis ? Amikor legutoljára, akkor is sírós szemmel, vérpatakot ontó szívvel folyamodnak ? Hát a háború is csak üzlet, bűzlő, mocskos, salakos üzlet ? Hát készakarva csinálják ? Csinálják ? És miért ? Hitvány anyagi érdekből, gazdagodási vágyból, rangemelés iránti ostoba hiúságból! Hogy az ő hírnevüket, jóvoltukat és milliárdjaikat milliók párolgó vére szerezze meg nekik ! Hát minek a háború ? És mit veszik körül értelmetlen, bűnös frázisokkal ? Hogy például minden polgár és katona a hazája iránti kötelességének tartsa bármikor odaadni az életét^ ha »kell« és hajlandó legyen meghalni akármikor, akármelyik percben (»a haza veszélyben, meg kell védeni az ellenség ellen !« című borzalmasan hazug frázisok értelmében), ismeretlen sárfészkekért, sivár homokmezőkért, hitvány sziklacsúcsokért!... Ó, nem igaz, nem igaz, nem igaz!... Néma haza kívánja ezt, a haza nem kíván ölni, gyilkolni, vérrel bemocskolni tiszta emberi kezeket] A haza békét, munkát, dalt, kaszapengést kíván, csendes májusi esőt, halkan permetező harmatot és illatos virágpalástot a zöld selyemfüves rétre. A haza nem akarja hűvös sírok dombjai alá dugni ifjan, életerősen az ő kínnal szült, kínnal nevelt fiait, a haza melegszívű,-ifjú nő, aki utálja, irtózza a halált, a háborút, a tömegsírt! A háború nem kell a hazának, a háború a népnek se kell, a nagyfejűeknek kell, aszott vénségeknek, akiknek már semmi örömük sincsen ezen földön és megszakadna a szívük, ha a mások örömét kellene szemlélniök..... a háború vérben kéjelgő fejedelmeknek kell, mert pénzt hoz, tengernyi pénzt, muzsikáló, zuhogó aranyesőt, dicsőséget, nevet és piedesztált a történelemben, kitüntetést és előmenetelt a szamárlétrán !. Ezért kell a háborúi A többi ok mind hazugság, álnokság, betyárság, koholmány és bűztől büdöslő frázis !.,. j Egy kicsit megint sikerült magát tűzbe ' gurítania, pedig éppen ezt nem akarta. Minden nyugodtságára, higgadtságára és józanságára szüksége volt, hogy tisztán megláthassa a ködös gomolyagként kavargó gondolatzürzavarban a helyes gondolatot. És ak^ kor teljes gőzzel haladjon feléje, mint elté; vedt tengerjáró a hirtelen megvillanó ismeretlen kalauzfény villanylángja felé. Nem tudott bizonyosan semmit, ami kialakult lépésre tudta volna megmozdítani a lábát. Csak azt látta, de az aztán élesen belevésődött lelke érzékeny lemezeibe, hogy amikor a tanácskozók elhagyták a szobát, elége T detten fénylő szemek és megnyugodott arcok tűnnek elő a szoba félhomályából. És ezek az arcok beszédes szemérmetlenséggel árúlták el neki a történteket, hogy egy körmönfont ravaszdisággal közéjük csempészett távhallgató-műszer se jobban! Befejezett tények gátfala meredezett előtte, amelynek tömbjei összezúzták a vakmerően nekirohanó koponyáját-; bezárt táskák titkos méhe rejtett magába mindent és már pontot tettek minden mondat végére ... Vívódva gyötrődött maga-magával és a füleiben valami ismeretlen, szilaj muzsika vad ütemei sikongtak. Érezte, hogy a nyugalma elveszett és talán mindörökre eliramlott tőle. A lelkét őrjöngő vihar zúgta be — és úgy jött ez az égigsüvöltő viharzás ed.digi nyugodt, izgalomnélkűli, tiszta életébe, mint a fenséges csendben nyugalmaskodó szálfaerdck életébe a sustorgó, felfordító, villámcsapások rőt ostoraival hajigálózó, rohanó orkán, — amelynek lehelete fullasztó és mérges és amely ketté roppantja a százados tölgyeket, kiszaggatja a gyökereiket és pozdorjává tördeli a büszke ágaik légióját... (Folyt köv.J