Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-07 / 227. szám

1930. október 7. JNílfÍRYXDÉK. 7 Magyar heti gondolatok A napokban veszi kezdetét a —• Magyar Hét és ez alkalomból szeretnék egyet-mást elmondani a magyar iparról, a magyar kereskedelemről. A magyar ember mindig közömbös magyar embertársa iránt, szeret ugyan embertársán segiteni, de csak akkor, amikor az már sikít a a nyomorúságtól. A magyar ember, amikor vásorál, akkor angol szövetet, cseh kartont, vásznat, meisseni porcelcellánt, francia illatszert, kölni vizet kér és mindegy, hogy hol készül az áru, csak idegen legyen rajta a cégjelzés. Micsoda emberi — gyarlóság, amikor ugyanezek az emberek máskülönben mindig és mindenhol erősen hangoztatják, hogy ők utálják a csehet és csak egyszer legyen még háború, hej I de szívesen mennének a cseh ellen. Utálják, de minden egyes fillérjükké^ őket szeretnék gazdagítani. Embertársam, gondoltál-e már arra, hogy amikor egy tábla cseh üveget, egy darab karlsbadi porcellánt, vagy bármit vásárolsz idegen országbeli árut, akkor egy csomó magyarnak veszed el a kenyerét ? Miért ütöd a magyar ipart, miért veszed el a nagy munkanélküliség idején a magyar munkástól a meglévő falatját is? Kész vagyok hallani ellenvetésedet is: »de amikor az angol szövet olyan szép és olyan finom«. Hát szép is az angol szövet, jó is, de 8o százaléka — sohasem látta Angiját, van még bélyegzőgyár a világon, a szövet meg türi a bélyegzést, nagy része cseh áru ezeknek az angolnak mondott szöveteknek. De ha szép is és jó is, hát mi fontosabb, hogy elegánsan járjunk, a lábunkon cseh cipő feszengjen, mely az első sár látására — széjjelmegy, vagy esetleg kevésbé szép szövetből legyen a ruhánk, jó, tisztességes magyar "munkás által készitett cipő .fedje lábunkat és evvel magyar munkástestvérnek adjunk kenyeret ? Ha minden magyar, az utolsó nap számostól a legmagasabb méltóságig a magyar ipar és munkásság ügyét a lelkén viselné, akkor, amikor vásárolni megy, nem csak a Magyar Hét-en, hanem mindig és mindenhol tüntetően imagvar árut kéme. Ma már szövet és vászon, karton és Viői divatkelme gyáraink oly tökéletes dolgokat gyártanak, hogy azoknak viselése inem csak hazafias kötelesség, de egyenesen divatos dolog is. Porcellán dolgokban a Zsolnaygyár gyártmányai felülmúlják ma már bármely cseh gyár készítményeit. Valahányszor egy-egy ujabb Zsolnay-féle porcellánt látok, mindig erősebben dobog a szivem a büszkeségtől és iugy morfondírozok magamban: Istenem, magyar gyáros, magyar munkás magyar anyagból készítette! És sorolhatnám a magyar gyárak által készitett áruk sokaságát és kiválóságát lapokon keresztül, de én nem reklámot akarok itt csinálni, csak figyelmeztetni magyar testvéreimet, hogy igenis, van magyar ipar. A magyar ember közömbösségére kell ismét hivatkoznom, amikor hallom, hogy «egy cseh cípőgyáros, mely valóságos munkásnyuzó módszerrel gyártja iá cipőit igen olcsó munkabér mellett, itt Magyarországon akar gyártelepet nyitni, hogy a vámoktól szabaduljon és evvel ismét néhány ezer kisiparos szájából a kenyeret kivenni. És mi jó magyarok még talán szivesen is fogjuk látni ezt a Trianon küldte, mindent magához kaparintó nemzet ivadékát, a magya.r vendégszeretet jogán. Ilyenfajta magyaros vendégszeretetre ráérünk majd akkor, ha a csehekJ ugyanannyi cipőt fognak tőlünk exportálni, mint ámennyit mi tőlük importáltunk. És valamennyi ipáiéi állammal igy kellene tenni, egy fillérrel ísem szabadna több értékűt vennünk, mint amennyit ők tőlünk vesznek. Amig igy lesz, addig sok magyar hétre lesz szükség, mert Pató Pál uram igen rátarti ember ám éa nem egy könnyen adja be a derekát. Hogyisne, még hogy Magyarországon ne legyen munkanélküliség, hogy magyar árut vásároljunk, még ilyent kivánni a magyartól, még kívánságnak is sok; mert mit jpzól a barátnőm, ha nem egyenesen Párisból jött a ruhám? Holczberger Andor. Az Újhelyiek ajánlata Nyíregyházának Sátoraljaújhelyben az ottani turisták egy Turistaházat építettek. Csodás helyen, 300 méter magasan a tenger szine felett, kétoldalt üde fenyves erdő, háta megett bükkerdő mellett épült fel ez a turistaház. Terraszáról olyan kilátással, aminőt e Csonkaországban aligha talál az ember, meszsze Ausztriába kell menni, amig hozzá hasonlót lát. A Turistaházat ellátták villannyal^ hozzá autóutat készítettek. ugy, hogy Ujhely állomásától autón 7—8 perc alatt, gyalog 35—40 perc alatt a kényelmes sétáló is eléri e helyet, most pedig 2 kilométer hosszú ródh p'ályát és si-tanuló pályát készítenek a Turistaház kerülj ugy, hogy a téli kirándulók a legkényelmesebben áldozhatnak a téli sportoknak. Az újhelyiek mindezt azzal a tudattal végezték el hogy nemcsak saját közönségüknek

v hanem a közeleső alföldi medence intelligens közönségének szereznek ezzel örömet, hogy a természet szépségeiben gyönyörködésre elsősorban Nyíregyháza és vidékének, nyújtanak alkalmat. Ujhely és Nyíregyháza ugyanis a kenézlőbalsai híd felépítésével a közeljövőben olyan összeköttetésbe lép egymással, hogy 1 óra 50 perc alatt Nyíregyháza közepétől az újhelyi vármegyeháza elé jut az ember, a vasúti távolság 94 kilométerről közvetlen összeköttetés mellett 72 kilométerre száll le. A nyíregyházi turista, vagy sportbarát & legkényelmesebben és potom áron (4—5 pengő kiadás mellett, beleértve ebbe a turistaházban nyert étkezés diját is) mehet fel egy vasárnapi szabad napján a történelmi nevezetességű Tábor hegyre, amelyet már Anonymus emleget^ vagy az 500 méternél magasabb Magas-hegyre, amelynek csúcsán épült kilátótoronyból szép időben épen a Nyírség nyújt neki végtelen panorámát. 1 < Vagy pedig téli időben vígan szánkázhat és síelhet e hegyeknek lejtőin 8—10 óra hosszáig is és hogy ha átfázik közel kap melegedő helyet, olcsó tokaji bort, ami tüzet ád a vérnek és ellátást. Az újhelyi turista egyesület, Ujhely város társadalmával egyetértően e tudatuknak adtak kifejezést akkor amidőn szept. 28-án tartott kerületi napon felajánlották a nyiregyházi 'turistáknak és Bencs Kálmán dr polgármesternek, hogy a nyíregyháziakkal karöltve, a Magyar Turista Egyesület által kilátásba helyezett segély felhasználásával megépítik e turistaház emeletét, kibővítik annak földszintjét Nyíregyháza részére, ugy

% hogy a nyíregyháziaknak kizárólagos rendelkezésükre fog állani egy 10 méter hosszú közös hálóterem^ ezenkívül 4 szoba, amelyek hossza 5 méter, szélessége 4 méter, végül egy vasbeton emeleti terrasz, ahol a pihenőknek a legszebb kilátás fog nyitni a szomszédos hegykupokra, a Bodrogköz lapályára. , Nyíregyháza részéről egészen minimális hozzájárulást kérnek csupán. Legfeljebb 2000—3000 P-t az épités költségéhez és azt, hogy amiképen Sátoraljaújhely társadalma az egyesek magánadakozásaiból rendezte be az épület földszintjét, ugy a nyíregyháziak tulajdonát képezendő emeletet a nyiregyházi társadalom rendezze be a maga részére. Hatvan-hetven nyiregyházi kiránduló nyerhet majd itt egyszerre éjszakai szállást és ellátást ugy, hogy egy napi teljes ellátás háromszori étkezéssel és kiszolgálással legfeljebb 2 pengő 80 fillér—3 pengőbe fog kerülni. Olyan előnyöket nyújt e tervnek megvalósítása, hogy az az áldozat amit Nyíregyházának viselni kellene, egészen eltörpül emellett és igazán jelentéktelen, hisz a 800 öles telek értékben való részesedés jóformán már fedezi ezt az áldozatot. ~~ i Körülbelül 23 nyiregyházi turis-ta volt jelen az újhelyiek ez ajánlatának megtételénél, ezek és Nyíregyháza nagyérdemű polgárai is nagy rokonszenvvel fogadták e tervet. Meg van tehát a komoly kilá-< tás arra, hogy Nyíregyháza agilés polgármesterének, a Nyíregyházát naggyá tevő Bencs Kálmánnak segélyével egy kedves és értékes, otthont szerez magának és emellett azokat a szálakat, amelyek most már szorosan Nyíregyházához fogják kötni Sátoraljaújhelyt és vidékét, szorosabbra füzi. Oláh István, nyug. curiai bíró. 2479 —1930. vh. sz. Árverési hirdetmény. A nagykállói kir járásbíróságnak 1930. Pk. 5950. sz. végzése folytán közhírré teszem, miszerint Áron Manó és Társa debreceni lakos végrehajtató javára 100 P hátralékos tőke, ennek végzés szerinti kamatai és a ielmerült költségek erejéig 1928. január 28. napján bíróilag lefoglalt és 1586 P-re becsült vendéglői berendezésből álló ingóságok 1930. október 15. (tizenö) napján d. e. 11 órakor kezdetét veendő és Nagykállóban adós lakásán meg tartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek azonnali készpénzfizetés mellett szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Nagykálló, 1930. szeptember 23. Lévy Elemér 6443 bír. végrehajtó. Olcsó bérbeadó lakások; 1 drb. 4 szobás, verandás, összes mellékhelyiségekkel ellátott lakás, — továbbá 3 drb. 2 sióba koDyba és kamarából álló lakás a Virginia-telepen az aj laktanyával szemben re

ndkívü

l o

lcsó áron bérbe kiadó. — Érd klödni lehet a Virginia-telepen. Telefon 3-85. 6347—3 1054—1930. vsz. Árverési hirdetmény kivonata. A nyirbátori kir. járásbíróságnak 4914—1920/44. sz. alatt kelt kielégítési végrehajtást rendelő végzése folytán Enyedi Elga javára 160 -f160 •+- 80 P tőke s jár. erejéig 1930. március 27. napján végrehajtás utján lefoglalt és 1345 P-re becsült ingóságok u. m.: bútorok a nyirbátori kir. járásbíróságnak Pk. 2808—1930. BZ. alatt kelt árverést rendelő végzése következtében Vaján 1930. október 8. napján déli 12 órakor nyilvános bírói árverésen eliognak adatni. Nyírbátor, 1930. szeptember ll. VASS BÉLA 6446 kir. jbirósági végrehajtó. A nagykállói kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság. 5150—1930. tksz. Árverési hirdetmény kivonata. Balkányl Takarékpénztár Rt. végrehajtatónak Korcsmáros János nős Buzintán Annával végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság a végrehajtási árverést 1998 P tőke-és jar. behajlása végett a nagykállói kir. járásbiróság területén levő Nyirábrány közben fekvő s 1. a nyirábrányi 237. sz. tkvi betétben A. I 1—3. sor., A. 329,, 330/1. és 330/2. hrsz. alatt foglalt, a Beltelekben fekvő összesen 1 kh„ 369 • öles ház, udvar, szántó és rétnek B. I. sorsz. szerint Korcsmáros János nevén álló fele részére 1000 P kikiáltási árban, 2. a nyirábrányi 237. sz. tkvi betétben A. II. 1—2. sor. 1404. és 1405. hrsz. alatt foglalt a Szőlőkdűlőben fekvő összesén 709 •-öles kert és szőlőnek B. 1. sorsz. szerint Korcsmáros János nevén álló fele részére 100 P kikiáltási árban, 3 a nyirábrányi 1166. sz. tkvi. betétben A I. 1—3. sorsz. 2677., 2823. és 2867. hrsz. alatt foglalt, a Magos-dűlőben fekvő ö sszesen 8 kh. 1216 O-öl szántónak B. 1. sorsz. szerint Korcsmáros János nevén álló fele részére 1050 P kikiáltási árban. Az árverést 1930. évi október 3 napjának d.e. 11 órakor Nyirábrány községházánál fogják megtartani. Az árverés alá 'eső ingaüant a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy az 1881 : LX. t.-c. 42 §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél lettnni, vagy a bánatpénznek előlegesen birói letétbe helyezéséről kiállítóit letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 ; LX, t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908: XLI. t. c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908. XLI. tc. 25. §.) Nagykálló, 1930. juüus 11. Dr. Perényi sk. kir. jb. alelnök. A kiadmány hiteléül: Gabossy iroda s.-tiszt. 6441