Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-21 / 265. szám

1930. november 21. •NVÍRYIDÍK. wraSEí Vidám esetek hjiimí Egy kereskedőtől megkérdi egyik ; ismerőse: — Miért olyan rosszkedvű kedves uram? — Mert nem tudóim majd megszerezni a szükséges számú aláírásokat. — Hogyan, maga is városatya akar lenni? — Á. dehogy, — legyint a kér' < dezett — egy váltóról van sző. Egy fővárosi nagybankunk igaz ; gatója. többek között, jó humoráról is ismeretes. A személyzeti főnök irodájába vezető ajtóra nem> régiben ily szövegű táblát akasztott: »Azok az urak. akik a közeli napokban nagybátyjuk, illetve nagyanyjuk temetésén óhajtanak résztvenni, szíveskedjenek ebbeli szándékukat legkésőbb 48 órával a futballmérkőzés előtt a személy1 zeti főnök tudomására hozni.« A cég főnöke meghalt. Mikor a gyászszertartás javában folyik, felül a koporsóban. Tudniillik csak tetszhalott vott. — Papa. óh papa! — rohannak feléje a meglepett családtagok. — Pszt! — inti le őket a még halottas ágyán levő szorgos főnök. Csendesen. Először .rendezzünk egy kis végkiárusítást haláteset miatt. — "óvadékot kellett letennem, hogy alkalmazáshoz jussak. — Ugy? És mi a munka? — Mi? Elég munkát ad nekem az, hogy hogyan kapjam vissza az (óvadékomat. > — Na hogy megy magának? — Ajajaj

v ne is kérdezze, már bútorokkal kereskedem. — "Mit akar, az nem is lehet olyan rossz ? * — Igen, de a saját bútoraimmal* — Nahát ez mégis hallatlan! A pénz tárablak nyitva van és a pénztárnok alszik mögötte. — Pszt! Hagyja! Az orvos rendelte neki^ hogy nyitott ablaknál aludjék. — Ha a főnököm nem vonja vissza, amit maga nekem mondott, akkor elsején kilépek. — Hát mit mondott? <• — Azt. hogy elsején mehetek!! Szombatim este érkezik Nyíregyházára Hegedős Lóránt Irodalmi előadást tart Ady és a magyar irodalom cimen Az előadást Szobor Pál főjegyző bevezető beszéde nyitja meg Hegedűs Lóránt ny. pénzügyminiszter, a Kisfaludy Társaság tagja. író, szombaton este Nyir egyházára érkezik. Fogadására megjelennek a pályaudvaron a TÉBE tiszántúli kerületének képviselői. valamint a Szabolcsvárínegyei Bessenyei Kör irodaim' szakosztálya. A nagy államférfiú, kiváló publicista, lenyűgöző erejű szónok előadását szombaton este fél 9 órakor az Ipartestület uj székházának nagytermében egyre fokozódó érdeklődéssel várja Nyir egyháza közönsége. Az előadás tárgyának megválasztása is alkalmas arra. hogy az irodalom barátainak széles táborát mozgassa meg. A mai magyar irodalmi problémák legérdekesebbje az Ady-kérdés. amelynek hullámai korántsem simultak még el az irodalomkedvelők táborában. Hegedűs Lóránt előadásában, — amint arról a Bessenyei Kör irodalmi szakosztályának vezetőségétői 'éitesiilünk — rávilágít erre a még mindig meg nem oldott irodalmi problémára és megkeresi Ady helyét és értékét a magyar irodalomban. A Bessenyei Kör igyekezett az. előadás jelentőségéhez méltó (mtr sort összeállítani, melynek bevezető pontja Szobor Pál városi főjegyző megnyitó beszéde. Ugy ez a megnyitó beszéd, mint Hegedűs Lóránt előadását kisérő szavalat és ének három nagy lírikusunk müveit fogja egymás mellé állítani, hogy ezzel is érzékeltesse irodalmi fejlődésünk fokozatait. Ez alkalommal először találkozunk a Bessenyei Kör dobogóján Zombory Ellával, akinek szavalómüvészete már évek óta feltűnést keltett. Dobay Sára énektanárnő neve sem ismeretlen a nyiregyházi közönség előtt és csak hálásak lehetünk a Bessenyei körnek, hogy alkalmat ad szereplőknek és közönségnek egymás megismerésére. Dobay Sára énektanámő dalait Szigeti Sándor bankigazgató kíséri zongorán, akinek jellegzetes művészetével már a Bessenyei Kör zenei szakosztályában többször találkoztunk s akinek szereplését mindig szívesen látja zenekedvelő közönségünk. Értesülésünk szerint Hegedűs Lóránt vasárnap délelőtt 11 órakor a TÉBE kerületi ülésén fog elnökölni. ahoi beszédet tart mai gazdasági viszonyainkról. — A TÉBE kerületi ülése a Nyiregyházi Takarékpénztár Egyesület helyisé gében lesz meghívott közönség előtt. A Bessenyei Kör irodalmi estjének részletes műsora a következő: ' ; [ {1. Megnyitó beszéd. Mondja: Szohor Pál. az irodalmi szakosztály elnöke. , 2. Csokonay: A tihanyi ekhóhoz. Petőfi: Bucsu. Ady: Az ős kaján. Szavalja: Zombory Ella. 3. Hegedűs Lóránt előadása. 4. Monár—Csokonay: Az álomhoz. Hubay—Petőfi: A szerelem sötét verem. Reinitz—Ady: Uj vizeken járok. Énekli: Dobay Sára énektanárnő. Kiséri: Szigeti Sándor bankigazgató. Az irodalmi éstélyre jegyek elővételben Dicker könyvkereskedésében 3, 2, 1 pengős árakon már kaphatók. _ 1 ( — Laczkovszky András konyhája a kótaji lelkészbeiktatást követő ebéden. November 11-iki számunkban beszámoltunk arról, "hogy Kónya Gábor ref. lelkészt Kótaj község társadalmának egységes részvétele mellett iktatták be hivatalába. A beiktatást társas ebéd követte, amelynek ízes ételeit, a mint arról értesültünk, az egyre szélesebb körben előnyösen ismert Laczkovszky András nyiregyházi vendéglős konyhája készítette. Érdekes. hogy ma már vidéken is lassanként divatba jön a régi házilag elkészített ebédek helyett a bankettek rendezése s szerencse, hogy vendéglőseink készen állanak az ilyen vidéki kiszállásokra is s teljes konyhafeíszereléssef állnak a közönség rendelkezésére. Bakó András üzletvezető a társasebéden', előnyösen ismertette meg Laczkovszky konyháját a vidék közönségével a csigatészta levestől kezdve a tortáig az ínyenceket is kielégítő izés ételek gazdag sorát találta fel. (Regény.) 33 ' Irta Péchy-Hcfrváth Rezső. Mert menet, hatalmas, zűrzavaros, díszes menet jelenti a kezdetét a különös ünnepségnek, amellyel az ifjú tavaszt üdvözli az ötletesség és a művészi hajlandóság. Menet járja be a város tágasabb utcáit és tereit és a színek és csillogások egyvelegétől káprázó hosszú kígyóvonal végigkanyarogja a gyönyörű nagyvárost Aussersihltől Hottingenig, Hegibachtól Unterstrassig és keresztülkígyózik fényes-aranyos testével a Niederdorf középkori palotácskákból álló ódon utcáin ís. A menet oda, ahol Győrffy Zsolt állott, a főpályaudvar felől érkezett. Jelmezesek nyitották meg a menetet. Díszes öltözékbe bujtatott középkori lovagok haladtak zárt sorokban, és riadó harsoaszóval jelentették meg, hogy a menet megkezdette vándorlását A szilaj harsonásokra egyszeribe megteltek az ablakok, amelyeknek párkányáról pompás szőnyegzuhatagok omlottak alá. Női és férfi fejek százai jelentek meg az ablakokban, látcsövek és fényképezőgépek objektívjei meredtek a menet fölszinesedő emberkigyója felé és az utcasarkokon és a kávéházak terraszain kattogva kezdtek pörögni a mozi-vállalatok film-géppuskái. A menetet megnyitó lovas harsonások tömött csatársorai után szaporán következtek mos tmár a menet egyedei. A világtörténelem, az emberi művelődés, a külömböző korszakok nevezetesebb eseményei vonultak föl, ötletesen megjelenítve, mintha valami csodálatos, szédítően gazdag fölszereléssel és hihetetlen nagyszámú személyzettel dolgozó óriási színház tágas színpadán folynék le az egész. Pedig csupa műkedvelő alakította valamennyi szerepet: a város minden rétegéből önként ajánlkozó urak és hölgyek, mesteremberek éppen úgy, mint kényes úrilányok, művelt professzorok és előkelő hivatalnokok csakúgy, mint egyszerű gyári vagy áruházi kisasszonykák. Igazán a nép ünnepe ez: a nép minden rétege megtalálható benne és így mindenki igaz lelkesedéssel adja oda minden ötletét, eréjét, jókedvét és igyekezetét. Gyalog vagy kocsin, sőt kocsikon vonúltak föl ezek a jelenetek és ábrázolatok, ahogy éppen megkívánta a művészi elrendezés és beosztás. Megjelentek az ősemberek, csokoládészín trikókban, mezítelenül, rettenetesen szőrös képpel, kőbaltával és szőrövvel. Ökoriak jöttek utánuk, primitív fegyvereikkel, húnok és a népvándorláss egyéb népségei, köztük egy kocsin Attila, fényes kíséretével, kezében hatalmas lángoló pallossal. Az Isten ostorával... Rómaiak ballagtak hosszú lépésekkel a méltóságteljes fehér tógájukban, szandálszerü sarujokban. Gladiátorok rövid kardjukkal és vasrostélyos sisakkal az elszánt, komor arcuk fölött. Ujabb kocsin a Krisztus megható születésének érzelmes, bensőséges jelenete, mint egy naiv és ragyogások tiszta színeitől ékes szentkép. Zsidók és pátriárkák, Mózes a két kőtáblával és egyéb bibliai jelenetek következtek, aztán megint rómaiak: Caesar a szeretőivel, tudósaival, költőivel, politikusaival, katonáival. Hellén istenségek jöttek megszemélyesítve, a gráciák és a múzsák lenge fátyolok ködétől körülröpködött alakjai, költők és filozófusok, spártai hadvezérek vesztaszűzek és hetérák. Felvonúlt a középkor is, minden hidegségével, idegenségével és kegyetlenségével. Könyörtelen inkvizítorok bandukoltak a menetben, súlyos és megdöbbentő kinzószerszámokat, eszközöket cipelve, lesunyított fejű elítéltjeik epdig a halálfélelem árnyékait híven visszatükröztető arcukkal ott vonszolták közöttük megkínzott, megcsonkított, öszszekötözött szegény testüket és hátrakötött két karjuk fájdalmasan vonaglott a rőtszín, durva szőrcsuha fölött... Középkori dámák és nemes lovagok i? páváskodtak a menetben. Nemes urak, grófok és hercegek, papok és szerzetesek haladtak és szakadatlanúl egymás nyomába léptek. Minden egyes kreációnál jóízű morajlás hullámverése kavargott föl a nézők tömör soraiban és az ablakokban elhelyezkedett közönség megelégedetten helyeselt a rendezők ötletén és találékonyságán. A régi diákélet egyes jelenetei vonúltak föl most egy hatalmas társzekér térséges lapján. Jellegzetes diákruháikban ültek vagy álltak a diákok, énekeltek vagy tréfálkoztak, már ahogy a közönség biztatta vagy lelkesítette őket. A kocsi közeépn hatalmas söröshordó állott csapraverve és egy diák némelykor megcsapolta, hogy egy-egy ólomkupá tteleeresszen friss, habzó sörrel. A hor1 dón részeg diák ült keresztben és valami csin| talan diáknótát zúgott, professzorokról és szeretőkről, és nagyokat rikkantgatott közbeközbe, a sapkájával integetve hozzá. A kocsi végén színházi díszletekből összeeszkábált börtön-zárka volt, öles betűkkel az oldalán: Karcer — és a sűrű ráccsal födött szűk ablaka mögül bánatosan pislogatott ki a csintalanság egy elskatulyázott ádlozata. Jöttek a kocsik szakadatlan, mindegyiken valami sikerült csooprtozattal. Lohengrin a hattyújával, egy nizzai farsangi gépkocsi, torz emberi alakokkal teletömve, Kolumbus a vadak között, Napoleon, dámái és tábornokai között; Teli Vilmos vitatkozása Altdorf piacán a két Geszler-zsoldossal, mert nem akarta megsüvegelni a botra tűzött kalapot; a múzsák festői csoportomzata, amelyből virágeső záporozott a néptömeg sorai közé, (Folyt fcöv.) 1 U., ' iJ