Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)
1930-12-17 / 286. szám
jSfVíHYIDéK, 1930. deccmbsr 17. ctt seV^em * & és | ^exvQO faragó á magfar hadsereg problémai A honvédség altisztjeinek elhelyezéséről szóló törvényjavaslat felsőházi tárgyalása alkalmával Gömbös Gyula honvédelmi miniszter a törvényjavaslattal kapcsolatban igaz magyar érzéstői hevített beszédben mutatott rá azokra az aktuális és a közei jövőben aktuálissá válható problémákra, amelyek hadseregünk szervezetét, a katonák helyzetét és a hadviseltek jólétét érintik. Ami magát a javaslat tulajdonképenij tárgyát, a honvédségi altisztek elhelyezését illeti, nem hisszük, hogy csaak egy magyar ember is ( akadna az országban, aki ne helyeselné tiszta szivvel a törvényjavaslat nemes intencióját. Természetes, hogy a társadalomnak elsősorban azokról a vitéz és sokat szervedett tagjairól keli gor* doskodnia, akik annakidején életük kockáztatásával védték meg a hazát és a polgárok jólétét. Vannak cselekedetek, amelyeket egy önérzetes államnak, egy önérzetes társadalomnak nem lehet és nem szabad elfelejtenie. Hála jár a viág| háború hőseinek és ez a mélyen átérzett hála vezette a kormányt, amikor a javaslatot megszerkeszjtette. Gömbös Gyula őszintén feltárta a magyar nemzeti hadsereg legsúlyosabb és számunkra legfájdalmasabb problémáját: az általános védköte'ezettség kényszerű hiányát/ Az önállóvá és öncélúvá lett Magyarország természetes történelmi fejlődése is megkívánja, hogy újra elrendelhessük az általános védkötelezettséget. Hiszen mindentői eltekintve egy zsoldos hadsereg eltartása ma olyan aránytalanul súlyos terheket ró a megcsonkított magyar államra, amelyet az elviselni huzamosabb ideig képtelen. De magasabb etikai szempontok is követelik, hogy éppen olyan jogaink legyenek a hadseregtartás terén, mint a hatalmasok által favorizált szomszédainknak. A tiz év óta fennálló önálló Magyarország minden ténykedésévei" bebizonyította a világnak, hogy ma ez a kegyetlenül megcsonkított, nem létező bűnökért büntetett kis ország jogos elkeseredése ellenére is a leghívebb őre és apostola az európai békének. De hogyan álljon őrt a békét oltalmazó Európa keleti kapujánál ez a harmadára szabdalt, de vitézségében és hitében töretlen kis ország akkor, amikor még a védekezésül maga elé tartott kardot is kicsavarták kezéből kardcsörtető szomszédai. "Bármilyen paradoxonnak hangzik is, de százszor igaza van Gömbösnek: a lefegyverzett Magyarország nagyobb veszély a bé1 kére, mint a felfegyverzett Magyarország. Ugyan, hogyan veszélyeztethetné a békét Magyarország a maga 35 ezer katonájával, amikor az utódállamok hatszázezer főnyi állig felfegyverzett katonával veszik körül. Hiszen, ha Magyarországot továbbra is fegyvertelenül hagyják a kapzsiságukban kielégíthetetlen ellenségei gyűrűjében, könnyen megeshetik, hogy éppen Magyarország megtámadása áltat keletkezik majd olyan európai konfliktus, amely újra feldönti a világ keserves erőfeszítésekkel stabilizált látszatbékéjét. Nem lehet hazánkat teljesen kiszolgáltatni a hatalmasok által privilégizált államok hataltim tébolyának, impe-> rialista kénye-kedvének. A magyar kard makulátlan tisztasága, a magyar hadsereg legendás múltja megköveteli, hogy olyan hadseregünk legyen, ahol a katonai szolgálat, a haza. békéjének megoltalmazása a legszentebb és a iegleikesitőbb állampolgári kötelesség. A magyar katona sohasem szolgálta zsoldért a hazáját. A zsoldos szellem mindig távol 'állt a hazafias idealizmusában párját ntkitó magyar katonától és távol áll ma is, amikor kényszerűségből, békeparancsból csak zsoldosként szolgálhatja hazáját. Mert hadseregünk, ha szervezetében zsoldos hadsereg is, a lelkében nem az. 1 udjuk, tudtuk volna akkor is, ha nem is mondja ki a honvédelmi miniszter, hogy a magyar hadseregben tiszt és legénység között olyan patriarkális, olyan testvéri a vi-» szony, hogy egész hadseregünk egyetlen magyar érzésű lelki egységbe olvad/ amely lelki egység nélkül 'igazi hadsereg ei sem kép| zelhető. Minden magyar katona ; büszke a maga magyarságára és j boldog, hogy magyar álmokat álmodhatik minden magyar állampolgárral együtt — ez olyan gyönyörű igazság, amelynek a megállapításáért hálásak vagyunk Gömbösnek. A vitézségi érempótlékok és a rokkantellátás is ' olyan kérdések, amelyekben egyetért a honvédellmi miniszterrel az egész ország. Bárcsak hamarosan megvolnának az államnak azok az anyagi lehetőségei, hogy szive szerint megjutalmazhassa azokat a hőseit, akik á haza hiv, jutalomra nem számitó szolgálatában példát adhatnak minden elkövetkezendő magyar .nemzedéknek. Hisszük, hogy nincsen nagyon távol az a várvavárt idő, amikor az állam polgárai anyagi jólétének veszélyeztetése nélkül leróhatja mélyen átérzett háláját és teljesítheti erkölcsi kötelességét vitézeivel és rokkantaival szemben. Kállav BSikíóssé államtitkáráé közölte az Erzsébet Árvaházzal, hogy részt kiván venni az iparosszékházban rendezendő nagy karácsonyi ünnepen Itt van immár karácsony heteSzomorú magyar karácsony ideje ez, de a szivek még a duló csar ták tüzében is dallammai teltek !meg, a szeretet hatalmas és győzedelmes dalával, ha eljött a Szent Este. Ennek az estének bensősége csak még fokozódik a vész napjaiban, amikor azok, akik egymáshoz közel állanak, még szorosabban megfogják egymás kezét és azok. akiknek szive megérzi a szociális kötelsssgtudás nagy parancsait, akinek fáj a nélkülözők, az árvák karácsonyának ridegsége, kettőzött akaraterővel tesznek meg mindent, hogy karácsony estéjén felderüljön a szeretet, a jóság fényessége az elhagyottak hajlékában is. A gazdasági harcok sötét esztendejében a szokottnál is szebbé, boldogabbá akarja tenni Nyíregyháza érző szivü társadalma a hadlárvák, az Erzsébet Alapítványi Hadiárvaház karácsonyi ünnepét. Ez az ünnepség ebben az évben, az iránta általánosan megnyilvánuló nagy érdeklődés következtében, az iparosszákház dísztermében lesz de cember hó 21-én vasárnap, délután 4 órakor. Dr. Konthy Gyula egészségügyi tanácsos, ny. városi tisztifőorvos az árvák iránt érzett áldozatos szeretettől vezéreltetve, vállalta az ünnepség rendezését dr. I Rőder Ede gimnáziumi tanárral, az 1 árvák énekkari és zenei képzésében i érdemeket szerzett lelkes munkatárssai együtt. Konthy Gyula drrói tudja Nyíregyháza közönsége, hogy ő vtolt a lelke a város egykori műkedvelő életének és maga is kitűnő színpadi szereplő és rendező voft. Most nagy tudását és gyakorlatát az árvaház karácsonyi ünnepségének előkészítése terén érvényesiti az árvaügy szolgálatában. Az ipartestület elnöke, ifj. Tóth Pál, nemes érzéstől áthatottan mérsékelt díjért engedte át a"nagytermet az "árvák javát célzó ünnepségre, amelyre várják Kállay Miklósáé államtitkárné megjelenését is, aki levélben jelezte, hogy | mint minden évben, most is részt kiván venni a kis árvák karácsonyi "ünnepságén. A műsor, amelynek részleteire még visszatérünk, azt ígéri, hogy az Árvaház karácsonyi ünnepsége ez alkalommal is a legbensőségesebb karácsonyi ünnepe lesz Nyíregyházának. Az ünnepségen nem lesz belépődíj. — Tekintettel a nagy érdeklődésre, az ünnepségre csak a meghívó felmutatása mellett lehet belépni. — KÉPKERETEK nagy választékban Májer Gáspár üvegesnél, Körte-u. 22. Telefon 5-24. Aranyozást vállalok! 7905-9 APOLLO MOZGÓ Ma, kedden utoljára 5, 7 és 9 órakor Hangos Greta Sarbo film Vad orchideák és az eíső hangos kutya burleszk Szerdától—péntekig 5, 7 és 9 órakor DITA PARLO első 100%-os hangos filmje A hölgyek öröme Zola Emil regénye hangosan — Csakis felnőtteknek Mit kiván a magyar tanítóság ? Irta: Német Bertalan áll. tanító. Olyan intézkedéseket, változásokat, amely tanítói s nemzeti érdekek is egyben. De mert a magyar tanitó és a magyar nemzeti élet annyira összetartoznak, hogy itt külön érdekről beszélni nem szabad. A magyar tanitó nem rideg gép, amely lepergeti munkáját, de íorró meleg érzésekkei telt ember, akiben forr, tisztul 'a nemzeti élet minden megnyilvánulása, aki meglátja a munkát hiába keresők sápadt, beteges arcát, esdő tekintetét, a magyar anyák titkon elsírt könnytengerét, a rosszul tápláH; szomorúan bandukoló magyar gyermekek légióját, a vándorbotot fogó uj hazát kereső magyarok vérző szivének nagy-nagy szomorúságát s látja a pesti véres zavargók, elbukottak, elkeseredettek súlyos lelki sebeit. A magyar tanitó kiegyenlítő munkára esküdött fel. Ott áVkora reggel az elhanyagolt tanyák, a kicsiny falvak szegényes iskolái előtt. Ott várja növendékeit, hogy letörölje a fagy fakasztotta könynyeket, felmelegítse a dermedt kezeket, megéreztesse az igazi szeretetet. De megérti az ország legjobbjainak, vezetőinek álmatlan éjje'eket virasztó küzdelmét, gondját s ugy szeretné áldólag megsimogatni doi gozó kezöket, ugy szeretné összefogni egy testvéri láncba a ma még külön utakra törő magyar karokat, összedobbantani a magyar sziveket. Nem vagyunk azonban elég aktívak kifelé, nem ... mert nem vagyunk egységesek, életerősek befelé. Engedtük felhizni testünkön a könyörtelen kapitálisztikus nemzetközi tőkeárdekeltséget, amelyet .méltókép jellelnez Müotaynak a Cataniai erdőről irt megrázó képe, ahoi a kúszó fagyöngy, borostyán egy egész tölgyfaerdőnek szívta el életerejét, ahoi á lombtalan hatalmas tölgyek eléktelenítve, formájukból kivetkőztetve, eltorzítva ugy szeretnék, hogy nekik is jusson a napfényből, a levegőből, az életbői, de már nincs megállás, nincs kegyelem, a fagyöngy kúszik, kutezik s elszív minden életerőt, amint pusztulnak, sorvadnak a naponta csak ljé.tszer étkező tiszaháti magyarok. S akiknek táplálni, védeni, felemelni kellene azokat, szétszakít^,' kasztokra osztja a különböző loku iskolai képzettség, a felekezet ies elkülönítés, idegenbői jött megfizetettség s önző, kicsinyes érdekek. Ezért nem lehetünk kifelé elég aktivak. Sokan nem döbbennek rá erre a súlyos dermesztő halálos kórra. Sokan ugy élnek, mint a franciák az idi'.ikús természet imádás idején, amikor Verszály nyírott bokrai'között ti'inkós pásztorjátékokat játszottak azok, akiknek a nemzetet irányítania kelie't volna. Vannak minden nemzet életében divatos közfelfogások, amikor bizo nyos gondolatirány magának fogiai le minden szinpátiát, amikor az elbűvölt lelkek nem látják meg, hogy rácsos börtönbe jutottak, a melyből alig van szabadulás. Ilyen rácsos börtön, elbűvölő színpompás szuggesztív felfogás több van a magyar közéletben, amelyek fogva tartják a lelkeket, elterelik a figyel •mer a nagyobb, életbevágóbb, ége-