Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-11 / 256. szám

wm JNftÍKYIDBK. 1930. november 11. Lord CeGil nyilatkozata Kirívó ellentét állott elő a békeszerződések ama rendelkezései folytán, hogy a legyőzött államokra nézve elrendelték a teljes lefegyverzést, mig a győztes államok nagyobb mértékben fegyverkeznek, mint a világháború kitörése előtt. Számtalan alkalommal mutattak már r á erre az érdekeltek, ugy a világsajtóban és nyinyilatkozatok formájában. Mindezideig azonban semmi sem történt, a legyőzött államok kénytelenek nevetségesen csekély zsoldoshadsereget nagy költségger fenntartani — hiszen a legénységet is fizetni kell —, mig a győztesek azzat költenek eí óriási összegeket, hogy hadseregeiket a modern technika által nyújtott minden vívmányával felszerelik. Hogy mennyire visszás és az emberi jog és egyenlőség szempontjából mennyire igaztalan ez a helyzet, annak fényes dokumentumát szolgáitatja az a nyilatkozat, amelyet Anglia egyik legjelentősebb államférfia, lord Cecil adott az utóbbi napokban. Abból a problémából indui ki, amely Hitlerék előretörésén át a nemzeti szocializmus formájában lassankint európai kérdéssé válik. Kitért Hitler azon kijelentésére, hogy Németország tulajdonképpen csalás révén került mai lefegyerzett állapotába, mert csak azért egyezett bele a lefegyverzésbe, hogy aztán a győztes államok is kövessék ígéretük szerint az ő példáját. Ez azonban nem következett be s olyan immorális helyzet állott elő, hogy Németország is szinte felszabadítódnak érezheti magát vállalt kötelezettségeinek megtartása alól, s akár az erőszakhoz is nyúlhat. Hitler érvelésének lord Cecü olyan erőt tulajdonit, hogy állásfoglalását nem minden jogosultság nélkül valónak mondja. Elismeri, hogy a nemzeti szocialisták nem nagyon respektálják a nemzetközi szerződéseket, de kérdi, vájjon a szövetségek jobbak-e náluk? Nem nagyon. Hiszen igaz, hogy Németország leszerelt és éppen ugy igaz, hogy a szövetségesek adott, szavuk ellenére sem követték a példáját. Lord Cecil oly fontosnak látja ennek az erkölcsi ellentmondásnak a kiküszöbölését, hogy a nemzetközi hűség bekövetkező csődjéről beszél, ha a leszerelésre vonatkozó reményt végleg fel kellene adni. Ebben az esetben oly szituáció keletkeznék, amely egészen uj politikát követel. Nyilatkozata végén nem hiszi, hogy valaha is kormányra kerülhessen Angliában olyan kabinet, amely hajlandó volna újból szövetséget kötni a nemzetközi biztonság érdekében. Anglia csak arra az egyre hajlandó, hogy részt vegyen a fegyverkezések korlátozására irányuló nemzetközi megegyezésben. Köszönjük Cecil lordnak, hogy kijelentéseivel megerősítette azt a tézist, amelyet többek között Magyarország is a békeszerződések aláírásának pillanatától fogva vitat, Letagadhatatlan és okmányokban lefektetett tény az, hogy a győztes hatalmak, amikor aláíratták a legyőzöttekkel a békeszerződéseket, kötelezték magukat a győztesek lefegyverzésének megvalósítása után a maguk lefegyverzésére. Csak ismétlésekbe becsátkozhatnánk, ha újból leszögeznénk, hogy ebben az irányban semmi sem történt. A kül politikától nem várhatjuk, hogy az erkölcs magas szempontjai szerint irányítsák, de még a külpolitikában is vannak olyan megdönthetetlen erkölcsi princípiumok, amelyeknek félrerugása legfeljebb pülanatnyilag szolgálhatja azoknak az előnyét, akik túlteszik magukat rajtuk. Európa határozott katasztrófa felé halad, ha az igazság és jog nem fog nagyobb helyet elfoglalni a nemzetek egymásközti érintkezésének szabályozásában. Nevetséges és visszataszító ideológia az, amely mindent a szuronyok hegyére tesz fel s figyelmen kívül hagyja a népek lelki világát mozgató értelmi jéjs érzelmi momentumokat s ideákkal fegyvereket szögez szembe. A fegyvereknek azonban csak addig van ereje, amig a visqlőikkel el tudják hitetni azoknak az elveknek az igazságát, amelyeknek nevében esetleg használatba akarják venni őket. Ha azonban ez a meggyőződés hiányzik, ha a népek majd belátják, hogy elavult politikai koncepciók és félremagyarázott célok érdekébm akarják fenntartani Európának ezt a ferde és egészségtelen állapotát, akkor hiába fognak a háborús uszítók szavalni, hiába fognak a nemzeti biztonság érdekében siránkozók ágálni, mert a népek majd eljutnak ahhoz a nagy felismeréshez, hogy nem a hadseregek technikai felkészültsége, nem a népek egymás elleni heccelése biztosítja az igazi békét, de igenis az igazság diadala és az emberi közösség mélyebb átérzése, a jogtalanságok kiküszöbölése, az elkövetett hibák Ibelátása s egy nagy együttes akarat a mult minden vétkének eltüntetésére. A felekezeti béke napjává avatták Kónya Gábor kétaji reí. lelkész beiktatását Tegnap délelőtt iktatta be lelkészi hivatalába Kótajban Veress Károly nyírturai ref. lelkész, a középszabolcsi ref. egyházmegye tanácsbirája Kónya Gábor ref. lelkészt, akit a hivek közbizalma Nyíregyházáról hívott el a gyülekezett vezetésére. — A beiktató ünnepség melegségét nagyban emelte az a körülmény, hogy azon nem csak Kótaj község osztatlan társadalma, hanem számos vendék is résztvett. Dr Jármy Menyhért ref. főgondnok vezetésével a ref. presbitérium teljes számban megjelent a hívekkel zsúfolásig megtelt templomban, a melyet a leányok virágdíszbe bontottak az ünnepnapra. De ott láttuk a templomban, illetve a beiktatást követő közebéden a kótaji felekezetek képviselőit is. — Nyíregyházáról a Ref. Nőegylet képviseletében dr. Nagymáthé Andrásné, Osgyáni Józsefné, dr Mikecz Miklósné jelentek meg az ünnepélyen ,s értékes ezüst tárggyal ajándékozták meg hat éven át volt buzgó titkárukat. Képviseltette magát az ev. Kossuth reálgimnázium is s a szomszédos községekből is többen megjelentek a beiktatáson. A beiktató ünnepély 10 órakor kezdődött a templomban. Utána presbiteri gyűlés volt, a melynek során a presbitérium külön is üdvözölte uj lelkészét, majd a község elöljárói és a leventék tisztelegtek Kónya Gábor előtt. A közebéden, amelyet az állami elemi iskola egyik termében tartottak meg, számos pohárköszöntő hangzott el, amelyeknek alaptónusa a kótaji felszólalók részéről az az áldatlan állapot volt, amely Kótaj község lakosait felekezeti hovátartozandóság szerint részekre tagolta. Annál lelkesültebb hangulat ömlött el azután .a szépszámú közönségen, amikor Gyóni József r. k. plébános kijelentette, hogy a keresztényi szeretet szavával fogadja Kónya Gábort s azon lesz, hogy válvetett munkával együtt szoljgálják a közbékességet. Fokozta a lelkesültséget Kónya Gábor ref. lelkész felszólalása, aki beköszöntő beszédéhez lűven a fehér asztalnál is a felekezeti béke fontosságára mutatott rá s ígérte, hogy! ezt a békét soha megzavarni nem fogja, együtt fog érezni mindenkivel de szivét és ajtaját bezárja azok előtt, akik a békétlenséget akarják felszítani. A felekezeti béke. napjának nyilvánították Kónya Gábor beiktatásának napját. tására hat védőnő van állandóan permanentiában. Az ínségeseknek a legnagyobb előzékenységgel "kelt fogadniok a környezettanulmányozás céljából megjelenő védőnőket, akik előtt fel kell tárnio'k helyzetüket és leplezetlenül elő keli tárniok a helyzetükre vonatkozó és a védőnő által kért bizonyítékokat. A polgármester elismerő levele a »Nyírvidék«-hez a Magyar Hét propagálásáért. Dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester a mai napon a következő levelet intézte lapunk szerkesztőségéhez: A »Nyirvidék« Tek. Szerkesztőségének Helyben. A Magyar Hét rendezőbizottsága a legőszintébb köszönetét nyilvánítja azért a megértő támogatásért, melyben a Magyar Hetet annak megrendezése során a Nyirvidék napilap részesítette. A Nyirvidék felösmerte a Ma-, gyar Hét nagy jelentőségét és az eszmének propagálásával olyan eredményeket ért el, hogy az városunkban döntő sikert aratott: Ha az ügy érdekében tett fáradozásai a Nyírvidéknek csupán« csaTc azt eredményezi, hogy városunk polgárságának tudatába ment? át a magyar ipar pártolásának! nemzetünk életét befolyásoló döntőfontossága és ha az eredmény, mely arra irányult, hogy a magyar társadalom fizetőképességének feljavulásávat a munkanélküliek nagy száma csökkenjen, csak a jövőben remélhető — a végzett munka igy is eléggé nem méltányolható érdemeket szerzett a lapnak. Kérem fogadja a tek. Szerkesztőség ismételten hálás köszönetünket és egyidejűleg igaz nagyrabecsülésünk és kiváló tiszteletünk nyilvánítását. í Nyiregyháza, 1930 november 3. Magyar Hét rendezőbizottsága megbízásából: Dr. Bencs Kálmán, m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester Szombaton délig ezerkétszáz család jelentette be a városházán, bog? Ínséges és segítséget kér Szombaton délben lezárult a városházán az ínségesek jelentkezése. Mindössze 1200 család jelentette be, hogy a családfenntartó kere^ set nélküi van és igy a /család a legnagyobb nyomornak néz elébe. Ha ehhez a megdöbbentően nagy számhoz hozzászámítjuk azt? a mintegy három-négyszáz állandóan nyilvántartott szegényt is, nyilvánvaló, hogy a nyomor méretei eddig nem ismert arányban jelentkeznek. Mert még mindig lehetnek olyanok, akik elmulasztották a jelentkezést, akik nem értesültek vafamelyes óknál 'fogva arról, hogy a városházán november 8-ig összeírják a szegényeket, illetve a munkanélkülieket. A jelentkezők lakásának látogajkpoijjho m 02;© Hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor Rendkívüli 2 alkalmi film! A MOLNÁR ÉS GYERMEKE vagy: A lelkek vándorlása karácsony éjszakáján. Raupacb világhirü népdrámája 8 felv, A HÁROM ÁRVA Igaz történet az életből — a magyar filmek gyöngye a főszerepben Szécsi Ferkó, Jatzkó Cia, Stella Gyula. Szerdán : A 13 hös A Református Nőegylet Leánycsoportjának kultúrdéintánja A Református Nőegylet Leánycsoportja óriási érdeklődés mellett zsúfolt teremben tartotta meg vasárnap délután a református elemi iskola dísztermében értékes kui turdélutánját. A műsort Szesztay András dr mindvégig lebilincselően érdekes előadása nyitotta meg. A jelenkor női eszményét mutat|a be nagy irodalmi tájékozottsággal, alapos tudással és objektív kritikával, kihangsúlyozva, hogy a női ideál csakis a tiszta hit és erkölcs glóriájában szerezheti vissza ragyogó fényét és szépségét. Az illusztris előadót a közönség lelkes szeretettef ünnepelte, majd Szitha Joli brilliáns zongorajátékában gyönyörködött, aki Liszt Il-ik Magyar Rapszódiáját játszotta el tünemény es technikával, művészi átérzéssel. Ezután dr Méreyné dr Juhász Margit legújabb költeményeit olvasta fel hitető erővel. A versek végtelent sejtető miszticizmusa a holt tárgyakat is életrekeltette, lelket lehelt az ódon bútorokba és az anyag titokzatos és ismeretlen életét érzékeltette. Valami borzongó csodálat, a tiszta művészet varázsa ejtette rabul a hallgatóságot Méreyné előadása alatt. „