Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-17 / 286. szám

jSfVíHYIDéK, 1930. deccmbsr 17. ctt seV^em * & és | ^exvQO faragó á magfar hadsereg problémai A honvédség altisztjeinek elhelye­zéséről szóló törvényjavaslat fel­sőházi tárgyalása alkalmával Gömbös Gyula honvédelmi minisz­ter a törvényjavaslattal kapcso­latban igaz magyar érzéstői he­vített beszédben mutatott rá azokra az aktuális és a közei jö­vőben aktuálissá válható problé­mákra, amelyek hadseregünk szervezetét, a katonák helyzetét és a hadviseltek jólétét érintik. Ami magát a javaslat tulajdonképenij tárgyát, a honvédségi altisztek el­helyezését illeti, nem hisszük, hogy csaak egy magyar ember is ( akadna az országban, aki ne he­lyeselné tiszta szivvel a törvény­javaslat nemes intencióját. Termé­szetes, hogy a társadalomnak el­sősorban azokról a vitéz és so­kat szervedett tagjairól keli gor* doskodnia, akik annakidején éle­tük kockáztatásával védték meg a hazát és a polgárok jólétét. Van­nak cselekedetek, amelyeket egy önérzetes államnak, egy önérzetes társadalomnak nem lehet és nem szabad elfelejtenie. Hála jár a viág| háború hőseinek és ez a mélyen átérzett hála vezette a kormányt, amikor a javaslatot megszerkeszj­tette. Gömbös Gyula őszintén feltárta a magyar nemzeti hadsereg leg­súlyosabb és számunkra legfájdal­masabb problémáját: az általános védköte'ezettség kényszerű hiányát/ Az önállóvá és öncélúvá lett Ma­gyarország természetes történelmi fejlődése is megkívánja, hogy új­ra elrendelhessük az általános védkötelezettséget. Hiszen minden­tői eltekintve egy zsoldos hadse­reg eltartása ma olyan aránytala­nul súlyos terheket ró a megcson­kított magyar államra, amelyet az elviselni huzamosabb ideig képte­len. De magasabb etikai szem­pontok is követelik, hogy éppen olyan jogaink legyenek a hadse­regtartás terén, mint a hatalma­sok által favorizált szomszédaink­nak. A tiz év óta fennálló önálló Magyarország minden ténykedésé­vei" bebizonyította a világnak, hogy ma ez a kegyetlenül megcsonkí­tott, nem létező bűnökért bünte­tett kis ország jogos elkeseredése ellenére is a leghívebb őre és apostola az európai békének. De hogyan álljon őrt a békét oltalma­zó Európa keleti kapujánál ez a harmadára szabdalt, de vitézségé­ben és hitében töretlen kis ország akkor, amikor még a védekezésül maga elé tartott kardot is kicsa­varták kezéből kardcsörtető szom­szédai. "Bármilyen paradoxonnak hangzik is, de százszor igaza van Gömbösnek: a lefegyverzett Ma­gyarország nagyobb veszély a bé­1 kére, mint a felfegyverzett Ma­gyarország. Ugyan, hogyan veszé­lyeztethetné a békét Magyarország a maga 35 ezer katonájával, amikor az utódállamok hatszázezer főnyi állig felfegyverzett katonával ve­szik körül. Hiszen, ha Magyaror­szágot továbbra is fegyvertelenül hagyják a kapzsiságukban kielégít­hetetlen ellenségei gyűrűjében, könnyen megeshetik, hogy éppen Magyarország megtámadása áltat keletkezik majd olyan európai kon­fliktus, amely újra feldönti a vi­lág keserves erőfeszítésekkel stabi­lizált látszatbékéjét. Nem lehet ha­zánkat teljesen kiszolgáltatni a ha­talmasok által privilégizált álla­mok hataltim tébolyának, impe-> rialista kénye-kedvének. A magyar kard makulátlan tisztasága, a ma­gyar hadsereg legendás múltja megköveteli, hogy olyan hadsere­günk legyen, ahol a katonai szol­gálat, a haza. békéjének megoltal­mazása a legszentebb és a ieglei­kesitőbb állampolgári kötelesség. A magyar katona sohasem szolgál­ta zsoldért a hazáját. A zsoldos szellem mindig távol 'állt a haza­fias idealizmusában párját ntkitó magyar katonától és távol áll ma is, amikor kényszerűségből, béke­parancsból csak zsoldosként szol­gálhatja hazáját. Mert hadsere­günk, ha szervezetében zsoldos hadsereg is, a lelkében nem az. 1 udjuk, tudtuk volna akkor is, ha nem is mondja ki a honvédelmi mi­niszter, hogy a magyar hadsereg­ben tiszt és legénység között olyan patriarkális, olyan testvéri a vi-» szony, hogy egész hadseregünk egyetlen magyar érzésű lelki egy­ségbe olvad/ amely lelki egység nélkül 'igazi hadsereg ei sem kép­| zelhető. Minden magyar katona ; büszke a maga magyarságára és j boldog, hogy magyar álmokat ál­modhatik minden magyar állam­polgárral együtt — ez olyan gyö­nyörű igazság, amelynek a meg­állapításáért hálásak vagyunk Gömbösnek. A vitézségi érempótlékok és a rokkantellátás is ' olyan kérdések, amelyekben egyetért a honvédellmi miniszterrel az egész ország. Bár­csak hamarosan megvolnának az államnak azok az anyagi lehetősé­gei, hogy szive szerint megjutal­mazhassa azokat a hőseit, akik á haza hiv, jutalomra nem számitó szolgálatában példát adhatnak minden elkövetkezendő magyar .nemzedéknek. Hisszük, hogy nin­csen nagyon távol az a várvavárt idő, amikor az állam polgárai anyagi jólétének veszélyeztetése nélkül leróhatja mélyen átérzett háláját és teljesítheti erkölcsi kö­telességét vitézeivel és rokkantai­val szemben. Kállav BSikíóssé államtitkáráé közölte az Erzsébet Árvaházzal, hogy részt kiván venni az iparosszékházban rendezendő nagy karácsonyi ünnepen Itt van immár karácsony hete­Szomorú magyar karácsony ideje ez, de a szivek még a duló csar ták tüzében is dallammai teltek !meg, a szeretet hatalmas és győze­delmes dalával, ha eljött a Szent Este. Ennek az estének bensősé­ge csak még fokozódik a vész nap­jaiban, amikor azok, akik egymás­hoz közel állanak, még szorosab­ban megfogják egymás kezét és azok. akiknek szive megérzi a szo­ciális kötelsssgtudás nagy paran­csait, akinek fáj a nélkülözők, az árvák karácsonyának ridegsége, kettőzött akaraterővel tesznek meg mindent, hogy karácsony estéjén felderüljön a szeretet, a jóság fé­nyessége az elhagyottak hajléká­ban is. A gazdasági harcok sötét esztendejében a szokottnál is szeb­bé, boldogabbá akarja tenni Nyír­egyháza érző szivü társadalma a hadlárvák, az Erzsébet Alapítványi Hadiárvaház karácsonyi ünnepét. Ez az ünnepség ebben az évben, az iránta általánosan megnyilvánuló nagy érdeklődés következtében, az iparosszákház dísztermében lesz de cember hó 21-én vasárnap, dél­után 4 órakor. Dr. Konthy Gyula egészségügyi tanácsos, ny. városi tisztifőorvos az árvák iránt érzett áldozatos szeretettől vezéreltetve, vállalta az ünnepség rendezését dr. I Rőder Ede gimnáziumi tanárral, az 1 árvák énekkari és zenei képzésében i érdemeket szerzett lelkes munka­társsai együtt. Konthy Gyula dr­rói tudja Nyíregyháza közönsége, hogy ő vtolt a lelke a város egykori műkedvelő életének és maga is ki­tűnő színpadi szereplő és rendező voft. Most nagy tudását és gya­korlatát az árvaház karácsonyi ünnepségének előkészítése terén érvényesiti az árvaügy szolgálatá­ban. Az ipartestület elnöke, ifj. Tóth Pál, nemes érzéstől áthatottan mérsékelt díjért engedte át a"nagy­termet az "árvák javát célzó ün­nepségre, amelyre várják Kállay Miklósáé államtitkárné megjele­nését is, aki levélben jelezte, hogy | mint minden évben, most is részt kiván venni a kis árvák karácso­nyi "ünnepságén. A műsor, amely­nek részleteire még visszatérünk, azt ígéri, hogy az Árvaház kará­csonyi ünnepsége ez alkalommal is a legbensőségesebb karácsonyi ünnepe lesz Nyíregyházának. Az ünnepségen nem lesz belépődíj. — Tekintettel a nagy érdeklődésre, az ünnepségre csak a meghívó fel­mutatása mellett lehet belépni. — KÉPKERETEK nagy válasz­tékban Májer Gáspár üvegesnél, Körte-u. 22. Telefon 5-24. Aranyo­zást vállalok! 7905-9 APOLLO MOZGÓ Ma, kedden utoljára 5, 7 és 9 órakor Hangos Greta Sarbo film Vad orchideák és az eíső hangos kutya burleszk Szerdától—péntekig 5, 7 és 9 órakor DITA PARLO első 100%-os hangos filmje A hölgyek öröme Zola Emil regénye hangosan — Csakis felnőtteknek Mit kiván a magyar tanítóság ? Irta: Német Bertalan áll. tanító. Olyan intézkedéseket, változáso­kat, amely tanítói s nemzeti érde­kek is egyben. De mert a magyar tanitó és a magyar nemzeti élet annyira összetartoznak, hogy itt külön érdekről beszélni nem sza­bad. A magyar tanitó nem rideg gép, amely lepergeti munkáját, de íorró meleg érzésekkei telt em­ber, akiben forr, tisztul 'a nemzeti élet minden megnyilvánulása, aki meglátja a munkát hiába keresők sápadt, beteges arcát, esdő te­kintetét, a magyar anyák titkon elsírt könnytengerét, a rosszul tápláH; szomorúan bandukoló ma­gyar gyermekek légióját, a vándor­botot fogó uj hazát kereső magya­rok vérző szivének nagy-nagy szo­morúságát s látja a pesti véres za­vargók, elbukottak, elkeseredettek súlyos lelki sebeit. A magyar tanitó kiegyenlítő munkára esküdött fel. Ott áVkora reggel az elhanyagolt tanyák, a kicsiny falvak szegényes iskolái előtt. Ott várja növendékeit, hogy letörölje a fagy fakasztotta köny­nyeket, felmelegítse a dermedt ke­zeket, megéreztesse az igazi szere­tetet. De megérti az ország legjobbjai­nak, vezetőinek álmatlan éjje'eket virasztó küzdelmét, gondját s ugy szeretné áldólag megsimogatni doi gozó kezöket, ugy szeretné össze­fogni egy testvéri láncba a ma még külön utakra törő magyar karokat, összedobbantani a magyar szive­ket. Nem vagyunk azonban elég ak­tívak kifelé, nem ... mert nem va­gyunk egységesek, életerősek be­felé. Engedtük felhizni testünkön a könyörtelen kapitálisztikus nem­zetközi tőkeárdekeltséget, amelyet .méltókép jellelnez Müotaynak a Cataniai erdőről irt megrázó képe, ahoi a kúszó fagyöngy, borostyán egy egész tölgyfaerdőnek szívta el életerejét, ahoi á lombtalan hatal­mas tölgyek eléktelenítve, formá­jukból kivetkőztetve, eltorzítva ugy szeretnék, hogy nekik is jusson a napfényből, a levegőből, az élet­bői, de már nincs megállás, nincs kegyelem, a fagyöngy kúszik, ku­tezik s elszív minden életerőt, amint pusztulnak, sorvadnak a naponta csak ljé.tszer étkező tiszaháti ma­gyarok. S akiknek táplálni, vé­deni, felemelni kellene azokat, szét­szakít^,' kasztokra osztja a külön­böző loku iskolai képzettség, a fe­lekezet ies elkülönítés, idegenbői jött megfizetettség s önző, kicsi­nyes érdekek. Ezért nem lehetünk kifelé elég aktivak. Sokan nem döbbennek rá erre a súlyos dermesztő halálos kórra. Sokan ugy élnek, mint a franciák az idi'.ikús természet imádás idején, amikor Verszály nyírott bokrai'kö­zött ti'inkós pásztorjátékokat ját­szottak azok, akiknek a nemzetet irányítania kelie't volna. Vannak minden nemzet életében divatos közfelfogások, amikor bizo nyos gondolatirány magának fog­iai le minden szinpátiát, amikor az elbűvölt lelkek nem látják meg, hogy rácsos börtönbe jutottak, a melyből alig van szabadulás. Ilyen rácsos börtön, elbűvölő színpompás szuggesztív felfogás több van a magyar közéletben, amelyek fogva tartják a lelkeket, elterelik a figyel •mer a nagyobb, életbevágóbb, ége-

Next

/
Oldalképek
Tartalom