Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-09 / 255. szám

Nyíregyháza, 1930 november 9. * Vasárnap Xsl- évfolyam 255. szám POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : Egy hóra 2 50 P. Negyedévre 7 50 P. — Köz­tisztviselőknek és tanítóknak 20°/o engedmény Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal elme: Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22 A kiadóhivatal telefonja: 1—30. PMtaekaqve Ml Segítsünk, segítsünk! A Kormányzó ur őfőméltósága a napokban leiratot intézett a nép­jóléti miniszterhez, amelyben meg­bízta, hogy a jótékonyság társa­dalmi tevékenységét megszervez­ze és vezesse. A Kormányzó urat az késztette erre a lépésre, hogy az inségjárulék hozadéka nem elégséges a felmerülő szükségletek teljes kielégítésére, ennélfogva az állam anyagi erőit a társadalom önkéntes hozzájárulásával is ki kell egészíteni. Az eddig kifejtett áldozatkészség további fokozásá­ra szorul és szükséges, hogy el­sősorban azok, akik kedvezőbb, anyagi viszonyok között élnek, minél nagyobb számban siessenek szorongatott embertársaik segít­ségére. < Kétségtelen, hogy a Kormányzó urnák ezt a nemes intencióját megértik és méltányolni fogják azok, akikre elsősorban hárul az a kötelesség, hogy áldozatkészsé­gükkel segítsenek az államnak a jelen pillanatban tagadhatatlanul fennálló szociális nyomorúság eny­hítésében. Magyarország csökkent erőivel a maga megcsonkitottsá­gában súlyosan érzi annak a világ­gazdasági krizisnek összes követ­kezményeit, amelyet elviselni a jobb idők bevártáig csak a szo­ciális áldozatkészség és kötelesség teljesités parancsainak legnagyobb mérvű respektálásával lehet. A Kormányzó ur, akit a nemzet köz­bizalma a legfelsőbb méltóságra emelt, mélyen átérezve hivatásának magasztosságát, a legnagyobb gonddal, féltő aggodalommal lát­ja, hogy Magyarországon szeles társadalmi rétegek vergődnek ön­hibájukon kívül súlyos helyzetben és csak azoktól várhatnak segít­séget, akiknek a sors kegye a világ javaiból bőven juttatott. Az állam éppen a szigorú takarékossági programm keresztülvitele folytán nem siethet olyan mértékben se­gítségére a sötét megpróbáltatások szomorú hőseinek, mint azt szeret­né, de meg különben is az ilyenféle inségakciók min­denkoron karitatív tevékenység alapján szoktak megszervezkedni s e téren Magyarország sem ma­radhat hátra. A Kormányzó ur legfőbb véd­nöksége alatt álló segélyezési ak­cióra már eddig is számos ado­mány érkezett be. Meg kell mon­danunk, hogy voltak olyan ado­mányok, amelyeknek láttára lelki megnyugvás és öröm fogott el ben nünket, de voltak olyanok is, ame­lyek csak a megdöbbenés, sőt meg botránkozás érzését válthatták ki a leíkekből. Egyesek a szociális együttérzés oly hiányáról tettek ta­núságot, amely szinte érthetetleru a mai nehéz időkben s szinte ar­ra látszik mutatni, hogy szeren­csés helyzetükkel együttjáró köte­lességek mértékéről a leghalvá­nyabb sejtelemmel sem rendelkez­nek. A Kormányzó ur bizonyára nem ok nélkül bizta meg a népjóléti minisztert az inségakció erőtelje­sebb megszervezésével, mert na­gyon jói tudja, sokkal jobban, mint"* nénielek, hogy Magyaror­szág jövője fejlődésének alapja, annak egyik legfontosabb talpköve, a szociális megelégedés, illetőleg az az áldozatkészség, amely a bő­ven mért javakból juttatni hajlan­dó a nyomorgóknak és szerencsét­leneknek. Értsük meg tehát mindannyian, hogy miről van szó s vegyük ki részünket a kötelességteljesitésből. Nem áldozatról van itt szó, nem kényszerű teher elviseléséről, ha­nem az erkölcs parancsainak. tel­jesítéséről s a .jövőbetekintő elő­relátásról. Adakozzék mindenki anyagi erejéhez mérten, sőt azon tulmenőleg, mert nemcsak azok­nak ad, akik arra rászorulnak, ha­nem a jövendő Magyarország alap­jaira is ád valamit. V Áregyeztetés Irta: Pisszer János Sokat hallani arról, hogy az áru­árakat az ipar terén le kell szál­lítani, a mezőgazdasági termények szintjére. Általában talán igaz ez, de számot kell vetni más tényezők kei is és akkor arra a megállapí­tásra kell jutnunk, hogy nem az ipari árak leszállítására, mint in­kább a mezőgazdaságiaknak eme­lésére kell törekednünk. Meggondolásunk a következők­bői' adódhatik. Tarthatatlan, hogy amikor a mezőgazdasági terményárak leszál­lottak az önköltség mértéke alá, hogy akkor az ipari cikkek árai vái tozatlanok maradjanak. Ugy tűn­hetik fel, hogy teljesen mindegy, akár az ipari arak sülyednek, akár a mezőgazdaságiak emelkednek. A fő, hogy az egyensúly helyreáll­jon. Pedig ez nem áll! Nem mindegy 1 Az árak csökkenése, a termei­vényeket készítő és termelő üze­mek értékének is csökkenésévet jár. A munkatermékek értékhoza-. ma egyenes arányban kell, hogy. legyen, az azt termelő üzemek ér-­tékével. A termeivény hozamának csökkenésévél, c'sökken az azt ké­szítő, vagy megtermelő üzem érté­ke is. Legyen ez az üzem mezőgaz-' dasági, avagy ipari is, az mindegy./ Tudjuk nagyon jól, hogy a kü­lönféle üzemek, talán kivétel' nél­kül, kölcsöntőkékkel dolgoznak. A városi ingatlanoknak is nagy ré­sze meg van terhelve adósság-< 'gal. Amint bekövetkezik az olcsóbbo­dás egyik vonalon és ezt követi a másik irány is, akkor ennek az o/csóbbodási folyamatnak végig kell mennie a gazdasági élet min­den területén, hogy a szükséges egyensúly helyreálljon. Itt azon­ban kivételt tenni nem szabad, sem az egyik termelő ág rovására, sem a másiknak előnyére. A hitélet terén, az ingatlanoknak és üzemeknek becsértéke Szabja meg, a nyújtható, vagy igénybeve­hető hitel nagyságát. Ha nagyobb az értékösszeg, akkor nagyobb a nyújtható hitelkeret. Ha viszont kisebb, akkor csökken a hitelmér­ték. ­- Még a közelmúltban is, a Ma­nitoba és később az orosz dum­pingbuza forga'.ombahozata'aelőtt,, a magyar hitélet számolt azokkal az értékekkel, amelyek azelőtt fennállottak. Magas búzaár, magas földjáradékot és hozamot eredmé­nyezett és igy felszöktek a föld­árak. De magasan állottak az ipar cik árak is, igy a városi ingatlan­értékek is fenn voltak, ugyanígy a munkabérek. . Valamely magasabb értékszinti volt elfogadott nálunk, amely egy­ben megállapította az ingatlan és üzemek hitelkeretét is, minden­esetre magasabban, mint a imai ér-­tékszmt mellett megállapíthatók lennének. , Ha már most minden erő oda irányulna, hogy az áruárak lesz ál­líttassanak, akkor az üzemeredmé­nyek is alább szállanának. Ezzel együtt csökkennének a különböző üzemek és ingatlanok értékei is." De csökkenne a hitelmérték ez­zel paratéll. Igen ám! De a mai köt csönösszegek magasabb értékösz­szegek mellett állapíttattak meg, tehát mi lenne a következmény? A hiteltnyujtók kellő fekezetet megtartandó, kényszerülnének hi­teleiket redukálni, vagyis az adó­soknál, az adóssági összegeket le­szállítani, tehát felmondani a In­telnek egy részét. Ami a mai viszonyok között ez­zei kapcsolatos, azt nem kell kü­lön ecsetelni. Hitelfelmondás, fi­zetésképtelenséggel járna. Fizetés­képtelenséget, foglalás, per, vég­rehajtás, árverés, tönkrejutások, és ami tetszik, vagy nem tetszik,, következnék el. Lehet ez ésszerű cél ? Szabad ennek bekövetkeznie? Most, ami­kor úgyis megakadt a gazdasági élet és amikor a gazdasági bajok szüleményei, a fizetésképtelensé­gek, az árverések, stb. statisztiká­ja meredeken felfelé ivelő adatokat mutat ? Ez nem lehet cél! Van ennek az éremnek másik oldala is. Az államháztartás költségveté­se, az 1929. évi adatoknak figye­lembe vételével" alkottatott meg. Ha a mezőgazdasági és ipari üze­mek hozama és üzleteredménye, a leszorított árak folytán alászáll, ezt feltétlenül követi az adóbevétel csökkenése is, mert hiszen a ke­reseti és jövedelemadó arányos, a keresettel és a jövedelemmel. De nem független ettől a házbirtokok és az állami és egyéb közüzemek hozama sem. Ezeknek is alá kell szállaniok. Mi lesz akkor a tisztviselői fize­tésekkel, ha nem lesz meg az azok kifizetéséhez szükséges bevétel? Talán létszámcsökkentés? Talán fi­zetés leszállítás? Avagy talán ezek­kei adós marad az állam s fez egyéb közületek? "Meggondolandó ez! , Kétségtelen, hogy a túltengő! ipari magas jrakat le kell nyese­getni. Vagy a vállalatoknak keli leszállitamok a megokolható mér­tékig áraikat, vagy államhatalmi beavatkozással kell ezt elérni. De az is kétségtelen, hogy a mai és még mindig abnoilmális hitelka­matlábakat is az elfogadhatóig kell lecsökkenteni. Az igy, kormányzati "bölcsesség­gel megállapítandó szintet azután minden vonalon keresztül kell vin­ni. Az ezalatt levőket felemelni, a magasabbakat leszállítani. És itt nem tehető különbség mezőgazda­sági, ipari, városi ingatlanbér és VÁROSI MOZGÓ. MAGYAR ZENE! Szorabato nvaLnap D0L0RE& DEL RIO Xíff A TŰZ LEÁNYA cimü 8 felvonásos romantikus filmjátéknak. Egyes szám ára 16 fillér VÁROSI MOZGO. MAGYAR TÁNC!

Next

/
Oldalképek
Tartalom