Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-26 / 244. szám

Nyíregyháza, 1930. október 26. # Vasárnap Xal, évfolyam 244. szám RITIDEK. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidékeri : Egy hóra 2 50 P. Negyedévre 7 50 P. — Köz­tisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cirae: Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22 A kiadóhivatal telefonja : 1—39. PoaUcheque ! MAGYAR HET Válságos időket élünk, amelyek végzetes romlással fenyegetnek bennünket. Erkölcsi válságunk nemzeti önérzetünket tompítja; gazdasági válságunk nemzeti meg­maradásunkat veszélyezteti. Hely­zetünk súlyát fokozza az a bi­zonyosság. hogy közönyös szem­lélődésünkben úgy élünk, mintha semmi se történnék körülöttünk. Pedig napról-napra olyan jelen­ségek tanúi vagyunk^ amelyek fi­gyelmes átgondolása nélkül sor­sunk fordulatának tudatára se jut­hatunk. Népek és nemzetek állig fegyverkeznek körülöttünk s mi a tehetetlenség bilincseiben sorva­dunk; kíméletlen küzdelemmel tör­nek élőre, s mi nemcsak mögöttük, hanem alattuk is maradunk; nem­zeti erőtartalékokat gyűjtenek, mi pedig az idegen készet fogyaszt­juk. I Itt kezdődik a baj; ezen alapul a többi; ezt kell mindenek előtt megszüntetnünk. Erre még mai helyzetünk mellett is lehet bennünk képesség; erre még áldozatot se kell hoznunk: a józanság okos szá­mítása és a hazafias gondolat he­lyes érvényesítése egyaránt azlt parancsolja, hogy végre valahára megteremtsük a magyar terme­lésnek és magyar fogyasztásnak egészséges viszonyát. Sokat tehet ebben a tekintetben az állam is, részint a termelés fel­tételeinek anyagi támogatás út­ján való biztositásávaf hogy nél­külözhetővé tegye a fölösleges be­hozatalt. részint a fogyasztás eme­lésével a beruházás állandósítása útján. hogy elhárítsa a ve­szedelmes munkanélküliséget. A nagyobb feladat mégis a társada­lomra vár, s a Társadalmi Egye­sületek Szövetsége hefyesen ismer­te fel azt a hivatását^ hogy meg­mozdítsa a tömegek lelkiismeretét s a magyarságot egyenként és ösz­szesen e nagy eszme szolgálatába állítsa. A Magyar Hét nem csupán a magyar ipar pillanatnyi pártolásá­nak gondolatát igyekszik megva­lósítani és terjeszteni^ hanem át akarja vinni a köztudatba azt az igazságot is, hogy ez a feladat el­sősorban önmagunk iránt tartozó kötelességünk. Ezen a területen nincs és ne legyen véleménykü­lönbség a magyar telkekben; leg­feljebb az fehet vita és versengés tárgya, hogy ki mutat jobb pél­dát e Kötelesség gyakorlására. A Magyar Hét a magyar mező­gazdasági és ipari termelés dia­dala, mert kézzelfogható bizonysá­got tesz arról^ hogy tudásunk és munkánk eredménye minden igény kielégítésére alkalmas cikkekkel látja el a piacot^ amennyiben azok nálunk is előállíthatók. Ezt szem­lélteti. ennek belátására sarkall, s az ezzel szemben alig érthetőleg, de annál gyakrabban tapasztalha­tta : Vietórisz József dr. tó előítélet megszüntetésére alkal­mas eszköz a Magyar Hét. A Magyar Hét a magyar keres­kedő diadala, mikor készséges örömmel és teljes jótállással ajánl­ja a külföldivel jogosan verseny­ző árukészletét, s nem nyugszik meg addig, amig legalább próba­vétellel vagy megrendeléssel nem lendít a magyar termelés előbbre vitelén. Ellenségeinket erősítjük minden fillérrel, amin idegen árut vásárlunk; s jaj nekünk, ha a Ke­reskedőnek jószándéka megtörik a magasabb igény ürügye alatt je­lentkező kereslet idegent gazdagító lelkiismeretlenségén. A Magyar Hét a magyar öntu­dat diadaía 1 mert bebizonyítja életrevalóságunkat. becsületessé­günket. megbízhatóságunkat. Ezt az áldozatot a termelőnek kell meghoznia abban a reményben, hogy a munkájába vetett értéktő­ke bizonyosan meghozza a kama­tát; s jaj nekünk, ha csalódni kénytelen, mikor azt tapasztalja, hogy a látszólag olcsóbb, de lé­nyegesen hasznavehetetlenebb hit­ványságnak van nagyobb kelendő­sége. A Magyar Hét a magyar takaré­kosság elodázhatatlan követelmé­nyének diadala, ha ezt a fogalmat helyesen értelmezzük. Mert he­lyes takarékosságra vall ugyan az az eljárás, amely kerülni igyekszik a mellőzhető kiadást ahelyett, hogy pazarolja a pénzt; de az igazi takarékosság ott jelentkezik, ahol még jogos igényeink mérséklése árán is többre becsüljük a magun­két. mint az idegent. A Magyar Hét a magyar jövőbe vetett hitünk és reményünk dia­dala. mert a benne lüktető feszítő erőt. mint jelen viszonyaink kö­zött úgyszólván egyetlen alkal­mazható önvédelmi fegyverün­ket. kezünkbe vehetjük, elszántan forgathatjuk és sikerre vihetjük. Ennek a fegyvernek teljes jogo­sultságát hirdeti, ragyogó tiszta­ságát követeli, okos használatát ajánlja és végleges diadalát biz­tosítja a Magyar Hét. Aki tehát előítéletből gyanakod­va fogadja a magyar mezőgazda­sági és ipari termelés verseny­képes kínálatát: vétkezik az igaz­ság ellen; aki divatos tetszelgés­bőt többre becsüli az idegent a hazainál: vétkezik a józanság el­len; aki kárhozatos felületességből kétségbe vonja a hazai cikkek megbízhatóságát: vétkezik a tisz­tesség ellen; aki tudatlanságból vagy rosszakaratból idegenek zse­bét tömi: vétkezik a takarékosság 1 ellen; akinek hanyagságból vagy kényelemszeretetből minden mind­egy: vétkezik a nemzeti becsület ellen. Nemzetünk és önmagunk ellen elkövetett vétkeink következmé­nyeitől csak nemzeti erényeink menthetnek meg' minket. Lehe­tünk egyszerűen élők anélkül, hogy igénytelenek lennénk; lehe­tünk takarékosak anélkül, hogy fukarokká aljasodnánk; lehetünk önérzetesek anélkül^ hogy elbiza­kodottakká vedlenénk; lehetünk méltányosak anélkül, hogy igaz­ságtalanságra vetemednénk; lehe­tünk jó magyarok anélkül, hogy jó bolondok lennénk. A gyanakvókba bizalmat, a gyá­vákba bátorságot^ a gyengékbe erőt, a habozókba elszántságot, az ingatagokba hajthatatlanságot szeretnék önteni, s meggyőzni mindegyiket arról, hogy nem min­dig nagy dolgokon múiik a nem­zetek sorsa, hanem kicsinyekben is hozzájárulhatnak a sors irányí­tásához s hogy a helyes útra té­rést nem követeléseink hangozta­tásán. hanem kcíelességeink telje­sítésén kell kezdenünk. Igy lesz a Magyar Hét iga­zán hasznos eszköze a magyar gazdasági föllendülés előkészítésé­nek. amitől politikai, szellemi és anyagi érdekeinek biztosítását is várhatjuk; s így lesz gazdasági föllendülésünk nagyon értékes tá­mogatója annak a törekvésünknek, hogy a népek és nemzetek verse­nyében jobb helyre kerülve, nem­zeti megmaradásunk és emberi boldogulásunk célját eredménye­sebben szolgálhassuk. Nyíregyházán megoldódott a munkanélküiiség súlyos problémája 690.000 pengő jut kozmánkéra — Még ebben az évben hozzá­fognak a sóstói strandfürdő munkálataihoz és a repülőtér víz­telenítéséhez A munkanélküliség okozta ret­tenetes gond, mint egy óriási ár­nyék nehezedett ránk. Ez az ár­nyék oszladozóban van, mert a kormány gondoskodása, mint egy éltető sugár, keresztültört rajta S ma már nyugodtabban nézhetünk a tél elé. mert 500 nyíregyházi csa­lád munka utján való ellátása biztosítottnak vehető; Ezzel kapcsolatban két régóta húzódó ügy kerül megoldásra: az egyik a repülőtér víztelenítése, a másik pedig a sóstói strandfürdő létesítése. A repülőtér terepe ellen már régebben súlyos kifogások me­rültek fői, amennyiben a talaj­viszonyok miatt a pázsit simaságá­nek folytonosságát az esőzések minduntalan megrongálták s a keletkezett apró vizerecskék kö­vetkeztében a repülőgépek leszál­lása mindinkább veszélyessé vált. Miután a repülőtér állagának kifo­gástalansága ma már elsőrendű nemzeti érdek, ezt a kérdést nem lehetett elhanyagolni, épen ezért a belügyminiszter a repülőtér , víztelenítésére 80.000 pengőt, : a sóstói strandfürdő létesíté­sére pedig 90.000 pengőt { utalt ki I Nyíregyháza megyei városnak a kormány végleges hozzájárulása­ként, amely tehát nem kölcsön, mert azt visszafizetni nem kell. A kormánynak ezzel a gesztusán val Nyíregyháza egyszerre abba at szerencsés és nem várt helyzet­be jutott, hogy a lehetetlen gaz­dasági viszonyok következtében a távoli jövőbe kitolt terv, a sóstól strandfürdő terve_ egyszerre a megvalósulás stádiumába került. Értesülésünk szerint ugy a re­pülőtér. mint a sóstói strandfür­dő munkálatait haladéktalanul megkezdik. A kormány célja az, hogy ezeknek a munkaalkalmak­nak a létesítésével a mun­kanélkülieknek minél széle­sebb, lehetőleg minden ré­tege keresethez jusson. Egyelőre csak földmunkáról van szó. ennél azonban mindenkikap­hat munkát. Később, a strandfür­dő építésénél a különböző építő­szakmák is munkához jutnak s igy Nyíregyházán erre az eszten­dőre megoldódottnak tekinthető a munkanélküliség súlyos problé­mája. ; [ ; j.' Nem hallgathatjuk el, ha hűek akarunk maradni a törté­nelmi tényekhez, hogy a kormány elhatározásának kivitelezésében az oroszlánrész Erdőhegy" Lajos dr fő'spáné, őt illeti ezért közvetlenül a hála és elismerés, mert hiszen ő az, aki annyira szivén viseli a város és mint minden szépért és jóért lel­Egyes szám ára 16 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom