Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-07 / 227. szám

6 J/VÍRVIDÉK. 1930. október 7. Mezőgazdaság Vigyázzunk a gyümölcs­fáinkra ! (Harmadik közlemény.) Sokak szerint a gyümölcsös jö­vedelme szeszélyes, a belőle várha­tó haszon véletlen, melyre biztosan már azért sem lehet számítani, mert minden az időjárástól, meg a rovarok jóindulatától függ. Hogy ez nem így van, azt min denki tudja, kinek nem kell gyü­mölcsösét hamupipőkeként rejte­getru v kinél az olyan, mint az ék­szer. melyet büszkén mutogathat bárldnek. Tény^ hogy nem könnyű feladat sikerrel megvédeni fáinkat az állat­kártevők légióitól, cifrábbnál-cíf­rább nevü gombabetegségektől, de tény az is hogy azok ismerete nélkül lehetetlen. A növényvédelem' kátéjához tartozik még a szerek ismerete azoknak kellő időben, megfelelő módon való végrehajtá­sa is, ami, szintén igen fontos ^ vé­dekezések preventív munkái is. Ezektől a faápolási u. n. mecha­nikai munkálatokat elválasztani szintén nem lehet, mert ezek együttvéve képeznek szerves egészt, melyből bárminek a kima­radása a sikert tenné kétségessé. A modern növényvédelem az ál­lamilag kipróbált megbízható sze­rek egész arzenáljával bir, mégis sok a panasz rájuk, hogy a so^ permetezés dacára is kukacos ma­rad a gyümölcs. Ezért sokan nem hisznek hatásukban s minden ered­ménytelenséget a permetezőszerek rovására imak, mert ezektől várják azt a csodát, hogy a gyümölcsük egészséges és féregmentes marad­jon. Ez hiba, ily hittel mindig elé­gedetlenek leszünk, mert nem va­gyunk annak a tudatában, hogy, a permetezés nem egyéb mint a cél elérésének egyik eszköze. Magával a permetezéssel akár hányszor végezzük is, kielégítő eredményt el nem érünk, ha a szükl séges preventív intézkedéseket megfelelő módon és idejében vég­re nem hajtjuk. így pl. ha a fát kellően meg nem ritkítjuk, idejé­ben meg nem tisztogatjuk, kárte­vőket meg nem semmisítjük, fér­ges gombabetegségtől fertőzött gyümölcsöt összenem gyűjtjük stb. beteg marad a fák levele, rá­gott a gyümölcse, még akkor is, ha kéthetenként locsolgatjuk is őket a méreggel. Csodát a fent említett tényezők elmaradása miatt nem várhatunk s éppen ezért nem is válhatnak va­lóra reményeink a szereket illető­leg. Nincs igazunk, ha az ered­ménytelenségért azok gyártóit áld juk, nincs; mert annak legtöbbször jómagunk vagyunk az okai. A növényvédelem abc-je azt is megkívánja, hogy ősmerjük a fát, gyümölcsöt s levélzetet pusztító állatellenségeket s gombabetegsé­geket is. Ezek ismerete nélkül lehet gyü­mölcsösünk. de sohase lesz egész­séges gyümölcsünk. Ez évben különösen sok a pa­nasztevő a meglevő kevés gyü­mölcs férgessége miatt, s kivétel nélkül megegyeznek abban, .hogy ennek nem ők, hanem a szerek az okozói. — Ez az ál­lítás kissé sántít, mert az tény, hogy ez az esztendő próbára tette a legképzettebb pomológusti is s csak annak volt tiszta a gyü­mölcse. ki azzal ioo százalékig fog-t lalkozott, de tény az is, hogy lát­tam ez évben is több gyümölcsöst, hol a féregkárt 80—90 százalék, sőt még ennél is nagyobb százaléka ban csökkentették. J; Alig néhány hete látogattam meg Hevesben egy nagyobb gyü­mölcsöst, melynek nemcsak az volt a látványossága, hogy soha nem látott mennyiségű almától roska­doztak, hanem az is, hogy ott fé­reg kárt 1 százalékon alulra csök­kentették. Ez szinte hihetetlenül hangzik, pedig való igaz, aminek az értékét­emeli szerintem az, hogy ez a ki­sérlet nem néhány fánál, de 32 holdon történt, hol a mai almain­séges ffidőnkben 22 vaggon al­mát birtak kellő kezeléssel az al­mamoly kukacának kártevésétől megóvni. Megnyugtatásul szolgálhat ez, minden gyümölcstermelőnek, mert eszerint bebizonyított tény, hogy megfelelő s együttes védekezéssel a gyümölcs halálos ellensége, áz almamoly ellen teljes sikerrel vé­dekezhetünk. Ne kishitüsködjünk, hanem ta­nuljuk megismerni fáink ellensége­lit s betegségeit s az ellenök való védekezést, hogy fent említett pél­dákért ne kelljen a szomszédba mennünk, ugy az eredmény nem fog elmaradni. Recsken sem tettek mást, mint az általunk indexre tett szerekkel idejében s szükségszerint perme­teztek^ poroztak s mindennemű nö vényvédelmi munkát idejében és 100 százalékig végrehajtottak. Bory Endre. A Diadal-Mozgó igazgatója saját találmányú és szerkesztésű hangos leadógépével nyitja meg az új filmévadot Mit mond Mihalik direktor az éj konstrnkeiójn gépről és az indnló szezon nagy terveiről. — Csütörtökön „áz apák büné"~vel kezdi meg az új évadot a Diadal Csütörtökön a Diadal Mozgóban is megszólal a hangosfilm. A film­színház vezetősége engedve a kö­zönség óhajának, az uj évadban megnyitja kapuit a talkie számá­ra is. Ez az újítás azonban nem­azt jelenti, hogy a Diadal a jövő­ben száműzi a néma filmeket, ha­nem csupán az, hogy ezután a leg­csillogóbb néma filmslágerek mól­lett műsorába iktatja a legsike­rültebb hangos filmujdonságokat is. ; A Diadal hangos le­adó gépe a Mihalik di­retor találmánya és Jtészitmcnye. A Diadal hangosításának külö­nös érdekessége azonban nemcsak abban rejlik, hogy ezután ebben a filmszínházban is gyönyörködhe­tünk a talkiekben 3 hanem főleg abban^ hogy a mozi hangos leadó­gépe Nyíregyháza szülöttének a találmánya és készítménye. A Dia­dal leadógépét ugyanis Mihalik József a filmszínház igazgatója tervezte és ő maga is készítette el. A gép teljesen uj tipusu, amely lényegesen különbözik az idáig használt leadóktóí. A legérdeke­sebb újítás az hogy a filmszalag­nak és a hanglemeznek az együtt­működése a film pergetése köz­ben is szabályozható. Munkatársunknak alkalma volt beszélni Mihalik direktorral, aki az épen beépítés alatt álló Ieadó­gép szerkezetéről és működéséről a következőket mondta. — A Diadal hangos leadóját valóban én konstruáltam a saját elgondolásom szerint. A gép tel­jesen uj típus, amelynek szerke­zete lényegesen különbözik az idá­ig használatban levő íeadók szer­kezetétől. Fő célom az volt hogy gépemből a lehető legtisztább és legtökéletesebb hangot tudjam ki­csalni. Ez a törekvésem — ugy gondolom — százszázalékig sike­rült is, amiről egyébként a közön­ség maga is meggyőződhetik a csütörtöki bemutatón. A gépet egy-két csak gyárból beszerezhető alkatrészen kivül v az utolsó csa­varig mi készítettük. Leglényegesebb újítás a gép mü ködésébenaz^hogy az én gépemnél a filmszalagnak és a hanglemez­nek együttműködése a film pergé­se közben is szabályozható. Tud valevő dolog, hogy a hangos fil­meknél gyakran megtörténik, hogy a filmszalag és a szinkronkorong együttműködésében valami zavar áll be. aminek az a következmé­nye, hogy a kép mozdulataiban el­tolódás áll elő. Ezen a hibán az eddigi gépeken csak ugy lehetett segitení r ha élőiről kezdték perget­ni az egész felvonást. Én az én gépemhez olyan szerkezetet készí­tettem. amellyel ezt a hibát, a gép megállítása nélkül ki lehet küszö­bölni. > 1 zött elsőhelyen áll Abel Gance fan tisztikus alkotása, a »Világ vége« amelyek szédületes adatai közüí csak annyit ragadunk ki, hogy már 3 év óta szüntelenül dolgoznak elő állításán s még igyis csak pár hónap múlva jelenik meg. A film előállítási költsége meghaladja az 5 millió jpengőt. Továbbá le van­nak még kötve Jack Holt: Pok­bk szigete és Tűzmadár. Nagy Kató: Egy test v két lélek. De már e néhány példából is megállapit­ható r hogy kötéseink mindegyike egy-egy nagyszerű élmény, amely­nek lehetőségei már eleve bizto­sítják a magas nivóra ívelő Dia­dal Mozgónak a hegemóniát. Az induló uj nagy tervei. szezon Az induló uj évad terveiről a, következőket mondotta Mihalik igazgató r — Az uj szezont csütörtökön, október 9-én nyitjuk meg Emil Janningsnak leghatalmasabb han­gos filmjével »Az apák büné«-veU A Diadal annak ellenére, hogy a hangosfilmre is berendezkedik, nem fogja mellőzni a jövőben sem a hangos filmek mellett még min­dig domináló nagy néma képeket. Sőt az uj szezonra már le is kö­töttük a legragyogóbb^ legdrágább néma filmujdonságokat, amelyeket a nagy hangos slágerekkel felvált­va fogunk műsorra tűzni. A ren­geteg sok címet nehéz volna ií e mind felsorolni^ épen azért szenzá­ciósan gazdag filmanyagunkból épen csak néhányat említek meg ízelítőül: ' ! Pola Negri: »Fedora« 5 George Bancroft: »A csapda«, Olga Bah­lanova: »Az éjféli frigy«, Esthen Ralston: »A pétervári démon«, azonkívül Clara Bow és Bébé Da­niels számos brilliáns vígjáték att­rakciója.' mint többek között a »Csöpög a vér«, »A legbátrabb gyáva«. »Megjött a flotta« és a Pa J ramount filmgyár számos gyönyörű újdonsága. De nem kell megfeled­keznünk az Iris vállalattal létre­jött kötésekről sem, amelyek , kö­KÖZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Budapest, VII,, Baross-tér 23. A Kelüti pályaudvartól alig 2 percnyire. A nyíregyháziak kedvelt találkozó helye. — Elsőrangú modern családi ház. Központi fűtés. Minden szobában hideg-meleg folyóvíz. Egy ágyas szobák árai : 5, 6, 8, 9, 10 P. Kétágyas szobák árai: 10, 12, 13, 14, 15, 16 P. Fürdőszobás szobák. Rádió Telefon a szobákban. 3425_ 1 3 Tulajdonos : P A 1_ L A I MIKSA Nyilatkozat A következő levelet kaptuk: A Nyirvidék politikai napilap te­kintetes Szerkesztőségének, Nyír­egyháza. B. lapjuk 1930 szeptember 24-ik* számában megjelent és az én sze­mélyemmel is foglalkozó cikk alap­ján, az 1914. XIV.' t.-c. 20. sza­kaszában biztosított jogomnál fog­va tisztelettel kérem következő helyreigazító nyilatkozatom közzé­tételét : Nem felel meg a valóságnak, hogy Klein Sándor társaságában, Franciaországot, a Balkán-félszi­getet és ázsiai Törökországot vé­gigcsavarogtam, illetőleg végigkó­boroltam volna' Ezzel szemben tény, hogy a fent emiitett országokat szülőimtől ka­pott pénzen tanulmányok folytatá­sa. valamint nyers- és kikészített bőrök bevásárlása céljából keres­tem fel. Útlevelemet a debreceni keresk. és iparkamara engedélye alapján a nyíregyházi alispáni hi­vatal állította ki. I Az ut egy részét Klein Sándor társaságában tettem meg, akit azonban mint tisztességes szülők gyermekét akkoriban minden isme­rőse becsületes, dolgos embernek tartott. Budapest^ 1930 október 2. Teljes tisztelettel: Blum Kálmán ™ Megjött Laciano Albertini, á vakmerő kalandor Ma hétfőn vaa a premierje Le­ciano Albertini legújabb kalandor­néma filmjének, »A rejtélyes idegen vagy Hajsza életre, halálra a mik­Hók után«. Ezt a szenzációsan vak­merő kalandor filmszenzációt az Apolló igazgatósága azért igyeke­zett lekötni s mielőbb mü corra hoz­ni, mert ennek a filmnek bemu­tatóján történt meg Berlinben, — hogy a főszereplők, Albertini és Verebes Ernő, midőn a fűm után a vászon előtt személyesen is meg jelentek, a közönség ujjongás köz­ben hozta le a színpadról. Kézről (kézre adva, a vállukon vitték a mo­zin keresztül. Ezt érte meg a da­liás, vakmerő bravúr színész Lu­ciano Albertini és partnere Vere­bes Ernő, akik a nyíregyházi kö­zönségnek is dédelgetett kedven­cei. Ebben a fűmben játszik még a bájos orosz származású Else Te­mary, akit egész előadás alatt meg szeretne csókolni az ember, bájos­ságáért. Végre egy olyan néma kalandor film újdonságban lesz részünk, a mit kétszer, háromszor is megnéz; az ember, pláne akkor, mikor azt leszállított helyárakkal mutatják be. — Az uj vasút menetrend megjelent és kapható az Újsága boltban. . , ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom